Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-15 / 341. szám

6. OLDAL 2003. December 15., hétfő mmm Lakáskassza Kisasszonyfán is „...amit itt vesznek, a cigi meg a kenyér” König Istvánná (35 éves) gazdálko­dó: - A férjem a cserkúti csárdában volt lovász, én szakácsként dolgoz­tam ott, 1993-ban esküdtünk. Itt vet­tünk olcsón házat nászajándékpén­zen. Van húsz te­henünk, hozzá 7,5 hektárunk - lucerna, gyep, ku­korica. A véméndi sajtüzemmel ál­lunk szerződésben. Amink van, azt a saját körmünkkel kapartuk elő. Van néhány disznó, baromfi, a húsfélét is előteremtjük, de nagyon nehéz, és most a MiZo sellyei telepe is bezár. Kisasszonyfai vagyok, emlékszem, gyerekkoromban még nagyon össze­tartó falu volt és legalább száz marha járt ki a legelőre. Ez már nincs, óriási a munkanélküliség. Kata Józsefné (78) nyugdíjas: - Fér­jem tanító volt, 57 évesen elhunyt... Abban az évben lett volna még isko­la, aztán átvitték Mecskére... Az egyik lányom a té- eszben volt pénz­táros, a másik Szentlőrincen él a férjével, négy unokám van. A rendszerváltás, után a lőrinci lá­nyom is vett földet, mi is - 22 hektá­runk van. Disznó, baromfi, marha. Nehéz, de csináljuk. A velem élő lá­nyom mondja is; ha egész nap ölbe tett kézzel ülne, épp ugyanennyit ke­resne... Azért nem szűkölködünk és nem is bővelkedünk. Sajnos néhány munkanélküli „folyékonyan” költe­kezik; mit is tudna a polgármester csinálni? Palkó Zsigmond (42), a Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat elnöke: - Sofőr voltam korábban, feleségem háztartásbeli. 1984-ben teleped­tünk le itt, 13 éves lányom és 18 éves fiam van. A ki­sebbségi önkor­mányzat létreho­zásába tapasztala­tok nélkül vág­tunk bele. Aki be­szél a szegénységről, maga is legyen érintett. Mert ez nem cigányproblé­ma, hanem országos: a szegénységé. Ha tudom is a jogaimat, ezeket nem lehet igazán érvényesíteni... Ebben a faluban nincs diszkrimináció, a nagy önkormányzattal karöltve dolgo­zunk. Személy szerinti terveim: a szomszédos faluban szeretnék egy kis vendéglőt nyitni. Szabó Józsefné (54) boltos: - A szakmaszerzés után idekerültem a boltba. A fiam hidegburkoló, járadé­kos - őrző-védő van. 1987 óta ^ kocsmát is bér- fj| lünk... Most, hogy ■K. JJy elhunyt a férjem, költöztem volna Szentlőrincre, de ott a házunkért nem kapnék csak egy lukat...Munka híján is sokan elköl­töztek - sokan a régiek közül is. A bevásárlóközpontok a vásárlót is vi­szik. Amit itt megvesznek, az a cigi meg a kenyér. A tej már drága. Van 29 disznóm, tavaly volt még száz is... Gépesítés? A kezem meg a lábam, meg a daráló... Keszthelyi Csabáné (43) felszolgá­ló: - Eredetileg pécsváradi vagyok, ti­zenöt éve lakom itt, férjem buszso­főr. Itt tudtunk há­zat venni. Van egy kis földünk - egy kevés lugasszőlő, kukorica, saját el­látásra disznó. Felnőtt fiam-lá- nyom és egy isko­lás fiam van. Vala­mikor a Duna Bisztróban dolgoztam pincérként - szép időszak volt. Azért Kisasszony- fa is változik: gyönyörű játszóterünk nyílt, készül a teleház és a gáz beve­zetésére is számítunk. A polgármes­ter igyekszik, hogy egy-két munka- nélkülit mindig tudjon alkalmazni. A rendszeres orvosi ellátás viszont hi­ányzik, most csak hetente egyszer van rendelés. ■ Kisasszonyfa az Ormánság kapujában lévő községek egyike, 30 kilométerre a me­gyeközponttól, feleannyira Szentlőrinctől. Jobbára ma már csak múltjáról - állattar­tó hagyományáról, a Tyoszits- kúriáról, valamint arról neve­zetes község, hogy itt született Istvánffy Miklós nádor és tör­ténetíró. Nem csupán a tornyos kúria, de számos ház faragott oromzata, boltíves gang, pénz híján nehe­zen helyrehozható érték árulko­dik a község a maihoz aligha ha­sonlítható múltjáról. A fél évszá­zada még hozzávetőleg 350 la­kost számláló településen ma 244-en élnek, a lélekszám stag­nál, szélesen nyíló korfával - el­öregedőkkel és nagyon lassú ter­mészetes növekedéssel. A lakos­ságnak jó része kicserélődött az elmúlt évtizedekben, mintegy 40 százaléka cigány származású - immáron nyolc éve működő ci­gány kisebbségi önkormányzat­tal. Az ívóvízhálózat már a nyolcvanas években kiépült ugyan, elkészült a belterületi út, a község infrastruktúrája azon­ban így is fejlesztésre szorul, ahogy felújításra várnak a község útjai is. Példaadó módon lett felújítva a faluház, amelyben a polgármeste­ri hivatal, az orvosi rendelő és a rendezvényterem is található, s még a nagyobb gyerekek is öröm­mel vették birtokukba az idén át­adott játszóteret. Mint Bite Gyula polgármestertől megtudtuk, a leg­ígéretesebb fejleménynek a gáz­vezeték- és a szennyvíz-vezeték­hálózat 2004-re várt kiépítése ígérkezik. Ismeretes, hogy a Sziget-Víz szervezésében 44 kör­nyező település összefogásával szeretnék megvalósítani a nagy­szabású szennyvízberuházást. Az átdolgozott, átemelő szivattyú­kat is tartalmazó pályázat úgy­mond célszalag előtt áll, decem­ber 15-én pedig egy fórumot is tartanak, amelyen tájékoztatást kapnak a kedvezményes pénz­ügyi lehetőségekről. Alakulóban a lakáskassza: ez reményeik sze­rint azt jelenti, hogy öt év - azaz 60 hónap - alatt kell törleszteni a. csatornaépítés lakossági hozzájá­rulását, házanként havi 1200 fo­rintos részletekben. Az utakra a Sapard-program keretében szeret­nének költeni, tanulmánytervek az Ormánságfejlesztő Társulás ke­A faluház felújított épületében van a polgármesteri hivatal, a rendelőszoba és a rendezvényterem is rétében már készültek erre vonat­kozóan is. A közeljövő tervei közt szerepel a tűzoltószertár épületében kiala­kítandó teleház, ahol a lakosság számára internet-használatot sze­retnének biztosítani, és egy kicsit az iskolai képzés kiegészítéseként időben megismertetni a kisdiáko­kat a számítógép kezelésével is. Egyébként az önkormányzat a mi­nél jobb tanulmányi eredmény el­érése érdekében jelentős - havi 4-6 ezer forintos - támogatást nyújt mindazoknak, akik a nyolca­dikat elvégezve közép- és felsőfo­kon tanulnak tovább. Megkérdeztük: Hogyan tudnak megélni? Munkanélküliek és gazdálkodók A településen száztízre tehető a munkaképes korúak száma, de talán csak tízen vannak, akik­nek állandó munkahelyük van. A kisasszonyfaiak többsége a köze­li téeszekben, főként a magyartele­ki szövetkezetben dolgozott, mára viszont az Ormánság egyik legne­hezebb helyzetű falva, 80 százalék körüli munkanélküliségi rátával. Az Elqotec-es busz ugyan érintí a falut, hogy egy-két embert innen is munkába vigyen - a nagy munká- adók Pécsett vannak, de gyakran hiányzik a munkavállaláshoz a képzettség, és egyeseknél, valljuk meg, a hajlandóság is. Meglepően magas az őstermelők, mezőgazda­ságból élők aránya, amely erős gaz­dálkodói hagyományra utal. Hat­hét családot - Foki, König, Bite, Csipák, Horváth, Nemes, dr. Né­meth - sorolhatunk ide. Többségük állattartásra berendezkedett családi gazdaság, a Foki-család öt ember­nek munkát is ad. Az önkormány­zat közhivatal, nem feladata, hogy munkahelyet teremtsen - csak a feltételeit javíthatja -, mindenesetre szeretnének a kastély felújításán fá­radozó Szakrál Bt.-vel úgy együtt­működni, hogy a sokmillióért rend­behozható épület az idősek szoci­ális otthonaként vagy a gyógytu- rizmust szolgálva munkalehető­séget is kínáljon. HÍVOGATJA a gyerekeket az új játszótér Kacsóta \ x&csérd ;.,t»csera bzentdértes Szabadsz*«*,rály ^ ^ Királyegyháza ' gadány Gyöngyfa Gerdeo" Velényó ■-. KISASZ- 69rcsa%' mecskeo o W ...........oTesefry A község vezetői A jelenleg 244 lakosú település polgármestere Bite Gyula. Alpol­gármester: Csipák Lászlóné. A képvieslő-testület tagjai: Debertin Csaba, Horváth Tí­mea, Krizsán József, Szabó Jó­zsef. A Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke Palkó Zsig­mond. Tagjai: Boros Márton, Kiss Erika. Kisasszonyfa a Magyarmecs- kei Körjegyzőséghez tartozik. Körjegyző: Bíró László. Az önkormányzat címe: 7954 Petőfi utca 61. Telefon: 73/340- 053 Háziorvos: dr. Mervai Mag­dolna. Plébános: Molnár János. A gyerekek a Magyarmecskei Általános Iskolába és Óvodába járnak. Segítségnyújtás „természetben” Nem a szociális földprogram ke­retében, hanem a termelőkö­zösségek pályázatához kapcso­lódva igyekszik segítséget nyúj­tani a kisasszonyfai önkormány­zat a családoknak. Ez a támoga­tási forma, amely harmadik éve működik a községben, 50 száza­lékos támogatással helyez ki igény szerint jószágot, konyha­kerti növényeket, vetőkrumplit a családokhoz. ■ Jeles napok A község falunapját minden év augusztusában tartják, amelyen egyúttal a községből elszármazot­tak is találkoznak. A búcsú a kato­likus templom védőszentjének, Boldogasszonynak a napjához kötődik, amelyből a falu középko­ri nevét is eredeztetik. ■ A község történelméről Az írott forrásokban 1370 körül Kisasszonyfalva néven lehet ol­vasni először a községről, neves szülötte Istvánffy Miklós (1538- 1615) nádor, korának legna­gyobb történetírója. Itt állt az Istvánffyak egykori várkastélya is. Már a középkorban neves imajáróhely, temploma környé­kén temetővel. A leletek a falu gazdag avarkori, római és hó­doltsági múltjáról árulkodnak. A hagyományokban gazdag, szí­nes múltról ma is sokat elárul néhány olyan porta, amely a magyar népi építészet kallódó, felújításra érdemes remeke. Nemcsak néhány boltíves nagy­gangos házon akadhat meg a szemünk, hanem kovácsoltvas kerítéseken, öreg gazdasági épü­leteken is. ■ kisasszonyfa&dunantuűnapb. hu Az oldal a kisasszony fai önkor­mányzat, a Baranya Megyei Köz­gyűlés és a Szentlőrinc-Ormán- sóg Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert KISASSZONYFA Ha nem szeretné, abbahagyná- Én mindig ebben voltam... Itt születtem, 65 éves vagyok. Még lovas ekével saját földön szántottam egészen 1959-ig - sorolja élete tényeit id. Foki Lajos, megütögetve, majd újra meggyújt­va kedves pipáját.- Szentlőrincen végeztem mező- gazdasági technikumot, hat évig a megyei állattenyésztési felügye­lőségnél, majd 1972-től egészen 1994-ig a megyei tejipari vállalat­nál dolgoztam - ezután lettem vállalkozó. A fiam 41 éves, ő viszi majd tovább a gazdaságot, de a 17 éves unokám is az Újhelyi Mező- gazdasági és Állattenyésztési Szakközépiskolában tanul. A csa­lád földterülete 1992-ben 16 hek­tár volt, majd 1994-ben a bérelt földekkel már 100 hektárt művel­tem, és minden évben tettem is hozzá egy kicsit. Most 160 hek­tárnyi a saját, 110 a bérelt, és ser­tésekkel is foglalkozunk már a kezdettől fogva. Csak két éve csökkentettük az állományt, ami­kor a hús ára zuhanni kezdett... Tavaly fele-fele arányban megvet­tük az Ózdfalui sertéstelepet Ko­vács Béla hegyszentmártoni gaz­dálkodóval közösen - ezer dara­bos az állomány, a telepet a fiam vezeti. Önetetős, korszerű telep, de a trágya tárolását még meg kell oldani, a technológiát az uniós előírások szerint korszerűsíteni... Ez a sokmilliós fejlesztés félő, hogy készületlenül ér majd ben­nünket: eleve kölcsönnel vettük meg a telepet, és amíg Nyugaton a hústermelőket az állam is támo­gatja, itt megszorítások várhatók. A kormány a nálunk is sokkal na­gyobbakat támogatja. A repce és a napraforgó úgy ahogy bejött ilyen aszályos év után, de a bú­zán és a kukoricán 30 százalékos volt a veszteség. A búza interven­ciós ára 101 euró, várható, remél­hető, hogy nálunk is így lesz. Ez az idei árnál nem magasabb ugyan - az idén ez irreálisan ma­gasra szökött - de stabil, az átla­gosnál magasabb és kiszámítha­tóbb ár. A javított minőségű bú­zánkra is vevő lehet Európa. Itt van egy helyi forgalmazó és szál­lító cég - egy éve vagyunk kap­csolatban... A traktorra ma is fe­lülök. Tavasztól őszig napi 12-14 óra... Ha az embernek nem volna Önbizalma és nem szeretné, ab­bahagyná... Id. Foki Lajos ifjan még lovas ekével a saját földjükön szántva született bele a paraszti munkába

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom