Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)
2004-01-10 / 9. szám
14. OLDAL KIRA LYEGYHAZA BEMUTATKOZIK 2004. Január 10., szombat § HHH Királyegyháza Ofíéráe oPécsbagota Gyód A falu vezetői A 1083 lakost számláló település polgármestere Grim Ferenc. Alpolgármester: Kósa Tihamér. A képviselő-testület tagjai: Borza Ferenc, Grimné Hunyadván Éva, Ligler László, Kovács Lászlóné Mayer Kornélia, Palkó Ottó, Tóth Józsefné Pénzes Ildikó. Királyegyháza körjegyzőségi székhely, amelyhez Sumony és Gyöngyfa tartozik. Körjegyző dr. Királyné Szabó Rozália. Háziorvos: dr. Valkai István. Az önkormányzat címe: 7953 Petőfi u. 66. Telefon: 73/340-002. Intézmények, vezetők A falu általános iskolája Sumony és Gyöngyfa kisdiákjait is fogadja. Az Általános Művelődési Központ igazgatója Toplakné Sommer Marianna. Óvodavezető: Grimné Hányódván Éva. A Gyermekjóléti Szolgálat vezetője: Gelencsér Adrien védőnő. Családgondozó: Dombay Zoltánná. A település plébánosa Molnár János. Hitoktató: Szabó Gyöngyi. A településnek több boltja, köztük takarmányboltja, italboltja valamint presszója van. ■ Jeles napok A település Augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén tart falunapot. A hálaadó Jézus Szíve ünnepét június 24-én rendezik, a búcsút októberben, Szent Vendel-napjának tiszteletére tartják. Rendszeres a gyereknap és az anyák napjának megünneplése is. Munkerőhelyzet, demográfia A település főbb helyi munkadói a Pannonmező Rt., a szociális otthon Boróka-pusztán, de természetesen Királyegyházán is elsősorban az önkormányzat és intézményei. A munkavállalók meghatározó többsége Pécsre, Szentlőrincre ingázik. A faluban hozzávetőleg 300 nyugdíjassal, ezenkívül közel száz rokkant- nyugdíjassal számolnak. Az aktív, munkavállaló korosztály száma 400 körül mozog, közülük ugyancsak közel százan lehetnek állástalanok, amely jelenleg az országos átlagot meghaladó 18 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az elmúlt fél évtized adatai alapján a lélekszám egyelőre stagnál, 1996-ban 1088-an, tavaly 1050-en jelenleg pedig 1083-an élnek a településen. A természetes szaporulat még nem érte utol a természetes fogyást, mindamellett a falu kezd vonzóvá válni közlekedésföldrajzi helyzete miatt. kimlyegyhaza@dunanMnapb. hu Az oldal a királyegyházai önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Órmánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Királyegyháza múltja kötelez A több mint ezer lelkes Királyegyháza méltóságteljesen hömpölygő széles utcáival jellegzetes mezőgazdasági település. Az itt élők „mezei szorgalmát” sejtetik a nagy porták, elkötelező a jövőre nézve a falu múltja is. Itt-ott pontatlanul jelentek a falu történetével kapcsolatos adatok, tudom meg Tóth Zoltán tanár úrtól, aki aktív éveiben az Országos Pedagógiai Intézet módszertani központjának tudományos kutatója volt, de soha nem szakadt el kedves falujától. Részint a honismereti szakkör és elsők közt Kacsar Béla nyugdíjas mezőgazdasági technikus munkásságához is kapcsolódva, főként az oktatásügy felől vizsgálta a község történelmét. Két elődjének, Magyarszentivánnak és Vásárosszentgálnak a neve a XIII. század végén olvasható először az írott forrásokban Scenth Iwan ületve Zenthgal alakban. Szent- iván Ősi birtokosa a Szentiványi család. Mindkét községnek kőtemploma volt. A mai copf stílusút 1806-ban emelték Keresztelő Szent János és Szent Gál apát tiszteletére. A mise nyelve magyar - a történelem során döntően magyarok lakta falvak mindvégig. A két település közti elkülönülést sokáig jelzi, hogy a templom főbejáratán a magyarszentivániak, az oldalbejáratán a szentgáliak tértek be a templom-. ba misézni. Az angol repülők 1940 júniusában egy alkalommal mélyrepüléssel zúgtak el a templom fölött, amikor a plébános misézett; s mivel a bombázás elmaradt, hálából Krisztus király házának keresztelték magát Magyarszentivánt is, s ez lett Jézus Szíve napja is az akkor egyesített faluban. A „szentiványi iskola 1819-ben épült nyers téglából”, amelynek Jeleníts János a tanítója, aki a település történetét is megírja. Az iskola „három tagozatú, padokkal és írótáblával felszerelt”, ahol „metodikát, katekizmust, aritmetikát tanítanak előírt tankönyvekből, megállapított illetmény fejében”. Mint tudjuk, az általános iskola egészen napjainkig nevezetes arról, hogy számosán kerültek ki padjaiból olyanok, akik később orvosként, tanárként és más értelmiségi pályákon váltak ismertté. A település nevezetessé vált mezőgazdaságáról is: a széles utcák a gulyák, kondák vonulását szolgálták, és a népes falunak a XIX. században több kovácsa, asztalosai, cipészei, számos boltja volt, és a legutóbbi időkig hetenként voltak itt vásárok. Dalárdája, olva- sóköre kulturális életének pezsgését jelezte. ■ A jövő nem csak tervezhető Az 1806-ban épült templomot Keresztelő Szent János és Szent Gál tiszteletére szentelték fel Életet lehelni a hajdanvolt kultúrházba, tovább korszerűsíteni a közintézményeket, kialakítani a szabadidőparkot - ez mind a közeljövő feladatai közé tartozik, tudom meg Grim Ferenc polgármestertől.- Megválasztásom idején, 1998- val - bérhitelek felvétele, pályáza- ban komoly forráshiánnyal kezd- tok - mára sikerült lefaragnunk, tűk az új önkormányzati ciklust, hogy végre kiegyensúlyozott gazamit csak nagyon kemény munká- dálkodást folytathassunk - mondja Grim Ferenc polgármester. - Körjegyzőséget alakítottunk Sumony- nyal és Gyöngyfával 2000 januárjától, hiszen az egészségügyi központunk, az iskola már korábban is közös feladatokat látott el - és dr. Királyné Szabó Rozália körjegyzőnek köszönhetően a közös munkánk is racionálissá, szakszerűvé vált. Csak a legszükségesebbekre költöttünk: ilyen volt az oktatási intézmények eszközfejlesztése, azon felül padlócsere, fűtéskorszerűsítés- a hivatal villanyfűtését is kiváltottuk vezetékes gázra - 2000 óta van vezetékes gáz a faluban.- Sajnos néhány korábbi rossz döntés máig visszaköszön, de a költségvetés fő irányszámait ismerve már az óvoda tetőszerkezetének felújítását, az ÁNTSZ előírásainak megfelelően a konyha és az étkező korszerűsítését tervezhetjük. Szeretnénk a közintézmények feljáróit úgy kialakítani, hogy mozgássérültek is használni tudják, bevezetjük a gázt az orvosi rendelőbe is. Az idén szeretnénk szabadidőparkot létesítem - egyúttal felszámolni az úgynevezett „iskolagödröt”, - közel kéthektárnyi terület alakulna át zöldövezetté. Nem mondtunk le a közös hasznosítású faluház kialakításáról sem. Megkezdjük az új építési telkek parcellázásának előkészítését is, hiszen sok az érdeklődő. A legnagyobb beruházás nálunk is a szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése lesz, amit a Sziget-Víz Kht.-ba társult 94 faluval közösen, alapítványi támogatással szeretnénk megvalósítani- ezzel a lehetőséggel élve a minimálisra csökkenthetjük a lakossági hozzájárulást. A lakók 87 százaléka már letette a voksát a beruházás mellett. A TURULMADÁR a honismereti munkának is köszönhetően a helyére került.____________________________________________■ Aknaszlatináról Baranyába A helyi boltot Kárpát-Ukraj- nából érkezett házaspár vezeti immáron harmadik éve. Döntően gyermekeik jövőjét nézve települtek át. Lukács Jánosban és családjában régóta érlelődött az elhatározás, hogy a kárpát-ukrajnai szülőföldet elhagyva az anyaországban folytatják életüket. A döntés nem lehetett egyszerű: Lukács János a szülőfalu Aknaszlatina sóbányájában bányamérnökként dolgozott nyugdíjazásáig, az építész- technikus feleség ugyanitt volt könyvelő - a bánya fokozatos leépítésével szűnt meg a munkahelye. Most a feleség áll a pult mögött az egyik királyegyházai boltban, míg a férj ukrajnai kapcsolatainak köszönhetően fakereskedéssel - kiváló fenyőféle, a kárpátaljai zöld kérgű lucfenyő forgalmazásával - foglalkozik.- A meghatározó az volt, hogy tizenkét és a tizenöt éves fiunk továbbtanulását biztosítva lássuk - mondja Lukács János. - Az ottani iskolák tengődnek, a továbbtanulás végképp lehetetlenné vált. Nagylányom már végzett, ő Dnyetropetrovszkban van férjnél. A kárpát-aljai magyarok körében a legnagyobb a munkanélküliség, számukra a paraszti munka szinte az egyedüli megélhetési mód - a kis földbe kapaszkodva, két kezük munkájára utalva - a túlélésért. Dédnagyanyá- mék eredetileg budapestiek, MÁV-alkalmazottként kerültek Kárpátaljára, amely aztán volt szlovák, román, szovjet terület is... Mi azért gyakran jöttünk Baranyába - Szentlőrincre, Szigetvárra - feleségem unokatestvéreihez. Sok minden köt a szülőföldhöz. Ma is igyekszem látogatni az ottaniakat - édesapám már 80 éves, ő az Aknaszlatinai Bányamúzeum igazgatója volt. Könyvet is írtunk a sóbánya történetéről - jó lenne kiadni. Itt, Király- egyházán nagyon jól fogadtak bennünket, nagyon sok jóindulatot, segítőkészséget tapasztaltunk. Amikor innen elutazunk, a gyerekek már ide vágynak vissza. AZ 1819-BEN ÉPÜLT tornyos iskola épülete. ■ Megkérdeztük: Milyennek látja a saját és a faluja jövőjét? _________ „. .. felszínen tartani a falut” Tóth Zoltán (70 éves) nyugdíjas tanár: - Az Országos Pedagógiai Intézet kutatójaként Budapestre jártam, de azonkívül minden ideköt, a családi ház, a gyümölcsfák, a kert... Feleségem itt kezdett tanítani. Sajnos egyre kevesebben élnek azok közül, akikkel együtt nőttem fel, bár a háború utáni években végzett korosztályból minden páratlan évben ma is találkozunk sokan... Rangos falu volt - 1945 után következett be a törés... De hiszem, hogy most olyan a képviselő- testületünk, amely felszínen tudja tartani a falut az ismert finanszírozási körülmények ellenére is. Gazdag a múltja is - életre lehetne kelteni a dalárdáját vagy a falumúzeumot is... Gyimesi József (39) őstermelő:- - Azért a hősök szobrára a turul madár csak visszakerült... De az tény, hogy pénzügyi korlátok közé van szorítva a falu. Véleményem szerint elég nagy falu ahhoz, hogy mindenki megtalálja a boldogulását. Én 1989-ben költöztem ki Pécs-Málomból, feleségem, Gyimesiné Fekete Tünde itt tanító, három kisgyermekünk van; Réka, Levente és Csenge. Állattenyésztő a szakmám, gazdálkodom - nem könnyű, de a mezőgazdaságban országosan ilyen a helyzet. Aki boldogulni akar, boldogul, de van, akit hiába támogatnak, mert a pénzt inkább a kocsmába viszi... Már a szüleim is kiköltöztek ide, és itt él a 81 éves nagymamám is... Ligler László (45) őstermelő, képviselő: - A munkahelyek innen még elérhetők, itt van meghúzva a határ, amely elválaszt bennünket Ormánságtól... Őstermelő vagyok, de a tíz kocámból már csak három van, üyen kukoricaárak mellett még ennyit se érdemes tartani. Feleségemmel takarmányboltot is vezetünk, sajnos ő betegeskedik. A két nagyobbik fiunk dolgozik, a lányunk az Újhelyi közgazdasági tagozatára jár. Mindig nagyon sok pluszmunkával sikerült csak lépni valamit előre. A falu szépül, a szennyvízcsatorna kiépítését fontosnak tartjuk, és 10-12 olyan családon is szeretnénk segíteni, aki önerőből nem tudta bekötni a vizet a házához. Kósa Tihamér (40) alpolgármester, mezőgazdasági vállalkozó: - Az építőiparban voltam művezető 1992-ig, most 50 hektáron gazdálkodom. Tavaly júniusban a tej- csarnok megszűnt, problémás lett a tej hűtése, én például átálltam húsmarhára, borjúra... De a piaca még nem megoldott. Itt helyben sem tudjuk mi lesz a munkahelyekkel, a községgel, ami a közeli munkahelyeket illeti, telített a körzet, ezért sem tudom megítélni, hogyan alakul a falu jelene-jövője: a kormány húsárra, tejre vonatkozó rendelkezései tragikus helyzethez vezethetnek. Királyegyházán több mint kétszáz fejőstehén volt a legutóbbi időkig is - nyugdíjasnál, fiatalnál is. Dombai Zoltánná (40) családgondozó: - Királyegyházai vagyok, férjem magyarteleid volt - nem régen veszítette el az állását. A fiunk itt jár iskolába. Én például szívesen elköltöznék Sopronba... Oda, ahol a megélhetésünk is köny- nyebb. Jelenleg kilenc embernek hordok ebédet, fát viszek be, segítek a bevásárlásban, a gyerekjóléti szolgálatban; úgy tapasztalom, hogy romlik az emberek élete. A faluban szemmel látható nagyobb változások egyelőre nem történtek; persze az jó, hogy orvosunk, iskolánk, gyógyszertárunk van, fenntartásuk sem egyszerű, és azt is nagyon jól tudom, hogy a községnek anyagi csődből kellett kimásznia ezekben az években... ■