Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)
2003-12-12 / 338. szám
I 2003. December 12., péntek KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL LUCA-NAPI VARÁZSLATOK. A pécsi Színház térre az idén is kitelepültek a karácsonyi árusok (első képünk), finom bort kínálók. Délutánonként pedig betlehemesek műsorát is láthatják az arra járók. Tegnap a Harka Gyermek Néptáncegyüttes előadását örökítettük meg, fotók: tóth l., laufer l Leporolt kispálos dalok A Kispál és a Borz együttes alig egy hónapja a Pécsi Egyetemi Klubban pályafutása egyik legjobb koncertjét hozta össze - erről Lovasiék maguk is így vélekednek a hétvégén pedig itt az újabb szuperbuli: a budapesti Petőfi Csarnokban a szokásos év végi össznépi találkozójuk következik. A PeCsa-ban immár tizennegyedszer ad hagyományos karácsonyi koncertet a pécsi együttes, és ezúttal a felvezetés is sajátos: A kutya vacsorája elnevezéssel a máskor kispálos beugró quimbys Varga Liviusz alakított csapatot két másik quimbyssel, Gerdesits Ferenccel és Köles Istvánnal, valamint egy másik gyakori kispálos szereplővel, Szabó Attila hegedűssel. A banda tagja emellett a Hiperkarmás Varga Laca és a Spo-Dee-O-Dee-s Nemes Zoltán is, és a társaság a Cool Miners énekesnőjével, Voga Vikivel egészül ki. A trip-hop alapú kezdetet egy kis britpop ritmus követi a kaposvári The Puzzle-től, a Pepsi- Sztárcsináló verseny győztesétől, aztán fél tíztől a Kispál és a Borzé a terep. Lovasi Andrásék újabban azzal múlatják az időt, hogy régi felvételeket porolgatnak, miután Budapesten az A38 kultúrhajón hozzákezdtek összes eddigi szerzeményük eljátszásához, s ebből az első két albumig jutottak el. Kiderült, jó néhány elfelejtett nóta igen jól szól egy kicsit áthangszerelve, így az őszi turné ennek a stílusgyakorlatnak a jegyében telt. A zenekar szokásához híven ezúttal is erősít Leskovics Gáborral, állandó vendégművészével, no és Szabó Attila, valamint Varga Liviusz is otthagyja A kutya vacsoráját erre a kis időre. A Kispál és a Borz másrészt nem hagyja cserben házi törzsközönségét sem, igazi idényzáró partijukat december 28-án a pécsi Uránia moziban tartják, a szokásos csendes ülős változatban, hogy ki-ki elmélkedhessen egyet az esztendő történésein, számot'vetve a jó és rossz dolgokkal, mészáros b. e. Jön a csimpánzkutató Jane Goodall világhírű zoológus, aki a csimpánzok viselkedéskutatásával vált ismertté és tevékenységét több tucatnyi film örökítette meg, a hétvégén Pécsre érkezik. Az ENSZ békenagykövete közép-európai élőadássorozata keretében december 13-án, szombaton 18.30-kor a PTE Orvostudományi Karának aulájában tart nyilvános beszámolót munkásságáról, az ember és a természet kapcsolatáról. A nap folyamán találkozik a Bánki Donát Utcai Általános Iskola gyerekcsoportjával is, akik hazánkban elsőként csatlakoztak a Jean Goodall által a világban útnak indított Rügyek és Gyökerek című, fiataloknak szóló természet- és környezetvédelmi mozgalomhoz. Egy kis UniCum adventre Az UniCum Laude ad hangversenyt szombat este 20 órakor a Bazilikában, Szamosi Szabolcs orgonaművész közreműködésével. A kórus karácsonyi dalokból válogat, és a bevételt egy gyermekalapítványnak adják át. A pécsi UniCum Laude énekegyüttes könnyűzenei átiratok előadásával lett országszerte isotert, majd első nagylemezüket egy angol nyelvű karácsonyi album követte két évvel ezelőtt. Most újabb CD- vel készült el a hattagú férfikórus, a Lamentáció azonban csak jövő tavasszal kerül a boltokba. Ez az album egyházi dalokat tartalmaz, reneszánsz és kortárs énekeket, skandináv, lengyel és közép-európai dallamokat. Az énekkar azonban szombaton, a Bazilikában rendezendő hangversenyén bemutat egy csokrot az anyagból, emellett karácsonyi témájú dalok szerepelnek műsoron - tudtuk meg Kut- nyánszky Csabától, az együttes vezetőjétől. Az UniCum Laude, bár havonta három-négy koncertet ad az országban, székhelyén legutóbb a Pécsi Napokon szerepelt, így a közönség izgatottan várja a társulattól az újdonságokat. Mint megtudtuk, nem fog senki csalatkozni, mert az Eperjesi graduálból, ebből az evangélikus énekgyűjteményből is elhangzik egy összeállítás, olyan szerzemények, amelyeket a kórus most énekel először. A koncerten Szamosi Szabolcs orgonaművész Bach G-dúr prelúdium es fúgájá| a belépés, de örömmel veszik a helyszíni adományokat, mert ezzel a bevétellel igyekeznek segíteni a Pécs-Bara- nyai Allergiás Gyermekekért Alapítványnak. MÉSZÁROS B. E. Beszélgető tudósok Áldozat és szenvedély címmel jelentette meg a közelmúltban pécsi Pro Pannónia Kiadó azt az interjúkötetet, amelyben a Pécsi Akadémiai Bizottság tizenöt tudósával készült beszélgetések olvashatóak. Csütörtökön a Művészetek Házában a könyv megjelenése alkalmából Szirtes Gábor adjunktus, a kiadó igazgatója beszélgetett három akadémikussal, Horn Péterrel, Kosztolányi Györggyel és Méhes Károllyal. A tudósokkal készült interjúkat lapunk munkatársai, Cseri László, Kozma Ferenc és Méhes Károly Gyula készítették. _________________________(MJ Né pek együttélése Dél-Pannóniában A Magyar Történelmi Társulat és a Pro Pannónia Kiadói Alapítvány közös könyvpremiert rendezett szerdán a Pécsi Kulturális Központban. A Népek együttélése Dél-Pannóniában című kötetet Vonyó József és Lengvári István szerkesztők mutatták be. A kötettel össze* sen 38 - köztük számos országos és nemzetközi hírű - szerző köszöntötte a 70. születésnapját idén ünneplő dr. Szita Lászlót, a Baranya Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatóját, a kiváló történészt, történészgenerációk segítőjét és nevelőjét, a baranyai kulturális közélet kiemelkedő személyiségét. Az Ördög visszatérése Az Ördög újra beférkőzött a pécsi teátrumba, de ezúttal nem a kamaraterembe, miként a legutóbbi Pécsi Országos Színházfesztiválon a Radnóti Miklós Színháztól láthattuk, hanem a nagyszínházba. Molnár Ferenc vígjátékának ma este lesz a bemutatója. Ez egy hihetetlenül ördögi darab, a megvalósításához könyörtelen fegyelem kell, mert a műre a tökéletes logikai építkezés és a mélylélektani vizsgálódás a jellemző, így minden apró hiba félreértelmezést hozhat - mondja Balikó Tamás, a rendező. Az ördög itt maga a vágy, az elfedett gondolat. A játék pedig elképesztően zabolátlan, amely arra világít rá, hogy a férfi és a nő útja hogyan fut össze, veszélyes kereszteződéseken, találkozásokon áthaladva. A váratlan fordulatokban rejlő vígjátéki ízt fokozza, hogy ezt a darabot Molnár Ferenc eredetileg egy ismert társulatra írta (1907-ben, és ez jelentette a szerzőnek a nagy kiugrást), az adott karaktereket és a belső kapcsolatok rendszerét is kihasználva. Vagyis igazi társulati előadásról van szó, és ennek a kihívásnak a pécsi változat úgy igyekszik megfelelni, hogy egyivásúakból, csupa huszonévesből válogatták a színre lépőket (Ottlik Adóm az Ördög, és a főbb szerepekben Stubendek Kati, Köles Ferenc, Mészáros Sára és Lipics Zsolt látható).- Bevált gyakorlat nálunk, hogy a fiatalok rendszeresen ott tempózhatnak a mélyvízben - fogalmaz a rendező és színházigazgató. - Úgy gondolom - teszi hozzá -, hogy országosan is kiemelkedő eredmény, amit ez a fiatal csapat az utóbbi időben nyújt, a színháznak pedig aranytőkés befektetés, ha ebben a korosztályban ilyen stabil gárdával rendelkezik. Ami az Ördögöt illeti, ebben a történetben nem Lucifer keveri a kártyát. Ez a „gonosz” nem hoz döntést, nem irányít, csupán az életszerű helyzetekbe belecsippent egy kis szarkazmust, és olykor idézőjeleket biggyeszt az eseményekhez. A pécsi előadás másik különlegessége, hogy nagyszínpadra került a hétszereplős mű.- Ennek három oka is van - ad magyarázatot Balikó Tamás. - A történet igényli a teatralitást. Másrészt az volt a cél, hogy ezeket a fiatalokat rávegyem a nagyszínpadi létezésre, hogy érezzék, Stubendek Kati és Lipics Zsolt FOTÓ: TÓTH L. a színészeket nem csak az átélés, az öngyötrés vezeti el az igazi játékhoz, a kifejezés legalább eny- nyire fontos, a hangerő, a belső ritmus, vagy például az artikuláció. De szempont volt az is, hogy minél többen lássák azt a gyönyörűséges miliőt, amelyet Ho- resnyi Balázs díszlet- és Pilinyi Márta jelmeztervező varázsolt a színpadra. A darab összességében nagyon szórakoztató, de hogy ezekkel a lelki mélységekkel szembesüljön valaki, ahhoz kell egy bizonyos érettség, vagyis egyértelműen felnőtteknek ajánlott az előadás. MÉSZÁROS B. ENDRE Egyetlen sors, kettőbe oltva Rékának hívnak, 1999 januárjában születtem. Az orvosok azonnal azt mondták az anyunak, hogy Down-kóros vagyok. Nem tudom mit jelent, hogy Down-kóros, de amíg ott feküdtünk, még azt is mondták, hogy a szívem sem a legjobb, úgyhogy hagyjanak inkább ott, a kórházban. Anyu azt mondta, hogy adjanak még egy lehetőséget nekem. Meg is adták, amikor féléves koromban befoltozták a lyukas szívemet, és valami eret is operáltak rajta. Anyu szerint a doktorok nyolc órán át csak velem foglalkoztak. Nem vettem észre, hogy kicsit lassabban nőttem volna a többieknél, biztos a szívem miatt, mert kétéves se lettem, amikor egy műanyag billentyűvel építették össze. Azóta sokkal jobb, csak szedni kell valami gyógyszert, amitől nem olyan sűrű a vér, és ha kicsit meleg az arcom, az anyu azonnal fut velem az orvoshoz. Én nem akartam soha gondot okozni, de a szemüvegekkel mindig baj volt. Először csak letakarták az egyik szemem, mert azt mondták, hogy csúnya kancsal, aztán kaptam szemüveget is. De az anyunak mindig el kellett menni a szemüveg- boltba, mert érdekes hajlítgatni a szemüveg szárát, és sokszor eltörik. Tudom, hogy ez nagyon sok pénzbe kerül, de anyu nem akarja, hogy ingyen szemüveget hordjak, mert azt mondja, mégse nézzek ki úgy, mint egy uhubagoly. Nem olyan régen olyan érdekesen elkezdett mozogni erre meg arra térdem, úgyhogy muszáj volt kicsit sántítani, mert fájt is. Az anyu elvitt egy másik orvoshoz, aki fölírt kenőcsöt, attól nem is fájt, de utána megint muszáj volt sántítani. Ott is azt mondták, hogy operálni kell, most a lábamat, de anyu egyelőre nem engedi, pedig a nyáron már egy igazi bőrszandált is elgörbítettem a lábammal. Engem mindenki szeret otthon, még a nagyfiúk is, de van egy testvérem, aki még a többi testvéremnél is jobban szeret. Ő még csak hároméves, Dominikának hívják, de nagyon sokat van velem. Mindig beszél hozzám, akkor én utána mondom, amit mondott, és megcsinálom, amit kér, hogy üljek le, vagy feküdjek le, vagy álljak oda, vagy mosolyogjak. Nagyon szeretek az óvodába járni. Hatan vagyunk, és nekem mindig azt mondják, hogy olyan nyugodt és kedves vagyok. Járok még két furcsa nevű helyre. Logopédushoz, és zeneterápiára, aztán az anyu visz táncolni is és úszni is, amit nagyon szeretek. Minden héten megyünk fogorvoshoz is. Itt az óvodában még egy gyerek van, az ő szüleinek is azt mondták, amikor megszületett, hogy Down-kóros. Ő egy Siklós nevű városban született, de az apukájának meg az anyukájának ebbe a Pécs nevű városba kellett költözni, nem is igazi lakásba, hanem olyanba, ami nem az övék, mert ott nem fogadták be sehová, pedig nagyon kedves gyerek. Mária vagyok, lassan negyven leszek. Az első házasságomból van egy húsz- és egy tizenhat éves fiam. A nagy velünk él, Villányban tanul még, a dísznövénykertész szakma után le akarja tenni az érettségit is. A kisebbik az apjához költözött, mert így is öten vagyunk a pécs-somogyi kétszobás házban. Az egyik szobában a fiam lakik, egy négyszer kettesben meg mi: én alszom a két kislánnyal, a lábunknál pedig egy heverőn az élettársam. Neki Réka az első gyereke. Most nyugodtan élünk, mert október óta nem iszik. Akkor úgy berúgott, hogy nem tudott magáról. Előtte volt, hogy hónapokig egy fillért se adott haza, külön kosztolt. Most legalább a minimálbérét hazaadja. Pogányban volt egy földem, azt elcseréltem egy Trabantra, hogy Rékát cipelni tudjam mindenhová. Innen két busszal lehet csak bejutni a nevelési központi óvodáig, és Réka úgy sántít, hogy nem tud már elmenni a buszmegállótól az óvodáig. Szóval lett egy Trabant, de lejárt a műszakija. A vásárban beszámították egy ezerötös Ladába. Végül a bonyhádi kereskedő egy húszéves ezerkettest állított le a házunk elé. Egyszer se mertem beleülni, úgy van összetákolva. Kihez is mehettem volna? Hiszen a Rékával is hiába fordulok bárhová. Amikor tavaly őszszel azt kértem az önkormányzati képviselőnktől, hogy segítsen a gépkocsi-támogatásban, a benzinutalványban meg az ingyen parkolójegyben, azt mondtá: Ugyan már, hiszen a gyereknek nincs szüksége autóra! És nem segítettek az orvosok se, úgyhogy most más körzeti orvosnál van Réka, a belvárosban, mert ő nagyon kedves, és megígérte, hogy januárban megír minden papírt. Azért van ám autónk, egy Suzuki. Muszáj, hogy legyen, mert a Rékát hetente hét különböző helyre kell vinni. Úgy vettük, hogy tavaly visszamentem az orvos- egyetemre a konyhába mosogatni, így kaptunk félmillió forint személyi kölcsönt. Most azt fizetjük, meg a kocsirészletet is. Igen, jól számolt, huszonötezer forint marad ötünkre minden hónapban. De muszáj volt visszakérnem magam a gyesre, mert a gyerekek mellett nem lehet dolgozni. Igaz, hogy csak nyolc általánosom van, de bármikor tudnék takarítani, meg mást is csinálni. Jövőre beiratkozok egy tanfolyamra a munkaügyi központnál, legalább szakmám lesz: abc- eladói. Hogy mi lesz később a Rékával, nem tudom. Szeretném normális iskolába íratni, mert nagyon jól érzi magát a gyerekek között. Csak olyan csend lesz mindig, amikor azt mondom, hogy Down-kóros. Olyan furcsa, hideg csend. De nézze, itt a fotó, együtt a testvérével, ugye, milyen aranyosak? BALOGH ZOLTÁH
