Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-04 / 330. szám

6. OLDAL EGYHÁZASKOZÁR BEMUTATKOZIK 2003. December 4., csütörtök III! EGYHÁZASKOZÁR Mágocs^ EGYHAZAS- -\ KOZÁfí Sikál- • • Vásárosdombó Alsómocsolád \PX ^,s Tékeso> oTarrós pVázsnok °Äg 0 Hegyhátmaróc Szalatnaka oKÖWény PKisvaszar > KárászOi. 3 /Vékény A KÖZSÉG GAZDÁI. Polgár mester: Weisz Péter. Alpolgár­mester: Miklós István. A képvise­lő-testület tagjai: Márisné Né­meth Erzsébet, Albert Istvánné, Téczely Gábomé, Miklós János, Hosszú István, Horváth József. Német Kisebbségi Önkormány­zat elnöke: Koskai Erzsébet. A község körjegyzőségi székhely, amelyhez Hegyhátmaróc, Szá­rász és Tófű tartozik. Körjegyző: Úti Ferenc. Az önkormányzat cí­me: 7347 Fő tér 1. Tel./fax: 72/459-101. Háziorvos: dr. Benedek Tün­de. Védőnő: Kerekes Katalin. Szociális gondozó: Schaadtné Hoffmann Lídia. Iskolaigazgató: Wágner Antal. Óvodavezető: Mákos Dezsőné. Nyugdíjasklub vezetője: László Mártonná. Do­monkos Pál Péter Hagyományőr­ző Egyesület elnöke: Albert Ist­ván. Sportegyesület elnöke: Al­bert István. m egyhazaskozar.dunantulinapb.hu Az oldal a Baranya Megyei Közgyűlés és a Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Máté A fejlesztések és felújítások éve A település idén vágott bele a főtér csinosításába. Megújult a polgármesteri hivatal épülete, a templom tornya és megszé­pült az idősek klubja. A falu nem tartozik a rendszervál­tás nagy vesztesei közé, annak elle­nére, hogy 89 után itt is felbomlott a helyi téesz, majd megszűnt a sok helybélinek munkát adó mecseki bányászat. Azonban ma is több me­zőgazdasági és egyéb vállalkozás működik Egyházaskozáron, és so­kan találtak munkát a környéken is. A Dombóvártól 20, Pécstől 50 kilo­méterre fekvő település szerencsés helyen van, hiszen a Keleti-Mecsek tájegységeit a tolnai várossal össze­kötő út mellett fekszik. A 921 lelkes község lakosságszáma évről évre csökken ugyan, de nem drasztiku­san - köszönhetően az újonnan le­telepedőknek. Nekik a falu száz­ezer forintos segítséget is ad.- A következő évek feladata lesz az, hogy a község megtartó erejét fokozzuk munkahelyek teremtésé­vel - mondta Weisz Péter polgár- mester. - A műemléki magtár épü­letet a Kincstári Vagyonkezelő most újítja fel, később itt varroda vagy más üzem létesülhetne. Tavaly öt pályázatuk volt sikeres, ezért idén közel 40 millió forintot tudtak költeni felújításokra és fej­lesztésre. Az egyházzal közösen pá­lyáztak a 200 éves evangélikus templom tornyának, tetőszerkeze­tének felújítására, amely már elké­szült. Ez, és a település katolikus temploma is díszvilágítást kapott. Idén a polgármesteri hivatalt, az idősek klubját is felújították, és ki­épült a csillagpontos kábeltévé-há­lózat, melyet már birtokukba vehet­tek a lakók. Az utóbbi három évben az egyébként teljesen szilárd útbur­kolattal rendelkező községben négy kilométernyi járdát javítottak ki, és csak idén másfelet. A regionális pá­lyázaton nyert pénzből az óvoda szigetelését és tetőtérbeépítését ké­szítik el, ahol sószoba, szabadidős foglalkoztató is épül majd. A teljes infrastruktúra meglétéhez már csak a szennyvízhálózat kiépítése van hátra, amelyhez a lakók 75 százaléka már előtakarékossági szerződést kötött. A beruházás 4-5 éven belül készülhet el. ■ _____________Megkérdeztük: Milyen jövője lehet a falunak?_____________ Lé tkérdés a munkahelyek száma Mészáros Boldizsámé nyugdíjas tanár: - Harmincöt évet tanítottam a faluban, Komlóról kerültem ide, itt is házasodtam meg. Eleinte nehéz volt, de megsze­rettem a közsé­get. A tanítványa­im máig vissza­járnak, és az is­kolával is tartom a kapcsolatot. A község jövője at­tól függ, hogy si­kerül-e helyben vagy a környéken új munkahelye­ket teremteni. De függ a városi vál­lalkozásoktól is, hiszen sokszor azért utasítják el a fiatalt, mert vidé­ki, és ha nincs pénz albérletre, ak­kor munka sincs. Az sem biztos, hogy a városban jobb élni... mi pe­dig lassan fogyunk. Miklós István vállalkozó: - Van egy kicsinek mondható családi mező- gazdasági vállalkozásunk. A lá­nyom középiskolás, fiam ide jár is­kolába. Az unió előtt a mezőgaz­daság sorsa bi­zonytalan. Ko­rábban, ’90-ben felbontották a té- eszt, most azt mondják, fog­junk újra össze. Hitelből tudunk fejleszteni, de ki tudja, hogy talpon maradunk-e jövőre. Ugyan sok fia­tal eljár focizni, és pingpongozni is lehet, de hiányzik a községben egy olyan klub, ahol a fiatalok kulturál­tan szórakozhatnának. Persze eh­hez az ő pozitív hozzáállásukra is szükség van. Koskai Erzsébet evangélikus lel­kész: - Senki nem lehet próféta sa­ját hazájában. Kiskőrösi vagyok, Egyházaskozáron vagy szülőváro­somban lehet­tem volna lel­kész. Ide helyez­tek, immár 20 éve. A legna­gyobb fájdal­mam, hogy egyre kevesebb az es­küvő a faluban - az utóbbi évek­ben egy sem volt. En is szeretném, ha több munkahely lenne, de fon­tos lenne az is, ha az emberek tény­leg örömüket lelnék a munkában. A közösség elég jó - a templomfelújí­tásban is sokan segítettek önzetle­nül -, de sajnos egyre kevesebben járnak már istentiszteletre. ■ A KÖRNYÉKBEN a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet több ki- rendeltséget is működtet. Felső képünkön a mágocsi, alul az egyhá- zaskozári fiók látható. ■ Büszkék az iskolára Néhány éve be kellett volna zárni vagy a bikali, vagy a falu általá­nos iskoláját. Most a községben felsősök, Bikaion az alsósok ta­nulnak. A felújított német nem­zetiségi iskola a normatívából tartja el magát, az önkormányza­ti támogatást pedig fejlesztésekre fordítják: a kémia- és fizikalabor európai színvonalú, és 20 számí­tógép várja a diákokat és a helyie­ket. Az iskola a falu kulturális központja is: programokat szer­veznek, és a tornaterem színpa­dán előadásokat tartanak. NAGYVÁTY BEMUTATKOZIK ív^ótöttős ‘«Feu« PeMrdv A FALU GAZDÁI. A 368 lelkes helység polgármestere: Kis Tóth Kálmán vállalkozó. Alpolgármes­ter: Tömösközi Sándor telefon- és hálózatszerelő. Képviselők: Harasztia Anett napközis tanár, Noü János kőműves, iff. Sarkadi Nagy István gépszerelő, Tarkó Já­nos kőműves. Hivatalsegéd és a vöröskeresztes alapszervezet ve­zetője: Kenyeres Józsefné háztar­tásbeli. Egyházközségi gondnok: Harasztia Jánosáé. Horgászegye­sület elnöke: Papp Gyula nyugdí­jas. Halőr: Nagy Lászb nyugdíjas. Az ifjúsági klub vezetője: Kenyeres Mónika virágkötő és kirakatrende­ző. A községi pálinkafőzőé veze­tője a polgármester, alkalmazott: Tabi László kőműves. Háziorvos: dr. Megyeri Zoltán Aladár. Asz- szisztens: Schmidt Mária Állator­vos: dr. Kalinowsky Jerzsi. Cím: 7940 Nagyváty, Kossuth u. 41. Tel.: 06-73-346-022. ■ nagyvaty. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Példásan óvott környezet Megszépült a temető, amely arborétumra emlékeztet. A temp­lomot sziklakertek óvják. A községvezetőség a porták előtti utcarész csinosítására ösztökél. Nincs kizárva, hogy magán­erőből turistákat fogadó létesítmény készül. Kis Tóth Kálmán polgármester­től megtudtuk, a község áldoz az egyházi tulajdonban lévő te­rületek gondozására. Parkosí­tottak a templom körül, az öreg és nyesésre váró hársak közé madárberkenyét és nyírt is tele­pítettek, a sírkertben fedett részt kapott a ravatalozó, lett kolumbárium, örökzöldek és szilfák övezik az utakat, két nyomós kút működik, a későb­biekben pedig bekötik a vezeté­kes vizet. A temetőbejáratnál megvédenék egy idős tölgyet. A szomszédságban a befedett szeméttelepen telepített véder­dő szépen fejlődik. Erzsébet ki­rályné fáját újjal pótolta Szőke Jenő lokálpatrióta. Maga a pol­gármester is lelkes természet­szépítő, ugyanis a tóparti telkén 300 krókuszt nevel. Vízelveze­tőt tisztítottak, tartályos gázt juttatnak el hét községi létesít­ménybe, a falusi szeszfőzde tetőjét kijavították, üstjét kicse­rélték. Faragott kő virágtartók sorakoznak a községháza előtt, amelynek a tetőzetében a kul- túrházévál együtt újak a csere­pek. A holland és a belga csalá­dok igényesen újítják fel a háza­kat, hangulatos a parkosított Tömösközi-porta is. A giródfai szőlővel szomszédos és az Is- tenkút táplálta tónál hat új hét­végi ház épül. A faluvezetőség mérsékli azok vízdíját, akik a házuk előtti utcaszakaszt ren­dezik majd. Várható, hogy a vil­lanyoszlopokra is virágok kerül­nek, utcajelzőket állítanak fel, a temetőt bekerítik, szemétgyűj­tőket helyeznek el, a védett gyurgyalagosnál a forrásokban gazdag rétet parkká alakítják. Jövőre megkezdik a szennyvíz- hálózat kivitelezését. Tömös­közi Sándor alpolgármester örül annak, hogy egy család vendég­lakást hoz létre. EGY RENDEZETT UTCASZAKASZ a korszerűsített kereskedelmi egységekkel________________________ _______________________■ Jö nnek a kirándulók Megkérdeztük a nagyvátyiakat: Kell a közösségszervezés? Tájház és forrástisztítás A kirándulók úti célja a horgász­tó, ahonnan látható a giródfai szőlőhegy és az Istenkúti-forrás. Vonzerőt jelent a Török-pince- alagút, az eltűnt Ágod falu és egy földvár legendája. A termé­szetjárók szerint nem is egy erő­dítés nyomait rejtik az erdők. A Dallos-malomnál tán őskori tele­pülés létezett. A horgászegyesü­let tagjai rendezik a környezetet, tudtuk meg Nagy László halőr­től. A községvezetőség támoga­tásával tartanak nőnapot, miku­lást, farsangi nyugdíjasnapot. Az utóbbin hajdan maszkákba öl­töztek. Él még a nyársdugás né­pi szokása. Időnként kugliver­senyt is tartanak. Nem egy be­szélgetőpartnerem a közösség- építés kapcsán megjegyezte Já­nosi Lászlóné nevét, aki asz- szonyklubot és hímző szakkört irányított, családi estet, kirándu­lást, kézimunka-kiállítást és vö­röskeresztes versenyt szerve­zett.* A gazdák remélik, hogy új­jáalakul az egykor Horváth Gá­bor vezetésé­vel működött szőlőhegyi őr­ző közösség. A vöröskeresztes csoport sikere­sen toboroz a véradásra, amelyen alkal­manként csak­nem 30-an je­lennek meg. Régi véradónak számít Harasztia Jánosné, Kocs- már Gábor és az ifj. Tarkó család is. Az ifjúsági klub vezetője, Ke­nyeres Mónika (19 éves) el­mondta, az amatőr focisták cél­ja, hogy a területi kupára eljus­sanak. Térségi pingpongver­senyt is terveznek, és kutatnák a falutörténetet. Jánosi Lászlóné (84 éves) nyug­díjas női szabó: - Asszonyklu­bunk alapítását évtizedekkel ez­előtt segítette a Csirke tanító há­zaspár. Most is jól jönne, ha helyben élne egy pedagógus vagy lelkész, akik mindig for­málói a közössé­gi életnek. Ja­vaslom, hogy egy öreg népraj­zi értékű épületben tájházat ren­dezzenek be, amelynek az állan­dó gyűjteményét én is gazdagíta­nám kölcsönbe adott helytörténe­ti tárgyakkal. Legalább egy em­lékfa utaljon arra, merre is állha­tott a hajdani elődök által emlege­tett neves középkori várunk. Kenyeres Józsefné (48) háztartás­beli: - Örülök, hogy a tavakat mind több kiránduló keresi fel, hogy az Istenkút emléktábláját felújította, környezetében pedig padokat helyezett el a szi­getvári erdészet. Kiépíthetnék a Kenderáztató for­rásait is, közelé­ben pedig to­vábbra is védjék a ritka és gyö­nyörű méhészmadarakat. A két ke­reskedelmi egység küllemében is megszépült, így javult a falukép. Már csaknem 10 idős ember jut ju­tányos áron ebédhez a község ré­vén. Ez a szám csak növekedjék! Nyerhetnénk falubuszt, ami horda­ná a betegeket is. Prancné Marsi Anna (53) nyugdí­jas növénytermesztő: - A falu köz­hangulatát pozitívan meghatározta a hajdani asszonyklub, amit Tarkó Jánosnéval meg­próbálunk újjá­alakítani. Az em­lített hölgy naiv festő, akinek a munkáit helyi ki­állításon mutat­hatnánk be. A szabadidős prog­ramokat színesí­tené, ha a farsangi bál ismét masz­kás lenne. Erre a rendezvényre ré­gen Hetvehelyről is jöttek. Szervez­hetnének népdalestet és az egész­séges életmód témájában előadáso­kat. Tetszik a Zomi-, Zdencsár- és a Tarkó-porta rendezettsége.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom