Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-09 / 305. szám

2003. NOVEMBER 9. RIPORT Svejk és a Habsburgok- Habsburg Ottó örült a Habsburg-intézetnek?- Tudni szeretne minden­ről, és ténylegesen részt kíván venni a munka szellemi irá­nyításában, sőt ő a kuratórium elnöke. Felajánlotta személyes kapcsolatrendszerét, ami Já­nos Károly spanyol királytól Giscard d’Estaine-ig, sőt a Va­tikánig terjed. Miután kide­rült, hogy tetszik neki a gon­dolat, vele és fiával, Habsburg Györggyel találkozót kértünk Magyar Bálint oktatási minisz­tertől. A beszélgetésen Ma­gyar Bálint megemlítette, hogy 1849-ben ükapja, Szemere Bertalan ásta el a magyar ko­ronát. Szóba került, hogy Szemere a republikánusok egyik vezetőjeként hozzájá­rult a Habsburg-ház trónfosz­tásához, de Habsburg Ottó megjegyezte, hogy ezt nem te­kinti töréspontnak, és érdek­lődött a minisztertől, hogyan alakult az ükapja sorsa. Meg­őrült az emigrációban - hang­zott a válasz, mire Habsburg Ottó csendben csak ennyit kérdezett: Miattunk? Magyar Bálint megnyugtatta, hogy a Kossuthtal folytatott vitája kergette az őrületbe Szemerét. - Hála Istennek, erről legalább nem mi tehetünk! - sóhajtott fel Habsburg Ottó, aki ígérte, hogy szerte Európában nép­szerűsíti a közalapítványt és az intézetet, de megjegyezte, nem mindenütt örülnek majd felhőtlenül. A Habsburg-csa- ládnak például eléggé ellent­mondásos a viszonya Ausztri­ához. Szabadon járhatnak Ausztriába, hiszen lemondtak a trónról, de az első világhábo­rú után zárolták teljes szemé­lyi vagyonukat, amivel kap­csolatban az osztrák állam máig rideg magatartást tanú­sít. Habsburg Ottó elmesélte, hogy elvitték a schönbrunni kastély pincéjébe, és megmu­tatták neki a nevével felirato­zott hatalmas kartonban őr­Svejkizmus- Jelentkezett a Magyarországi Svejk Társaság, szeretnének együttműködni, és nem is lenne butaság egy Svejk-rendezvény. Svejk emblematikus figurája volt az Osztrák-Magyar Monarchiá­nak, s ha mellé tesszük Ter- sánszky Józsi Jenő Kakukk Marci­ját, kiderül, hogy sok hasonlóság van közöttük. Monarchián túlmu­tató jelenség a svejkizmus. zott gyermekkori játékait. Má­ig nem kapta vissza ezeket. Mindemellett Ausztriában változatlanul érvényben van az a törvény, mely szerint Habsburg névvel senki nem jelöltetheti magát köztársasá­gi elnöknek. Ez az utolsó diszkriminatív törvények egyike Európában.- Mégis támadták, mert az Orbán-kormány idején szóvá tette, hogy a kutatóin­tézetektől vonnak el pénze­ket új tudományos műhe­lyek létrehozásához. Most ugyanez történik - mondják - csak most ön a kedvezmé­nyezett, mégpedig SZDSZ-es kötődéseinek köszönhetően.- A közalapítvány nem po­litikai kötődésekről szól; pe­dig Habsburg Ottónak is van politikai kötődése. A kuratóri­umi tagok között van olyan, aki Orbán Viktor egyik gyere­kének keresztapja. Na és? An­nál is kevésbé politikáról szól mindez, mert a liberális, kon­zervatív, baloldali pártoknak nincs is álláspontjuk az Oszt­rák-Magyar Monarchiáról, a Az egyik német történész szerint Európában ötven kilométerenként található valamilyen Habsburg-helyszín. Az egykori Habsburg-birodalom Mexikóban is kiépítette végvárát, Kubában pedig kilencvenhat templomon díszeleg a címer­sas. Sokan lesznek tehát az egykori Habsburg-birodalomhoz tartozó mai orszá­gok budapesti nagyköveteinek találkozóján, amelyet a frissen létrejött Habs- burg-kori Kutatások Közalapítvány és a Habsburg Történeti Intézet szervez. Az intézet igazgatója, Gerő András történész Habsburg Ottóra hivatkozva azt mondja, nem mindenütt örülnek majd felhőtlenül a közalapítványnak. A Habs- burg-családnak ellentmondásos a viszonya például Ausztriához. Szabadon jár- hatnak-kelhetnek az országban, de Habsburg-névvel senki nem jelöltetheti magát köztársasági elnöknek Ausztriában. Habsburgokról. Mindez nem is tárgya a magyar politiká­nak, ezért is nem fogalmazód­hatott meg pártalapú támadás a közalapítvánnyal szemben. Érkezett némi kritika az SZDSZ belső ellenzékétől, de az is inkább Magyar Bálintnak szólt. Rólam leírták, és nem is tagadom, hogy régi jó barátom Magyar Bálint. Együtt kato­náskodtunk, csoporttársak voltunk az egyetemen, de nai­vitás azt hinni, hogy azért, mert valaki jóban van e^y mi­niszterrel, attól kezdve sínen van. Nem úgy működik a do­log, hogy a miniszter bekísér a spájzba, és rámutat a kész in­tézményekre: haver, melyiket szeretnéd? Az ellenzék nem emelt kifogást, és a szakma sem támadta a közalapítványt. A Magyar Tudományos Aka­démia részéről á magyar törté­netírás legnagyobb élő alakjá­tól, Kosáry Domokostól ked­vező szakvéleményt kaptunk.- A budapesti műhely egyedülálló a világon?- A világ összes egyetemén tanítják a Habsburg-historyt, de ilyen kutatóintézet valóban nincs sehol. Érdekes, hogy mi nem használjuk a Habsburg- történelem kifejezést, amely a nyugati történettudományban nem a család, hanem a biroda­lom történetét jelenti.- Vajon tekinthető-e ez a birodalom a mai Európai Unió elődjének? Hiszen sok- nemzetiségű, multikultu­rális birodalom volt, elitje több nyelven is beszélt, a tő­ke, a munkaerő ugyanágy szabadon áramolhatott, mint az unióban.- Pontosan erről van szó. Multinacionális, multikul­turális közösség tagja le­szünk, melyben közös a pénz, a vámterület a szabvány és sok minden. Az Osztrák-Ma­gyar Monarchia megfelelt mindannak, amit sok vonatko­zásban a mai unió jelent. Eny- nyiben az Európai Unió sajá­tos elődjének tekinthető, de hát az unió gondolata nem is a semmiből bukkant elő, létezik egyfajta történelmi előképke­resés. Ez fokozza a nemzetkö­zi érdeklődést is a Habsburg- birodalom iránt, sőt általában fellendült a világban a biroda­lomkutatás. Az Uniótól ko­moly pályázati összegek nyer­hetők birodalomkutatásra, ezért is kellett létrehoznunk ezt az intézetet. Az EU bizo­nyos értelemben új típusú bi­rodalom. Minden korábbi bi­Habsburg György: Abból a szempontból is jó­nak találom az ötletet, hogy az intézet nem csu­pán a családunk történeté­vel foglalkozik majd, ha­nem az egykori Habsburg- birodalommal is. Az időzí­tés is szerencsés, hiszen az idén ötszáz éve, hogy megszületett I. Ferdinánd, az első Habsburg, aki magyar király lett. Ezzel kezdődtek a Habsburg- magyar kapcsolatok. Másrészt különleges helyzet­ben állt fel a Habsburg-intézet, hiszen Magyaror­szág hamarosan az unió tagja lesz, márpedig ez az integráció sokban emlékeztet a Habsburg-biroda- lomra. Érdekes tehát éppen most a Habsburg- birdalommal foglalkozni. Egy nagy tudós írta, hogy aki nem tudja, honnan jön, az nem tudhatja, hová megy, mert nem tudja, hol van. Tanulási lehetősé­get is kínál, és a jövőnek lesz igazán fontos ennek az intézetnek a munkája. Gerő András, aki régóta foglalkozik családunk történetével, nagy nemzet­közi tapasztalattal rendelkezik, amire szüksége is lesz. Nekem nincs hivatalos pozícióm az intézet­ben, de édesapámmal együtt segítem a munkáját. bon, de büszke a spanyol tör­ténelemre, melynek nagy kor­szaka kötődik a Habsburgok­hoz. Ha Budapesten lesz a ku­tatás súlypontja, a magyar tör­ténelem és jelenlét a Habs- burg-birodalomban óhatatla­nul felértékelődik, mi pedig kiemelten szeretnénk foglal­kozni a birodalom magyar vo­natkozásaival. Egyik módja, hogy szerződést kötünk egy amerikai kiadóval magyar tör­ténelmi tárgyú könyvek kiadá­sára olyan együttműködés­ben, melynek révén ezek a kö­tetek a világ összes egyetemé­re eljutnak. A magyarok szíve­sen érveltek Trianonban a kul- túrfölénnyel, csupán elfelejtet­tek gondoskodni arról, hogy a magyar szellemi jelenlét a vi­lágban is jelen legyen. Woodrow Wilson amerikai el­nök is csak a Szent Péter eser­nyőjét ismerte, mert azt fordí­Gerő András Született: 1952. október 7., Bu­dapest. Pálya: az ELTE BTK oktatója 1977-től, a művelődéstörténeti tanszék docense (1981-95), társadalomtörténeti tanszékve­zető (1995-), a Columbia Egyetemen (2001). Tanulmányutak: USA, Utrecht, Amszterdam. Fontosabb művek: A polgároso­dás kora, Befejezetlen szocializmus, Az államosított forradalom, Magyar szabadel­vűek (sorozatszerkesztő). rodalom elnyomásban gon­dolkodott, az EU viszont a benne élő népek szabad önki­fejezésében igyekszik kifejez­ni magát, ugyanakkor egyfajta gazdasági-politikai közösséget próbál megteremteni. A mo­dern Európában eltérő módon három nagy kísérlet volt egy összeurópai szerveződés lét­rehozására: Napóleoné, Hitle­ré és az Európai Unióé. Az utóbbi demokratikus normá­kat igyekszik érvényesíteni. Bizonyos értelemben az Oszt­rák-Magyar Monarchia is ha­sonló mintát követett, bár messze nem volt olyan de­mokratikus szerveződés, mint a mai unió.- Egyik korábbi nyilatko­zatában meglepő módon úgy fogalmazott, hogy a közala­pítvány alkalmas lesz arra is, hogy az uniós Magyaror­szágon megőrző módon fog­lalkozzon a magyar kultúrá­val. Hogyan lehet a nemzeti kultúrát ebben a felállásban megóvni?- Nagy az esély arra, hogy Budapesten legyen a nemzet­közi Habsburg-kutatás köz­pontja. A kétszázharmincmil­lió forintos magyar költségve­tési pénz csak az indulást je­lenti, mert reményeim szerint nemzetközi pénzek is érkez­nek majd ide. Hiszen a nem­zetközi tematika szálai Habs­burg Miksa császár révén Me­xikóig nyúlnak, sőt Kubában kilencvenhat olyan templom van, amelyet Habsburg-sas dí­szít. János Károly ugyan Bour­tották le angolra, de ebből nem következett számára Ma­gyarország szellemi potenciál­ja. A magyar identitás erősíté­sének másik eleme lenne a Habsburg Online History lét­rehozása, egy olyan budapesti internetes Habsburg-történet, melyre bárki bárhol a világban rákattint, hangsúlyos magyar jelenléttel találkozhat.- Ez azt is jelentené, hogy Ausztria mellett ezentúl Ma­gyarország is feltűnik majd a Habsburg-birodalom szi­nonimájaként?- Pontosan. Korábban ír­tam egy könyvet Ferenc Jó­zsef, a magyarok királya cím­mel. Arra voltam kíváncsi, mi­lyen volt a magyarok viszonya Ferenc Józsefhez. Abszur­dumnak tartom például, hogy mindig csupán a századfordu­lós Bécs felfutását emlegették, miközben Budapest városfej­lődésében hasonló folyamatok játszódtak le.- Van nosztalgia a Mo­narchia iránt? Jelentkeztek a magyarországi royalisták, akik a rendszerváltás idején köztársasági elnökként lát­ták volna szívesen Habsburg Ottót?- Borkereskedések, éttermek is hírt adtak magukról: nekik valamiért fontos a Monarchia vagy annak a képzete. De hát miért csodálkozunk, hiszen Bu­dapesttel egy döntően Monar­chia-korabeli struktúrájú, szer­kezetű, stílusú várost haszná­lunk, ebben élünk. Az árverése­ken az Osztrák-Magyar Monar­chiában alkotók képei kelnek el a legdrágábban, amilyen Gulácsy, Rippl-Rónai is volt. Egy német történész a Monar­chia legszebb emlékeinek ne­vezte a kávéházakat, melyek Budapesten is sorra nyílnak. Magyarországon ösztönös nosztalgia él az emberekben a Monarchia-beli élet iránt, ha te­hetnék, legszívesebben békebe­li, polgári életet élnének. Csontos Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom