Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)
2003-12-29 / 353. szám
I 2003. December 29., hétfő RIPORT 7. OLDAI KULTÚRA Pontszámítás a kétszintű érettségin A kétszintű érettségi induló éve 2005 lesz. Közel 100 ezer tanulót érint az új módi a bevezetés esztendejében. Joggal kérdezik tehát a szülők és diákok, mennyit érnek a kétféleképpen szerezhető pontok? A minisztériumi számítások szerint 2005- ben 30-40 ezer tanuló fog egy idegen nyelvből emelt szinten vizsgázni, bizakodván a jó jegy esetén a középszintű nyelvvizsga megszerzésében, és ugyanennyi informatikából, mert itt a megfelelő eredmény egyenértékű lesz az ECDL-vizsgával. Emellett megközelítőleg 50 ezer olyan tanulóval kalkulálnak, aki egyetemre, főiskolára jelentkezik, és a plusz pont reményében emelt szinten vizsgázik egy vagy két tantárgyból. A kérdés az, hogy a két szinten miként számítják a pontokat? szinten, illetve a középszinten elért osztályzatok között. Ám, hogy egy tanulót az érettségi átlag kiszámításánál ne érjen hátrányosan egy eseüeges rosszabb osztályzat, amelyet emelt szinten szerzett, az emelt szintű osztályzatok alacsonyabb százalékos teljesítésért járnak (lásd a mellékelt táblázatot!). A felvételi pontszámítás is könnyen átlátható. A középiskolai teljesítmény alapján évtizedek óta létezik a hozott pontok rendszere, amin nem fognak változtatni. 2003- tól központi előírás az, hogy 4 tantárgyból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv) az utolsó két év végének osztályzatából kötelező számolni a hozott pontokat, egy tárgyat pedig a jelentkező szabadon választhat. Ez összesen 50 pontot jelent, ehhez kell hozzászámítani az érettségi jegyek átlagának kétszeresét (kereSZAZALEKOK ES OSZTÁLYZATOK Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesitésének osztályzatban történő kifejezése: Emelt szintű érettségi vizsga esetén a százalékos teljesítés osztályzatban történő kifejezése: a) 80-100% elérése esetén jeles (5) a) 60-100% elérése esetén jeles (5) b) 60- 79% elefess eseten jó (4) b) 47- 59% elérése esetén jó (4) c) 40- 59% elérése esetén közepes(3) c) 33- 46% elérése esetén közepes(3) d) 20- 39% elérése esetén elégséges (2) d) 20- 32% elérése esetén elégséges (2) e) 0- 19% elérése esetén elégtelen (1) e) 0- 19% elérése esetén elégtelen (1) Olyan tárgyból, aminek van írásbeli és szóbeli része is (a legtöbb tantárgy mindkét szinten ilyen) a maximálisan elérhető pontszám 150. A teljesítményt százalékosan feleltetik meg érdemjegynek, ez kerül a bizonyítványba. Az érettségi átlag kiszámításánál nem tesznek semmilyen különbséget az emelt kítve), így alakul ki az összesen 60 hozott pont. Az érettségi vizsgatárgyak százalékos teljesítését (és nem az osztályzatokat!) fogják a felsőoktatási intézmények felvételi - szerzett - pontokká átszámítani, egységes szabályok alapján. A szerzett pontok maximuma továbbra is 60 pont lesz. A középszintű érettségin és az emelt szintű érettségin is tantárgyanként pontszámokat (általában 150 pontot) lehet szerezni. Ezekből a pontokból alakul ki a két tárgyas érettségi-felvételi esetében a tárgyanként 30 szerzett pont, az egytárgyas esetében a 60 szerzett pont. A konkrét átszámítás azonban még nem készült el, a nyáron megjelenő felvételi kormányrendelet fogja tartalmazni. Felvetődik viszont továbbra is a kérdés, ha a szakcsoportok többsége középszintű érettségi vizsgákat ír elő, érdemes lesz emelt szintű érettségit tenni? A szakemberek erről úgy vélekednek, mindenkinek az az érdeke, hogy alaposabb felkészítést kapjon azokból a tárgyakból, amelyek a továbbtanulása szempontjából fontosak, ezért mindenképpen érdemes emelt szintű felkészítő órákra járni. A többlettudás tehát hosszú távon egészen biztosan kamatozik, sőt, az is eldöntött tény, hogy rövid távon is előnyt biztosítanak az emelet szinten érettségizőknek. Ez azt jelenti, hogy a nyelvtudáshoz hasonlóan többletpontokkal honorálják, ha valaki a magasabb szintű követelményeket is jól teljesíti. Várhatóan 5-10 többletpontot lehet majd ily módon szerezni. A felvételi vizsgán tehát megmarad a többletpontok rendszere, azaz némi előnyt adhat a nyelvtudás, a szakmai bizonyítvány, a különleges sportteljesítmény, és a kör most tovább bővül a szaktárgyon belüli kiemelkedő tudással, a sikeres emelt szintű vizsgával. MÉSZÁROS B. E. Szárnyas Malac Napja a Bóbita Bábszínházban Aki hosszú szilveszteri mulatozásra készül, semmiképpen ne hagyja ki a Bóbita Bábszínház előszilveszteri buliját. A társulat immár 10. alkalommal szervezi meg ezzel a céllal a Szárnyas Malac Napját, melyre idén december 30- án kerül sor. Fél napon át a gyermekeké a terep, estétől hajnalig pedig a felnőttek vigadhatnak. A humoros vidám találkozót a gyerekek rendezvénye indítja: egy jeles jubileumot ünneplő színdarab látható délelőtt 10 órától, a 100. alkalommal játsszák a bóbitások Mosó Masa mosodáját. A szárnyas malac egyébként rendre Weöres Sándor A tündér című gyermekverséből lép elő - Bóbita, bóbita álmos, ...Szárnyat igéz a malacra, röptéd és kikacagja -, azaz jelképesen nem csak a Bóbita Bábszínházát, de a szilveszteri őrületet is megeleveníti. A kicsiket kora délutánig, 16 óráig aztán több meglepetés is várja, csokifagyit és üdítőt kínálnak a műsorszünetekben, majd játékos akadályversenyre invitálják a közönséget meseországba, ahol többek között manók eszén kell túljárni és Csupacsel sárkány várát is meg kell mászni. Órákon át tart a kézműves-foglalkozás is, ahol karácsonyi színezés, bábkészítés, és kisróka-hajtogatás a program, délután 15 órától pedig a szombathelyi Mesebolt Bábszínház vendégjátékában A négy kópé meséi következnek. A gye- rekzsúrt a Kő-pille rajzpályázat eredményhirdetése zárja. A felnőttek mulatsága 19 órakor kezdődik, a kamaraterembe áttelepülő Cafe Jam büfénél, ahol lesó és barátai népzenével varázsolnak ír és magyaros kocsmahangulatot. A hajnalig tartó vigalom fő attrakciójaként 22 órától a Pécsi Napok teltházas bemutatója után újra látható az Oberon Színházi Műhely (a Pécsi Nemzeti Színház és a Janus Egyetemi Színpad művészei alkotják a társulatot) előadásában a Miasze- relem? című vérbő komédia. Kárpáti Péter művét Szabó Attila állította színpadra, és afféle paraszt- dekameron történetekre kell felkészülni. A Mosó Masa mosodáját századik alkalommal játsszák a bóbitások FOTÓ: LÄUFER L. Razzia az óvatlanokért Meg kell valljam, kedvemre van, ha esetenként nem a normális menetükben sorakoznak a dolgok. De ez azért túlzás. Itt ülök a pécsi rendőrkapitány autójában, az anyósülésen, szabadon és mégis bezárva, várva egy jobb kézről eső civil, Sport utca támadásra. Egy rendőr és egy civil, akik csak ki szeretnének hajtani a rendőrség udvaráról. Áll a kapitány vezette kocsi. A törésbiztos vaskapu a kocsi fenekét éri, állunk keresztben a járdán, és az autó eleje csaknem belóg az A Rossz- és a Jófiú úttestre. Nem karambol után vagyunk. Legfeljebb előtte. Itt, a városi rendőrségi kocsiki- járónál mindenki karambol előtti helyzetben van, akár járdán álló rendőrautóban ül, akár a 6-ost elkerülő új egyirányú szakaszon érkezik, az észrevehetetlen 30-as tábla ellenére hetvenig húzatva a gépet a beláthatatlan kanyarban. - Hetvenig? - kérdez vissza dr. Cserép Attila, Pécs város rendőrkapitánya. Nem mindenki, mondom tapasztalatból, van, aki gyorsabban ér „Tisztelt Járművezető! Bűnmegelőzési őrjáratunk itt járt! Sajnálattal tapasztaltuk, hogy gépjárművének:- ajtaja nem volt bezárva,- ablaka nyitva volt,- utasterében értéket, csomagot hagyott. Pécsett évente közel 500 gépkocsiból/gépko- csiról tulajdonítanak el ismeretlen tettesek értékeket. Ezen bűncselekmények egy részét gépkocsifeltörés útján követik el, de sajnos gyakori a lezáratlan járművekből való lopás is.” „Tisztelt Járművezető! Bűnmegelőzési őrjáratunk itt járt! Örömmel tapasztaltuk, hogy gépkocsija megfelelő védelemmel van ellátva, kicsi a valószínűsége, hogy a bűnözök célpontjává váljon. Ennek ellenére tökéletes védelem nincs, kérem, hogy olvassa el tájékoztatónkat! Pécsett évente... stb.” (A Pécsi Rendőrkapitányság és a Pécs-Baranya Köz- biztonsági Alapítvány szórólapjairól.) ide... Vagy tíz perc eltelik azzal, hogy megvitassuk a helyi forgalomszervezési, sürgős gyógyításra váró anomáliákat, de semmi vész: sem jobbról, sem máshonnan senki nem jött nekünk, és nagy valószínűséggel időben oda fogunk érni a kora esti speciális akció egyik helyszínére, a Kossuth térre.- Ki találta ki, hogy majdnem- gyerekek együtt járőrözzenek a rendőrökkel? - fogalmazódik meg műgonddal a kérdés.- Van elég fantáziája? - vált sebességet ka- nyarodás közben Cserép Attila. Obiigát kérdés volt, nehezen eltéveszthető válasszal. Az eligazítás este hatkor kezdődött. Nagy Ferenc, a Pécs- Baranya Közbiztonságért Alapítvány munkatársa egyik kezében a tollal a névsorra, a másikban mobiltelefonnal a hiányzókra tapad. - Nem veszi föl?! Legközelebb nem kell szolgálatra jelentkeznie. Mindenki tudomásul veszi, hogy akad, aki kipotyog a rostán. Momentán 7:5 a rendőr-diák arány. Ha az asztalfőt nem számolom: törzsőrmester, főhadnagy, őrnagy dolgozik együtt pár órát ma az 508- asokkal és az Árpád Fejedelem Gimnáziumból jöttékkel. - Feri bá’, az a rocker csaj biztos, hogy jön- kér időt az egyik árpádos lány. És hamarosan 7:6 lesz az állás. Cserép Attila oszt, besoroz, és négy csapat indul hamarosan az önfeledékeny pécsi ünnepi forgatagba. Este kilencig csak az a dolguk, hogy a város kijelölt pontjain tüzetesen megnézzék - persze, kizárólag kívülről - a rövidebb-hosz- szabb időre magukra hagyott kocsikat. Pécsett jelenleg 46 ezer személygépkocsit tartanak nyilván. Ha kell, röplappal figyelmeztessék az óvatlan tulajdonost, milyen veszélyValamennyiünk tudománya A magatartás valamennyiünk tudománya. A köznapi embernek ezt jelenti a Magyarországon bő évtizede teret nyert, a világban egyre nagyobb szerephez jutó magatartástudomány. Az első hazai intézetet 1991-ben éppen Pécsett, a POTE-n hozták létre; jelenlegi vezetője dr. Kállai János, számos amerikai egyetem vendég- professzora, európai és magyarországi szervezetek tagja.- A magatartástudomány arra épül, hogy az ember mennyire képes arra, hogy nem szolgáltatja ki magát futó reklámoknak, pillanatnyilag átláthatatlan helyzeteknek, szug- gesztióknak, hatalmi törekvéseknek, részinformációknak és így tovább. Ilyen értelemben fontos tehát mind az orvosok - és ide értem a medikusokat, akik majdan orvosok lesznek - világképének formálódása szempontjából, mind pedig a betegek gondolkodásmódjának megértésében, átalakításában és fejlesztésében. Ugyanis a magatartástudományi - orvostudományi - diszciplína azt tűzi ki célul, hogy ne csak a betegséget kezeljük hatékonyan, hanem alakítsuk ki azt az egészségmagatartást, amely aktív módon felhívja az ember figyelmét: ahhoz, hogy egészséges tudjon maradni, saját magának kell biztosítani az egészséges életfeltételeket.- Nyilván az egyes ember lehetőségei szerint...- Teljes mértékben. Nem arra kell várni, miképpen fogja az ön- kormányzat vagy az egészségügyi kormányzat, netán X. Y., valamelyik párt tagja, aki bennfentes valahol, ezt és ezt a dolgot elintézni. Hanem mindenkinek az adott lehetőségei szerint kell megteremteni, felépíteni azt a civil környezetet, amelyben az életminőségét biztosítani tudja. A dolog másik része szociális probléma: ahhoz, hogy az emberek között ne legyenek nagy különbségek, óhatatlan a szociális szféra közreműködése. Alsószentmár- tonban egészen másként működik a dolog, mint a pécsi belvárosban. Mert más az infra- strukturáis, oktatási stb. környezet.- Hol és miképpen tud beavatkozni ez a tudományág a folyamatokba?- A magatartástudomány arra törekszik, hogy tanácsadással, tájékoztatással, felvilágosítással és tudományos kutatásokkal segítsen az embereknek abban, hogy mindenki meg tudja találni a saját egyéniségéhez illeszkedő egészséges életvitelt és gondolkodásmódot. Példaként: Magyarországon egymillió ember érintett a fokozott alkoholfogyasztás következtében. A családi életek szétesése, a szív-érrendszeri problémák megjelenése és számos baleset erre vezethető vissza, és jelentős szerepet játszik az öngyilkosságokban. Másrészt a magatartástudomány olyan egységes teoretikus bázist ad, ami nélkülözhetetlen kellék az orvoslás elméletében és a gyakorlatában. Különösen fontos most, amikor a gyógyászatban egyre inkább az időprés hajtja az embereket. Gyakran az vetődik föl, hogy ilyen hajtás és szemlélet mellett az szorul háttérbe, aki mindezt elszenvedi: a beteg.- De bekerülhet? Hiszen fontos.- Az egészségügyi irányítás rendszerének előterében van bent kevésbé. Az a szerencse, hogy a magyar orvostársadalom az esküjét nagyon komolyan véve igyekszik a saját lehetőségeit szinte meghaladva segíteni a beteg embereken. Ennek persze olyan következményei vannak, hogy sok orvos a családorvosi, a kórházi, klinikai gyakorlatban a saját lehetőségein túlmutató mennyiségű és intenzitású munkát végez. Ami az ügyeletek adásában, a munkában töltött idő tekintetében, az alacsony bérezéssel kapcsolatban jelenik meg. Ezt viszont csak egy ideig lehet csinálni. Az Nemcsak a testtel A magatartástudományi intézetek az '50- es, '60-as években jöttek létre Amerikában, Németországban majd Angliában. Nemcsak a testtel, a beteg emberben zajló kémiai folyamatokkal foglalkoznak, hanem sokkal inkább azt vizsgálják, hogy milyen hatása van a szociális közegnek, a kultúrának, az érzelmi állapotnak, a gondolatoknak a testi állapotra, és ezzel kapcsolatosan a betegségekre. Magyarországon az első magatartástudományi intézet 1991-ben jött létre Pécsett, ezt követte pár éven belül a szegedi, a debreceni és a budapesti. A pécsi intézet létrejötte a Grastyán Endre idegfiziológus professzor vezette nemzetközi hírű kutatóközpont meglétének köszönhető. egészségügyi irányító rendszer egyelőre visszaél a segítő szándékra épített viselkedéssel, és ennek következményei vannak. Az orvosok belefáradnak a munkájukba, kisebb motivációt éreznek a segítésre, és számos más probléma van, ami ilyenkor meg szokott jelenni. BALOGH Z. nek teszi ki magát. - A pécsi nagyvásárban már régóta dolgozunk együtt középiskolásokkal, a zsebe- sek ellen. Az autóellenőrzési „főpróbánk” jó egy hónapja volt. Akkor főleg a Kertvárosra koncentráltunk, és akadt olyan utca este, ahol tíz autóból kettőt nyitva találtunk. Másrészt pedig az akció után azon a környéken két napig nem volt kocsifeltörés. Kíváncsi vagyok, hogy egy ilyen központi helyen, mint a Kossuth tér, mi a helyzet - világít be az első ablakon a rendőrkapitány. Ugyan mi lenne? Töltőben hagyott mobiltelefon. A másikban csak az ülésen felejtették. A harmadikban céges iratok szerteszét, a következőben kabáttal takart ajándékhegyek.- Elnézést, maguk ugye nem a parkolójegyeket ellenőrzik? - kérdezi aggódón a Police feliratú sárga mellényesektől már a második autótulajdonos, aztán szorgalmasan olvassa a szélvédőről begyűjtött „megrovó” szöveget. Muszáj arrébb mennem, csendesen röhögni kicsit, de a többiek el sem mosolyodnak, biztosan megedződtek már.- Tíz éve vagyok rendőr, nyolc éve bűnügyes, láttam már egy-két dolgot - húzatja ki magából a szavakat Kóródi Zoltán főhadnagy, és re- zignáltan veszi tudomásul, hogy betelt a 61-es járőrkocsi bal hátsó ülése. Elképesztő, hogyan jár a szeme a központi őrs helyettes parancsnokának, még menet közben is. Emellett nagyon diplomatikus embér. - Hogyan lehet megélni a fizetésből? Mindenből meg lehet élni. Más kérdés, ha a német rendőrökhöz vagy a Pécsett dolgozó román zsebesek- hez viszonyítjuk magunkat. A 61-es „jobb hátsóján” Trixi - Nichter Beatrix - van időlegesen itthon, kiszállva laza eleganciával végzi a munkáját a tizenhat éves ifjú hölgy. - Jó egy éve a barátnőm csábított az alapítványhoz, és így a járőrözéshez. Először csak jó heccnek tűnt, aztán itt ragadtam. Most számoljunk? Ma este kiosztottam tizenöt dicséretet és ötven rovót. Volt olyan kocsi, amiben egy teljes vízilabdacsapat-felszerelést találtunk. A mellette lévő gazdája pedig a jelek szerint focizni szeret a barátaival.-További tervei?- Rendőrségi szóvivő szeretnék lenni. Egyébként? Diszkó, még ma este. BALOGH ZOLTÁN
