Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-10 / 9. szám

14. OLDAL KIRA LYEGYHAZA BEMUTATKOZIK 2004. Január 10., szombat § HHH Királyegyháza Ofíéráe oPécsbagota Gyód A falu vezetői A 1083 lakost számláló település polgármestere Grim Ferenc. Al­polgármester: Kósa Tihamér. A képviselő-testület tagjai: Borza Ferenc, Grimné Hunyadván Éva, Ligler László, Kovács Lászlóné Mayer Kornélia, Palkó Ottó, Tóth Józsefné Pénzes Ildikó. Királyegyháza körjegyzőségi székhely, amelyhez Sumony és Gyöngyfa tartozik. Körjegyző dr. Királyné Szabó Rozália. Háziorvos: dr. Valkai István. Az önkormányzat címe: 7953 Petőfi u. 66. Telefon: 73/340-002. Intézmények, vezetők A falu általános iskolája Su­mony és Gyöngyfa kisdiákjait is fogadja. Az Általános Művelődé­si Központ igazgatója Toplakné Sommer Marianna. Óvodaveze­tő: Grimné Hányódván Éva. A Gyermekjóléti Szolgálat vezető­je: Gelencsér Adrien védőnő. Családgondozó: Dombay Zol­tánná. A település plébánosa Molnár János. Hitoktató: Szabó Gyöngyi. A településnek több boltja, köztük takarmányboltja, italboltja valamint presszója van. ■ Jeles napok A település Augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén tart falu­napot. A hálaadó Jézus Szíve ünnepét június 24-én rendezik, a búcsút októberben, Szent Vendel-napjának tiszteletére tartják. Rendszeres a gyereknap és az anyák napjának megün­neplése is. Munkerőhelyzet, demográfia A település főbb helyi munkadói a Pannonmező Rt., a szociális otthon Boróka-pusztán, de ter­mészetesen Királyegyházán is elsősorban az önkormányzat és intézményei. A munkavállalók meghatározó többsége Pécsre, Szentlőrincre ingázik. A faluban hozzávetőleg 300 nyugdíjassal, ezenkívül közel száz rokkant- nyugdíjassal számolnak. Az ak­tív, munkavállaló korosztály szá­ma 400 körül mozog, közülük ugyancsak közel százan lehet­nek állástalanok, amely jelenleg az országos átlagot meghaladó 18 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az elmúlt fél évtized adatai alapján a lélekszám egyelőre stag­nál, 1996-ban 1088-an, tavaly 1050-en jelenleg pedig 1083-an él­nek a településen. A természetes szaporulat még nem érte utol a természetes fogyást, mindamellett a falu kezd vonzóvá válni közle­kedésföldrajzi helyzete miatt. kimlyegyhaza@dunanMnapb. hu Az oldal a királyegyházai önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Órmánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Királyegyháza múltja kötelez A több mint ezer lelkes Királyegyháza méltó­ságteljesen hömpölygő széles utcáival jelleg­zetes mezőgazdasági település. Az itt élők „mezei szorgalmát” sejtetik a nagy porták, el­kötelező a jövőre nézve a falu múltja is. Itt-ott pontatlanul jelentek a falu történetével kap­csolatos adatok, tudom meg Tóth Zoltán tanár úrtól, aki aktív éveiben az Országos Pedagógiai Intézet módszertani központjának tudományos kutatója volt, de soha nem szakadt el kedves falujától. Ré­szint a honismereti szakkör és elsők közt Kacsar Bé­la nyugdíjas mezőgazdasági technikus munkássá­gához is kapcsolódva, főként az oktatásügy felől vizsgálta a község történelmét. Két elődjének, Magyarszentivánnak és Vásárosszentgálnak a neve a XIII. század végén olvasható először az írott forrá­sokban Scenth Iwan ületve Zenthgal alakban. Szent- iván Ősi birtokosa a Szentiványi család. Mindkét községnek kőtemploma volt. A mai copf stílusút 1806-ban emelték Keresztelő Szent János és Szent Gál apát tiszteletére. A mise nyelve magyar - a törté­nelem során döntően magyarok lakta falvak mind­végig. A két település közti elkülönülést sokáig jelzi, hogy a templom főbejáratán a magyarszentivániak, az oldalbejáratán a szentgáliak tértek be a templom-. ba misézni. Az angol repülők 1940 júniusában egy alkalommal mélyrepüléssel zúgtak el a templom fö­lött, amikor a plébános misézett; s mivel a bombá­zás elmaradt, hálából Krisztus király házának ke­resztelték magát Magyarszentivánt is, s ez lett Jézus Szíve napja is az akkor egyesített faluban. A „szentiványi iskola 1819-ben épült nyers téglá­ból”, amelynek Jeleníts János a tanítója, aki a tele­pülés történetét is megírja. Az iskola „három tago­zatú, padokkal és írótáblával felszerelt”, ahol „me­todikát, katekizmust, aritmetikát tanítanak előírt tankönyvekből, megállapított illetmény fejében”. Mint tudjuk, az általános iskola egészen napjainkig nevezetes arról, hogy számosán kerültek ki padjai­ból olyanok, akik később orvosként, tanárként és más értelmiségi pályákon váltak ismertté. A telepü­lés nevezetessé vált mezőgazdaságáról is: a széles utcák a gulyák, kondák vonulását szolgálták, és a népes falunak a XIX. században több kovácsa, asz­talosai, cipészei, számos boltja volt, és a legutóbbi időkig hetenként voltak itt vásárok. Dalárdája, olva- sóköre kulturális életének pezsgését jelezte. ■ A jövő nem csak tervezhető Az 1806-ban épült templomot Keresztelő Szent János és Szent Gál tiszteletére szentelték fel Életet lehelni a hajdanvolt kultúrházba, tovább korszerűsíte­ni a közintézményeket, kialakítani a szabadidőparkot - ez mind a közeljövő feladatai közé tartozik, tudom meg Grim Fe­renc polgármestertől.- Megválasztásom idején, 1998- val - bérhitelek felvétele, pályáza- ban komoly forráshiánnyal kezd- tok - mára sikerült lefaragnunk, tűk az új önkormányzati ciklust, hogy végre kiegyensúlyozott gaz­amit csak nagyon kemény munká- dálkodást folytathassunk - mondja Grim Ferenc polgármester. - Kör­jegyzőséget alakítottunk Sumony- nyal és Gyöngyfával 2000 januárjá­tól, hiszen az egészségügyi köz­pontunk, az iskola már korábban is közös feladatokat látott el - és dr. Királyné Szabó Rozália körjegyző­nek köszönhetően a közös mun­kánk is racionálissá, szakszerűvé vált. Csak a legszükségesebbekre költöttünk: ilyen volt az oktatási in­tézmények eszközfejlesztése, azon felül padlócsere, fűtéskorszerűsítés- a hivatal villanyfűtését is kiváltot­tuk vezetékes gázra - 2000 óta van vezetékes gáz a faluban.- Sajnos néhány korábbi rossz döntés máig visszaköszön, de a költségvetés fő irányszámait is­merve már az óvoda tetőszerkeze­tének felújítását, az ÁNTSZ előírá­sainak megfelelően a konyha és az étkező korszerűsítését tervezhet­jük. Szeretnénk a közintézmények feljáróit úgy kialakítani, hogy moz­gássérültek is használni tudják, be­vezetjük a gázt az orvosi rendelő­be is. Az idén szeretnénk szabad­időparkot létesítem - egyúttal fel­számolni az úgynevezett „iskola­gödröt”, - közel kéthektárnyi terü­let alakulna át zöldövezetté. Nem mondtunk le a közös hasznosítású faluház kialakításáról sem. Meg­kezdjük az új építési telkek parcel­lázásának előkészítését is, hiszen sok az érdeklődő. A legnagyobb beruházás nálunk is a szennyvíz­csatorna-rendszer kiépítése lesz, amit a Sziget-Víz Kht.-ba társult 94 faluval közösen, alapítványi támo­gatással szeretnénk megvalósítani- ezzel a lehetőséggel élve a mini­málisra csökkenthetjük a lakossági hozzájárulást. A lakók 87 százalé­ka már letette a voksát a beruházás mellett. A TURULMADÁR a honismereti munkának is köszönhetően a helyére került.____________________________________________■ Aknaszlatináról Baranyába A helyi boltot Kárpát-Ukraj- nából érkezett házaspár veze­ti immáron harmadik éve. Döntően gyermekeik jövőjét nézve települtek át. Lukács Jánosban és családjában régóta érlelődött az elhatározás, hogy a kárpát-ukrajnai szülőföl­det elhagyva az anyaországban folytatják életüket. A döntés nem lehetett egyszerű: Lukács János a szülőfalu Aknaszlatina sóbányá­jában bányamérnökként dolgo­zott nyugdíjazásáig, az építész- technikus feleség ugyanitt volt könyvelő - a bánya fokozatos le­építésével szűnt meg a munkahe­lye. Most a feleség áll a pult mö­gött az egyik királyegyházai bolt­ban, míg a férj ukrajnai kapcsola­tainak köszönhetően fakereske­déssel - kiváló fenyőféle, a kár­pátaljai zöld kérgű lucfenyő for­galmazásával - foglalkozik.- A meghatározó az volt, hogy tizenkét és a tizenöt éves fiunk továbbtanulását biztosítva lássuk - mondja Lukács János. - Az ot­tani iskolák tengődnek, a tovább­tanulás végképp lehetetlenné vált. Nagylányom már végzett, ő Dnyetropetrovszkban van férj­nél. A kárpát-aljai magyarok kö­rében a legnagyobb a munkanél­küliség, számukra a paraszti munka szinte az egyedüli megél­hetési mód - a kis földbe kapasz­kodva, két kezük munkájára utal­va - a túlélésért. Dédnagyanyá- mék eredetileg budapestiek, MÁV-alkalmazottként kerültek Kárpátaljára, amely aztán volt szlovák, román, szovjet terület is... Mi azért gyakran jöttünk Ba­ranyába - Szentlőrincre, Sziget­várra - feleségem unokatestvérei­hez. Sok minden köt a szülőföld­höz. Ma is igyekszem látogatni az ottaniakat - édesapám már 80 éves, ő az Aknaszlatinai Bánya­múzeum igazgatója volt. Köny­vet is írtunk a sóbánya történeté­ről - jó lenne kiadni. Itt, Király- egyházán nagyon jól fogadtak bennünket, nagyon sok jóindula­tot, segítőkészséget tapasztal­tunk. Amikor innen elutazunk, a gyerekek már ide vágynak vissza. AZ 1819-BEN ÉPÜLT tornyos iskola épülete. ■ Megkérdeztük: Milyennek látja a saját és a faluja jövőjét? _________ „. .. felszínen tartani a falut” Tóth Zoltán (70 éves) nyugdíjas ta­nár: - Az Országos Pedagógiai Inté­zet kutatójaként Budapestre jártam, de azonkívül minden ideköt, a családi ház, a gyümölcsfák, a kert... Feleségem itt kezdett taníta­ni. Sajnos egyre kevesebben él­nek azok közül, akikkel együtt nőttem fel, bár a háború utáni évek­ben végzett korosztályból minden páratlan évben ma is találkozunk sokan... Rangos falu volt - 1945 után következett be a törés... De hi­szem, hogy most olyan a képviselő- testületünk, amely felszínen tudja tartani a falut az ismert finanszíro­zási körülmények ellenére is. Gaz­dag a múltja is - életre lehetne kelte­ni a dalárdáját vagy a falumúzeu­mot is... Gyimesi József (39) őstermelő:- - Azért a hősök szobrára a turul ma­dár csak visszakerült... De az tény, hogy pénzügyi korlátok közé van szorítva a falu. Véleményem szerint elég nagy falu ahhoz, hogy mindenki megta­lálja a boldogulá­sát. Én 1989-ben költöztem ki Pécs-Málomból, feleségem, Gyimesiné Fekete Tünde itt tanító, három kisgyermekünk van; Réka, Levente és Csenge. Állattenyésztő a szakmám, gazdálkodom - nem könnyű, de a mezőgazdaságban or­szágosan ilyen a helyzet. Aki boldo­gulni akar, boldogul, de van, akit hi­ába támogatnak, mert a pénzt in­kább a kocsmába viszi... Már a szü­leim is kiköltöztek ide, és itt él a 81 éves nagymamám is... Ligler László (45) őstermelő, kép­viselő: - A munkahelyek innen még elérhetők, itt van meghúzva a határ, amely elválaszt bennünket Or­mánságtól... Ős­termelő vagyok, de a tíz kocámból már csak három van, üyen kukori­caárak mellett még ennyit se ér­demes tartani. Fe­leségemmel takarmányboltot is ve­zetünk, sajnos ő betegeskedik. A két nagyobbik fiunk dolgozik, a lá­nyunk az Újhelyi közgazdasági ta­gozatára jár. Mindig nagyon sok pluszmunkával sikerült csak lépni valamit előre. A falu szépül, a szennyvízcsatorna kiépítését fon­tosnak tartjuk, és 10-12 olyan csalá­don is szeretnénk segíteni, aki ön­erőből nem tudta bekötni a vizet a házához. Kósa Tihamér (40) alpolgármes­ter, mezőgazdasági vállalkozó: - Az építőiparban voltam művezető 1992-ig, most 50 hektáron gazdál­kodom. Tavaly júniusban a tej- csarnok meg­szűnt, problémás lett a tej hűtése, én például átáll­tam húsmarhára, borjúra... De a pi­aca még nem megoldott. Itt helyben sem tudjuk mi lesz a munkahelyek­kel, a községgel, ami a közeli mun­kahelyeket illeti, telített a körzet, ezért sem tudom megítélni, hogyan alakul a falu jelene-jövője: a kor­mány húsárra, tejre vonatkozó ren­delkezései tragikus helyzethez ve­zethetnek. Királyegyházán több mint kétszáz fejőstehén volt a leg­utóbbi időkig is - nyugdíjasnál, fia­talnál is. Dombai Zoltánná (40) családgon­dozó: - Királyegyházai vagyok, fér­jem magyarteleid volt - nem régen veszítette el az ál­lását. A fiunk itt jár iskolába. Én például szívesen elköltöznék Sop­ronba... Oda, ahol a megélheté­sünk is köny- nyebb. Jelenleg kilenc embernek hordok ebédet, fát viszek be, segítek a bevásárlásban, a gyerekjóléti szol­gálatban; úgy tapasztalom, hogy romlik az emberek élete. A faluban szemmel látható nagyobb változá­sok egyelőre nem történtek; persze az jó, hogy orvosunk, iskolánk, gyógyszertárunk van, fenntartásuk sem egyszerű, és azt is nagyon jól tudom, hogy a községnek anyagi csődből kellett kimásznia ezekben az években... ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom