Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)
2003-12-27 / 351. szám
IV. OLDAL ÉLETHOSSZIG TANULÁS 2003. December 27., szombat TARTÓ Történelmi sorozat Tata A Magyary Zoltán Népfőiskolái Társaság 1995. év elején szervezte újra a népfőiskolái képzést. A felnőtt érdeklődők számára nyújt lényeges tudnivalókat, áj ismereteket és összejöveteleivel segíti az emberi kapcsolatok ápolását. Egyben eleget tesz azon időszerű követelménynek, ami az egész életen át való tanulást helyezi előtérbe. A képzés helyszíne és a szervezet működési központja Tatán, a Jávorka Szakközépiskolában van. Kezdetben egy-egy sorozatot tudtak megszervezni. Akkoriban önkormányzati képviselők képzésével, a város kistérségi településeinek helytörténetével és kulturális értékeinek bemutatásával foglalkoztak. Az idei ősztől ötféle téma szerepel programjukban: alapfokú számítógép-kezelői ismeretek, falusi turizmus és vendéglátás, biogazdálkodás, egészségügyi ismeretek és magyar történelem. A népfőiskola hallgatóinak száma száznál több. A legnagyobb az érdeklődés a történelmi sorozat iránt. Ebben a szemeszterben 14 előadás foglalkozik a II. Rákóczi Ferenctől a reformkor végéig terjedő időszak történetének elemzésével. Az előadók a megyei középiskolák - Tata, Esztergom, Tatabánya - történelemtanárai. Legutóbb Csatái Mónika tanárnő tartott nagysikerű előadást II. Józsefről és rendeletéiről. Nemcsak a történelmi folyamatokat érzékeltette, hanem rámutatott a császár személyiségét jellemző érdekes emberi vonásokra is. A téma iránt mélyebben érdeklődőknek könyveket ajánlott. A történelmi sorozathoz rendszeresen úgynevezett látóutak kapcsolódnak, ami az adott időszak helyszíneinek, emlékhelyeinek, múzeumainak felkeresését jelenti. Tatán és a térségben egyre nagyobb az érdeklődés a sajátos képzési forma iránt. Az oktatás színvonalát tükrözi, hogy eleget tettek a szigorú akkreditációs eljárás követelményeinek. így a népfőiskola bekerült a hivatásos felnőttképzési intézmények sorába. A sikeres működést támogatók és együttműködők segítik. Ebben kulcsszerepe van a Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskolának, valamint a város önkormányzata erkölcsi és anyagi támogatásának. ________________________■ Ga zdák a padban Budapest A jó gazdának is élethosszig bővítenie szükséges ismereteit, hogy eligazodjon az új technológiák sorában, hogy lépést tartson a konkurenciával. A gazdaképzések fő csapásiránya jelenleg az európai uniós tudnivalók oktatása. s Míg korábban főként a növényvédelmi ismeretek átadására koncentráltak az ágazati szakmai szervezetek, oktatási intézmények, manapság a szaktárca és minden jelentős agrár-érdekképviselet az újszerű uniós támogatási rendszer és piaci követelmények megismétlésére törekszik. Szinte egymást érik a különféle előadások, konzultációk. Az agrárkamara például az idén indított egy képzési programot, amelynek keretében több tízezer gazdálkodót tájékoztattak az EU közös agrárpolitikájának mibenlétéről, a koppenhágai megállapodás alapján számítható közvetlen támogatásokról, illetve a pályázatok révén elnyerhető fejlesztési forrásokról. A FyM támogatásával megtartott előadásokon a szakértők áttekintették az adott tájegységre jellemző ágazatok jövedelempozícióinak várható alakulását a csatlakozást követő időszakban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdálkodók csak csekély hányada élt az ingyenes tájékoztatók kínálta lehetőségekkel. Az előadásokon zömmel a nagyobb termelési volument képviselő társas, egyéni, és családi vállalkozók vettek részt, a ki- sebb termelők jobbára távolmaradtak. laci zoltán A mezőgazdasági szakképzésben részt vevők számának alakulása 1997 2002 Felsőoktatás 14144 16 902 Középiskolai nappali tagozat 33 230 29 294 Szakmunkásképzés nappali tagozat 14192 13903 Iskolarendszeren kívüli képzés 3687 16285 Tanfolyam ____________Jelentkezők Törö kök Magyarországon 30 Cigány kisebbségi önkormányzatok képzése 20 Rákóczitól Kossuthig 28 Európai Unió 32 Az egészség érték 25 Biogazdálkodás I. 20 Biogazdálkodás II. 20 Falusi turizmus 29 Alapfokú számítógépkezelői I. 18 Alapfokú számitógépkezelői II. 12 Egyedi előadások______________90 Fe lnőttképzés és versenyképesség Az elhelyezkedést segítik a továbbképzések Az Európai Unió hosszabb távú koncepciójában fontos szerepe van annak, hogy az élethosszig tartó tanulás beépüljön a tagállamok tevékenységébe. Ennek egyik fő oka az, hogy a tudás alapú társadalom kialakítása a versenyképes gazdaság alapvető feltétele, amely nélkül a globalízált világban európai szerepvállalás elképzelhetetlen - jelentette ki Rabi Ferenc, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZj felnőttképzéssel foglalkozó bizottságának az elnöke. Budapest Írország az oktatás-képzésbe igen jelentősösszegeket fektetett be néhány évvel ezelőtt. Az Európai Unióba való belépéskor a legszegényebb országok közé tartozott, a legújabb adatok szerint viszont Nagy-Britanniánál is fejlettebb gazdasággal rendelkezik. Az Unió irányelveit az egész életen át tartó tanulással kapcsolatban az MSZOSZ elsőként fordította le magyar nyelvre még a 90-es évek közepén. A munkavállalói szervezeteket tömörítő MSZOSZ álláspontja szerint a dolgozók elemi érdeke, hogy hozzájussanak a tudáshoz, és ezen keresztül a foglalkoztatás- ™ ban jobban tudjanak jj érvényesülni. Hét év múlva teljes egészében kinyílik az EU országainak a munkaerő-piaca Magyarország előtt, az új feltételek között fontos, hogy a munkavállaló ismereteket szerezzen az információs társadalomról, a bővítse nyelvtudását és a szakmai ismereteit. Rabi Ferenc, aki egyben a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szak- szervezetének az elnöke is úgy véli, Magyar- országon igen nagy problémát jelent az elhelyezkedésnél, hogy az 500 ezer főt is eléri a funkcionális analfabéták száma (ismerik a betűket, de nem jutnak el addig a szintig, hogy a szöveget értelmezzék). A munkáltatói igényeket is figyelembe véve, ezek az emberek folyamatosan kiszorulnak a dolgozók köréből, és képtelenek beilleszkedni a társadalomba. Nehéz meghatározni, hogy a felnőttképzésbe fektetett energia mennyi idő után, és milyen haszonnal térül meg. A legfőbb mérőszám az adott ország gazdasági fejlődése; a GDP- és az életszínvonal mutatóiban előbb-utóbb meglátszanak az eredmények. Konkrét cégek esetében viszonylag könnyebben, akár pár éves időtartamon belül is mérhető, ha jelentős forrásokat különítenek el a munkavállalóik tudásának, készségeinek, képességeinek a bővítésére. Szeremi Lászlóné, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának soros elnöke azt mondta, a piac felvevőképességének változása során a munkáltató folyamatosan új kihívásokkal néz szembe, és ehhez olyan dolgozókra van szüksége, akik képesek az alkalmazkodásra, a komplexebb ismeretek elsajátítására. Ha a munkaadó jelentős összegeket különít el a felnőtt- képzésre, profilváltáskor a saját dolgozóiból tud a piaci igényekhez alkalmazkodni. A foglalkoztató kénytelen szakképzési hozzájárulást fizetni (jelenleg az bértömeg másfél százalékát), aminek egyharmadát saját vállalkozásán belül hasznosíthatja tanfolyamokat, továbbképzéseket szervezhet belőle; ezzel a plusz lehetőséggel mindenképpen érdemes élni. Szeremi Lászlóné szerint a felnőttképzési rendszer egyik hiáMunkavállalói javaslatok- A dolgozók ösztönzése arra, hogy részt vegyenek a képzésben- A hozzáférhetőség megteremtése- A felnőttképzés munkahelyi feltételeinek javítása- A munkaerőpiac igényeinek megfelelő változtatások az oktatási programokban- A szakszervezetek szerepének növelése a felnőttképzés irányításában nyossága, hogy nem érkezik visz- szajelzés arról, hogy hányán tudnak elhelyezkedni, és milyen területen azok közül, akik átképezték magukat. Fontos lenne felmérni a munkaerőpiac felvevőképességét, tájékozódni arról, hogy a következő években várhatóan milyen termelési ágazatok fognak fejlődni. A dolgozók palettájából leginkább a szakképzett munkaerő, a faipari, vasipari egyszerű munkás hiányzik, míg jogászból és közgazdászból egyre gyarapodik a kínálat. Jelentős gondot okoz az is, hogy a 40-45 év felettiekből elég gyakran hiányzik a mobilitás, vagyis nehéz őket rávenni arra, hogy tanfolyamokon vegyenek részt. NAGY VAJDA ZSUZSA Munkaváltók a XXI. században Az Európai Unióban átlag háromszor váltnak szakmát az emberek mire nyugdíjba megy. Magyarországon ez az arány a kettőhöz közelít. Burány Sándor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint az új generációnak fel kell készülnie, hogy kétszer-há- romszor kell pályát módosítani. Budapest- Különös dolog ez az élethosszig tartó tanulás, hiszen Magyarországon generációk nőttek fel egy egészen más oktatási, képzési rendszerben. Hogyan lehet őket átképezni 40-45 éves korban; hogyan lehet pályát módosítani tíz évvel a nyugdíj előtt; hogyan őket motiválni, hogy ebben örömüket is leljék?- Ez mindnyájunk számára szokatlan, új szituáció. Ma már Magyarországon is egyre gyakoribb, hogy akár a saját személyes ambícióink miatt, akár azért, mert a kényszer ilyen helyzetbe hozott bennünket, szakmát váltunk. Az ehhez szükséges információkat leggyakrabban a munkaügyi kirendeltségek munkatársaitól kaphatunk; ők tesznek javaslatot olyan képzési formákra, amelyeket az állam támogat. Magyarországon egyenlőre még ritkább, hogy valaki a saját ambíciója miatt tanul valamilyen új szakmát, de vánnak olyanok is, akik 30-40 éves korukba jönnek rá arra, hogy mást szeretnének tanulni. Erre is a felnőttképzés a megoldás.- A váltásnak azonban anyagi vonzata van.- Egy átképzési tanfolyam díja akár több százezer forintos is lehet, s előfordulhat, hogy valakinek mindezt bérből és fizetésből, vagy munkanélküli jövedelemből kell állnia. Az utóbbi esetnél nyilván a kormány támogatására van szükség, és ezt a támogatást a kabinet meg is adja.- Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató dönt úgy, szeretné tovább képeztetni a dolgozóit?- Főleg az erős, multinacionális cégek foglalkoznak ezzel, de nem egy esetben születnek megállapodások az állam és különböző cégek között, amikor kihelyezett szakképzést támogatunk. Nekünk sem mindegy, hogy milyen tudással rendelkeznek az egyes cégeknél dolgozó emberek, és ha magasabb tudásra van szükség ahhoz, hogy egy fejlett technológiát alkalmazzanak, akkor ebben is segíthetünk. Erre azért van szükség, mert Magyarországon a szakképzés nincs a helyén a rendszerváltozás óta. A rendszerváltás előtt az állami vállalatoknak közük volt a szakképzés rendszeréhez. A rendszerváltás után a privatizált cégek esetében ez a kapcsolat lazult. így a szakképzés ma már egy kicsit elkülönül gazdaság igényeitől, és ez rossz. A feladat az, hogy újra közelítsük ezeket az igényeket.- Mire kell számítani ma az oktatási rendszerbe bekerülő fiatalnak; élete végéig hányszor kell munkahelyet vagy legalábbis „tudást” váltania?- Az Európai Uniós átlag három. Ez azt jelenti, hogy aki ma kezdi a szakmáját Nyugat- Európában, az körülbelül háromszor vált szakmát mire nyugdíjba megy. Nálunk ez az arány a kettőhöz közelít. Az új generációnak fel kell készülnie, hogy kétszer-háromszor kell pályát módosítani.- Szoktalanul hangzik.- Nem egy esetben látom az országban, hogy az Európai Uniós felkészüléshez a megyei közgyűlések, illetve a települési önkormányzatok pályakezdő diplomás fiataloknak írnak ki pályázatokat, hogy szakemberekké váljanak. Számos önkormányzatnál lesz szükség az Uniós szabályokat, a pályázati rendszert ismerő emberekre. Ez például egy olyan átképzés, amely a diplomások esetében országszerte kézenfekvő. De a személyes példám is azt mutatja, hogy egyáltalán nem szokatlan szakmát váltani. Mielőtt politikus lettem volna, voltam elektronikai műszerész, voltam technikus, és a végén közgazdász is.- Mennyire felkészült az oktatási rendszer, hálózat az élethosszig tartó tanulásra?- Ennek már kialakult az országos hálózata, s szerintem a felnőttképzés rendszere áll a legközelebb a mindennapi gyakorlathoz. Ez a képzési forma feladatorientált, konkrét feladatokra képez embereket. Naponta kapom a híreket arról, hogy újabb és újabb intézmények kapják meg a jogosítványt, az úgynevezett akkreditációt arra, hogy ilyen képzési tevékenységet folytathassanak. Ez azért fontos garancia, mert az oktatási piacon nagyon sok kókler cég van jelen. Az akkreditációt szigorú szakmai vizsga előzi meg; ezzel szűrjük ki azokat a cégeket, amelyek szívesen zsebelnének be komoly pénzt magánszemélyektől, de kevésbé hasznosítható tudáshoz juttatják őket. Csakis azokat a cégeket támogatjuk, amelyek valóban megfelelnek a szakmai követelményeknek, felkészült oktatógárdával, kialakított oktatóhelyiségekkel.- Ez azt is jelentheti, hogy min denki a saját régiójában megtalálja azt a minőségi oktatói központot, ahol tanulni tud?- Az országban 173 munkaügyi kirendeltség működik. Gyakorlatilag mindenkinek a lakóhelyéhez közel található egy olyan munkaügyi kirendeltség, ahol megmondják, milyen képzési formák léteznek; melyiket támogatja a kormány; s hogy milyen az elhelyezkedési esély a régióban.-Mi a garancia arra, ha valaki elvégez egy ilyen tanfolyamot, lesz munkahelye?- Erre garancia nincs, csak az esélyek nőnek. A tapasztalatok szerint a felnőttképzésben részt vevők többsége elhelyezkedik; van ahol ez az arány 40 százalék, van ahol közelíti a 70 százalékot.- Melyik régió, melyik megye az aktívabb az átképzési struktúrában?- Minden megye aktív, az elhelyezkedési arány viszont függ a regionális adottságoktól. Nyilván ahol több munkahely, betöltetlen álláshely van, ott könnyebb az elhelyezkedés.- Várható-e a távoktatás, távmunka erősödésével erősödik a lakossági mobilitás is?- A távmunka új lehetőség. Ott, ahol az internethasználat megoldott, nagyobb az esély is, bizonyos munkaköröket a számítógép segítségével akár otthonról is el lehet végezni. Hiszen ha van számítógépünk, fel tudunk menni az internetre, s mindegy hogy az a gép több kilométerre a cégtől van, vagy pedig a cég telephelyén'. Ezekben az esetekben a távmunka további terjedése várható, és ez a tendencia már Magyarországon is megfigyelhető.
