Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)
2004-01-13 / 12. szám
2004. Január 13., kedd RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Cigánybáró beás nyelven Jókai Mór Cigánybáró című regényét adta ki a nagykanizsai Czupi Kiadó, a mű első beás nyelvű változataként. A160 oldalas munka fordítása a pécsi szociál-pedagógus, romológus, a Gandhi Gimnázium egykori tanára, a néhány hónapja Nagykanizsán élő Kalúnyos Terézia munkája. A szakembernek korábban, 2002-ben, már megjelent egy népmesegyűjteménye A kilenc holló címmel. A Cigánybárót eredetileg romo- lógiai szakdolgozat-témának szánta, de a kiskanizsai művelődési házban az általa vezetett cigány kisebbségi klubban tapasztaltak ösztönzést adtak számára a beás köznapi nyelvre történő regényfordításra. Kalányos Terézia szeretné a beás nyelv oktatását már megkezdő, vagy ezután elindító iskolákba és cigány kisebbségek lakta települések könyvtárába eljuttatni a Ci- gánybáró egy-egy példányát. ipi SZÍNPOMPÁS TŰZZOMÁNCOK. A pécsi Civil Közösségek Házában tekinthető meg január 19-ig a Pécs Városi Képzőművész Kör Tűzzománc Szakosztályának kiállítása. _________________fotó: lőffler péter Va llomás a régi Pécsi Balettről Szalay Zoltán fotóriporter képei a Művészetek Házában A Pécsi Balett Eck Imre nevével fémjelzett korszaka kultúrtörténelem, a világ táncművészetének önálló, elévülhetetlen fejezete. A hajdani nagy idők szellemét idézi meg most a pécsi Művészetek Házában Szalay Zoltán Pulitzer-díjas fotóriporter kiállítása. A Mandarin képei ma is fölvillanyozók. Árva Eszter, Bretus Mária, Csifó Ferenc, Handel Edit, Stimácz Gabriella Uhrik DóUhrik Dóra a majd’ negyven évvel ezelőtt készült képei előtt ra, Tóth Sándor - a világsiker-történet megannyi szereplője mintha ismét itt volna a közelben a Csodálatos Mandarin és kora - Pécsi Balett című fotókiállítás megnyitóján. A tárlat ugyancsak klasszikus értéket képező felvételeit a szereplőkkel egykorú, különös érzékenységű Szalay Zoltán Pulitzer-díjas fotóriporter készítette. A lélegzetelállítóan kor- és hangulathű, érzelemgazdagságában is hiteles kiállítást Uhrik Dóra Kossuth-díjas, Érdemes művész, a Pécsi Balett megidézett korszakának egyik vezető táncosa nyitotta meg. Szalay Zoltán regényes életpályájának egyik képletes határvonala a Pécsi Balett kifinomult világa, a másik a Robert Capa kamerájához inkább illő boszniai háborús rettenet lehetne. Az Eck Imre és a Pécsi Balett előtt tisztelgő kiállítás méltat á s á b a n Uhrik Dóra regényesnek nevezte a fotóri- fotó: tóth l. porter munkásságát. Erről kérdeztük a nemzetközi hírű fotoriportert.- A hajdan csupa fiatalból, kezdőkből álló társulat hatvanas évek elején mozgásba lendült fölívelésének, mindennapjainak mi is tevékeny résztvevői voltunk- mondja. - Akkor még nem tudhattuk, hogy Eck szétfeszítve a klasszikus balett világát, egy merőben új, egyedi formavilágot teremt majd meg önmaga és a társulat egybegyúrásával. Itt Pécsett különösen kézenfekvőnek látszott, hogy valami van a levegőben: a világban a kultúra nagy, megújulásos fordulata zajlott. A magyar szellemi és művészeti élet ezzel egyidejű megpezsdülése itt, Pécsett szinte nyilvánvaló volt. A balett és a társművészetek, Martyn Ferenc és a mögötte lévő képzőművészek, a világkarrierjét kezdő magyar film fesztiváli jelenléte egyedülállóvá tették ezt az időszakot. A Pécsi Nemzeti Színház Németh Antalt is megmozgató földrengésszerű megelevenedése- Avar István, Ronyecz Mária, Haumann Péter és megannyi nagy egyéniség jelenléte mint a fény a bogarakat, vonzott ide bennünket. Mi, akkori fiatalok, élhettünk akár az ország másik végén, hívás nélkül is az ilyen helyeken kötöttünk ki, ahol maradandó értékek voltak születőben.- A Pécsi Balett kisugárzását lehetetlen volt nem megérezni. Velük voltam Moszkvában is, ahol Olga Lepesinszkaja ámulatán is érzékelhettük, milyen volt a társulat súlya. A nagyvilág elsőszámú balerinája szoros kapcsolatban maradt a pécsiekkel, egyenként is követve, értékelve a táncosok produkcióit. Magyarnak lenni, azt is jelenti, hogy a nagyvilág és a magyar kultúra megújulásának az egybeesésére emlékezhetünk, máig ható tevőleges részesei vagyunk. • BEBESSI K. ____________Tv-jegyzet____________ Ki shibás nagyvilág Korán megtapasztaltam; a dolgok nem tökéletesek. Első, múlhatatlan szerelmem a hajától a lába kisujja körme-hegyéig tökéletes volt. Csakhogy a Sanyi tetszett neki. Akkor tűnt fel, hogy a bokája vastagabb az átlagosnál, úgyhogy egy sokadik gyanútlan, a Pista vette el. Korábban a csúzlim, de a biciklim - a hegesztett Csepel - se volt tökéletes, és bárhol is bicikliztem rajta, a Föld se volt egészen gömbölyű. De szerencsénk is, hogy a világ nem tökéletes, más kérdés, hogy bennünket, kisembereket - akik hegesztett kerékpáron tekerünk hajnalonként munkába - senki meg nem véd a világ tökéletlenségeivel szemben. Juszt László olyan magabiztosan ismerte föl kiszolgáltatottságunkat, hogy műsora az idők végeztéig el fog tartani csúnya kis tökéletlen hazánkban, hacsak a dolgok általános értelemben vett múlandósága - például a Föld kihűlése - meg nem akadályozza ebben. A mosó- és súrolószerek után itt van mindjárt a pillanatragasztók esete. Háziasz- szonyok népes serege leste csütörtökön este; mit bír el négy műanyag fogas, melyeket négy különböző gyártmányú ragasztóval nyomtak föl a demonstrációs táblára és mindösszesen csak egy pottyant le. De az sem a húsklopfoló súlyától, hanem mert helytelen technológiával tapicskolták oda. Az eset tanulságos: nálunk vannak olyan háztartások, ahol a művelet elvégzése jogvédelem mellett is problematikus. Ilyenkor van szükség a szomszédból Sanyira, végveszélyben Pistára. A műsor más részei is frappánsak, sőt, szórakoztatóak. Például hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyezi, hogy a Pharma Nord a termékeit „gyógyhatású" felirattal is ellássa, noha nem gyógyszerek. A „gyógy hatás” és a „gyógyszer” közti elvi és gyakorlati különbségeit, mint hermeneutikai problémát kellene elemeznünk, noha a beteget kóros tudatszűkületében csak egyvalami érdekli: használ-e vagy sem? Mint fő példánknál: ragad vagy nem ragad? Aznap az Este műsorán is visszaköszönt a téma. Beharangozták, hogy a természetgyógyászaton belül húszféle gyógymódot vizsgáltak meg az MTA szakemberei, megállapították, hogy abból csak négy gyógyít, tíz se nem használ, sem nem árt, hat kifejezetten ártalmas. Egy professzor sietett be a stúdióba, hogy tisztábban lássunk az örök vitában. Okfejtése a kishibás nagyvilágot példázta: a professzor úr a négy elfogadott gyógymódra még csak emlékezett, de - kiűzendő világunkból a sarlatán gonoszt - egyetlen sem jutott eszébe az ártalmasnak tartottak közül. BÓKA RÓBERT HÉTVÉGÉ A KÉPERNYŐN A legnézettebb tíz tévéműsor január 9-én, pénteken 1. RTL Klub Való Világ-beköltözés (az RTL Klub valóságshow]á) 969 277 2. RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 942 007 3. RTL Klub Híradó 883 092 4. RTL Klub Mónika (talkshow) 874 898 5. RTL Klub Való Világ-beszavazás (az RTL Klub valóságshov^a) 810 140 6. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 753 021 7. TV2 Aktív (magazinműsor) 744 443 8. RTL Klub Ä terror iskolája (amerikai akciófilm j 720 076 9. RTL Klub Balázs (szembesítőshow) 624 985 10. TV2 Majomkaland Afrikában (amerikai vígjáték) 575 595 A legnézettebb tíz tévéműsor január 10-én, szombaton 1. TV2 Tények 1 973 818 2. RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valóságshowja) 1 721 262 3. MTV Kató néni kabaréja 1 662 497 4. TV2 Activity 1 632 672 5. TV2 Magellán (tudományos magazin) 1 530 505 6. RTL Klub Heti hetes 1 524 108 7. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1 459 257 8. RTL Klub Dzsentlemanus (amerikai vígjáték) 1 455160 9. TV2 Megasztár (tehetségkutató műsor) 1 438 091 10. RTL Klub Híradó 1 337 014 A legnézettebb tíz tévéműsor január 11-én, vasárnap 1 TV2 Napló (heti magazin) 1 111 849 2. RTL Klub Övizsaru (amerikai akcióvígjáték) 1 008 044 3. TV2 Tények 840 950 4. TV2 Még zöldebb a szomszéd nője (amerikai vígjáték) ' 755 865 ' 5. RTL Klub Híradó 700 559 6. TV2 Walker, a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 689 979 7. RTL Klub Szeress most! (magyar filmsorozat) 685 535 8. TV2 JAG - Becsületbeli ügyek (amerikai filmsorozat) 669 736 9. RTL Klub Sheena, a dzsungel királynője (am. filmsorozat) 613 742 10. TV2 Kulcsember (amerikai akciófilm-sorozat) 613 241 Sorsütések, egy hangszerre komponálva Az utcára néző nagyszoba meny- nyezetét hatalmas szürke folt éktele- níti: éppen csak föl van verve a malter a stukatúrra. - Itt szakadt be derékig a villanyszerelő, amikor fölment a padlásra - mosolyog, így utólag, a történteken Géza. - Akik itt laktak előttünk, albérlők, először a padlásdeszkákat tüzelték föl. Aztán következtek az ajtók, az ablakok. Amikor ideköltöztünk, egy se volt belőlük, most legalább bejárati ajtónk van, de a szobákhoz már nem jutott. Kínkeserves poén lenne, ha most azt mondanám, hogy így legalább a hosszú ház túlsó végéből, a konyhából is szemmel tudják követni az utcai történéseket. De itt nem nagyon történik semmi az utcában, másrészt meg a velényi szegénysoron nem a tréfa a leggyakoribb vendég, a nyomorúságnak is megvan a maga etikettje. Raffael Géza például nem csinál gondot belőle, hogy egy ujjatlan, rossz, de tiszta trikóban ül a konyha- asztal fő helyére - nem jut minden napra másik. Jól fűt a sparhelt, Petra, az élettársa a melegben mégis csak lassan enged föl. Látszik, hogy kemény teremtés ez a majdnem-gye- reklány - áprilisban lesz csak tizen- kflenc -, akármilyen anyásán is szorítja magához kisfiúkat, a nyolchónapos Ricsit.- Három és fél évet voltál intézetben, Babuci? - simogatja meg a tekintetével Géza.- Magam kértem, a szüleim miatt - mondja Petra. - Mióta megszületett Ricsi, negyvenévesnek érzem magam. Na jó, a korábbi „ideg” miatt is... Elég sok mindenen átmentem. Dohányoztam, volt hogy napi két dobozzal is elszívtam, ittam is keményen. De abbahagytam, amikor összekerültünk.- Három-négy szálat azért most is elszív, akkor szokott vissza, amikor az anyja telebeszélte a fejét, hogy üyen meg olyan cigány vagyok, és egyszer csak az út szélén találja magát, ezért egy időre visszament hozzá. De nem sokáig volt ott maradása - sorolja a férfi. Az eredetileg kárászi Géza, akiről senki nem mondaná meg, hogy közeledik a negyedik ikszhez, az ország túlsó felében, a Heves megyei Tamaörsön ismerte meg az eredetileg apátvarasdi Petrát.- Az első házasságomból van egy huszonkét és egy tizenhét éves fiam. Elváltam, mert amíg én dolgoztam keményen, az asszony félrelépegetett. A kárászi házamban, ami még ennél is nagyobb romhalom volt, és amiből a két kezemmel csináltam igazi házat nappalival, fürdőszobával, most a fiaim élnek. Tamaörsön az unokaöcsémnél laktam albérletben, egyszer a presszóban futottunk össze a Petrával. Szemezgettünk, aztán randira hívtam - eljött. Petra nem volt még tizennyolc, amikor terhes lett. Nem akarták, hogy a gyerek a nevelőotthonba vagy albérletbe szülessen bele. Valahová menni kellett. Mindegy, hová, csak saját ház legyen - így kötöttek ki tavaly márciusban, egy hirdetés nyomán, a Szentlőrinchez közeli Velényben. Petra otthonteremtési támogatásából megvették a romot, kifizették az előző tulajdonos vízdíjhátralékát, bevezettették a villanyt - akkor szakadt be a szerelő alatt a plafon -, azóta apránként tesznek mindig valamit az életterükhöz. A betonpadlós konyhából Petra egy- egy, szőnyeggel eltakart nyílású helyiséghez vezet.- Itt lesz majd a spájzunk, itt pedig a fürdőszoba. Bent van a bojler is, csak a villanyt kell rákötni. A zuhanytálcát már leraktuk, a csempék is megvannak. Nem kérdezem, mennyi falatot vontak meg például a csempe miatt a szájuktól. Mert hogy tokostul-vonóstul, pótlékostól-segélyes- től havi negyvenötezer forintból élnek. Munka ugyanis nincs se közel, se távol.- Akkor dolgoztam csak, amikor tarvágás volt a környéken, és a Mayer Lajos brigádot szervezett. Előtte és azóta semmi, hiába megyek utána - komorodik el Géza. - Bejárok Pécsre is a munkaügyi központba, az Újra dolgozom-pro- gramhoz, de semmi. Igaz, hogy csak nyolc általánosom van, de megszereztem a könnyű- és a nehézgépkezelői papírt is. Pár évet lehúztam Zobákon is, mindig a munka volt az életem. Most márciustól elkezdek egy szakácstanfo- lyamot, hátha az tósegít. Ha keresnék havi nyolcvanezret, minden rendben volna. Ha nem találok munkát, helyrehozom úgy a házat, hogy el lehessen adni, aztán megyünk vissza Hevesbe. Ott nem nézték, hogy cigány vagy se, válogathattam a helyek közül német gyárban, magyar kőműveseknél. Itt meg nemegyszer előfordult már, hogy a telefonban készségesek voltak: persze, hogy kellek, aztán amikor találkoztunk, annyit mondtak, hogy majd értesítenek... Gézáék tizennégyen, Petráék eggyel többen voltak testvérek. Érződik, hogy rajonganak a gyerekekért. Lehet, hogy a Ricsi mégis egyke marad? Bólogatnak mind- kelten. - Más egy gyerek, neki, amit lehet, meg kell adni. Tudja, az a borzasztó - néz egyenesen a szemembe Géza hogy megint mindent a nulláról kellett kezdeni. De miattuk - int a családja felé - érdemes volt. Egyszer talán Géza dobgitárja is kevesebbet pihen majd a szobafalba vert szögön. BALOGH ZOLTÁN
