Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-12 / 338. szám

10. OLDAL 2003. December 12., péntek Nagypeterd Történelmi faluközpont Merenye o Patapokfosi 5 Tötszentgycugy ö Szigetvar f ÖMolv^iy ö. Nemeske p Hóból 7<ihAf NW,.SZem- ^s£ó1 erzseoet Beceta NagyvátyP NAGYPETERD P&ózsafa A község gazdái A 640 lelkes helység polgármes­tere: Nagy Józsefné óvónő. Al­polgármesterek: Király Gynláné nyugdíjas tanár, falukrónikás és Wiener Jenő vállalkozó. Képvi­selők: dr. Bodovics Katalin jo­gász, Kelemen László vállalkozó, Kispörös Ibolya tanár, Szőlősi Csaba kőműves, ifj. Tímár Jó­zsef üzemmérnök. Kisebbségi önkormányzat: Orsós József, Or­sós Lajos és Sólyom Rezső. Kör­jegyző: dr. Németh Zoltán. Hiva­talsegéd: Fekete Istvánná. Szoci­ális gondozó: Pintér Krisztina. Iskolaigazgató: Nagy Zoltán. Óvodavezető: Bogyóné Balázs- Piri Mária. Polgárőrség elnöke: Pósa István. Lelkész: Sümegi Pé­ter. Gondnok, presbiter és ha­rangozó: Zsigmond László. Or­vosok: dr. Theisz Éva, dr. Megye­ri Zoltán. Állatorvos: dr. Kali- nowszky Jerzsi. Cím: 7912 Nagy­peterd, Kossuth u. 93/A. Tel. és fax: 06-73-446-605. E-mail: npetkorj@matavnet.hu. ______■ na gypeterd. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A PARK új játszótere faragott já­tékokkal ■ A kis magaslaton elterülő község­központ, vagyis a templom és kör­nyéke történelmi hangulatot áraszt. Az építészet ódon és modem han­gulatát meghatározzák a templom­kert, a turulmadaras emlékmű, a parókia, az iskola, 6-os út menti vendéglátóegység külső színe és fa­ragott terasza, a takarékszövetkezet mellett lévő néprajzi értékű házak, Baksai Sándor püspök, néprajzku­tató és író egykori szülőháza, a ko­vácsolt kerítések, a magán gyógy­szertár, Bognár János új családi há­za, a hajdani Sár-Balog László-ház homlokzata, udvari vaskerítése, dí­szes ólja és öreg körtefája. Az egész faluban szépek a házak előtti utcai nagy kertek. Mutatós a vízműtelep és az új játszótér fenyvese, valamint az önkormányzat. Kísérőm, Zsig­Öntevékenyen a faluért A jeles napok: az Orbán-ke- reszthez felvonulás, a falunap, a községkarácsony, nőnapi bál, idősek napja sikeréért sokat tesznek Turcsinné Orbán Erika, Somogyiné Keszthelyi Judit, Far­kas József, Magda József és An­tal Margit vezetésével a Közmű­velődési Egyesület, a Faluvédő és Faluszépítő Egyesület, a Zrí­nyi Miklós Hagyományőrző Lo­vas és íjász Egyesület és a nyug­díjasklub tagjai is. A szervezés­ben oroszlánrészt vállal Tur­csinné Orbán Erika tanár. Az idősek énekes műsorral is sze­repelnek és kapcsolatot ápolnak Csurgóval, ahol Baksai Sándor­ról, a község neves szülöttjéről iskolát neveztek el. A történelmi kosztümbe öltöző lovasok és íjászok a környékbeli falvakban is bemutatkoznak. Büki János­áétól, a konditerem vezetőjétől megtudtuk, hogy az általa ösz­szefogott gyerekek tagsági díjat fizetnek, takarítják a klubhelyi­séget, amatőr focicsapatuk je­leskedik a te­rületi kupán. A közösségte­remtésben pél­dával előtár­nak: Balogh Zoltán, Büki Tamás és Ba­lázs, Dolmány Gergő, László Péter és Ottó Sándor. Büki Balázs áruforgalmi technikus elmondta, nagyon várják, hogy internetes kuckó nyíljon. Örülnek annak, hogy Matáncsi Zsolt vállalkozó ön­szorgalomból internetes gépet működtet kereskedelmi egysé­gében. Nyilatkozónk szeretné, ha a kábeltévében ismét foghat­nák a régi zenei műsort. mond László kurátor büszkén emlí­tette a látványosságokat. Dr. Bodo­vics Katalin jogásztól megtudtuk, hogy a templom megrepedt ha­rangját újra cse­rélték, a cigány önkormányzat irodát kapott, a kerékpármegőr­zővel ellátott ál­lomás kerítése és mellékhelyi­ségei megújul­tak, a temetőben pedig tatarozzák a ravatalozót. Bíznak új lapjuk, a Nagypeterdi Hírmondó sikerében, amelynek szerkesztője a falukróni­kás, míg az egyik kivitelezője Bog- námé Sági Tünde. A SZENTLŐRINC-ORMÁNSÁG TAKARÉKSZÖVETKEZET kiren deltsége. A betétgyűjtő pénztárt Orbán Sándorné vezeti. ___■ Meg kérdeztük a nagypeterpieket; Mivel elégedett, mivel nem? ___ Út jelzés, daloskor és gyűjtemény Pósa István (52 éves) iskolai kar­bantartó és kazánfűtő: - El akarjuk érni, hogy a 6-os úti átjárón újból jelezzék az iskolát és az állatáthaj­tást, minél előbb vényben a sebes- jjflllj ségkorlátozás. A községvezetőség most már hu­szonheten járőrözünk polgárőr­ként, működik szőlőhegyi és boty- kapeterdi csoportunk. Legalább harmin egítőnk van, köztük falu- szépítők és diákok is, akik jelzik a gondokat. Igyekszünk megfékezni éjszaka a hangoskodó és a rongál­ni szándékozó ifjakat. Id. Timár József (91) presbiter: - Csupa virág volt a templomunk, amikor Kozma László, és Tímár Krisztina esküdött. Sok üyen ese­mény jelezze hi­tünk erősödését! Szeretném, ha kezdeményezé­semre dalos kör alakulna. A zöld­ségbolt-bejárat­nál egyenletes le­gyen a talaj, hogy könnyen léphessünk a lépcsőre! Nyíljon meg a helytörténeti gyűjtemé­nyünk! A rétben számolják fel az il­legális szemétlerakót! A templom­kertet szépen gondozzák a faluszé- pítők. Példaértékű, hogy Magda Jó­zsef és Orsós Antal az uniós elvárá­sok szellemében tejhűtőt épített. Zsigmond László (65) nyugdíjas cipőipari technikus: - Baksai Sán­dor emlékházát a holland refor­mátusok is felkeresik, a csurgóiak megkoszorúz­zák. Király Gyu- láné szívén vise­li, hogy nyíljon meg benne a ki­állítás. A temp­lomlátogatók megcsodálják a térítőkét. Tímár Józseffel együtt kalauzoljuk az érdeklődőket. A ré­gi harangot, mint egyháztörténeti értéket őrzi a portáján Magda Jó­zsef, ami megtekinthető. A temp­lomtető javításra szorul. Örülök, hogy az önkormányzat házhom­lokzatok és présházak helyi vé- dettségét tervezi.______ ■ POGÁNY BEMUTATKOZIK A község gazdái Dragovácz Márk polgármester, Birkenstock János alpolgármes­ter, Ács Gyula, Bánfai Mihály, Birkenstock Zoltán, Dolmány János, Emberovics Angéla, dr. Herényi Gejza, Kövecses Mária önkormányzati képviselők. Kör­jegyző: dr. Görcsös Judit. Pogá- nyi Horvát Kisebbségi Önkor­mányzat: Dragovácz Ágnes el­nök, Bakóné Loch Andrea és Ko- zarics Viktor tagok. Pogányi Né­met Kisebbségi Önkormányzat: Birkenstock János elnök, Jakab Lászlóné és Schneider Edit. Az iskola-óvoda intézményvezető­je: Juhászné Koltai Zsuzsanna. A Német Nemzetiségi Egyesület elnöke Potzner Erika. A Pogányi Sportegyesület, valamint a Pogá­nyi Horgász Egyesület elnöke Kiss Gyula. _________________m po gany.dunantuünapb.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Önkormányzat, valamint az Ujpetre és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Dunai Imre Reptér van, csatornázás kellene Pogány összkomfortos falu. A zöldövezeti városkör­nyéki település intézményei, középületei viszonylag újak, és most már beton gurulópályájú repülőtere van. Egy igazán nagy gond akad még: a szennyvízcsatorná­zás megvalósításához nagymértékű külső támogatás kell. A lakosság nagy többsége örömmel fogadta a re­pülőtér avatását. Már csak azért is, mert a fejlesztéshez kapcsolódva kb. 70 millió forintért felújították a pogá­nyi bekötőutat, az önkormányzat pedig a tömegsport kiterjesztésére leaszfaltoztatta a régi teniszpályát.- Nem kárvallottjai, hanem haszonélvezői leszünk a repülőtérnek - mondja Dragovácz Márk polgármes­ter. - Máris évi 10 millió forintot hoz önkormányza­tunknak a repülőtér, a működésének felfutásával pedig ennek többszörösére számíthatunk. Nem váltak be azok a jóslatok, amelyek szerint elvándorlás indul meg a településről és csökkennek az ingatlanárak. Senki sem költözött még el a repülőtér-fejlesztés miatt - az el­lenzői sem -, viszont több érdeklődő akadt, aki szeret­ne idetelepülni. Az ingatlanárak inkább felfelé szöktek. A telekárak miatt Pogány most is a drága települé­sek közé tartozik. Ennek az eredeti oka az, hogy az ön- kormányzat tulajdonában már nincsenek lakóház-épí­tésre használható területek. Az eddigi betelepülések miatt növekvő lélekszámú - mintegy 1040 lakosú - fa­lu vezetése egyébként,is azt a fejlesztési filozófiát kö­veti, hogy nem akar népesebbet kreálni a még kistele­pülésnek és üdülőfalunak számító Pogányból.- Szinte mindenünk megvan, a szennyvízcsatorná­zás azonban nagyon hiányzik a komfortosság és kör­nyezetvédelmi szempontokból egyaránt - mondja a polgármester. - Ez csak nagy mértékű EU-, kormányza­ti vagy régiós támogatással valósulhat meg. Célszerűen csak a csatornázás után következhet a belterületi utak felújítása. Telket hagytunk egy igazi művelődési ház­nak a községháza és az iskola között, ám ez is nagybe­ruházás lenne, és ilyenre mostanában nem írnak ki tá­mogatási pályázatot. Több az esély a segítségszerzésre ahhoz, hogy két településrészünk elavult orvosi rende- lőit egy korszerű létesítésével összevonjuk. ________■ Meg kérdeztük; Mitől jó, és mitől lenne jobb Pogányban élni? Megérdemelné a tisztaságot Loch Henrik nyugdíjas: - 1945 után a németség üldöztetésekor úgy tűnt, nincs itt helyünk. Kilenc évre el is költöztem. Aztán megszűnt a nemzetiségek közti ellenséges­kedés, sok a ve­gyes házasság, egy család let­tünk. Örülök a fa­lu fejlődésének. Még jobb lenne, ha a repülőtér ellenzőinek csoportja végre belátná, hogy a lakosság túl­nyomó többsége ezt akarta a község fejlődése érdekében. Nekem egyéb­ként a repülőtér ősének a létrehozá­sa volt az első ipari munkahelyem. A másik kívánságom - nem is ma­gam számára, hiszen már a 80. évemben járok -, hogy valósuljon meg a szennyvízcsatornázás. Dragovácz Ágnes, a Horvát Ki­sebbségi Önkormányzat elnöke: - Aki nem csak alvó településnek „használja” a fa­luját, az mindig megtalálja, mit tehet környezete jobbításért. A ki­sebbségi önkor­mányzat elnöke­ként renge­teg rendezvényt szerveztem. Ki­lenc évig voltam önkormányzati képviselő is. Idén mondtam le más elfoglaltságaim miatt. Úgy gondo­lom, azért jó itt lakni, mert vannak hagyományok, amiket értékként át lehet ültetni a mába, és nemcsak egy nemzetiség számára. Azt hiá­nyolom, hogy nincs valamilyen horvát nyelvű oktatás. Pedig nyelv­tudás nélkül nincs nemzetiség. Hans Walter Schöne nyugdí­jas, feleségével települt ide Né­metországból: - Egy Pogányból származó isme­rősünk javasolta ezt a községet. Mégis véletlen, hogy itt vettünk házat, a falu ne­vét ugyanis elfe­lejtettük. Jártuk Magyarországot, és egy pécsi ügy­védnő többek közt pogányi ingat­lant ajánlott. Megtetszett az embe­rek kedvessége, a ház, a falu. Ez a második hazánk. Két dolog azon­ban irritáló. Az egyik a szemetelés. Németországban is nehéz volt meg­szüntetni, de a hatóságok szigorú fellépéssel elérték. A másik: meg­döbbentő, hogy a kutyák itt szaba- don flangálhatnak. ____________■ A KÖZSÉGHÁZA és a posta épülete Nosztalgiaposta és teleház Február óta Dragovácz Ágnes po­gányi postamester vállalkozásban működteti a hivatalt. Ehhez a for­mához az is hozzátartozik, hogy saját ízlése szerint alakíthatta ki a hivatal belső terét, és maga dönt­hette el, miként és mivel fejleszti to­vább a postai szolgáltatásokat. A fejlesztés egyik iránya sejthető volt a postamester hagyományok iránti vonzalmá­ból, amelynek ta­nújelét adta már a falumúzeum kiöt- lésével és beren­dezésével. A hiva­tal egyébként mo­dem épületében májusban meg­nyitotta a nosztalgiapostát, amely a 20. század eleji postamesterség belsejét imitálja a jelen kor posta- hivatali eszköztára mellett. Még régebbi időre utal vissza, hogy a nosztalgiapostán lúdtollal is lehet levelet írni és viaszpecséttel lehet feladni. A hivatalban található még egy teleház-sarok, ahol a falu azon lakói, akinek nincs otthon A nosztalgiaposta belülről internetük, az itteni számítógé­peken eljuthatnak a világhálóra, ugyanakkor levelet is írhatnak. Fénymásolás és faxolási lehe­tőség is van, a gyerekek számára pedig egy játékgép.___________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom