Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-13 / 339. szám

2003. December 13., szombat HOMO RÚD B E MUTATKOZIK 17. OLDAL A MOHÁCS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET homorúdi ki- rendeltsége a sziget egyetlen, éppen ezért igen fontos pénzintézete, mely 2004-től a helyi önkormányzat számlavezetője is. A kirendelt- ség épületének felújítását jövőre tervezik. _____________________■ Él et a kultúrházban Egyelőre hátrány a tájvédelem Halászok, horgászok, vadászok, az állattartó gazdák a szigetnél ideálisabb helyet soha nem álmodtak maguknak - ám e természet adta kin­csesbánya mára szorongató bilincs az ott élők­nek: a természetvédők kitiltották őket az erdő­ből, a Riha-tóról, de Homorúd házainak három­negyedén jó egy év múlva igen szigorú feltéte­lek mellett lehet majd a saját szükségletnél több állatot nevelni, de még a kertek trágyázá­sa, a növények permetezése is korlátozva lesz.- A természetvédelem valamennyiünk kötelessége, ezt nem vitatják a Homorúdon élő emberek sem, de azért szeretnénk végre valami hasznát is venni annak, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park „ölébe pottyantunk" - említi Németvarga István polgármester, aztán sorolja is, milyen lehetőségekre gondolnak: - Meg kellene te­remteni annak a lehetőségét például, hogy legalább lá­togatható legyen a Riha-tó, ha már a partján pecabottal nem is üldögélhetünk. Szeretnénk az öreg iskolaépü­letből egy vendégfogadót létesíteni, az átalakítási, kor­szerűsítési munkákhoz szükséges tervek már készül­nek, s abban bízunk, hogy a várhatóan többmilliós munkához uniós forrásból támogatáshoz is jutunk. E létesítménynek igen jelentős szerepe lenne a népesség megtartásában, s az idegenforgalom megindulásában. Az elmúlt nyáron két csoport is tánctábort rendezett volna Homorúdon, ha a többnapos programon részt­vevőknek megfelelő elhelyezést tudunk biztosítani. Mindenesetre első lépésben húsz, majd a tetőtér beépí­tésével negyven személy számára gondoljuk a szállás- lehetőséget megteremteni, és akár erdei iskolásoknak, vagy bámrilyen alkotótábor résztvevőinek kiajánlani - ismertette az elképzeléseiket a polgármester. Az 1952-től önálló falu amúgy jelentősen nem válto­zott az elmúlt egy évtizedben, ha csak azt nem vesz- szük, hogy csinosabb lett a művelődési ház, aminek a felújítását idén fejezték be, vagy a település központjá­ban a régi temetőt bezárták, a terepet rendezték, és ott parkosítást terveznek. Átfogó útfelújításra is felkészül­tek, ennek töredéke a napokban el is készült, de egy 40 milliós pályázatuk elbírálására még várnak.- Két jelentős feladatra kell felkészülnünk most, el­dönteni, hogy a tartályos gáz helyett újabb beruházás­sal akarunk-e földgázt, illetve az ivóvízbázis védelme érdekében 2004-től állattartási korlátozás, és a vegy­szerezés tiltása lép életbe. Ez utóbbi rendelkezés rész­leteit hamarosan falugyűlésen fogjuk megvitatni - mondta Németvarga István. Megkérdeztük a homorúdiakat: Van-e jövője itt a fiatalnak? Pályakezdőnek ideális hely” Kétéves ütemezéssel elkészült a kultúrház felújítása, korszerűsíté­se, s e beruházásnak nem csupán annyi a hozadéka Homorúdon, hogy a faluközpont egyik épülete csinosabb lett, hanem az is, hogy a komfortosabb ház egyre kihasz- náltabb. Természetesen ennek is ára van: idén július közepétől Bí- róné Szabó Orsolyát művelődés- szervezőként foglalkoztatja az önkormányzat, s ő nagy hozzáér­téssel kínálja az olyan programo­kat, melyeken szívesen vesznek részt az emberek.- Próbálok minden korosztály­nak kikapcsolódást nyújtó ren­dezvényeket meghirdetni, és sze­rencsére eddig valamennyi fog­lalkozásunk, műsorunk kedvező fogadtatásra talált. A megvalósí­tást anyagilag rendszeresen tá­mogatja az önkormányzat, de sok segítséget kapok például a játszóházi foglalkozásokhoz Né­metvarga Istvánné vezető óvónő­től, aki a kreatív ötleteivel teszi si­keressé az éppen aktuális mun­kálkodást, és a szülőket is sike­rült bekapcsolni a tevékenysé­günkbe, így már mondhatom, hogy rendszeressé váltak a csalá­di programjaink. Talán az itt élők most első alkalommal helyben társastánc tanfolyamra is hely­ben járhatnak, a résztvevők szá­ma folyamatosan gyarapodik, a kisgyerektől az ötvenévesig pilla­natnyilag huszonkilenc résztve­vővel folynak az igen jó hangula­tú táncórák. Bíróné Szabó Orsolya (28) mű­velődés-szervező: - Örülök, hogy sikerült új színt hoznom a faluba három évvel ezelőtt az Apród- színpad próbái­nak, majd az előadásainknak a szervezésével. A színjátszó- és drámaszak­kör foglalkozá­sain folyamato­san tíz-tizenkét alsó tagozatos vesz részt. Hagyománya lett évi két alkalommal a faluünnepnek is, amikor minden gyerek, sőt a szülők is szerepet vállalnak. Bach Györgyi (24) német nem­zetiségi tanító: - Pályakezdőnek ideális hely Homorúd, az elsősök osztályfőnöke vagyok, helyben a német nyelvet másodiktól taní­tom, aztán óra­adóként, és nap­közis nevelő­ként Űj mohá­cson is foglal­koztat az iskola, vagyis módom van több kor­osztályt, valamint a szülőket is megismerni. Jól érzem magam itt, s úgy látom, engem is megsze­rettek a szigetiek. Csömör József (46) rokkant- nyugdíjas: - A mi korosztályunk már valahogy boldogul a világtól meglehetősen elzárt, szakorvos­tól, szolgáltatá­soktól igen messze eső szi­geten, de a kép­zettebb fiatal­nak itt nincs jö­vője. A többdip­lomás nagyob­bik lányunk is pillanatnyilag Szekszárdon él, a kisebb még gimnazista Pécsen, állatorvosnak készül, így nem valószínű, hogy ő is marad homorúdi. ■ Homorúd A település gazdái A polgármester Németvarga Ist­ván, az alpolgármester Darabos János. A képviselő-testület tag­jai: Balog Attila, Bíróné Szabó Orsolya, Bíró Zoltán, Csoknya Sándor, Maros Endréné, Tatai Tibomé. A község jegyzője: Baris József. Az iskola vezetője: Keller Ró- bertné. Az óvoda vezetője: Németvar­ga Istvánné. A nyugdíjasklub vezetője: Ré- tyi Istvánné. A horgászegyesület elnöke: Tóth Ferenc. A vöröskeresztes alapszerve­zet vezetője: Tóth Ferencné. A háziorvos: dr. Szabó Lász­ló Pál. A védőnő: Gulyásáé Ábra­hám Anna. A plébános: Pólyák Imre, m homorúd, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Berta Mária KISBESZTERCE BEMUTATKOZIK A VALAMIKORI ISKOLA HELYÉRE az évszázados harangláb mögé 1999-ben épült katolikus templomban rendszeresen tartanak misét, i Anyagi gondok és segítség A községben tizenketten ren­delkeznek állással, a többiek alkalmi munkákból vagy szo­ciális segélyből élnek. Kisbesztercén, a helyiek elmondá­sa szerint, a nyugdíjasoknak a leg­jobb, hiszen nekik legalább, ha nagyon szerényen is, de megvan a biztos havi jövedelmük. Az aktív korúak közül 12 embernek van ál­lása, 47 nyugdíjas és rokkant él községben, tizenkilencen kapnak rendszeres szociális segélyt - van ahol ez az egyetlen bevétel. Az önkormányzat mindent megtesz, hogy az emberek életét megkönnyítse. Évente tíz család jogosult az egyszeri 30 ezer forin­tos lakás-felújítási támogatásra, és 15 ezer forintos temetési se­gélyt is adnak. A kommunális adó évente házanként 1500 fo­rint, azonban a szemétszállítá­sért nem kell fizetni, korábban a vízhálózatra is kedvezményesen lehetett csatlakozni. A szenny­vízhálózat kiépítésén még csak gondolkodnak. A gyermekeket a közeli mind- szentgodisai iskolába és óvodába busz viszi és hozza. A mindenko­ri harmadik osztályos gyerekek pedig az ingyenes úszásoktatás­ban vehetnek részt Pécsett. Hét­főn szintén busszal viszik, főként az idős embereket, orvoshoz, az ebédet is házhoz viszik és a falu- gondnoki teherautóval pedig szállításokban segítenek. ______■ Le lassulhat a fejlődés? A szlovákul byztrice, a magyarul „gyors folyású” patak partján a Zselic északnyugati vonulatá­nak domboldalaira is felkapaszkodva Sásdtól 15, Pécstől 40 kilométerre találjuk Kisbesztercét. A valamikori szlovák lakókra már a település neve sem nagyon utal, hiszen jövőre lesz éppen 100 éve annak, hogy nevét Kisbesztercére magyarosították. Erről jövő­re az első falunap megrendezésével emlékeznek majd meg. A települést 1332 óta lakják, habár volt mikor csak 3 házat tudtak megszámolni. Az 1960-as évekig nőtt a lakosságszám; legtöbben 260-an éltek a faluban, ma 107-en laknak itt. Az utóbbi években egyre több gyermek születik, 18 év alatt 24-en vannak, közülük 13-an még nincsenek 6 évesek. Azonban még mindig több idős mint fiatal lakja falut. Néhány holland és né­met is megtelepedett. - Kicsit megbántuk, hogy enged­tük a külföldiek házvásárlását - annak ellenére, hogy semmi bajunk nincs velük -, hiszen ezzel a többi ház értéke is emelkedett: a nyugati kereslethez igazodnak az árak - mondta Kiss Józsefpolgármester. - Problémát jelent az is, hogy most nincs eladó ház a faluban, aho­va a fiatalok költözhetnének. Gondot okoz, hogy a kül­földiek után nem jár állami normatíva; talán ez meg­változik az unióban. A község fejlődése nem először látszik megtorpanni, 90 előtt volt ugyan volt munka­hely - 50-60 asszony dolgozott a helyi varrodában - mégsem fejlő­dött igazán a falu, aztán majd egy évtized alatt szilárd útburkolatot kapott a község minden aprócska utcája, játszóteret építettek, beve­zették a vizet, a telefont, lekövezték az árkokat, és két évvel ezelőtt megépült a község temploma is, melyet Mayer Mihály megyés püs­pök szentelt fel. A katolikus egyház építtette, az önkormányzat a tervezést állta és a búto­rokat adta. A közelmúltban a volt varroda épületét és a boltot is felújították. Működési hitelt még nem vettek fel, de egyre nehezebb előrelépniük: tavaly vásároltak önerőből egy kisbuszt - a régit kinőtték. Ennek rész­leteit csak most tudták kifizetni, és emiatt idén pályá­zatokhoz nem tudtak önrészt biztosítani. ■ Megkérdeztük; Milyennek látja település jövőjét? Nincsenek munkahelyek Völgyi Ferenc munkanélküli: - Ide házasodtam, gyermekeim a kö­zeli falvakban élnek, szerencsére van munkájuk. Nekem évek óta nincs, 48 éves fejjel nem kellek. Tatabányára el­mehettem volna 60 ezerért, de mit tudtam volna ha­zaadni? A felesé­gem rokkant- nyugdíjas, én se­gélyen vagyok. Az erdészettől kapunk segítséget, hiszen a tarvágás után összegyűjt- hetjük a fát - sokat jelent ez télen. Van egy kis kertünk, néha közcélú­ként dolgozok. Mindig akad valami tennivaló faluban, segítünk egy-' másnak. Nem hiszem, hogy meg fog változni bármi is a jövőben. Sáfrány Henriett egyéni vállalko­zó: - A település egyetlen boltját üzemeltetem, három évvel ezelőtt az önkormányzati kölcsönből sike­rült újra elindíta­ni a vegyesboltot. Az túlzás, hogy jól élek belőle, de ha máshol pró­bálkoznék azzal sem járnék job­ban: többet sem kapnék, az uta­zás is sokba ke­rülne. Most édesanyámmal és nagy­mamámmal élek. Nemrég érettsé­giztem, jó lenne egy főiskolát is elvé­gezni, de a munkától nem tudok el­szabadulni. Ha elmegyek iskolába, akkor miből élek? Édesanyám sem tud segíteni. Nem túl fényes a jövő­je a településnek: nincs munka... Veres János falugondok: - Néhány hónapja vagyok gondnoka a falu­nak, előtte pár évig munkanélküli voltam. Karácsonykor születik meg a gyermekem, és a biztos jövede­lem biztonságot ad. A falut szere­tem, és az embe­rek figyelnek egy­másra. A szolgál­tatások megfele­lők: a klubhelyi­ségben van para­bola, a konditeremben pingpong­asztal. A nyári programokon össze­jön a falu, és előfordul, hogy együtt megyünk el szórakozni - habár min­denkinek a megélhetés most a leg­fontosabb. A jövőtől nem tartok; ha már nem leszek gondnok, biztosan találok majd valahol munkát. ■ A község gazdái Polgármester: Kiss József. Alpolgármester: Hirth Já­nos. Képviselő-testület: Hédervá- ri Ernő, Bogdán József, Kovács Pálné, Szűcsné Balogh Eszter. Falugondnok: Veres János. Körzeti orvos: dr. Nyuschal Ernő. Védőnő: Both Aliz. Az önkormányzat címe: 7391, Kisbeszterce Kossuth u. 15. Telefon: 72/478-047 A község a mindszentgodi- sai körjegyzőséghez tartozik. A körjegyzőség címe: Mind- szentgodisa, Kossuth u. 70. Körjegyző: Éppel Béla Az iskolai és óvodai felada­tokat a Miridszentgodisai Álta­lános Iskolában látják el. A településen bolt, katoli­kus templom, valamint egy mezőgazdasági vállalkozás is működik. kisbeszterce. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Máté i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom