Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)
2003-12-28 / 352. szám
2003. DECEMBER 28. RIPORT Nyolc évig tartott a válóper Több, mint egymillió-kettőszázezer forintot (4500 eurót) kap a magyar államtól az a férfi, akinek a válópere az Ajkai Városi Bíróságon nyolc évig húzódott. Ezt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítélte meg Sesztakovics Rezsőnek, mivei a maratoni válóper sértette a férfi tisztességes tárgyaláshoz való jogát. A pernyertes lapunknak elmondta: a nyolc év alatt a bíró nem szorgalmazta az ügy lezárását, többször is javasolta neki, egyezzen bele a felesége által diktált feltételekbe, mivel neki - mármint a bírónak - „rengeteg ideje van”. ■ Sesztakovics Rezső válópere 1993-ban kezdődött. Az, hogy a bíróság malmai lassan őrölnek, már a gyermek elhelyezése kapcsán kiderült. Az akkor 13 éves fiú leukémiás volt, és Sesztakovics a munkahelyéről gyesre ment, hogy mellette lehessen a kórházban, s közben várt arra, hogy a bíró kimondja, kinek ítéli a kisfiút.- Csak ez az egy döntés csaknem két és fél évig húzódott - mesélte.- Vittem a bizonyítékokat, hogy én viselem a gyerek gondját, de amikor az orvosok kimondták, hogy a fiam meggyógyult, a bíró. mégis azt mondta: a továbbiakban az anyánál kell őt elhelyezni. A házaspár válását a bíróság ekkor ugyan kimondta, ám a vagyonmegosztás még tovább húzódott. A férfi csak a személyes holmijait vihette magával, közös tulajdonú lakásukba egy idő után már be sem engedte a felesége. Hol az édesanyjánál lakott, hol valamelyik barátjánál, anyagi szempontból a nulláról kellett újra felépítenie az életét.- Nyolc évbe telt, amíg a bíróság végre ítéletet hozott - mondta. - Amikor megtudtam, hogy végre lezárják az ügyet, előző nap fölmentem a lakásba, és a fiam segítségével elhoztam néhány bútort. Másnap már papírom volt arról, hogy azok az enyémek, de ezt így éreztem biztosnak... Sesztakovics Rezső a 8 év alatt megpróbálta sürgetni az eljárást, ám próbálkozása fordítva sült el: miután kérvényét megírta, hónapokig a következő tárgyalás időpontját sem tűzték ki. Ekkor fordult meg a fejében először, hogy a strasbourgi bírósághoz fordul.- Nem emlékszem már, honnan jött az ötlet. Elküldtem a levelemet iratokkal, jegyzőkönyv- másolatokkal együtt. Nem volt veszítenivalóm. Ha egyedülálló vagyok, talán nem vágok bele, de közben lett új családom, s kényszerpályára kerültem: nem nyugodhattam bele, hogy elveszítsem azt, ami egyébként nekem járt. A férfi egyedül küzdötte végig magát a strasbourgi procedúrán, mert még az ügyvédje sem állt mellé, mondván: semmi esélye. Tudja, milyenek a hivatalok. Egy magamfajta kisembernek nem jó, ha az állammal szemben győzelmet arat. Védtelennek érzem magam, s ha ezek után bármilyen sérelem ér, az orrom alá dörgölhetik: ha nem tetszik, menjen Strasbourgba. Dr. Szilágyi Mária pszichológus szerint mind az elhidegült házastársakat, mind pedig az ő gyermekeiket rendkívüli módon megviseli, ha a válóper évekig elhúzódik. A felek ugyanis nem tudnak új életet kezdeni, sőt, egy elhúzódó per újabb feszültségek forrása lehet.- Minél képzettebb, iskolázottabb j ; valaki, annál több ötlete van arra, hogy miként lehetne a másik j ember életét kisstílűén megkeseríteni - mondta a pszichológus. - Az ilyen feszült helyzetekben, amikor vagyontárgyak megosztásáról, gyermekek elhelyezéséről van szó, a bíró álta- ff Iában nem szívesen dönt egy személyben. Ez is egyfajta embe- ri hárítás. Inkább szakértőket von be, illetve az időt húzza azért, I hogy talán ez majd megold bizonyos problémákat. Ennek ellenére ő nem adta fel. Pedig nem egyszerű egy ügyet az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vinni. A férfi most azt mondja: nem is a megítélt pénznek örül, hanem hogy győzött az igazság.- Állítólag ez az ítélet precedensértékű. Azt hiszem, azért is figyeltek fel rá, mert ilyen még nem volt. Büntetőügyekben már rengeteg ítélet született, de hogy egy válóperes eset kapcsán marasztaljanak el egy államot... Erre eddig még nem volt példa. A 44 éves férfi csak a sajtóból értesült arról, hogy kártérítést ítéltek meg neki, a hivatalos értesítésre még vár. S közben az örömébe némi aggodalom is vegyül.- Félek, hogy ezek után hátrányok érhetnek - mondta. - Nem is akartam én ezt nagy dobra verni. Tudja, milyenek a hivatalok. Egy magamfajta kisembernek nem jó, ha az állammal szemben győzelmet arat; Védtelennek érzem magam, s ha ezek után bármilyen sérelem ér, az orrom alá dörgölhetik: ha nem tetszik, menjen Strasbourgba. Veller Mónika, az Igazságügyi Minisztérium Emberi Jogi főosztályának munkatársa elműndta: bár a Sesztakovics Rezső ügyében hozott strasbourgi ítélet nem jogerős, nem valószínű, hogy fellebbeznek. Annak ugyanis, hogy az ítéletet megváltoztatják, gyakorlatilag nincs is esélye. Ám ez szerinte nem jelenti automatikusan annak az elismerését, hogy a magyar bíróságok húzzák-halasztják az ügyek befejezését.- A vagyon megosztására irányuló jogorvoslat tipikusan olyan helyzet, amikor az eljárás a felek hozzáállása miatt is elhúzódhat. Nem egyszerre, hanem sorban egymás után vetik fel az egyes vagyontárgyak tulajdonlásának kérdését, az utolsó törülközőn is ösz- szevesznek, a szakértői vélemények is sok időt vesznek el... Persze nem akarom a bíróságokat felmenteni, a bírónak az a feladata, hogy kézben tartsa az ügyet. Veller Mónika elmondta: jelenleg negyven hasonló ügy vár strasbourgi ítéletre. Eddig 16 esetben marasztalták el a magyar államot, s mindössze kettő volt olyan, amikor nem a bírósági eljárás hosszúsága miatt született ítélet. Takács Albert helyettes ombudsman szerint nem az országoktól, inkább az emberektől függ, hogy a strasbourgi bíróság hány ügyben tud „elmeszelni” egy államot. Németország például egyike a legtöbbször elmarasztalt államoknak, miközben azért úgy tekintünk rájuk, mint ahol az emberi jogok nagyjából rendben vannak. Takács Albert elmondta: Sesz- takov Rezső ügye nem tartozik az ombudsmanok hatáskörébe, mert egy 1993-as döntés szerint a magyar bíróságok tevékenységét az ombudsmanok nem vizsgálhatják.- Ellenben például egy svéd ombudsmannak erre is lehetősége van - mondja. Takács Albert úgy véli, egy- egy elmarasztaló strasbourgi ítélet nem képes az egész mechanizmust megváltoztatni, de mivel „rossz kirakat” a magyar államnak, arra inspirálja az illető szervek vezetőit, hogy levonják a megfelelő következtetéseket. Bárándy György szerint kirívóan hosz- szú ez az idő, mégsem páratlan a ma-1 gyár igazságszolgáltatás történetében. | Az ismert ügyvéd lapunknak elmondta: | neki van egy olyan vagyonjogi ügye, | amelyet 1989-ben indított el, és még I nem született benne első fokú ítélet | sem. A Kalasnyikov-ügyben - ott csak egyetlen vádlott volt, aki mindig elment a tárgyalásra, tehát senki sem húzta szándékosan az időt - 12 év után hoztak el-1 ső fokú ítéletet, amelyben bizonyítottság hiányában mentet-1 ték fel a vádlottat, a Legfelsőbb Bíróság pedig egy évre rá azt j állapította meg, hogy bűncselekmény sem történt. - Képzel- j heti, milyen érzés lehet ártatlanul 13 éven át büntető eljárás ? alatt állni - fogalmazott lapunknak Bárándy György. Eltűntek a korrupt rendőrök? Udvariasabbak, segítőkészebbek a magyar rendőrök, s az emberek kevésbé félnek attól, hogy az utcán megtámadják őket - ezt állítja egy új felmérés. A fővárosban visszaesett a saját zsebre bírságoló, zsebibabáknak nevezett rendőrök száma. Úgy látszik, vége annak az időnek, amikor a rendőrök százezres csúszópénzeket csúsztattak a zsebükbe. B - Sajnos a rendőreink nem templomos lovagok - mondta annak idején még belügyminiszterként Pintér Sándor, talán a Rendészeti Kutatók Egyesületének 2000- ben készült felmérésére utalva, mely szerint a társaik által meg- vesztegethetőnek tartott rendőrök havi egymillió forint csúszópénzt is képesek voltak a zsebükbe csúsztatni. Az egyik megkérdezett azt is elismerte, hogy az 1999- es Forma-1-es futam idején négy- százezret keresett traffipaxosként az autópályán. Más rendőrök elárulták, hogy „zsebibaba” esetén - ahogyan a zsebre bírságolást becézik egymás között - a tiloson áthajtás tízezer forinttal, az ittas vezetés tízezertől ötvenezerig terjedő összeggel intézhető el a helyszínen. A BRFK- nál ennek az állapotnak vetett véget az elmúlt félévben Gergényi Péter budapesti főkapitány.- Mindenütt van korrupció, de mi legalább bevalljuk, és munkatársaimmal igyekszünk visszaszorítani - mondja Gergényi Péter. - Aki csak egy forintot is elfogad, nemcsak a saját ruháját szennyezi be, hanem a rendőrségét is. Ezektől az emberektől azonnal meg kell szabadulni. Az állományunk 99,5 százaléka tisztességes. A Magyar Gallup Intézet legfrissebb felmérése szerint lényegesen javult a rendőri korrupciós helyzet: amíg egy éve például a fővárosban száz válaszoló közül tizennyolc mondta, hogy korrupt rendőrrel találkozott, idén már csak hét. Amióta az új főkapitányt kinevezték, a tízet sem érte el a korrupción kapott budapesti rendőrök száma. mm Benkő László zenész- Felkészültebbek, intelligensebbek lettek rendőreink, és ezt a véleményt hallom másoktól is. Örültem, hogy | Budapesten Gergényi lett a főI nök. Imponáló, amilyen hamar rendet rakott a fővárosban. Beváltja, amit j ígért, igyekszik kézben tartani a budapesti rendőrséget, úgy néz ki, ugyanolyan rend lesz itt is, mint I I amit New York rendőrfőnöke elért. Nagy kár viszont, hogy a politika frusztrálja a rendőrséget. £ i mmmmm msm- Nem hiszem, hogy egyetlen ember munkájának köszönhető mindez, benne van a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata és a következetesség is, amit minden rendőri vezetőtől elvárok - mondja lapunknak Lamperth Kálmán Olga műsorvezető- Évek óta úgy közlekedem, hogy folyton igazoltatnak. Mindig kedvesek, rendesek, igaz, én is elismerem, ha hibázok, és fizetek, mint egy kisangyal. Néha elég belea szemükbe. A minap sötétzöldnek lát- I tam a közlekedési lámpát, a rendőr viszont kö- j zölte, hogy piroson mentem át. Lehet, válaszol- I tam, de tudom, hogy nem fog megbüntetni, Iá- j tom a szemében. Tényleg csak figyelmeztetett. : 1 nézni Mónika belügyminiszter. - Látom a korrupció felszámolásával kapcsolatos elszántságot, de még nem vagyok elégedett. Salgó László országos főkapitány szerint a rendőrségi programnak köszönhetően ma már kevesebben félnek attól, hogy közterületen valamilyen bűncselekmény áldozatává válnak. Nem fukarkodott a dicséretekkel a hírhedten kritikus műsor, a Heti Hetes sem, melyben e. felmérés eredményeit is szóba hozták. A szereplők szerint előnyére változott a rendőrség. Azt már mi tesszük hozzá: jó lenne, ha a látható rendőrség programja nem azt jelentené, hogy a rendőrök bizonyos „lehalászó” helyeken mintha arra várnának, hogy valaki kényszer- helyzetben szabálytalankodjon. Gergényi Péter nem dörzsöli még a tenyerét, csak nyugtázza, hogy csökkent bizonyos közterületi bűncselekmények száma, kevesebb a betöréses lopás.- A vagyon elleni bűncselekmények elkövetői az utcán közlekedtetik a lopott holmit, kénytelenek is ott szállítani, ahol nagyobb a lebukás kockázata. A rendőr ugyanis megállíthatja, belenézhet a csomagtartóba - hívja fel a figyelmet Gergényi Péter, aki a fővárosiak biztonságérzetéhez azzal is hozzájárult, hogy karácsonykor vezetői ügyeletet vállalt, és nem lesz ez másként szilveszterkor sem. Kocsijának csomagtartójában pedig már ott rejtőznek a rendőröknek szánt ajándékok is. Nagy István vendéglős j - Szerintem nincs lényeges változás. A rendőrök változatlanul a tisztességesnek látszó állampolgárokat igazol- j tátják, és bizonyos szabálytalanságokat mintha nem akarnának észrevenni. Egy taxis szabálytalanul I a járdára állva várakozott, mégis engem szúrtak ki. A korrupció is megmaradt, hiszen a rendőr továbbra sem kap uniós fizetést, és amíg anyagi j gondjai vannak, elfogadja a kenőpénzt. Marosvölgyi József vállalkozó- Korábban aki egyenruhát húzott magára, cezaromániát is felvett vele, de ez mára eltűnt. Intelligensen, kifogástalan udvariassággal, bő szókinccsel bánnak az autósokkal, és úgy látom, nagyon személyes ismerősnek | kell lenni ahhoz, hogy eltekintsenek a csekk- j füzettől. Nem tapasztaltam, hogy elvárnák a csú- j szópénzt, talán egymástól is félnek. Viszont inkább angolul tanulnának cigány nyelv helyett.
