Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-13 / 12. szám

4. OLDAL BARANYA I TÜKÖR 2004. Január 13., kedd üüflil RONCSTEMETŐ A BELVÁROSBAN. A rendszámmal rendelkező lerobbant gépjárműveket hónapok elteltével sem könnyű elszállítatni, ha nem tiltott helyen parkíroznak. A felvételünkön a pécsi Felsővám- ház utcában megörökített, egykor szebb időket látott, napról napra fogyatkozó Trabiról is nagy valószí- nflséggel lemondott már a gazdája.______________________________________ _______fotó; tóth l. Fe lújíthatják az iskolát HOLNAP NYIT A KISPIAC. A pécsi Felsőmalom utcai piaccsarnok­ban évente négyszer rendeznek nagytakarítást (természetesen a szük­séges fertőtlenítést minden szombaton elvégzik). E mostanit a hétvégi galamb- és kisállat-kiállítás zárására időzítették. Mára már csak az ab­lakok tisztítása maradt vissza az ÁNTSZ ellenőrzése előtt, fotó: t. l. Százmilliók lakásépítésre PÉCS A baranyai megyeszékhely el­nyerte azt a 790 millió forintot, amelyből Pécsett 116 szociális bérlakás épülhet. Mint azt Bókay Endre, az önkormányzat lakásbi­zottságának elnöke lapunknak elmondta, a beruházás összérté­ke eléri majd az 1,1 milliárd forin­tot. Az új, várhatóan négyszintes épületek a FEMA mögötti terüle­ten kapnak helyet. Az első kapa­vágás a tervek szerint májusban lesz, a lakásokat jövő év elejétől folyamatosan adnák át. Ezzel egy időben egy másik pá­lyázaton is sikerrel szerepelt Pécs: 287 millió forintot kap a város, amely összegből közel 3500 lakás hőszigetelése valósulhat meg. Or­szágosan 15 ezer lakás korszerűsí­tését támogatja a kormány. A két pályázatra összesen 36 milliárd forint igény érkezett. ____________ SOMLAI*. [ Sás d A hegyháti település általános iskolájának épülete - amelybe közel 500 gyermek jár - már rég­óta felújításra szorul, majdhogy­nem életveszélyes. A rekon­strukció azonban elérhető kö­zelségbe került, miután hivata­los értesítést ugyan még nem, ám megbízható forrásból azt az információt kapta az önkor­mányzat, hogy mintegy har­mincmillió forintot nyert az in­tézmény felújítására. A településnek mindössze tíz százalék önrészt kell biztosíta­nia, miután Sásd az egyik leg­hátrányosabb kistérséghez tar­tozik. Az elképzelések szerint az iskola többek között új tető- szerkezetet kap majd, illetve az egyes tantermeket is felújítják a munkálatok során. Csiki-csuki a déli határon A drávaszabolcsi határátkelő lezárásá­nak ideje alatt torlódások várhatók Ud­varnál, ugyanis a határőrök szerint a leg­több teherautó sofőrje arra veszi majd az irányt. A felújítás hónapjai alatt az uta­zók Udvar vagy Barcs felé kerülhetnek, a beremendi átkelő viszont egyelőre to­vábbra is csak nappal üzemel, a teherau­tók pedig azt nem használhatják. PÉCS Bár elvben a kormány még másképp is hatá­rozhat, nagy a valószínűsége annak, hogy a "ka­binet szerdán rábólint a drávaszabolcsi határ- átkelőhely ideiglenes bezárásának tervére. Ek­kor nyomban, azaz csütörtökön éj­félkor már le is zárulnak a sorom­pók a Dráva menti falunál, és azok egészen novemberig, a nagyszabá­sú, mintegy hatszázmillió forintba kerülő felújítás elkészültéig csukva is maradnak. Tavaly a szóban forgó ellenőrzé­si ponton - annak ellenére, hogy az igazgatóság területén összességé­ben egy év alatt húsz százalékkal csökkent a személyforgalom - ki-, illetve belépésre több mint nyolcszázezer em­ber jelentkezett, akik mintegy 350 ezer sze­mélygépkocsival érkeztek a határra. Dakos József dandártábornok, a Pécsi Határ­őr Igazgatóság igazgatója elmondta, Drávasza- bolcsnál pusztán a veszélyes anyagokat szállí­tó járművek kelhetnek át Horvátországba. Be- remendnél egyelőre továbbra is csak nappal le­het átlépni a határt, az átkelőt teherautók nem használhatják. így a dandártábornok vélemé­nye szerint a teherkocsik - amelyekből tavaly 75 ezer fordult meg Drávaszabolcsnál - Udvar felé mennek majd, miután Barcs már túlságo­san nagy kerülő lenne. A jelentős forgalomnö­vekedés miatt Udvarnál átmeneti torlódások­kal is számolhatnak a sofőrök. Az igazgató elmondta azt is, az uniós csatla- kozás apropóján nem várhatók jelentős változá­sok az átkelőkön, ugyanis már tavaly áprilisban bevezették a „minimál-ellenőrzést” a tagjelölt, illetve az EU-ból érkező állampolgárok eseté­ben, vagyis velük szemben csak ritkán, és indo­kolt esetben kerül sor komolyabb átvizsgálásra. Az Adriát célba vevő autós turisták számára ugyanakkor vélhetően nem jelent különösebb gondot a szabolcsi átkelő lezárása: ugyanis a tapasztalatok szerint már eddig is egyre töb­ben választották Barcsot a kilépés helyszínéül, ugyanis onnan gyorsabban elérhető a tengerre vivő autópálya. (Előzmények: wimv.dunantulinapb.hu) _____________________________háté balAzs-kótáhy JENŐ Ni ncs pénz az elkerülő útra A drávaszabolcsi határátkelő hétvégi lezárásával minden bizonnyal megnövekszik a beremendi átkelő forgalma, ám ez a helyiek szerint számos veszélyt rejt magában, különösen a településen közlekedő gyerekeket és időseket féltik a beremendiek. Mint többen is elmondták, a legjobb megoldás az elkerü­lő út megépítése volna. Az út terveit az önkormányzat már korában elkészíttette, jelenleg annak felül­vizsgálatát végzi egy pécsi tervezőiroda. Amint azt Matheisz Ferenc, a polgármesteri hivatal műszaki osztályának főelőadója elmondta, a felülvizsgálat várhatóan e hét végére fejeződik be, azonban hogy a kivitelezés mikor indulhat, egyelőre nem tudni, mivel az önkormányzatnak erre nincs pénze, így minden­képpen állami támogatásra van szükség, a község tehát pályázni fog. Újabb vállalkozó jelentkezett Sellye Amint arról beszámoltunk, a nem­régiben felújított strand képéhez tervezteti az önkormányzat a für­dő vendéglátóegységeit is. A konst­rukció lényege, hogy a hivatal hosszú távú, azaz tizenöt éves bér­leti szerződést köt az érintettekkel, amelyben szerepel, hogy az önkor­mányzat által megterveztetett épü­letet a bérlő felépíti, ennek-fejében a megállapodás időtartamára men­tesül a bérleti díj fizetése alól. Ti­zenöt esztendő után, amikor a szerződés hatálya lejár, automati­kusan az önkormányzat tulajdoná­ba kerülnek az ingatlanok. Tavaly kettő, a napokban pedig egy újabb vállalkozó jelentkezett erre a programra - mondta la­punknak Fekete Géza jegyző. így a stranddal együtt, úgy tű­nik, az egységes arculatú vendég­látóhelyek is megnyitják kapui­kat májusban a szezonra. Ebben az esetben azonban a meglévő két vállalkozásnak be kell zárnia a boltot, ugyanis az önkormány­zat felbontja a szerződésüket. Ezt a döntését a képviselő-testület az­zal indokolta, hogy a újonnan épült egységekben árusítóknak kizárólagosságot kell élvezniük. (Háttér: www.dunantulinapb.hu) CSIKÓS KLAUDIA Rajtra kész falusi vendégvárók PÉCS A szakma idei első országos csúcstalálkozóját Pécsett tartja a Falusi és Agroturizmus Orszá­gos Szövetsége. A Hotel Hunyor­ban tartott háromnapos konfe­rencia keretében a turizmuson belül roppant dinamikusan fej­lődő ágazat szereplői a 2004-es komplett térségi rendezvény- naptár mellett a falusi vendégfo­gadás új fejlesztési elemeivel és irányaival - falusi vendégasztal, az úgynevezett szelíd, azaz ter­mészetközeli turizmus, lovas és víziattrakciók bevonása, gaszt- ro- és borturizmus -, illetőleg az ebben az évben rendelkezésre álló forrásokkal, pályázati ala­pokkal ismerkedhetnek meg. A Baranya megyében komoly hagyományokkal rendelkező fa­lusi vendégfogadás a helyi turiz­mus egyértelműen fejlődő ága­zata. Ezt nem csak a vendéglá­tóhelyek számának növekedése, hanem a - különösen a belföldi turisták körében - egyre népsze­rűbb pihenési forma gazdagodó programválasztéka is bizonyítja. Ezt a vendégkört célozzák a lo­vasturisztikai fejlesztések, a ke­rékpárutak építése, a borturiz­mus dinamikus fejlődése. A kialakult gyakorlat szerint a baranyai falusi vendéglátók döntő többsége nem főfoglalko­zásban, hanem kiegészítő tevé­kenységként végzi a vendégfoga­dást. Számukra jó hír, hogy a fa­lusi turizmus fejlesztése érdeké­ben a tevékenységből származó éves adómentes értékhatár a ko­rábbi 600 ezer forintról az idei évben 700 ezer forintra emelke­dett. K. E. Baranyában A-Z-ig Alsószentmártonből már je­lentkeztek arra az összegre, ame­lyet PHARE-támogatásként ka­pott az Etnikai Fórum pécsi szer­vezete. A 34 millió forint felét már átutalták a szervezetnek. A pénzt elsősorban kisvállalkozók képzésére, tanfolyamok indításá­ra és kisebb felújításokra kíván­ják felhasználni még ebben az évben. . (bl)--------------------------------•---­Atá n az önkormányzat tegnap megrendelte félmillió forintért az új játszótér kivitelezését, amelyet a tervek szerint márciusra szeret­nének elkészíttetni. A régi, koráb­bi játszótéren az összes eddigi já­ték lecserélése, és a fából készített EU-konform hinták felszerelése, valamint a mászókák, libikókák felújítása is napirenden van. (a) Bakócán, a közösségi ház fo­lyosóján a nyugdíjasklub szerve­zésében Flander Mártonné szak­mai közreműködésével idősza­kos helytörténeti témájú tárlatot rendeznek be. A házban egyéb­ként korábban már bemutatták az érdeklődőknek az ősi sváb fa­míliák eredetének tárgyi emléke­it, és egyéb kiállításokat is ren­deztek. (cs) Baksán és az itteni körjegyző­séghez tartozó falvakban megkez­dik a kisebb települések közül az országban az elsők között az ISO 9001-es minőségirányítási rend­szer, valamint a szintén EU-kon­form közös hivatali értékelési rendszer telepítését. A technikai újítás a települések lakóinak is se­gítséget ad ahhoz, hogy a polgár- mesteri hivatalokkal tartsák a kapcsolatot, és a szükséges ada­tokhoz hozzájussanak. (bl) Bánfán már húsz beás család foglalkozik a házuk melletti kis­kert művelésével, miután a cigány kisebbségi önkormányzat ingyen biztosít számukra vetőmagvakat. A falukép is javul a kertgondozás révén. Az akció várhatóan idén is folytatódik. (cs) Baranyahídvégen eddig csak­nem 10 család csatlakozott a szo­ciális földprogramhoz. A kisebb­ségi önkormányzat ingyen bizto­sította a vetőmagvakat. Tavaly többen foglalkoztak majdnem két hektáron fűszerpaprika termesz­tésével a faluban. (cs) Baranyajenőn a jövő héten kez­dődik az a megyei körút, melynek során istentiszteleteken mutatják be a pápa által novemberben, a Vatikánban megáldott fakeresztet. A megye több településén is tarta­nak hasonló ceremóniát, a szerve­zők különbuszokkal szállítják az érdeklődőket a helyszínekre, (bl) Beremenden a cementgyár idén tizenhat játszótér megépítését ter­vezi 14 dél-baranyai településen. A 10 millió forintos beruházással készülő játszótereket elsősorban azokban a parkokban és közterü­leteken helyezik el, melyeket ko­rábban a Duna-Dráva Cement Kft. alakított ki a községekben, (kj) A Biikkösdön élő fafaragó, Sza lontai József készítette azt a kop­jafát, amit Almamelléken állítot­tak fel a helyi nemzetiségi oktatás tízéves megalakítása alkalmából. A faluban egyébként 1782 óta van tanítás szervezett formában, (bl) Dencsházán a jubileumi iskola­történeti kiállítás után azt terve­zik, hogy például vitrinekben he­lyezik el állandó tárlat keretében az úttörő-emlékeket Wolf Ferenc- né közreműködésével. Idővel fa­lutörténeti gyűjteményt is kialakí­tanak az oktatási intézmény és az önkormányzat kezdeményezése nyomán. (cs) Harkány messze kimagaslik a többi baranyai település közül a vendégforgalmi adatokat tekint­ve. A fürdőváros fogadta tavaly a megyébe látogató külföldi ven­dégek egynegyedét, ugyanakkor itt töltötték el az idegenforgalmi szezonban a baranyai vendégéj­szakák több mint felét. Megha­tározó a belföldi vendégforga­lom is, hazai turisták fizették a vendégéjszakák közel 28 száza­lékát. (k) Hetvehelyen 650 méter hosszú járdaszakasz épült az Ady Endre utcában. Az összességében 1,4 millió forintos fejlesztéshez szükséges forrást a Baranya Me­gyei Területfejlesztési Kiegyenlí­tő Alapból pályázati úton nyerte el a település. Mint Wágner Antal polgármester elmondta, a falu­ban idén folytatják a gyalogosfor­galom biztonságát javító fejlesz­téseket. (k) Hűből nemrégiben kapta meg azt a használatbavételi engedélyt, amelynek köszönhetően már meg is indult a temetkezés a település saját sírkertjében. A község polgá­rai huszonhat évig vártak erre a pü- lanatra, miután eddig Szigetváron kellett végső búcsút venni szerette­iktől. A sírkert kialakításának teljes költsége elérte a tízmillió forintot. Az összeg közel harminc százalé­kát az önkormányzat vállalta, (sa) Magyarteleken Bors Jenő el­származott lakó olyan helytörté­neti értékű régi plakátokat ajándé­kozott a falunak, amelyek az 1940-es évek helyi amatőr színját­szásáról tanúskodnak. Olvasható az is, hogy hányán léptek fel, mi­lyen szereposztásban a két nép­színműben, és az is, hogy a gyűj­tő édesapja, néhai Bors Károly ko­vács volt a betanító. (cs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom