Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-20 / 346. szám

2. oldal , .. .. 2003. December 20., szombat ____________________________________________VILÁG TŰKOR______________________________________, Ir akban felszabadító háború folyik Egy hete fogták el Szaddám Huszeint. Az iraki elnök állapotá­ról, orvosi vizsgálatának bizonyos részleteiről a hírtelevíziók jóvoltából pontos képet kapott a nagyvilág. Szakértők hada kommentálta a történteket, miközben köldökük nézegetése közben elmélyülten meditáltak a folytatás módozatairól. Az Europress Nagyné Rózsa Erzsébet arab, és Deák Péter függet­len katonai szakértőt kérdezte. Amikor még Szaddám Húszéin születésnapját ünnepelték Tikrítben a szerző felvétele- Szaddám Húszéin elfogása mennyiben változtatja meg Irak belpolitikai helyzetét? Nagyné Rózsa Erzsébet: Úgy gondolom, hogy Szaddám Hú­széin elfogása alapvetően nem je­lent megoldást Irak legégetőbb problémáira. Nevezetesen: ettől még nem lesz rendben a víz- és gázszolgáltatás, sőt a szennyvíz elvezetésének gondjain sem fog enyhíteni. Az amerikaiak által el­képesztően alacsonyan megfize­tett új iraki rendőrség és katona­ság tagjainak sem fog ettől változ­ni a bérük. Következésképpen ahogyan eddig, ezután is rendre kilépnek majd az újonnan felvet­tek ezekről a helyekről. Magya­rán: a közbiztonság marad a je­lenlegi, elképesztően alacsony színvonalon, tehát ettől a katonai akciótól még nem nyugszanak meg a kedélyek Irakban. Deák Péter: Ráadásul az egy­kor rettegett államférfi elhanya­golt küllemű bemutatása erősen tompítja a Szaddámmal szembeni egykori közfelháborodást. Nagyné Rózsa Erzsébet: Irak- szerte sírtak, zokogtak az embe­rek az elfogásáról szóló hírek hal­latán. Számomra ez azt jelenti, hogy a játszmának még nincs vé­ge. Szaddám emberi jogainak láb­bal tiprása csak országszerte nö­veli az amerikaiakkal szembeni ellenérzést. A világ jelentős televí­ziós csatornáin bemutatott felvé­teleken jól láthatóan megsértették büszkeségében, önbecsülésében, és ami nagyon fontos, megalázták testiségében az amúgy még min­dig legitim elnököt. Elfelejtették (vagy nem is tudták?), hogy egy arab országban nagyon fontos a férfiasság, az önbecsülés. Ráadá­sul Szaddám Húszéin annak ide­jén különös gondot fordított arra, hogy őt az arabok lovagjának tart­sák. Nos, ez a törekvése meglehe­tősen jól be is vált. Egy olyan szimbólum, mint Szaddám „orvo­si vizsgálatának” Bush elnök fil­mes múltú pr-munkatársai jóvol­tából történő bemutatása Ameri­kában egy elnökválasztás előtti időszakban jól jöhet, amúgy pe­dig csak felháborodást válthat ki a nem kis lélekszámú arab világ­ban.- Visszatérve Szaddám elfogá­sa a kihallgatás-sorozat, majd a bírósági tárgyalás végül is hozhat eredményt a háború alapvető okai­nak tekintetében? Deák Péter: Szerintem az ame­rikaiak pontosan ebben remény­kednek. Azt remélik, hogy Szad­dám a bírósági tárgyaláson bevall­ja Irak és az al-Kaida kapcsolatát, esetleg beismeri a tömegpusztító fegyverek meglétét. A katonai vo­natkozásokra rátérve: az aszim­metrikus erőviszonyokban sem várható változás. A megszálló, koalíciós csapatokkal szemben továbbra is folynak (sőt, erősöd­hetnek) majd a jelentős veszély- forrásként értelmezhető gerilla­hadműveletek. Gondolok arra, hogy az amerikai katonai és poli­tikai jelenlét ellen harcolók cél­jain ez az esemény mit sem vál­toztat. Ezen kívül Szaddám Hu: szein elfogása tovább polarizál­hatja a belső erőviszonyokat. Hi­szen a szunnitáknál’- akikben pozitív Szaddám-kép élt idáig - könnyen előfordulhat, hogy a tu­datosság helyet cserél az érzel­mekkel. Persze az is igaz, hogy a szunniták egy részének körében, sőt az elnök családjában is meg­gyilkoltak sokakat, ezért aztán jócskán akadnak olyanok, akik őszintén örülnek Szaddám Hú­széin elfogásának. Nagyné Rózsa Erzsébet: És nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Szaddám elfogásával okafo- gyottá vált az amerikai jelenlét! Deák Péter: Amikor az Egye­sült Államok meghirdette az ira­ki rezsim elleni harcot, a tömeg- pusztító fegyverekre, a terroriz­musra és a militáns kemény dik­tatúrára hivatkozott. Az érvelés­ben parányi igazság volt ugyan, de nem elegendő egy háború megindításához. Később a jelszó módosult: Szaddámot kell elfog­ni, ezzel minden gond és problé­ma megoldódik! Ennek a szim­bolikus célnak az elérése tükrö­ződik az elmúlt napok esemé­nyeiben. Tegyük hozzá, kizáró-' lag amerikai és jelképes célról van szó. - Szaddám elfogása a márciustól tartó hadműveletek első, kiszámított, pontos és fel­derített, áldozatok nélküli akció­ja volt. Ami viszont csak arra jó, hogy erősítse az amerikaiak győ­zelmi tudatát, és enyhítse az USA belső válságát.- Erre némileg rácáfol, hogy a Kurd Hazafias Unió fegyveresei is részt vettek az akcióban. Nagyné Rózsa Erzsébet: Mu­száj volt valamit adni a kurdok- nak. Mit kaptak a kurdok a há­ború idején tanúsított támoga­tásukért cserébe? Mi volt a ju­talmuk azért, hogy tőlük telje­sen szokatlan módon, fegyel­mezetten, egyetlen puskalövés nélkül várnak a sorsukra? Sem­mit! Sőt valószínű, hogy az álta­luk oly hőn áhított Kirkukot, va­lamint Moszult sem kapják meg. Holott évtizedek óta erre várnak. Az amerikaiak, az arab-kurd egyszerű emberek kö­zötti vitákban az elmúlt idő­szakban többnyire az arabok­nak adtak igazat. Például ami­kor el kellett dönteni, hogy egy adott házban ki lakjon tovább: az erőszakosan kitelepített és az otthonába visszatérő kurd, vagy a Szaddám-rezsim által odatele­pített új arab lakó.- Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága ezen a héten elutasítot­ta az Irakban szolgálatot teljesítő magyar katonák azonnali hazahí­vásáról szóló MDF-es javaslatot. Önök szerint helyesen döntöttek? Deák Péter: Nem is dönthet­tek másképpen. Nem azért, mert a magyar katonák jól érzik ma­gukat, és ennek köszönhetően hatvan százalékuk meghosszab­bítaná a kinti szolgálati időt. A magyar katona parancsot hajt végre, e tekintetben közömbös a közérzete; a parancsot végre kell hajtania, ha tetszik neki, ha nem. Arról van szó, hogy a magyar kormány kellemetlen helyzetbe került. Annak idején a magyar katonai részvétel kapcsán a kor­mányzat világosan fogalmazott: az intervenciós háborúba nem, de a békefenntartásba viszont küld magyar katonákat. A hely­zetértékelésbe hiba csúszott, a sikeres - és a Bush-nyilatkozattal befejezett - háború nem volt más, mint egy hadjárat szakasza. Az iraki katonák apróbb sikerek után jóformán feladták az ellen­állás és a harcok lehetőségét, or­szágukat pedig átengedték a szö­vetségeseknek. Hangsúlyozom, a hadjárat sikeresen befejező­dött, viszont a háború folytató­dott, és tart a mai napig is. Á ma­gyar kormány mentségére le­gyen mondva, ezt így nem lehe­tett látni előre. Nagyné Rózsa Erzsébet: Fo­galmazzunk nyíltan, nemzeti fel­szabadító háború van jelenleg Irakban. Deák Péter: Magyarország an­nak idején a biztonságpolitikai irányelvek kidolgozása során hi­tet tett a terrorizmus elleni harc mellett. Irak esetében nem be­szélhetünk egyértelműen terro­rizmusról, viszont a terrorista jellegű cselekmények ugrássze­rű megnövekedéséről igen. Az sem kérdés, hogy a szélsőséges szervezetek „merítési” bázisává vált az ország. Megteheti-e a magyar kormány, hogy ebben a helyzetben hazahívja a katonáit? Nem, semmiképpen sem. Irak­ból nem lehet kijönni, igenis, ebben a most kialakult helyzet­ben nem lehet mást tenni, mint megvárni, hogy elérkezzen a béke fenntartásának időszaka. Bármely kormányzat esetében is csak ez lehet az egyetlen meg­oldás. MAROSI ANTAL ÁLLÁSPONT BEBESSI KÁROLY Kié a karácsony? Már a szaloncukor sem a régi. A fenyő, a karácsony maga is féloldalas. Valahol rendre lenyúlják ünnepeinket. Holott az olyanok, mint a karácsony, biztonságos átjárók lehetnének az árok (szakadék?) két partja között. Legalábbis ezt vélhet­nénk, ha nem volna némi tapasztalatunk ünnepeink pfujo- gatós érzelemkitöréseiről. Szeretnénk azt gondolni, hogy a karácsony kivétel lehet. Egy családszerető - egyáltalán: szere­tő -, keresztényi országnak, ahol ezer évig uralkodott a meg­szentelt királyság, mi más lehetne a legnagyobb ünnepe, mint a szeretetteljes karácsony. Mikor lehetne kivetkőződni némiképp a csatabárdos politikai maskarákból, ha nem Jézus születése napján? Csakhogy hosszúak áz ünnepnapok. És nem is igazán Krisztus jegyében zajlanak. Kié az ünnep? Ez immár itt is a kérdés. Tud-e még lazítani, pi­henni, ünnepelni bárki is ebben az országban? Esetleg csak könnyedén viselkedni, ahogyan mondjuk Európában illik... Nemigen. Sőt, a legkérlelhetetlenebbül ezen alkalmakkor ta­nácsos állást foglalni. Mert ilyenkor a kis ütés is nagyon fáj. Lehitetlenezhető a baloldal, lefarizeusozható a jobboldal. Persze, a hiba eleve a féloldalasságban van. A féloldalasság révén minden csak nézőpont kérdése. A politikai hovatarto­zás okozta érzékcsalódás begyűrűzik a legintimebb családi szférákba is. Már akinek van egyáltalán ilyen. Van két egymással szembenálló trend. Az egyik a .tradí­ciók, a konvenciók, a finom keresztényi erkölcsiség letétemé­nyesének mondja magát, a világias piszkot megveti. A másik meg - éppen a „világ” mindenkori állapotaival meg nem elé­gedve - egyenlővé akarja simítani az eleve elrendeltnek látszó egyenlőtlenségeket az életesélyekben. Ellenségként egyik ol­dalon a szellem, másikon a rút anyag látszik leledzeni. Szük­ségük is van egymásra, csak nem tudják. Akár a Bibliában. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0MW3CW04 BÍRÓ FERENC Törékeny bizalomvarázs Szociálpolitika előadáson állt a főiskolás hallgatók - leendő szociális munkások - elé a nemzeti és etnikai kisebbségek hi­vatalának roma származású főosztályvezetője, hogy a cigány­ság gondjairól és lehetőségeiről szóljon. Úgy kezdte: büszke arra, hogy még beszéli a tradicionális romansi nyelvet. Hogy miért nyerte el azonnal a diákok rokonszenvét? Mert úgy hitték, ő valóban tud majd segíteni, s nemcsak kipi­pálandó feladatnak tekinti a romabajok orvoslását. Hiszen maga is közülük való... Elhangzott a phralipe kifejezés, amit a főosztályvezető a közérthetőség kedvéért lefordított: barát­ság. De hiszen az testvériséget jelent - szólt közbe egy roma hallgató. Persze, igazad van - szabadkozott az előadó, s egy­szerre megtört a bizalomvarázs. Még inkább, amikor a föltett kérdések sorára zavart vállvonogatás volt a válasz. Majd egy visszakérdezésre, mit jelentenek valójában az esélyteremtő tevékenységek, csak annyi: azt én nem tudom. Még közhe­lyekre sem futotta a 395 diplomás magyarországi roma közül állami hivatali vezetővé lett hölgy eszköztárából. Hasonlóan kétségeket ébresztő volt egy másik újsütetű ro­ma főhivatalnok somogyi falujárása. A repi autóból kiszálló fe­kete öltönyös férfi együttérzően bólogatott a romák panaszait hallgatva. Megoldást ígért, ám nem volt válasza például a falu­si romatelepek felszámolásának módjával kapcsolatban. Vajon a cigányság helyzetét szemünkre vető EU-nak elég lesz-e, hogy néhány roma hirtelen magas állami hivatalt ka­pott? Ezeknek az embereknek a jó szándékát persze Brüsz- szelben sem vitatják, a felkészültségüket, tennitudásukat, posztjuk hitelét azonban már Vityapusztán is. Hiszen nekik személyükben is garanciát kell jelenteniük és bizakodást adniuk: igenis van esélyük az esélyteleneknek. A legjobb szándék is hitelét veszti azonban, ha látszatmunka áll mögötte, az EU számára berendezett kirakat. EGYETÉRTEK: 06-90-330-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Hírek------------------------------------------------------------------------------------------------—* Te herán vádol Az Egyesült Államoknak a vádlottak padján lenne a helye, amiért támogatta Irakot az 1980-88 kpzött Irán ellen vívott háborújában - jelentette ki Teheránban Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani volt iráni elnök, mti A Kreml helyteleníti A moszkvai külügyminisztérium óva intette Izraelt az egyoldalú lépésektől a közel-keleti konfliktusban. Sáron izraeli kormányfő szét­választási terv beindításával fenyegette meg a palesztin hatóságot, amennyiben a következő hónapokban nem hajtja végre a nemzetközi­leg pártolt béketerv előírásait, mti Rossz hangulat Szlovákia lakosságának a fele kül- és belpoli­tikai, valamint közéleti téren egyaránt az or­szág számára sikertelennek ítéli meg az idei évet. Tavaly ilyenkor az emberek még sokkal derűlátóbban voltak. Most a megkérdezettek 37 százaléka sikeresnek látja az elmúló esz­tendőt, 13 százalékuk pedig nem tudja meg­ítélni, milyen volt 2003. mti Afganisztáni misszió Az - Észak-atlanti Szövetség kiterjeszti afga­nisztáni biztonsági erőinek működését Kun- duz környékére. A döntés értelmében decem­ber 31-től a NATO afganisztáni nemzetközi biztonsági erőinek irányítása .alá vonják a Kunduz környékén német parancsnokság alatt működő újjáépítési csoportot, mti Kettős játék Franciaország kettős játékot játszott az EU- alkotmányról folyó múlt heti csúcstalálkozón: miközben a kudarcért a megállapodás terveze­tét elvető Spanyolországra és Lengyelországra hárította a felelősséget, ő maga sem akarta a si­kert - írja a Le Soir című belga lap. mti Hazatérhetnek Állítólag szabadon visszatérhetnek Szerbia- Montenegróba azok a hadköteles katonák, akik külföldön dolgoznak, vagy más ország­ban telepedtek le. Magyarországon, de Auszt­riában és Németországban is vannak sokan olyanok, akik még a délszláv háborúk és a négy évvel ezelőtti koszovói válság idején vagy azután hagyták el a volt Jugoszláviát, tartva attól, hogy behívják katonának, vagy harctérre viszik őket. mti Őrizetbe vették Isztambulban őrizetbe vette a török rendőr­ség a több tucat halálos áldozatot követelő robbantásos merényletek egyik feltételezett kitervelőjét. A férfit az al-Kaida terrorhálózat képezte ki robbanóanyagok kezelésére, mti Guantanamói foglyok Az USA nem tarthatja korlátlan ideig fogva a kubai Guantanamóban őrzött „ellenséges har­cosokat” - erről hozott döntést a San Francis- có-i bíróság. Az amerikai hadsereg csaknem két éve mintegy 40 országból származó 660 olyan személyt tart fogva a támaszponton, mti Kutatják a vörös bolygót A Beagle 2 bolygókutató tegnap levált az űr­szondáról, és megkezdte süllyedését a Mars felé. Az űrjármű december 25-én ereszkedik le a bolygó felszínére, míg a Mars Express űr­szonda bolygó körüli pályára állva kezdi meg tudományos feladatának végzését, mti ■ Német reformtörvények Berlin Megszavazta a német tör­vényhozás két háza a kor­mánykoalíció gazdasági re­formelképzeléseit. A törvénycsomag évtizedek óta a legátfogóbb változást eredmé­nyezheti az EU legnagyobb orszá­gában. A szabályozások többek között a munkanélküli juttatások csökkentését, az adók mérséklé­sét irányozzák elő. A szociáldemokrata-zöld több­séggel rendelkező alsóház (Bun­destag) és az ellenzék uralta felső­ház (Bundesrat) közös igenjére számítani lehetett, miután a kor­mánykoalíció csúcsszinten meg­állapodott a konzervatívokkal. A törvények egyebek között szigorúbb fellépést irányoznak elő a felajánlott munkát elutasító munkanélküliekkel szemben, la­zítják a felmondásvédelmi szabá­lyokat. A legmagasabb adókulcs 48,5 százalékról 45 százalékra csökken, a legalacsonyabb 19,9 százalékról 16 százalékra, később pedig 15 százalékra. Gerhar Schröder kancellár kor­mánya az „Agenda 2010” néven emlegetett reformokkal ismét mozgásba akarja hozni a német gazdaság gépezetét, a szociális jó­léti államot pedig olcsóbbá akarja tenni. A kancellár március óta többször is jelezte, hogy politikai jövőjét tette fel az elképzelések megvalósítására, és néhányszor burkoltan lemondását is kilátásba helyezte. A Bundestagban elhangzott fel­szólalásában Schröder reményét fejezte ki: az emberek felismerik, hogy Németország vállalja a kihí­vásokat, és vonzóbbá válik a kül­földi befektetők számára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom