Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)
2003-12-23 / 349. szám
6. OLDAL ÓBÁNYA BEMUTATKOZIK 2003. December 23., kedd Óbánya KisvaszarQ: yfcZl S2á§ZY%. 5 Káraszo.;..... .ö o Vékény Maza lina, Magyareg^yy Mecsek- : l pölö§ke< gKisbaÚyáo Q $,Mecé'ekjánoisi oMagyarszék (körnig '’oGesáenyés óbány A település vezetői A 161 lakosú település polgár- mestere Dani Ferenc. Alpolgármester: Mezey Mihály. A képviselő-testület tagjai: dr. Kiirthy Dániel, Huszár András, Kovács Józsefné, Müller János. A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Kovács Józsefné. Tagjai: Heim Pétemé, Schlapp János. Háziorvosok: dr. Kövér Béla, gyerekorvos dr. Czimbalmos Kozma Ferenc, állatorvos dr. Széllé Tibor. Plébános: Vigand István. Az önkormányzat címe: 7695 Fő utca 71. Tel.: 72/463-35. A falu a közigazgatási és egészségügyi szolgáltatásokat tekintve is Mecseknádasdhoz tartozik. Az óbányai kisdiákok a Me- cseknádasdi Általános Iskolába járnak. ■ Jeles napok Az idősek napjára a hagyományoknak megfelelően novemberben került sor. Óbánya, Ófalu és Mecseknádasd idős lakóit november 23-án köszöntötték Mecseknádasdon, az óbányai gyerekek adtak műsort. Óbánya időseit Dani Ferenc polgármester emléklappal és virággal köszöntötte. A falu minden évben, október 20-hoz kötődően Szent Vendel-napi búcsút tart. Testvérközségük St. Maréin A grazi tartományhoz tartozó kistelepülés, St. Maréin és Óbánya tavaly július 19-én ünnepelte a testvértelepülési kapcsolatuk ötéves évfordulóját. A két község szövetsége családok, lakók személyes baráti kapcsolatain alapul. Óbányai fróka Az idén indított önkormányzati lap, az Óbányai íróka minden hónap első hétfőjén kerül a helyi olvasók asztalára a község aktuális híreivel. A lakosság értesülhet a képviselő-testület döntéseiről, a Német Kisebbségi Önkormányzat és az Óbányai Német Olvasókör Egyesület híreiről, valamint helyet ad megvitatandó kérdéseknek, véleményeknek is. Felelős szerkesztője Mezey Mihály alpolgármester. obanya. dunantulinaplo. hu Az összeállítás az óbányai önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Mecsekvidéki Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Óbánya télen is elvarázsol A Kelet-Mecsek gyönyörű völgyében megbújó falu nyáron vendégházakkal várja az iderajzó turistákat, diákcsoportokat, de legalább ilyen szép télen is szűk kis utcácskájával, néhol egészen egymáshoz bújó házaival, takaros vendégfogadóival. Valóban a turizmus az, amely Óbányának reményt adhat, tudom meg Dani Ferenc polgármestertől, hiszen a rendszerváltást követően mindmáig elfogytak vagy ma is bizonytalan helyzetben vannak mindazok a munkahelyek, amelyek Óbányáról még jól megközelíthetők. Korábban a férfiaknak döntően a bányák, az erdészet, a fáipar, a nőknek Bonyhádon a zománc- és a cipőgyár adott munkát. A mai, újjáalakult cégek sok esetben nem jelentenek biztos kenyeret, így ez a szép, gondozott, lakóit tekintve igyekvő falu sem mentes a munkanélküliségtől. Az itt élők viszont kínálni tudják a táj egyedülálló szépségeit és a vendégfogadás erősödő hagyományát is. Ami az életminőséget illeti, a valaha elzárt kis falu fejlődése is meglódult az elmúlt években. Egészen 1975-ig csak egy földút vezetett ide, ma viszont már saját fúrt kútja, vízhálózata, csillagpontos, 24 csatornás kábeltelevíziós rendszere van. A rendszerváltás után újultak meg az önkormányzat tulajdonában lévő épületek is, beléptek a falugondnoki rendszerbe, falubuszt vásároltak. A legnagyobb esemény a szennyvízhálózat kiépítése volt 1994- 1998 között Hidassal és Mecseknádasd- dal karöltve - és ez a nagyberuházás, amellyel még kevés baranyai aprófalu dicsekedhet, egy fillérjébe sem került a lakóknak. Ami a település mai költségvetését illeti, a kép csalóka, hiszen a jelenleg csak 161 lakost számláló falu önkormányzata korántsem áll olyan rózsásan. A 2004. esztendőre a bevétel-kiadás egyenlege 19 millió 424 ezer forint, azonban a normatív támogatás nagysága és a saját működési bevételek szerint csak 17 millió 927 ezer forintjuk van, közel 1,5 millió forintos „önhikis” kiegészítéssel. A Német Kisebbségi Ön- kormányzat évi 805 708 forintból gazdálkodik majd a tervezet szerint. A reális gazdálkodást és célokat kitűző településen a jövő évben szeretnék lefektetni a gázvezetékeket, ezt a beruházást követi majd a járdák felújítása. Mivel várhatóan továbbra is hátrányos helyzetű településnek minősülnek, ezért olyan pályázatok beadását tervezik, amelyek „önhikis” támogatásban részesíthetők, azaz nem kell önrésszel is hozzájárulni. Mindent egybevetve a következő esztendőben is az a legfőbb célkitűzésük,'hogy a község működő- képességét megőrizzék. A frissen behavazott faluközpont A kézműves múlt örökösei Egy klub, ahova mindenki szívesen betér Több évszázados a múltja a település kézműves-iparos hagyományainak, melyek közt a fazekasságnak kitüntetett helye van. Óbánya német neve - Alte Glashütte - utal is ezekre a hagyományokra, hiszen a községet is iparosok, nevezetesen üveggyártók alapították. A Pécsi Püspökség birtokában lévő egykori hutát először Johann Gassteiger német telepes, majd testvére, Philip Gas- steiger bérli. Ez a huta települ át később arra a helyre, melyet ma Kisújbánya néven ismerünk, míg a régi települést - ahol a lakosok a háziipar és az erdészet felé fordultak - Óbányának kezdik nevezni. A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-di- naszüát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté Teimel József egy kis mustrát tart... váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák - tányérok, kancsók, tálak stb. - kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz. Hogy ez a kézműves múlt milyen gazdag is a faluban, azt a nemrégiben megnyitott német nemzetiségi tájházuk is példázza. A német olvasókör és a Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésével létrejött tájházban megtaláljuk az üvegművesség régi és részben mai remekeit, a paraszti gazdálkodás eszközeit, a német népviselet nagy gonddal válogatott kincseit - köztük Heim Pétemé óbányai asszony által felöltöztetett babákat - és számos más tárgyi értéket is. A szemet csalogató, gazdag fazekaskiállítás anyaga részben helyi gyűjtés, részben dr. Bíró Ferenc pécsváradi orvos adománya. _____________■ A kis katolikus templom mellett az idősek otthonában élénk az élet; szívesen betérnek ide fiatalabbak is egy kis tercierére, s az is, akinek vain ' gondja van. Odakinn nagy szemekben hull a hó, idebenn sárgán villog a fatüzelésű kályhák szája. De nemcsak a lobogó tűz áraszt békét és meleget, hanem a kávézásra csábító hangulatos kis étkező a tálalókonyhával, és az ízléssel berendezett társalgó is. Több mint másfél évtizede adhatnak itt randevút egymásnak a község idős emberei, az idősek klubjának jelenleg 15 tagja van, és többen - igény szerint - itt is ebédelnek, tudom meg Hegedűs Wirth Annától, a klub vezetőjétől. Ez idő tájt - térmészetesen - karácsonyi díszbe öltözködnek, a kis faliújságukon pedig megtekinthetjük a ház ünnepi programjait, és mindazoknak a nevét is, akiket születés- vagy népnapjuk alkalmával felköszöntenek. A klubban rendezett kis házi adventi misét december 19-én rendezték meg itt, - a falu karácsonyi ünnepségének a színhelye a kultúrház volt aranyvasárnapon - míg az idősek karácsonyi ünnepségére ugyancsak az idősek klubjában kerül sor december 22-én 9 órai kezdettel. A lakályos kis épület bejáratához tolókocsis közlekedésre is alkalmas járda vezet, itt rendelnek az orvosok is. Dr. Kürti Dániel és dr. Köves Béla háziorvosok minden csütörtökön, dr. Czimbalmos Ferenc gyermekorvos keddenA falu a szűk, festői völgyben ként fogadja a pácienseket. Mindenki számára itt írják fel a szükséges gyógyszereket, amit általában szerdai napokon hoznak ki Mecseknádasdról. ■ Megkérdeztük: Mi minden köti a faluhoz? „Az egyik legrégibb család a mienk” Heim Pétemé (66 éves) varrónő: - A szüleim is óbányaiak, lánytestvéreim, férjem is itt születtek. Sajnos a férjem és a fiam is elhunyt... Testvéreimmel, a szomszédokkal nagyon jó a kapcsolatom, tagja vagyok a német olvasókörnek, a kisebbségi önkormányzatnak. Közösen újítottuk föl a német népviseletet. A mienk nagyon szegényes volt: szinte csak a csipkedíszítés jellemezte. Babákat is öltöztetek, berendeztem a hat éve nyílt tájházunkat - a gondnoka is vagyok. Bíró Ferenc pécsváradi orvosnak van itt gazdag anyaga. Amióta a tévé van, sajnos nem járnak már úgy össze az emberek, az idén óvodás sincs... De a falu minden évben szebb lesz... Huszár András (35) falugondnok: - Ide nősültem, de csak innen, Mecseknádasdról. Tizenöt éves fiam elektronika-számítástechnikát tanul, a kisebb hétéves. A nejem itt, a faluban postás, Óbánya nyugodt, csendes falu. A munkám jó részéta személy- szállítás teszi ki - Fordunknak a buszpótló szerepét is be kell töltenie. Az ebédet Mecseknádasd konyhájáról hózom, ahol szomba- ton-vasárnap is főznek. Most már úgy érzem, befogadott a falu: ez mégis csak egy zárt közösség. Ahhoz képest, hogy itt csak 160-170- en laknak, van minden: vízvezeték, szennyvízcsatorna, mobiltelefon-erősítő, kábeltelevízió - csak a gázvezeték nem épült még ki. Itt a turizmusé a jövő. Teimel József (35) fazekas: - Az egyik legrégibb család a mienk, a nagyapám, édesapám is fazekas volt. Édesapám Kiváló Népi Iparművész volt, neki a fejében is megvolt a forma, nekem még elő- elő kell venni a könyvet. Az egyik kislányunk nagyon tehetséges - ő viheti majd a műhelyt tovább. Nehéz megélni ebből, ha szereti is csinálni az ember. Főleg akkor van örömöd belőle, ha el is tudod adni. Attól félünk, hogy nemsokára a feleségemnek se lesz állása, négy hónapja nem kaptak fizetést... Magam építettem egy kis traktort - trezinát, azzal is dolgozok. A falunk amúgy rengeteget fejlődött ezekben az években - jó munkát végzett a polgármester úr. Schlapp István (70) nyugdíjas: - Bányász lettem 16 évesen, majd az erdészet, és a tüdőműtétem után újra a bánya következett. Aztán moziztam, Mecseknádasdon voltam mozigé- pész-üzemveze- tő. A géplakatos fiam itt épített a házunk szomszédságában, a gáz- és vízvezeték-szerelő fiam is itt él. A három unokánk közül kettő már szakmát tanul... Az elmúlt időszakban képviselősködtem is. Van utunk, szennyvízvezetékünk, csillagpontos kábeltévé, nyáron sok a turista, az idelátogató diák. De a fiatalokat sajnálom, ha munkába akarnak állni, a maszek az útiköltséget már nem állja... Még nagyobb baj, hogy alig van már a faluban fiatal. Mezey Mihály (44) alpolgármester, nevelőszülői tanácsadó: - Budapestről költöztünk ide 1998- ban, nem gyö- kértelenül, feleségem baranyai, én tolnai születésű vagyok,egy testvérem is itt él. Két iskolás és egy óvodás gyermekünk van. A kis lapunkat az önkormányzat és a lakók közti jobb információáramlásért hoztuk létre, biztatva mindenkit - mondják el, írják le a véleményüket. A falu jövőjét úgy ítélem meg, hogy a turizmusban még nagyon sok kiaknázatlan lehetőség, munkahelyteremtő erő van, amihez önkormányzati koncepció kidolgozására is nagy szükség lenne ezen a kiemelten védett területen, amely Európában is ritka ter- mészeti kincseket nyújt. _______■
