Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)
2003-12-05 / 331. szám
2003. December 5., péntek KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL BÁNYÁSZOKRA EMLÉKEZTEK PÉCSETT. Tegnap este a sűrű köd és a hideg ellenére is megszervezte gyertyás, fáklyás Borbála-napi megemlékezését a Mecsekszabolcsi Környezet- és Érdekvédő Egyesület. A bányászok védőszentjének tiszteletére a Hősök terei bányászemlékműtől fák- lyás felvonulást rendeztek a mecsekszabolcsi Magyarok Nagyasszonya templomig, ahol ünnepi szentmisét tartottak. _________fotó, laufer László Új raértelmezett táblakép Erdős János kiállítása a Pécsi Galériában Ma 18 órakor nyílik meg a Pécsi Galériában Erdős János festőművésznek, a pécsi Művészeti Gimnázium volt művésztanárának a kiállítása, ahol az elmúlt években készült új festményeit és grafikáit tekinthetik meg az érdeklődők. Zók kis baranyai falu. Jellege, ka- sak a feltételeim. Azért a megyei raktere alapján nehéz volna meg- művészeti élet fontosabb hívótalálni esti szürkületben. - 1995 szavai ide is eljutnak. A hovatartozásbeli vállalást néhá- nyan mégis túlvállalásnak érezzük. Igaz, a művésznek Zókon van a műterme, ott is él. Festészete, általános emberi helyzete azonban nem indokolja az efféle behatárolt- ságot. A festőietlen zóki „tájnak” azért vázlatszerű idézőjeles jellege révén persze lehet némi köze a művész mostanában készült képeihez. Mégsem tekinthetjük „zóki” tájnak a „zóki” festő megjelenítette látványt.- Magam teremtettem meg ezt a teljesen független, zavartalan helyzetet itt - folytatja a festő. - Jókora beépítetlen mezőre nyílnak az ablakaim. Egymás mellett művelek két műfajt. A festészet mellett a grafikát. A grafikus jelleg alighanem egészen végig kísér pályámon, amelyen annak idején grafikusként indultam el. És persze szobrok is vannak a műteremben. A képek vonalakkal megjelenített plasztikus tere viszont cáfolni látszik a tényt, hogy a teret csak felületekkel, síkokkal, lehet megjeleníteni. így karakterisztikusan különválik az Erdős-grafika, a festmény és a plasztika. Utóbbiaknak főként feketére égetett fenyő az anyaga. Olyan grafikus hatású erezetet hozott elő az égetés, ami a képek vonalvezetésére emlékeztet. Azt érzékeljük itt, a zóki műteremben, hogy szinte észrevétlenül eltávolodunk a jelenségszinttől. A közvetlen környezet mögöttesében mintha újraértékelődnének a dolgok. Ez érezhető Erdős újabb műveiben is. Még kitapintható bennük a kiindulási alapot képező jelenség, de a térben ott a lényeg, a mélyebb jelentéstartalom is. Az érzékelés ebben a térben történik. A tér a kép szerves része. A festő átvezet bennünket a konkrét tájon, és egy fogalmi jellegű, vizuális tájjal, szerkezettel szembesít. A hajdani fehérek nyugalma helyett a színes vonalkonstrukció jelenik meg egy új, festőileg feloldott síkfelületben - táblakép formájában. Mindemellett cinkosan összekacsintva arra gondolunk, hogy jó száz éve zajlik immár a táblakép halála és tartós temetése. ...Meg az újjászületése is. A Pécsi Galériában ma 18 órakor megnyíló kiállításon a képekből láthatunk egy válogatást. BEBESSI K. Megnyílt a Ferenczy-terem Felújítás után tegnap délután Pécsett, a Király utcában ismét megnyílt a Képcsarnok Ferenczy- terme. Az átmenetileg zárva tartó üzlethelyiség sokakat késztetett találgatásokra, olyan szóbeszéd is lábra kapott, hogy végleg megszűnik a városkép eme rangos színfoltja. Dulánszky Andrea, a galéria vezetője a megnyitó alkalmával lapunk kérdésére elmondta, hogy a kortárs hazai képző- és iparművészet eme jól ismert fóruma továbbra is a Képcsarnok országos hálózatában működik, ahol az érdeklődők, mint eddig, meg is vásárolhatják a műveket. A pécsi, a számos hasonló hazai kiállítóterem egyik legjelentősebbje. A hálózat kapcsolatban áll a haza művészeti élet számottevő alakjaival. A Ferenczy- teremben mindenekelőtt modem hazai festmények, szobrok, grafikák, akvaellek kapnak helyet. A kortárs ipaművészetet elsősorban a kerámia, a porcelán, az ötvösség, az üvegművészet képviselik, továbbá köztes műfajként jelen lesz a tűzzománc is. A teljes körű felújítás során újjászületett, és a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kapott a vüágítás, továbbá új burkolattal látták el a teljes kiállítóhelyiséget. A galériának a pécsrbaranyai alkotók hangsúlyos szereplésével tegnap megnyílt első tárlatát Lantos Ferenc képzőművész, a PTE Művészeti Kaának professzora is köszöntötte. A kiállítást Pogány Gábor művészettörténész nyitotta meg. ________________,________BJC A nyilvánosság új tereiről Ki ne tapasztalta volna, hogy az utóbbi években oly sok minden megváltozott az emberi kommunikációban, elég, ha csak a mobiltelefont említjük. Ez a fajta új nyilvánosság a téma tudományos művelőinek is sok lehetőséget kínál: kutatásokra, demonstrációkra és műhely- szemináriumokra. A PTE Kommunikációs Tanszéke, összefogva az ELTE és a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem társtanszékeivel a pécsi Dominikánus Házban ma és holnap rendezi meg A nyilvánosság új (szín) terei című nyilvános szemináriumát. Szíjártó Zsolt, a PTE tanszék- vezetője ajánlóképpen a következőket mondta á rendezvényről:- A három tanszék közösen azt vallja, hogy a kommunikáció nem csak a médiáról szól, hanem szélesebb, társadalmi kommunikációról is. Ennek manapság egyik központi kérdése a nyilvánosság, azok az új színterek, ahol a nyilvánosságon keresztül a társadalmi folyamatok zajlását is lehet követni. Egyrészt megjelentek az életünkben új kommunikációs médiumok, mint a mobiltelefon vagy a számítógépes rendszerek, amiknek nyomán bizony érdemes újragondolni, hogy innen nézve mit jelent ma a privátszféra, hol kezdődik a nyilvánosság. Egy másik érdekes vetü- let a nagyvárosi, illetve városi nyilvánosság változása. Létrejöttek az üzletközpontok, amik sok tekintetben átvették a korábbi nyilvános tér funkcióit. Ez persze felveti a kérdést, innen kezdve mi számít köztérnek, mit jelentenek a fesztiválok, hol s miképp jelenhetnek meg a szubkultúrák. A részt vevő tanszékek oktatói és hallgatói tartanak előadásokat, amikben zömében aktuális kutatásokról számolnak be - többségükben kötődve a régióhoz és Pécshez is. m. k. Stunczorognak a punkok A két húzós pécsi punkcsapat, a Hétköznapi Csalódások, mely az országos punktoplistán évek óta dobogós helyen tanyázik, és a feltörekvő amerikai punkot, a BMX-esek és gördeszkások igényeit szem előtt tartó Brigád új lemezzel jelentkezett, s ma este közös koncerten hallhatjuk az anyagukat Pécsett a Stun- czorgóban. A lemezbemutató bulira két osztrák banda hangolja majd a társaságot (Petticoats és Capsized) végezetül pedig egy kis MUST-tal lehet leöblíteni az ordítástól kiszáradt torkokat. A Brigád Bob! című albumát korábbi öt lemezéből válogatta, s felerészt új nóták is találhatók az albumon, mely a tőlük szokásos Off- springes nyomvonalat követve csörgedezik, máskor meg dörgedezik. A régi nagy sikerek közül a Punkszerelem, az Öreganyád, a Dad, az I dunno ott található a korongon és még további négyet vettek elő a korábbi repertoárból Sza- konyi Balázsék. Hogy az újabb nóták milyen módon kapcsolódnak ebbe a sorba, azt ma este megtudhatják a rapet púnkkal elegyítő társaságtól. A Hétköznapi Csalódások jóval előrébb tart, egészen pontosan a 14. nagylemeznél, és minden eddiginél dallamosabb zenére készültek az erősen politikus Megyeri Ferenc- rigmusok. Úgy is mondhatnánk, soha nem készült még ennyire populáris punkzene, ám a lemeznek ez csak előnyére válik, mivel a könnyen megjegyezhető dalok igen mély és mellbevágó poénokkal tűzdelt szöveget hordoznak. A csecsenektől a globalizációs veszélyeken át a május elsejei felvonulásokig sok mindent megfricskáz az együttes, de a lemez igazi értéke, hogy a társaság hangszeres felkészültsége, a zene színvonala utólérte a kimondott szavak tartalmát, kerek egész a Globalhé. Megyeri Ferenc úgy véli, az 1998-as Hangulatjelentés volt hasonlóan könnyed dallamvilágú, mindemellett kijelenthető, a Globalhé messze a legjobb eddigi Hétköznapi Csalódások album, ahol a banda időnként már odáig merészkedik, hogy fúvós betéteket is bedob egy-egy társadalmi időszak hangulatának felidézésére. Mindenesetre önmagáért beszél, hogy a CD-t többször egymásután meghallgatva is újra és újra talál az ember rejtett szóvicceket, elgondolkodtató mondatokat, miközben a pörgős zenék olykor befutott slágereket parodizálnak - pl. a Minden eladó szám sajátos adaptálása egy LGT-dallamra - máskor meg a Beatrice fénykorát idézik. MÉSZÁROS B. E. További 10 milliárd forintot szánnak a bodai agyagtömb kutatására, hogy az atomtemetőnek alkalmas helyet találjanak. A település lakói közül akad, aki máris a költözködés mellett döntött, mások viszont úgy vélekednek, beruházásról szó sincs és nem is lesz, viszont sok pénzt hozhat a térségnek ez a vizsgálódás.- Biztos, hogy Boda mellé kerül az atomtemető, mert valahová rakniuk kell, a geológusok szerint meg ez a legalkalmasabb hely az országban - mondja T. L. bodai polgár. - így én már a menekülésen gondolkodom, kétesztendős gyermekemet nem akarom itt felnevelni. Kórházban dolgoztam, tisztában vagyok az egészségügyi veszélyekkel. A házamtól pedig most szeretnék megszabadulni, amíg még jó áron megtehetem. Szerencsére az itt élők nyugodtak még, úgy hiszik, van öt-tíz évük, sőt, egyesek abban reménykednek, hogy hamarosan jól fizető munkahelyek között válogathatnak.- Kezdjük ott, hogy a mélygeológiai kutató laboratórium kutatására szánt pénz már nem is 10 milliárd forint, hiszen az országos költségvetésben a következő esztendőre erre a célra csak 1,4 milliárd forintot szánnak, vagyis a tervezett négyéves program feléig sem jutnak el ilyen ütemben - vélekedik Kovács Győző polgármester. - Tudunk minden új fejleményről, mert 1996-ban hat település: Cserkút, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Bakonya, Boda és Hetvehely bevonásával megalakítottuk a Nyugat-mecseki Társadalmi Információs Társulást - ennek én vagyok a soros elnöke -, hogy az érintett lakosságot objektiven tájékoztassuk minden változásról. Irodát működtetünk Kővágószőlősön, benne vagyunk a telefonkönyvben, itt bárki felvilágosítást kaphat arról, hogy hol tartunk, és mit csinálunk. A társulás megalakulásakor szerződést kötött a Paksi Atomerőmű Rt.-vel, majd a Radioaktív Hulladék- kezelő Kht.-vel is, és ezek a cégek finanszírozzák a működését. Az érintett települések is kapnak évről évre egy bizonyos összeget, a kutatásra szánt tétel 5 százalékát. Ez a pénz azonban egyre kevesebb, panaszkodik a polgármester, 2004-ben például az előzetes értesülések szerint 56 milliót utalnak át, melyen kilenc település és a társulási központ osztozik, amit megszabott célokra használhatnak, pl. infrastrukturális beruházásokra. A kutatás iránya közben mindinkább nyugatra tolódik, így már Cserdit, Helesfát és Bükkösdöt is be kell vonni a társulásba.- Mi mindezért nem ígérünk semmit, csak azt, hogy a kutatásokat támogatjuk, és az embereket tájékoztatjuk - jegyzi meg Kovács Győző. - Most a Mecsekére Környezetvédelmi Rt.-vel is kötünk ilyen tájékoztatási szerződést, hogy mikor, hol, milyen munkálatokat folytatnak, mert a kivitelezői feladatokra ők nyerték el a megbízást. A kérdéses agyagösszlet egyébként ezer négyzetkilométeres területet érint Bódétól északnyugatra, erdők, szántóföldek és települések is találhatók fölötte, de a pontos határait még nem határozták meg, ezért szeremének külszíni fúrásokat indítani, hogy lehatárolják a pontos méretét. A tömb a falu mellett szalad ki a felszínig, ott készült egy információs park is, ahol kitáblázták az ismert adatokat, látható, hogy a geológusok szerint hogy néz ki ez a kőzetformáció.- Mindent megnézhetünk, jártunk az egykori alfavágatban, méréseket végeztetünk, tavaly pedig közvélemény-kutatást is tartottak a térségben a kht. megbízásából - foglalja össze lehetőségeiket a társulás elnöke. - A környékről sokan tartózkodtak a véleménynyilvánítástól, de a válaszadók többsége (56 százalék) úgy fogalmazott, a kutatásokat nem ellenzi. Leszögezném azt is, a térség lakosságának nagy része hozzájárult a kutatások folytatásához, de az érvényes jogszabályok szerint az atomtemető telepítését népszavazásnak kell megelőznie, ám az egy másik menet, arra még senki nem voksolt!- A bodaiak véleménye megoszlik az atomtemetőről. Van, aki nagyon fél tőle, más meg teljesen természetesnek tartja, hogy az országon belül valahol meg kell oldani az ' ilyen hulladék elhelyezését, és azt ott kell megcsinálni, ahol a körülmények biztonságosak - mondja Bencsik Lászlómé, a Bodáért Egyesület elnöke.- Ha holnapután kezdődne az atomtemető építése, akkor bizonyos, hogy sokan lobbiznának itt mellette és ellene is - kapcsolódik a beszélgetésbe Bencsik László, a Bodáért Közalapítvány vezetője. - Tény, hogy például az ingatlanok értékváltozását be kell kalkulálni, ha itt valami elkezdődik.- Nem számolnak még atomtemetővel az emberek, hiszen folyamatosan épülnek az új házak, és éppen az értelmiségiek költöznek ki ide Pécsről - folytatja Bencsik Lászlóné. - Másrészt szó van egy ökofalu építéséről is a bodai tó környékén, ahol biotermeléssel foglalkoznának a gazdák, vályogépületek állnának, klasszikus parasztházak sorakoznának.- Én akkor is itt maradnék, ha tudnám, hogy biztosan ideépül az atomtemető, mert bízom a szakemberek munkájában - morfondírozik Bencsik László.- Ennek a kis országnak sok mindent meg kell oldania, ha mindenki azt mondja az elhelyezésre, hogy nem, akkor mi lesz a vége? - kérdez vissza a felesége. A mai bodai valóság: az idős emberek úgy vélik, ők már úgysem érik meg, hogy itt bármilyen ipari objektum létrejöjjön, a fiatalok pedig még nem tudják, hogy itt akarják-e leélni az életüket. Akik mostanában építettek, nem szívesen vennék ingatlanjuk értékcsökkenését, másrészt abban bíznak, hogy az infrastruktúrafejlesztés a kedvükre változtat az árakon. Mintha azonban egy titkos egyezség körvonalazódna a háttérben: a környék lakói úgy gondolják, miért ne kutassanak itt, ha az évente tízmilliókat hoz a falu kasszájába? Ennyi pénzért csak vizsgálódjanak a szakemberek jó sokáig. De atomtemetőt építeni? Arra jobb nem gondolni, vagy ha mégis, a többség majd remélhetőleg nem szavazza meg. MÉSZÁROS B. ENDRE Ökofalu lesz Bodán, vagy atomtemető? FOTÓ: LÖFFLER P. Erdős János zóki műtermében telén került a látókörömbe ez az akkor még romos épület - magyarázza zóki illetőségét Erdős János. - Nyomban megláttam benne egy műterem vázlatát. Pécsen már túltelítődtem azzal az életformával, ami a szüntelen nyüzsgésen, a dolgok látszatfontosságán alapul. Most csak festek. Ideáli-
