Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)
2004-01-11 / 10. szám
Emlékképek a Selyemútról Nemrégiben honi tudósok, kutatók és filmesek barangolták be az ősi Selyemutat. Az expedíció tagjai 62 nap alatt több mint 15 ezer kilométert tettek meg híven követve a nagy elődöt, Stein Aurélt. Az öt főt számláló „legénység” dr. Bárdi László irányításával, Wonke Rezső rendező-operatőr kíváncsi kamerájának segítségével rögzítette a kalandtúra részleteit. Közel 150 órás anyaggal tértek haza. ■ Ma újabb, a Selyemút Expedícióról származó exkluzív mozgó képeket mutat be a Duna Televízió. Az esti főműsoridőben a világhíres föld alatti csatornarendszerben, a karézek- ben barangolhat a néző. Miran romvárosa és Me- likavat romjai szintén szemrevételezhetők lesznek. Az ősi, merített papír- készítés és a jellegeztes selyemszövés titkaiba is beavatják a közönséget. Egyébként a nagyszabású műsorfolyam a közszolgálati médium támogatásával jöhetett létre, de a Magyar Keletkutatás Alapítvány szakmai segítsége, háttere nélkül is elképzelhetetlen lett volna a monstre mozi megalkotása. A Duna Tv elnöke, Pékár István szerint ez a filmfolyam az egyik legnagyobb vállalkozása a csatornának. Úgy fest azonban, hogy megérte a fáradságot, elvégre a nagyszabású Wonke-mozi iránt máris érdeklődnek a kínai tévések, sőt a BBC vezetői sem zárkóznak el a teljes filmszéria megvásárlásától. Az expedíció vezető, dr. Bárdi László szerint napjainkban nemcsak hogy ajánlatos, már-már kötelező megismerni, elfogadni a mesés Keletet, s azon belül is Kínát, amely hamarosan a világ vezető hatalmává válik. - Magam is megtapasztaltam, hogy arrafelé kedvelik, elismerik a magyarokat. Az egyszerű, falusi emberek is hallottak, tudnak rólunk. A közfelfogás szerint ugyanis mi a távoli rokonaik vagyunk, akik 2500 éve messzire barangoltak. Úgyhogy, ha ezt a szimpátiát kihasználjuk és a közös gyökerekre hivatkozva együttműködünk velük, akár az Európai Unión belül is meghatározó szereplőkké, stratégiai partnereké válhatunk. Bár politikusaink nehezen ismerik fel, újból a hídszerep várna ránk. És ez a szerep szellemi és anyagi értelemben is busásan kamatozhatna - összegez a keletkutató. Bárdi tanár úr útjukról szólva arra is kitért, hogy a kamera segítségével valami olyasmit rögzíthettek, ami öt esztendő múltán sem biztos, hogy úgy fog kinézni, mint most. Kínát járva ugyanis igyekeztek hű képet adni a jelenkori folyamatokról, a hiper- gyors átalakulásról. Csodákra leltek a messzeségben. Sor került az egykori lovasnomád népek utódainak - életmódjuknak, mindennapi életüknek, szálláshelyeiknek, viseletűknek, szokásaiknak - tanulmányozására. A belsőázsiai füves pusztákon pedig eddig feltáratlan, ismeretlen türk szobrokra, „kőemberekre” leltek. Szabó Zoltán Attila Mikor lép ember a Marsra? ■ Még senki nem látta ilyen közelről a Marsot, nem csodálhatta meg felszínének lenyűgöző végtelenségét! A bolygó talaja hol narancs, hol rozsdabarna színben játszik. Kövei kékes szürkén ragyognak, sima felületük a kovakőre emlékeztet. A talajon teherautónyi nagyságú szikladarabok hevernek. A NASA „Spirit” nevű robotja rendkívül éles, színes felvételeket továbbított a Földre. Az első, 170 millió kilométer távolságból érkező kép a „Gusev’ kráterről készült, amelynek közelébe a szonda négy nappal ezelőtt „marsot ért”. A tudósok szerint a kráter kiszáradt tengerlemez. A landolás során a szonda leszállását felfogó légzsákok eltolták az elkérgesedett talajt. „Az alatta lévő anyag, mintha agyag lenne, de biztosan nem az. Egyelőre nem tudjuk, hogy micsoda.” - mondja Steven Squyres kutató. Hétfőn a „Spirit” felfedezőútra indul. Elsőként a leszállás helyétől néhány méterre vesz kő- és talajmintákat. A NASA arról álmodik, hogy embereket küld a Marsra. „Műszakilag megoldható. Az igazi problémát az ember jelenti, a szervezete ugyanis egy hónap után fokozato- | san leépül.” En- f nek az az oka, hogy az ember súlya a Marson a Földön mért súlyának csupán a harmadát teszi ki. Ez igen megviseli az izmokat, a rostokat és a csontozatot. „Erre megoldást kell találni, különben nem tervezhetünk többéves miszsziós utat.” európai Mars-szonda, a Beagle-2 valószínűleg örökre eltűnt. Mars-krónika A bolygó a rómaiak harci istenének nevét viseli; 4,6 milliárd éves. A napi átlaghőmérséklet 16 és 24, éjszaka mínusz 80 Celsius fok. A sarki hőmérséklet mínusz 130 Celsius fok. Gyakran tombolnak 1000 km/órás erejű porviharok. A Mars tömege a Föld tömegének egy- harmada. Az atmoszféra összetétele: 95% szén-dioxid, 2,5% nitrogén, nemesgázok és na- gyonkevés oxigén. KERESSE ÖN IS! MAR KÖZEL EGYMILUÓAN LÁTJÁK! Sorozatok fílmvígjátékok minden nap mindenkinek! Humort r __ r A JÓKEDVŰ TELEVÍZIÓ PETŐFI, A PÁPAI DIÁK ■ Ő volt a kollégiumi könyvtár talán legszorgalmasabb látogatója: Petőfi Sándor, a szomorú és szüntelenül olvasó pápai diák. Történeti művek és a költészet érdekelték leginkább. A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye büszkén őrzi a korabeli kölcsönzési feljegyzéseket. Ezek bizonyítják, hogy nagy költőnk mit olvasott a legtöbbször diákoskodása idején. Megtudhatja a betű=szám rejtvényből. A református kollégium ősi könyvtára több mint százharmincezer kötettel büszkélkedhet. Petőfi korában a kollégium verselgető diákjai úgynevezett érdemkönyvbe másolhatták legjobb műveiket. Az 1841/42-es tanév kék vászonkötésű érdemkönyvébe másolta Petőfi Sándor első versfordításait, sőt itt szerepel első balladája, amelyben Lehel mondáját dolgozta fel. Továbblapozva itt olvasható „Istenítélet” címmel Jókai Mór romantikus novellakísérlete. A kéziratok között még két rajzára is rábukkanhatunk, amelyeken diáktársait örökítette meg. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 12 5 11 12 15 27 21 12 5 1 11 11 12 19 12 15 21 3 12 26 25 14 17 25 25 25 19 JC 8 13 4 22 4 6 17 6 ■ 15 12 1 12 21 23 P 2 9 12 16 11 21 13 ■ 8 25 12 13 1 o 11 R ■ 18 4 1SN ■ 11 4 26 1 ■ 21 19 4 20 ■ 19 P 4 25 L 13 _A ■ 13 12 15 22 13 12 13 17 ■ 21 8 M 4 ■ 20 16 20 7 16 ■ 13 24 11 13 10 15 4 13 10 13 12 21 25
