Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)
2003-12-24 / 350. szám
I 2003. December 24., szerda ÉLET & STILUS 11. OLDAL C'/ADAI .3MM1 A francia konyha ínyenc fogásairól ismert, ízei miatt sokan szeretik. Az év végi ünnepeket a gall vidéken is hagyományos ételekkel köszöntik, köztük sok különlegességgel. A franciák is egy ideje szintén csatlakoztak a karácsonyi pulykafogyasztók növekvő táborához. Az ország sok részében még azonban élnek a régi szokások. Armagnac-ban például vörösboros marhasült a karácsonyi főétel. Elzászban sokan kitartanak a hagyományos „chou- croute” mellett. Ennek karácsonyi változata úgy készül, hogy a savanyú káposztát egyebek között libamájjal gazdagítják. Marseille vidékén a sült liba a hagyományos karácsonyi étel, Provence-ban csukát fogyasztanak egy különleges mártással, az állítólag görög eredetű „raitó”-val. Ez vörösbor, paradicsom, vöröshagyma, dióbél együttese, fokhagymával, babérlevéllel, petrezselyemmel, rozmaringgal és szegfűszeggel ízesítve. Kapribogyókat és fekete olívabogyókat is tesznek bele. Ugyancsak régi provence-i étel karácsony idején a tengeri pérhal olívabogyóval, valamint az articsóka és az éticsiga. Az étkezés végén a hagyományos édesség a „tizenhárom karácsonyi desszert” volt, az utolsó vacsora tizenhárom résztvevőjére emlékeztetve. Mazsola, birsalmasajt, marcipán, nugát, kandí- rozott citrom, dió- és mogyoróbél, körte, aszalt szilva, füge, mandula és datolya adta a piskótatésztából készült karácsonyi finomság ízét. Manapság a csokoládékrémes „karácsonyi fatörzs” a szokásos desszert. ínyencek ünnepi asztala SZTRÁJKOLÓ SZARVAS. Talán egy makacs szamár is besegített a vérvonalba, mindenesetre „rénes” állapotba került az az agancsos, amely Tokió egyik nagy bevásárlónegyedében a vásárlókat üdvözlő Karácsony Apót szállította volna. A Télapó sok segítője közül az egyik még a süvegét is elhányta nagy igyekezetében, hogy az állat végre jó útra térjen. ______________________________________________________________fotó, epa A karácsony kis lapjai Kedves szokás karácsony táján távoli ismerősök, barátok köszöntése egy-egy képeslap küldésével. Ugyan a hagyományos formát egyre inkább felváltja az e-mailben küldött kép, az igazi képeslapnak ma is hangulata van. Az első ilyen üdvözlőlapokat az 1870-es években küldték. Karácsonyi képeslapokat először gyerekek készítettek az iskolában, a legszebb kézírásukkal írták meg a lapokat, ezzel ajándékozták meg szüleiket. Kereskedők körében szintén szokás volt speciálisan díszített karácsonyi üdvözlőlapok küldése. Egy angol úriember, Sir Henry Cole nevéhez fűződik az első nyomtatott^ karácsonyi képeslap ötlete. Ő volt a londoni Viktória és Albert Múzeum első igazgatója. Üzletember volt, de nagyon érdeklődött a művészetek iránt. 1843 decemberében nem maradt elég ideje, hogy személyes üdvözleteket írjon a barátainak, ezért úgy döntött, hogy üdvözlő kártyákat fog nyomtatni. John Calcott Horsley festő rajzai kerültek a kártyára: családról, jótékonykodásról. Ezer darabot nyomtattak belőle, és darabját 1 shillingért árulták. Európában a színes nyomtatás fejlődésével, az 1870-es évektől terjedt el széles körben a karácsonyi képeslap. Az egyre növekedő forgalom miatt 1880-ban már a postahivataloknak fel kellett hívniuk a lakosság figyelmét arra, hogy időben, hetekkel karácsony előtt adják postára képeslapjaikat, hogy azok időben megérkezzenek a címzettekhez. Ezzel egy időben a karácsonyi képeslapok a német Louis Prangnak köszönhetően egyre népszerűbbek lettek Amerikában is. Prang nagy hangsúlyt fektetett a kártyák minőségére, s tervezésükre országos versenyeket írt ki. Szerelemjóslás szentestén Ha az évet kerek egészként vizsgáljuk, a karácsonyi időszak az esztendő lezárása. Innentől kezdve ismét előre nézünk, hisz hamarosan újra kezdődik a 365 napos körforgás. Az előretekintés a november végén kezdődő és december végéig tartó úgynevezett jósió szokásokban mutatkozik a legegyértelműbben. Néprajzkutatók a megmondhatói, hogy minden szokásnak, babonának számtalan változata él. Csupán az alapmotívum azonos: elsősorban a szerelem, a termékenység és az egészség területén törekszik az ember a jövő kifür- készésére, az ártó szellemek elleni védekezésre. Karácsonykor például leendő férjének keresztnevét tudhatja meg az a lány, aki Ádám-Éva napján kiáll a kapuba piros almát enni, s az első arra járó férfi nevét megkérdezi. Aki gondos gazdaasszonynak tartja magát, erre az éjszakára ne hagyjon kiterített ruhát a padláson, nehogy a következő évben betegek legyenek a családtagok. December 24-ére a család rendbe szedi a házat és a gazdaságot. Erre a napra minden kölcsönadott vagy például javításra kiadott tárgyat, szerszámot visz- sza kell szerezni, hogy semmi sem maradjon távol a háztól. A rend ugyanis a teljesség, lezártság érzetét kelti, innen lehet nekiindulni a következő évnek. Fontos mozzanata a karácsonynak a vacsoraasztal elkészítése, amely az ünnepek alatt végig terítve van. Kimondottan erre az alkalomra használt abrosszal terítenek, mert annak a nemes feladat mágikus erőt kölcsönöz. Minden szent, ami ezen a térítőn van. December 25-én, a dologta- lan napon, már nehezebb ételeket, húslevest és disznótoros finomságokat is lehetett kínálni. Az étkezés után a család tagjai megettek egy-egy gerezd piros almát, hogy mindenki erős és egészséges legyen a következő évben. Sztárpletykák AJÁNDÉKBABA. Az Oscar-dí- jas ausztrál sztár, Russell Crowe felesége vasárnap este egészséges fiút hozott a világra. Danielle Spencer és férje ennél tökéletesebb karácsonyi ajándékot el sem tudtak volna képzelni, állítja a színész szóvivője. A kis Charles érkezésével lezárult egy korszak Crowe életében, aki bejelentette: gyermeke születése után véget vet botrányainak, és ezentúl példás családapaként fog viselkedni. Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. Angyalok és mágusok érkezése Szentestén sok helyütt a Jézuska hozza a karácsonyfát, az angyalok segítségével. A fa alatt énekelt dalok is megidézik a szárnyas mennyei lényeket, de azokat a különös látogatókat is, akik a Megváltó születésére érkeztek. A napkeleti bölcsek személyében az ész hódol Isten fiának, míg az angyalok a lélek jelképei. Az angyalok a Bibliában az Úr küldötteiként keresik fel az embereket, vagy dicsőítve állják körül az Űr trónját. Az angyalok kilenc hierarchiája a késő antik teológiában az embertől az Istenhez való felemelkedés fokozatait szimbolizálja. Az angyalok fejedelmei a hét arkangyal, akik közül a három legnépszerűbb Mihály, Gábor és Rafael. Mikhaél az ítélkező, a gonosz legyőzője, a mennyei seregek vezére, a középkor harcias szentje, Gábriel a hírhozó, attribútuma a liliom vagy a jogar. Ráfáel a gyógyító és az őrangyalok eleje. Az angyal valójában lélek, és annak is bizonyítéka, hogy Isten az embert és az angyalt a maga képmására teremtette. Az angyal nemcsak hírvivő és közvetítő Isten és ember között, hanem bizonyos szemléletben önmagában tekintve tisztán zenei lény, hiszen szinte természete a muzsika, létállapota a zene. Az angyalok valójában nem anyagi lények, inkább nevezhetők harmonikus rezgésegységeknek. A napkeleti bölcseket, akiket három királynak vagy mágusnak is neveznek, s akiket a Messiás csillaga vezetett a gyermek Jézushoz, Máté evangéliuma említi. Itthon a bölcseket a 9. századtól Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak nevezték, s a három életkor, illetve a három, akkor ismert földrész - Európa, Ázsia, Afrika - szimbólumává lettek. Az Athosz hegyi festő leírása szerint az egyik aggastyán, a másik férfi bajusszal, a harmadik ifjú. (Boldizsárt sokszor mórnak vagy sze- recsennek ábrázolták.) Ajándékaiknak jelképes értelme van: az aranyat mint földi királynak, a tömjént mint istennek és a halott bebalzsamozá- sára szolgáló mirhát mint a keresztfán szenvedő embernek adták át Jézusnak. Ezekből az ajándékokból és a csillag követéséből hamar kialakult az a vélemény, hogy a látogatók mágusok voltak. Máté evangélista sem nevezi őket királyoknak. A róluk való határozott vélemény az irodalomban csak 1200 körül rögződik. A Bölcsek keletről érkeznek, ahonnan a világosság jön. Az ész, a tuÉgi és földi küldöttek a képzőművészetben A XV-XVI. században valóságos divattá vált az angyalok ábrázolása. Kis puttók, nőies alakok, transzcendentális erőt sugárzó lényszerű figurák mind megtalálhatók a korabeli alkotásokon. A keresztény művészet az angyalokat kezdettől fogva ember (férfi) alakban jeleníti meg, antik római viseletben. Eleinte szárnyak nélkül, majd a IV. századtól szárnyakkal jelennek meg az angyalok, a késő reneszánsztól azonban a szárny ismét eltűnik a vállukról. A háromkirályok legrégebbi ábrázolása a Santa Priscilla katakomba Capella Grecójában található, a II. században készítették. A bölcsekkel kapcsolatos képek, művek általában a következő jelenetekre szoritkoz- nak: Megálmodják a gyermek születését, Vonulásuk Keletről Betlehem felé, Heródeshez érnek és keresik a zsidók királyát, Hódolat a gyermek Jézus előtt, Visszautazás és álom. dás hódol Isten Fia előtt. Nyilvánvaló a jelképes magyarázat értelmezése. Mese az ajándékhozó Jézuskáról A gyerekek szeretik a Jézuskáról szóló meséket, és sok családban hiszik, hogy tőle származnak a karácsonyfa alatt megtalált meglepetések. Eljön azonban a nap, amikor kiderül a szomorú valóság: az ajándékokat más teszi a fa alá. Ha a szülők is úgy akarják, csodaszép, titokzatos időt élhetnek át karácsony környékén a kisgyermekek. Miközben az óvodákban és az iskolák alsó tagozatos osztályaiban közösen készítik a karácsonyi dekorációkat, s otthon már megkezdődtek az előkészületek a nagy sütés-főzésre, a picik már fogalmazzák ákom-bákom levelüket a Jézuskának, mit szeretnének látni a fa alatt az ünnep estéjén. Mind több gyerek azonban egyre fiatalabb korban bizonytalanodik el abban a kérdésben, hogy valóban a Jézuska hozza-e az ajándékot? Mást hall a társaitól, mint amit a szülei próbálnak bizonygatni neki, ám sok szülő nem tudja, mit is válaszoljon, amikor a gyerek nyíltan felteszi a kérdést. Pszichológusok javaslata az: ha azt látjuk a kicsin, hogy csupán bizonytalan, akkor általában elég, ha sejtelmesen mosoly- gunk, s egy rövid hatásszünet után azt válaszoljuk, hogy „Hidd el, én magam se tudom pontosan, ki hozza az ajándékot, így hát csakis a Jézuska lehet!” Ezzel a kegyes füllentéssel még legalább egy évig megőrizhetjük a szép illúziót. Ha nyilvánvalóan látszik, hogy a gyereket már felvilágosították, és úgysem lesz vevő a mesénkre, akkor legalább tápláljuk az ünnephez fűződő szép érzelmeket. Mondjuk el, hogy a karácsony Jézus születésének állít emléket. Immár kétezer éves szép szokás, hogy ezen a napon az emberek megajándékozzák szeretteiket, s ezek az ajándékok azért válnak különösen értékessé, mert titokban tartják őket egészen az ajándékozás pillanatáig. Ha mindezt meg tudjuk értetni gyermekünkkel, akkor megőrizhetjük a karácsony bensőséges titokzatosságát. A Jézuska hozza” kérdésében akkor kerülünk a legnehezebb helyzetbe, ha a kicsit az idősebb testvér világosítja fel. Az üyen szituáció ellen kizárólag megelőzéssel védekezhetünk. A legjobban tesszük, ha jó előre szövetséget kötünk a nagyobbik gyermekkel, s megkérjük, ne rontsa el a húga vagy az öccse örömét. Ha okosan beszélünk, számíthatunk a közreműködésére, hiszen azzal, hogy beavattuk a titokba, ő is felnőtté vált.
