Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)
2003-12-31 / 355. szám
I 2003. December 31., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Állami beavatkozás: energia kontra faipar? Az állam lehetetlen helyzetbe hozza a faipart azzal, hogy arra ösztönzi a hazai erőműveket: biomasszával állítsanak elő energiát. Továbbá a faipar képviselői szerint akadozni fog az export és a lakosság tűzifa-ellátása is. Lapunk e témában szervezett kerekasztal-beszélgetést. A résztvevők Szántó Dezső, a MOFA Rt. vezér- igazgatója, Illyés László, a Mecseki Erdészeti Rt. kereskedelmi, és Várady József, a cég termelési igazgatója, valamint Braun Attila, a Pannonpower energetikai igazgatóhelyettese voltak. Szántó Dezső: - Elindult egy program úgy, hogy megelőzően nem készült semmiféle felmérés arról, mi lesz a hatása a faiparra, a lakosság tűzifa-ellátására, az exportra. A próbálkozások, hogy beszéljünk az érintettekkel e kérdésről, nem sok sikert hoztak. A kialakult szituáció megosztja a szakmát, és a korábbi partnerekből ellenfelekké, sőt, megkockáztatom: ellenségekké válhatunk. Illyés László: - Biztos, hogy nem válunk ellenséggé. Korábban túlkínálat volt ezen a piacon, ennek megfelelően a számunkra kedvezőtlen árviszonyok és ciklikus mennyiségi igények érvényesültek. Ezért próbáltunk más piacot keresni ennek a fának. Három célt tűztünk ki magunk elé: elégítsük ki a lakosság tűzifaigényét, a MOFA-nak juttassunk fát, továbbá a Pannon- powerhez helyezzünk el jelentős, kiszámítható mennyiségű - zömmel - tűzifát. Sz. D.: - Ma három olyan beruházás folyik - Szigetvár, Mátészalka és Papkeszi -, amelyik ÁLLAMI BEAVATKOZÁS ITT ÉS OTT A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 56/2002-es rendelete alapján az úgynevezett „zöldáramot”, tehát a megújuló források révén nyert energiát az alábbi feltételekkel, mennyiségi korlátozás nélkül, kötelező átvenniük az áramszolgáltatóknak: csúcsidőszak 24,00 Ft/kWh völgyidőszak 15,00 Ft/kWh átvételi átlagár 18,37 Ft/kWh eves átlagár 17,41 R/kWh A MOFA jelenleg 12,50 Ft/kWh-ert veszi a villamos energiát. A Németországban 2000 április 1 -jén hatályba lépett Emeuerbare-Energien Gesetz (EEG) a következőképpen szabályozza a „zöldáram’’ átvételét: 500 kW beépített teljesítményig 10,23 cent/kWh 5 MW beépített teljesifrnényig 9,21 cent/kWh 20 MW beépített teljesítményig 8,7 cent/kWh Az EEG megemelte a kötelező átvétel felső határát 5-ről 20 MW-ra, afölött tehát nincs kötelező átvétel. A 2002 január 1. után belépő berendezéseknél az átvételi ár évente 1 %-kal csökken. ________________ Fo rrás: GKM K gyakorlatilag tűzifát használ el, évente 18 200 tonnát. Kísérleti jelleggel már működik a kazincbarcikai erőmű, egyelőre évi 25 ezer tonna fűrészponal és fahuUadékkal. Tervben van Körmend, Szombathely, Balassagyarmat, Szentendre és a Pannonpower - ezek együttesen 426 ezer tonna fát igényelnek. Folyamatban van a továbbfejlesztése a borsodi, a tatai, a kazincbarcikai erőműnek és Ajkának 30, illetve 20 megawattal, ami további 300 ezer tonna fát igényel. Ez összesen 770 ezer tonna évente, köbméterben körülbelül 1,2 millióról beszélünk. A másik: az úgynevezett „zöldáram” áraira érvényes szabályozás nemcsak a nagy erőműveket ösztönzi, hogy üyen módon állítsanak elő villamos energiát, hanem több olyan projekt is folyamatban van, ami még semmiféle nyilvántartásban nem szerepel. Idén, az előzetes tervek szerint, négymillió-kétszázötvenezer köbméter anyag lesz kitermelve. Az elmúlt télen nem tüzelt a Pannonpower fával, nem ment Kazincbarcika, csak fűrészporral. Ennek ellenére nem volt fa 2002 telén. Tehát azt gondolom, hogy ha elindítanak egy programot, akkor előzetesen meg kellene nézni, hogy milyen hatásai lehetnek. Ha többlet faanyagigény van, akkor a kitermelést vagy netán a telepítést kell megfelelően dotálni. Vagy kialakítani azokat a mindenki által emlegetett úgynevezett ültetvényerdőket, melyekről mindenki gyakorlatilag csak beszél, de nem sok minden történik e tekintetben. Várady József: - Esetünkben 230-235 ezer köbméter az erdőből kihozható nettó fatömeg. Mi a Pannonpowemek szállítandó, sok helyen napvüá- got látott, 80 ezer tonnányi mennyiséget ennek, illetve annak az ismeretében szerződtük le, hogy a felmérésünk alapján a lakossági tűzifaigény 50-60 ezer köbméter között van. Továbbá a MOFÁ-nak is az eddigi öt év átlagát biztosítja az rt. I. L: - Azt talán nem veheti senki zokon az erdőgazdaságtól, aki ugyanolyan vállalkozó, mint bármilyen másik, hogy a termékünket piaci áron kívánjuk értékesíteni. Ha valaminek lefelé megy az ára, azt is tudomásul vesszük, mert a piac úgy alakul. Az erdővagyont, amit ránk bíztak, és amit kezelünk, amiből közvetlenül 350 ember, közvetve 700 család él meg, nem lehet érzelmi .alapon értékesíteni. Senki sem segített rajtunk, amikor hatalmas túlkínálat volt, és 10 ezer köbméterszámra állt az erdőben az anyag. Az volt a feladat, hogy oldjuk meg ezt a helyzetet. Próbáltunk biztos piacot keresni. így került képbe a Pannonpower. Sz. D.: - Nálunk is ott van 450 ember, ami Mohácson komoly potenciál. Ha a gyár, ennek az intézkedésnek betudhatóan nehéz helyzetbe kerül, akkor ez ott komoly gondot fog okozni. S kénytelenek vagyunk jelezni, hogy ez a program az ország érdekeivel is ellentétes. Ezeket a gyárakat, amelyek az elmúlt évtizedekben talpon maradtak, nem lehetetlen helyzetbe kell hozni, hanem megteremteni a lehetőséget, hogy tovább tudjanak fejlődni. A MOFA magyar tulajdonban van, nálunk az, hogy „kivonom a tőkémet, és elmegyek máshová ” - nem fenyeget. A két másik bútorlap gyártónál viszont megtörténhet, hogy becsukják a magyarországi gyárakat. Braun Attila: - Arról beszélünk itt, hogy van egy kereslet-kínálati állapot, amelyik mindenképpen a stabilitást keresi. Mi a megoldás? Vagy csökkentjük mesterségesen a keresletet, vagy növeljük a kínálatot. Például az energetikai célú mezőgazdasággal, ami, úgy gondolom, óriási lehetőséget jelent minden résztvevő számára. Sz. D.: - Ezt legalább egy éve mondogatjuk, de senki nem foglalkozik azzal, hogy annak a bizonyos növekvő árualapnak a feltételeit megteremtse. A történet arról kellene szóljon, hogy tudjál te is megélni, tudjak én is megélni, ők is. De nem erről szól. Az állam az 52/2002-es rendeletével igen keményen beavatkozott a piaci folyamatokba. Elhoztam magammal a német szabályozást, az úgynevezett megújuló energiák - a vízi-, a nap-, a szél-, a geotermikus energia, a biomassza - támogatásáról. Az látszik belőle, hogy 20 megawatt fölött nincs energiaátvételi kötelezettség. Másrészt azt támogatja a törvény, ami normális: ahol képződik fahulladék, van olyan anyag, amiből érdemes energiát csinálni, azt használják fel helyben, aztán az energiát tegyék föl a hálózatra. De nem azt támogatja, hogy egy 50 megawattos erőművi blokkot tűzifával fűtsenek. V. J. - Ha energiacélú ültetvényekről beszélünk, Baranyában erdőtelepítésre mintegy 40 ezer hektárnyi terület áll rendelkezésre, ennek egy része lehet energiacélú ültetvény. Úgy tudom, akárcsak ini, a Mecseki Erdészeti Rt.-nél, úgy a somogyiak is megkezdték az ilyen irányú vizsgálatokat, a bólyi kombináttal mi is felvettük a kapcsolatot. Tehát mi is arra gondolunk, hogy növeljük az árualapot. Mi nem a Pannonpowemek vágjuk a fát, hanem a 230 ezer köbmétert minden évben levágtuk és levágjuk. B. A.: - Még egyszer azt mondom: a kiutat leginkább abban látom, hogy növekedő árualapot kell produkálni, azt kell vizsgálni, hogy ehhez ki kell, mi kell: támogatás, kormányzat stb. Ebben nem különbözik az érdeke az erőműnek és a MOFA-nak. Gondoljuk végig, mit lehet és mit nem lehet kitermelni, mert ez azonnali, rövid távú árualap-növekedést jelenthet. A közép- és hosszútávúak pedig az energetika célú kitermelések lehetnének. De ki kellene alakítani egy úgymond közös forgatókönyvet, ami alapján ki-ki élne a maga lehetőségeivel és csatornáival, és így mehetnénk tovább. BALOGH ZOLTÁN AZ ÉN JÁTSZÓTEREM címmel a Vár utcai óvodások alkotásaiból látható egy kis tárlat a Fülep Lajos Művelődési Központban Pécsvá- radon. fotó: tóth l. Európai védőügyvéd lesz A Hágában működő Nemzetközi Büntető Törvényszék működéséhez összesen 100 védőügyvédet képeznek ki. A képzés a december eleji Trierben lezajlott tanfolyammal kezdődött, amin dr. Fenyvesi Csaba egyetemi docens, ügyvéd vett részt Pécsről. A Római Egyezményt annak idején 60 ország írta alá, és a független, azaz már nem ENSZ fennhatóság alatt működő bíróság 2002. július 1-je óta működik. Kineveztek 18 bírót, felállt az ügyészi apparátus, de még védőügyvédekre van szükség. A 2004-ben 55 millió euró költségvetéssel működő törvényszék számára a következő bő egy évben kereken 100 védőügyvédet képeznek ki. A magyar kontingens 8 főből áll, négy fővárosi, 3 miskolci és egy pécsi ügyvéd személyében, aki dr. Fenyvesi Csaba, a PTE ÁJK Büntetőeljárás Tanszékének docense, aki' egyben gyakorló ügyvéd is.- A szeminárium a Trierben működő Európai Jogakadémián zajlott. Most, az első héten a törvényszék történelmi előzményeiről és a struktúrájáról hallottunk előadásokat, és majd oda fogunk eljutni, hogy Hágában, egy színlelt tárgyaláson lehet gyakorolni a védelmet. A törvényszék három típusú bűncselekmény ügyében ítélkezik: népirtás, emberiség elleni bűntett és háborús bűntett. Kérdés, hogy miután például az USA, India, Kína és Izrael sem írta alá az egyezményt, a felelősségre vonás kiterjed-e ezen országok állampolgáraira is. Mi lesz majd 2005 után a kiképzett védőügyvédekkel?- Elvileg bárhová kirendelhetik, illetve meghatalmazhatják az ügyvédet a védelemre. Hogy a gyakorlatban mi lesz, nem tudni, hiszen nem sok minden indokolja, hogy Hágába ne egy francia vagy angol ügyvédet hívjanak majd, hanem egy magyart vagy szlovént. Mint ahogy az is eléggé elkép- zelhetetlen, hogy egy magyar katona, mondjuk Irakban olyan súlyos cselekményt hajtson végre, ami emberiség elleni bűntettnek minősülne, és ezért magyar védőt kérne. Ami ennek a képzésnek a valós és máris jelentkező előnye, hogy a Jogi Kar és a Pécsi Bűnügyi Műhely számára felbecsülhetetlen lehetőséget teremt a kapcsolatteremtésre, a nemzetközi jogi és ügyvédi életbe való további integrálódásra - vélte dr. Fenyvesi Csaba. _____________ M. K. Le ón, a profi bányászok városa Két tucat mecseki szénbányásszal indult három éve a magyarok feketeszén-termelése Spanyolországban, s ma nógrádi, borsodi vájvégiekkel kiegészülve ötször ennyien dolgoznak a León melletti föld alatti munkahelyeken. De vajon megéri az unióban bányászkodni? Milyen a renoméja a magyar vájárnak a spanyol tárnák mélyén?- Képzeljen el a zobákihoz hasonló nagyságú bányát, ez Santa Lucia León, harminc kilométerre a Pécs méretű León városától - vázolja a körülményeket Kiss Mátyás, komlói bányász. - Mint aknász az elsők között jutottam ki 2001 közepén, hogy a sűrített levegős jövesztést begyakoroltassam a helyiekkel, mert kezdetben csupán ezzel a szándékkal érkeztünk. Jómagam Leónban lakom, innen buszozom nap mint nap Larobla mellé a hegyre, aztán lemegyünk 600 métert a föld alá, és már helyben is vagyunk. Három műszakban dolgozunk, de egészen sajátos itt a sichtkezdet, a spanyolok reggel nyolctól, délután négytől és éjféltől indítják a műszakokat. A déli virtus pedig leginkább a sziesztákban mutatkozik meg, furcsa megszokni, hogy míg mi hetente hat napot dolgozunk, nekik az ötből is egy rendre kiesik vallási vagy egyéb ünnepek miatt, másrészt minden negyedik héten hivatalosan pihenhetnek.- Gondosan ügyelnek a kivívott jogaikra - veszi át a szót egy vájár. - Szigorúan ellenőrzik, hogy egy műszakban nehogy többet csináljunk a normánál, mert akkor jön a szakszervezeti küldöttük, aki rendre mindenféle biztonsági problémákat talál, hogy lelassítson bennünket. Pedig nem azért haladunk jobban, mert ostoba sztahanovisták vagyunk, egyszerűen csak a vérünkben van, hogy korábban mindig tonnára, méterre fizettek. Errefelé viszont nem sikk százkilós tárnokkal szaladgálni a fejtésben. Volt, hogy egy csapatunkat beállították közéjük, hát három óra alatt elvégezték az egyműszakos penzumot.- A szabadidőt úgy töltjük, mint otthon - folytatja Kiss Mátyás. - A törzskocsmánkban ugyanolyan bányászként kezelnek, mint a helybelieket. Legfeljebb az a különbség, hogy másképpen iszunk. Mindig elcsodálkoznak, hogyan tudunk ennyi sört legyűrni, mert mi ötösével rendeljük a korsókat, ők meg egy pohár bor mellett eldiskurálnak órákat.- Kaja van mindenféle, a tengeri herkentyűktől a legkívánatosabb sonkákig, hihetetlenül gusztusos csomagolásban. Aztán amikor kibontom, akkor derül ki, hogy mindennek egyforma az íze - mondja egy másik kollégája. - Mert nem úgy sóznak, fűszereznek és füstölnek, mint mi. Az árak viszont kottára a hazaiak.- Jó néhányan imádunk meccsre járni - kapcsolódik be a beszélgetésbe egy nógrádi vágathajtó. - De itt nem a foci a menő, hanem a kézilabda, mivel Leónnak európai hírű férficsapata van, és itt játszott a magyar Bartók Csaba is. Egyébként elismerik és hamar befogadják a magyar sportolókat. Az egyik társunk például beszállt a városi kick-box-csapatba, és az ősszel már spanyol bajnok lett.- Hogy mi a legfurcsább a spanyolokban? - elmélkedik az aknász. - Nekem az, hogy mindenki dohányzik úton-útfélen, még a nők is. A boltokban, sőt a kórházban is rágyújtanak. A csikkeket meg leszórják a földre. A kocsmában mondom a pincérnek, hogy tele a hamutartó, ő meg kiborítja helyben az asztal alá.- Nem unatkozunk, ha tehetjük, járjuk a környéket - jegyzi meg egy másik komlói. - Használt kocsit már 2-3 ezer euróért is lehét kapni, négyen összeállunk, aztán rajta. Bejártuk így az országot, Gibraltárba, Sevillába is eljutottunk, pedig ezer kilométerekről van szó. Én nem spórolok, élek. A fizetésből így is csak havi 400 eurót használok fel a napi szükségletre, lakbérre, utazásra, szórakozásra, otthonra is jut havonta legalább 300 ezer forint. Hozzáteszi azt is, mindemellett nem érdemes a családot kiutaztatni, mert az egyhavi bért elvisz, egy másikat meg a kinn- tartózkodásuk. Másrészt León környékén nincs sok látnivaló. A tenger, az Atlanti-óceán Costa Verde része 100 kilométerre van, de ott júliusban is csak 18 fokos a víz. Madrid, a Földközi-tenger parti része pedig irdatlan távolság. Nyáron inkább hazamennek, leugranak együtt Horvátországba, úgy mindenki jobban jár. Persze vannak, akik abban gondolkodnak, hogy kitelepednek, spanyol iskolába járatják a gyereket. Háromévi munka után ugyanis már van esély az állam- polgárságra.- No, azért nem minden ilyen rózsás - fogalmaz Kiss Mátyás. - Ez a bánya a bajban is olyan, mint a mecseki, itt is volt már halálos baleset, egy véletlen folytán az elszakadt vitlakötél agyoncsapott egy embert. De hát nincs mit tenni, vállaltuk a veszélyt. Megjegyzem, saját mentőautónk van, ami műszak közben teljes felszereléssel és személyzettel várakozik a bányaudvaron. mmmmmmmsmmmmm- A munkát könnyű, a távolságot már nehezebb megszokni. Ha hír jön, hogy beteg a gyerek, baj van az asszonnyal, innen a leggyorsabban megszervezett út is egy hétbe telik - mondja Baranyai Tibor, a sofőr, aki a külszínen ide- oda szállítja a társaságot.- Felnőtt fejjel kerültem az uránbányába, fiatalokkal versenyeztem, megálltam a helyem és jól éreztem magam. Az urán után ebben a bányában úgy érzem, mintha a Csillagok háborújából jöttem volna, mert annyival korszerűbb volt ott a technológia - tart szakmai beszámolót a szentlőrinci Borbély Mihály vájár. - Dolgoztam később Németországban is, és azt kell mondjam, a spanyol bányászkodás legnagyobb hoza- déka, hogy azt kapom, amit ígértek, anyagiakban talán még egy kicsit többet is. Itthon a bányabezárás után érettségivel és három szakmával csak küszködtem, nem tudtam jól elhelyezkedni. A németeknél „törökként” kezeltek, mindenütt éreztették, hogy idegenek vagyunk. Spanyországban sem keresünk úgy mint a helybeliek, de itt legalább azonos rangú emberként beszélnek velünk. Nekem ez az utolsó nagy lehetőségem. Várja a segítséget a két kamaszfiam, akit taníttatni kell, nyugdíjaskorig ezt akarom csinálni. Inkább így éljek, mint hogy otthon elvigyen a kilátástalansággal együtt járó italozás. MÉSZÁROS B. ENDRE
