Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-02 / 1. szám

!!■■ 2004. Január 2., péntek *£■»»» mms& HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL „A rossz dolgokat kell megadóztatni” Beszélgetés Persányi Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel Jó fél esztendeje lett a tárca vezető­je, de előtte is gyakran szerepelt a nyilvánosság előtt: a Fővárosi Állat- és Növénykert aktív főigaz­gatójaként sokat tett a természet szeretetének, a környezet védelmé­nek népszerűsítéséért. Az uniós csatlakozás küszöbén ő felel az egyik legkritikusabban kezelt terület felzárkóztatásáért.- Mennyiben látja másként a környezet­védelem problematikáját miniszter úr, amióta a tárca élére került?- Azt ma sem látom másként, hogy a környezetvédelem a fenntartható fejlődés motorja. Ennek megfelelően csak az összes többi területtel, feladatkörrel ösz- szefüggésben vizsgálható és kezelhető. Az eltelt bő fél év elég volt arra, hogy mélyebben megismerjem a minisztérium­nál folyó munkát és a problémák terrné: szetét. Örömmel mondhatom, hogy több területen jelentős elmozdulás történt. Az Országgyűlés döntött a második Nemze­ti Környezetvédelmi Programról, amely 2008-ig meghatározza hazánk környezet­védelmi feladatait. A természetvédelem­mel és így az állatvédelemmel kapcsolatos célkitűzések is beépültek ebbe a program­ba. Néhány kiemelt kérdésben tárcaközi bizottságok megalakításával segítjük a ha­tékony egyeztetést: ilyen például a Balaton ügye. Elindítottuk a Vásárhelyi-tervet és a napokban megalakult a bős-nagymarosi vízlépcső kapcsán a tárcaközi bizottság.- Milyen állapotú környezettel és víz- gazdálkodással lépünk be az Unióba?- A hulladékgazdálkodással kezdem, mert itt van a legnagyobb szükségünk az össztársadalmi együttműködésre. Egy 2000. évi felmérés adatai szerint az or­szágban keletkező települési szilárd hulla­dék mennyisége 4,6 millió tonna, amely­nek 2/3-a származik a háztartásokból. A begyűjtött mennyiség 85 százaléka kerül a lerakókba. Ezek az adatok gyökeresen fognak módosulni. Van már hulladékgaz­dálkodási törvényünk, vannak országos és regionális terveink, amelyek folyomá­nyaként az önkormányzatok - települé­sekre lebontva - hamarosan elkészítik a helyi terveiket) A települési „szemétkezelést” folyama­tosan felváltják a komplex regionális hul­ladékgazdálkodási rendszerek, amelyeket az Unió is támogat. Az ISPA, majd a Kohé­ziós Alap a költségek átlagosan 50-60 szá­zalékát állja. Ehhez azonban az ország­nak olyan új fogalmakat kell megtanulnia, mint a „szelektív gyűjtés” vagy mint a „szemét” és a „visszanyerhető másod- nyersanyag” közötti különbség. Bár a hul­ladékkezelés megszervezése a törvény erejénél fogva önkormányzati feladat, a tárca tervezi, hogy jövőre a helyi tervek el­készítését a szakmai kiadványok mellett külön pályázati kerettel is segítse. 2009- ben már nem működhet a környezetvé­delmi követelményeknek meg nem felelő hulladéklerakó. Még nagyobb feladatot jelent a szenny­vízkezelés megoldása, mert ma Magyaror­szágon 2,5 millió ember lakásában folyik a csapból egészségtelen ivóvíz. A legsür­getőbb települési vízgazdálkodási felada­tainkat a következő években fokozatosan fogjuk végrehajtani, három program kere­tében: az ivóvízminőség-javítási program lehetővé teszi, hogy 2009-ig 877 település csaknem 3 millió lakosa tisztább ivóvíz­hez jusson.- A központilag indított fejlesztésekből mi érinti legelőbb és leginkább a vidéki la­kosságot?- Az említett hulladékgazdálkodási és szennyvízberuházások mellett a lakosság életét a Vásárhelyi-terv és a Nemzeti Ag­rár-környezetvédelmi Program részeként kidolgozott Érzékeny Természeti Terüle­tek program fogja, reményeim szerint po­zitívan befolyásolni. A Vásárhelyi-terv I. ütemének megvalósítása a Felső- és a Kö- zép-Tisza vidékén élő másfélmillió ember számára teremt biztonságot. A 2004-től 2007-ig tartó munkálatok során javítják a nagyvízi meder vízszállító képességét, sor kerül a teljes hullámtér természetvédelmi újjáélesztésére, s a terv első ütemében hat helyszínen kiépül a szabályozott vízkive­zetést célzó árapasztó tározórendszer. A hagyományos, gátmagasítással járó véde­kezés nem elégséges, a nagy árvizek után pedig hatalmas az anyagi kár, az itt élők állandó veszélynek vannak kitéve. A program az ártér egy részén helyezi el a fölös vizeket, és ezzel az adott terüle­ten egyben új fejlődési perspektívát nyit. A 2002-ben elindított Nemzeti Agrár-kör­nyezetvédelmi Program (NAkP) nagy je­lentőségű a vidéken élő lakosság életkö­rülményeinek alakításában. Ez a mező- gazdálkodást, valamint a környezet- és természetvédelmet integráló program, le­hetőséget ad életképes vidéki közösségek felélesztésére, fenntartására és megújítá­sára. Fő célkitűzéseként az szerepel, hogy az intenzív gazdálkodásra kevésbé alkal­mas, ugyanakkor természeti értékekben még gazdag területeket a gazdák a termé­szeti értékek megőrzése mellett úgy mű­velhetik, hogy jövedelmük nem csökken, sőt emelkedik.- A zöld vagy civil szerveződések, helyi kezdeményezések mennyiben csatlakoz­nak a kormányzati szándékokhoz?- Környezetünk átalakítása, az ország megtisztításának programja, a visszatérés az ökológiai alapú gondolkodáshoz meg is követeli a szemléletváltást minden sze­replőtől. Kapcsolatainknak négy fő iránya van: a lakosság, a civil szervezetek, a tu­domány képviselői és a gazdálkodó szer­vezetek. A társadalmi szervezetek, illetve a környezetvédelemmel foglalkozó média támogatására minden évben meghirde­tünk pályázatokat. A civil szervezetek képviselői részt vesznek a pályázatokat bíráló tárcaközi bizottságokban is. A la­kosság tájékoztatása érdekében hoztuk létre a Közönségszolgálati Irodát, amely 1997 óta működik a minisztérium épüle­tében. Végül: tudomány nélkül nincs kör­nyezet- és természetvédelem. Ezért is kö­töttünk három évre Szóló - évenként 100 millió forint értékű - megállapodást a Ma­gyar Tudományos Akadémiával, amely­nek keretében három átfogó témával kap­csolatban végeznek kutatásokat. Felmérik Magyarország környezeti-természeti álla­potát, vizsgálják a fenntartható vízgazdál­kodás lehetőségeit, valamint választ ke­resnek napjaink egyik legfontosabb prob­lémájára, a globális éghajlatváltozás hatá­sainak mérséklésére. Az MTA-t kértük fel a Balaton csökkenő vízszintjével kapcso­latos kutatások elvégzésére is. Jó példa az együttműködésre a napokban megalakult Bős-nagymarosi Tárcaközi Bizottság, amely mellett egy civilekből és a tudo­mány képviselőiből álló tanácsadó testü­let működik.- Mit vár a sok érdeket sértő ökoadótól?- A környezetterhelési díjak a megelő­ző környezetvédelem alapjait és forrásait teremtik meg. Számomra filozófiai jelen­tőségű kérdés, hogy nem a jó, hanem a rossz dolgokat kell megadóztatni. Azt gondolom, hogy ha környezetet szeny- nyező tevékenységeket adóztatunk, akkor a rossz dolgokat adóztatjuk meg. Hangsú­lyozom, hogy ez nem szankció, hanem a kibocsátott kömyezetterhelő anyag mér­tékéhez kapcsolódó díj. Vagyis nemcsak a határértéket meghaladó tóbocsátás, ha­nem a környezetbe juttatott anyag min­den egysége után meg kell fizetni. A környezetterhelési díj az egyik eleme az adórendszer ökológia szempontú - a fenntartható fejlődést szolgáló - átalakítá­sának. A szennyező fizet elve alapján egy igazságosabb teherviselés irányába moz­dítja el az adószerkezetet. E díjak beveze­tése például - a 2004. évi költségvetést te­kintve - hozzájárul a társasági adó és a személyi jövedelemadó csöldcentéséhez szükséges fedezet megteremtéséhez is. A munkaerőt terhelő költségek csökkenté­sével javul a versenyképesség azokon a te­rületeken, ahol figyelmet fordítanak a kör­nyezet terhelésének csökkentésére. Az ökoadók a költségvetés újraelosztó szere­pén keresztül forrást biztosítanak a nagy volumenű környezeti beruházásoknak, ami által csökkennek a környezetterhelő kibocsátások, így a fizetendő terhelési dí­jak. Azt is mondhatnám, hogy e díjak be­vezetése végső célja éppen az, hogy eltűn­jenek, mert a korszerű, környezetbarát technológiák, valamint a szennyvíztisztí­tás és a csatornázás általánossá válásával többé nem lesz kire kivetni. A levegőterhelési és a vízterhelési díjat 2004. január 1-jétől, de fokozatosan ter­vezzük bevezetni. 2004-től a teljes díjtétel 40 százalékát kell csak megfizetni, a kö­vetkező években az arány fokozatosan növekszik 60, 80, és 90 százalékra, majd 2008-ban éri el a 100 százalékot. A talaj- terhelési díj szűk körben, 2005. január 1-jétől válik esedékessé. Csak azokat érin­ti, akiknek megvan a lehetőségük arra, hogy a csatornahálózatra kapcsolódjanak, ezt mégsem teszik. A talajterhelési díjak az önkormányzatok büdzséjét fogják gya­rapítani.- Végül egy személyes kérdés: mikor és hol van alkalma miniszter úrnak közvet­len kapcsolatot tartani a természettel?- Ami kevés időm van, azt legszíveseb­ben a családommal töltöm. De nem mondtam le régi hobbijaimról sem, az ál­latok és növények megfigyeléséről, a ter­mészetjárásról. A két dolgot össze lehet hangolni. A családdal és a barátokkal gyakran kirándulunk, velük is remekül le­het madarászni, gombázni. így a négy­éves kislányomat is sok mindenre megta­níthatom. CSÁK ELEMÉR Köszöntő Budapest Mádl Ferenc köztársasági elnök szerint Magyarország közelgő EU-csatlakozásával történelmi esély valósulhat meg gazdasá­gunk, anyagi és erkölcsi életvi­szonyaink felemelkedéséhez, (...) „de rajtunk áll, és sokat kell érte tennünk, hogy az európai integrációnak mi is nyertesei lehessünk”. Az ál­lamfő újévi köszöntőjében ar­ról is szólt, hogy mintha ritkul­na a megértés, a szolidaritás le­vegője, és gyengülnének az ös­szetartozás szálai. Mádl Ferenc szerint a magyarok mintha túl­ságosan is beletörődnének ab­ba, hogy sokan nemcsak az anyagi emelkedésből marad­nak ki, hanem a legszüksége­sebb javakhoz sem tudnak hozzájutni. „Az eluralkodó bi­zalmatlansággal, szeretetlen- séggel szembe lehet és szembe is kell fordulni” - emelte ki az államfő. ■ Pihenőnapok Budapest A tíz munkaszüneti nap közül négy heti pihenőnapra esik 2004-ben, így ennyivel nő az ál­talános munkarendben üzeme­lő vállalkozásoknál a munkaidő- alap. Az új évben a tíz munka­szüneti nap közül május 1-je, október 23-a, december 25-e és december 26-a esik szombatra vagy vasárnapra. A négy plusz nap az országos összesített ter­melési értékben is kimutatható majd, illetve nő az energiafo­gyasztás. A munkaszüneti na­pokhoz képest hétköznapokon az országos viilamosenergia-fel- használás 20 százalékos többle­tet mutat. A munkaadói érdek- képviseletek többször is nyilvá­nosságra hozott számításai sze­rint a tíz munkaszüneti napon túli újabb fizetett ünnepnap tör­vénybe iktatása 15 milliárd fo­rint bevétel nélküli kereseti- és járulékkiadást jelentene a vállal­kozásoknak, a termeléskiesés piaci hatásain kívül. _________■ MÁ V-megállapodás Budapest Aláírta a MÁV Rt. vezetése va­lamennyi vasutas reprezentatív szakszervezettel a 2004. évi kollektív szerződést és a 11 százalékos béremelést biztosító megállapodást - közölte a vasút­társaság. A szerződéssel egyi­dejűleg a munkáltató a három reprezentatív szakszervezet­tel megállapodást írt alá a MÁV Rt. átalakítási program­ja keretében kialakított korsze­rű bér- és juttatási rendszer be­vezetéséről. MTI Mélyebben fogunk a zsebünkbe nyúlni Több termék és szolgáltatás az inflációt meghaladó mértékben drágul Budapest Keserű tapasztalat, hogy az új esztendő menetrendszerűen a korábbiaknál magasabb árakkal köszönt be. 2004 sem lesz ki­vétel, januártól számos termékért és szolgáltatásért többet kell fizetnünk. emelkedésre kell számítani a sütőipari termékeknél, a pékek ugyanis a liszt- és az energiaárak növekedésére hivatkozva az év el­ső heteiben mintegy 15 százalék­kal kívánják drágábban átadni a kenyeret és a péksüteményeket a kereskedőknek. Az év elejétől a cigaretta jöve­déki adója 35 százalékkal nő. Az ezerszálanként fizetendő tételes adó 4950 forintról 6450 forintra emelkedik, a kiskereskedelmi el­adási ár után fizetett 20 százalé­kos adótartam pedig 23 százalék ra növekszik. Ezzel a legnépsze­rűbb hazai cigaretta kiskereske­Emelkednek az élelmiszerek árai, mert az e termékek zömére jel­lemző eddigi 12 százalékos áfa­tartalom 15 százalékra nő. A szakértők e termékkörben az inf­láció mértékét meghaladó, 8-9 százalékos áremelkedést jósol­nak. így többet kell leszurkol­nunk az üzletekben és a piacokon a húsért, a tejtermékekért, a zöld­ségekért és a gyümölcsökért. Az új áfabesorolás miatt a cukor ára január 1-je után a kiskereskede­lemben legalább 5-6 forinttal nö­vekedhet, ennél is nagyobb ár­delmi ára 440 forint lesz. A jöve­déki adóemelés persze az alko­holkedvelőket is sújtja, hiszen a hazai előállítású szeszes italokért várhatóan 11-15 százalékkal kell többet fizetni. Villamosenergiaár-emelés nem volt január elsején, mert a 2003. augusztus elsején életbe léptetett árak a januári áremelések előreho­zatalát jelentették. Ennek ellenére 13 százalékkal többe kerül majd az áram, mert általános forgalmi adója kikerült a kedvezményes kategóriából, s az eddigi 12 száza­lékról 25 százalékra növekszik. A Mol a gazdasági és közleke­dési miniszter korábban kiadott árrendeletének megfelelően emeli a gáz nagykereskedelmi árát. Az intézkedés miatt a Mól Rt. föld­gáz-értékesítési átlagára mintegy 12,6 százalékkal nő. Az állami tá­mogatási rendszer lehetővé teszi, hogy a lakossági fogyasztóknak értékesített gáz végfelhasználói ára ennél kisebb mértékben emel­kedjen - tette közzé a társaság. Lapinformációk szerint az erről szóló kormányrendelet nem szá­zalékos emelést fog rögzíteni, ha­nem konkrét árakat: 1500 köbmé­ter éves fogyasztásig 47,10 forint lesz a gázár köbméterenként, 1500-3000 köbméter között pedig 50,20 forint. Ezek az árak 12 he­lyett már 15 százalék áfát tartal­maznak. Az áfaváltozást is figye­lembe véve januártól átlagosan 6,8 százalékkal emelkedik a la­kossági gázár. Az áfakulcs változása, a vízter­helési díj bevezetése, valamint az infláció okán emelkednek a víz­és csatornadíjak is, szolgáltató­ként eltérő mértékben. A lakossági távhőszolgáltatás október 1-jétől 9,1 százalékkal nőtt, ám az erre vonatkozó három- százalékos áfaemelés miatt továb­bi emelkedésre lehet számítani. Tegnaptól eltűnt a nulla kulcs, 5 százalék lesz a kedvezményes áfa. Ez a gyógyszereknél és a tan­könyveknél jelent drágulást. Mi­vel januártól ötszázalékos forgal­mi adó terheli a patikaszerek árát, így 105 forintba kerül majd az az orvosság, ami eddig 100 forintért volt kapható. A többletet azonban nem, vagy csak részben kell meg­fizetni a tb által támogatott orvos­ságok után. A térítésmentesen ki­váltható szerek áfáját teljes egé­szében az egészségbiztosító fizeti ki. A 90, a 70, illetve az 50 száza­lékos támogatású szerek esetében a beteget csak az áfa miatti több­letnek a térítési díjra eső hányada terheli. Jelentősen drágulnak vi­szont a 600 forintnál olcsóbb ké­szítmények, és lesznek olyan - eddig ingyenes - gyógyszerek, amelyekért már fizetni kell. Csökkenő áfával a könyveknél és a fogtechnikai szolgáltatások­nál kell számolni. Drágul viszont az utazás, mind a MÁV, mind pe­dig a Volán-társaságok emelik ta­rifáikat. Az új évben 11 százalék­kal többet kell fizetni a vasúti közlekedésért, az Intercity pótje­gyek ára pedig 440 forintról 480 forintra nő. A Volán-társaságok el­térő mértékben emelik a helyi já­rataik jegy- és bérletárait, a távol­sági tarifák azonban 3 százalék­kal nőnek. europress « 1 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom