Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)
2003-11-10 / 306. szám
2003. November 10., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL BÉKEBELI BÉCS. Varázslatos szecessziós motívumok dominálnak a mintegy száz évvel ezelőtt épült bécsi épületeken. Az ezeket bemutató fotókiállítás az Osztrák Kulturális Napok keretében e héten még látogatható a pécsi Művészetek Házában. _______________fotó. t. l. Ku ltúrlap, győri módra A pécsi Művészetek Házában folytatódik a hazai kulturális folyóiratok bemutatkozása: csütörtök este a Győrött megjelenő Műhely című lapon volt a sor. Ám mint a főszerkesztő elárulta, a gazdag Nyugat-Du- nántúl nem feltétlenül bőkezűbb kultúrmecénás, mint az ország bármely más szeglete. Az idén 25 éves jubileumát ünneplő Műhelyt 1990 óta szerkeszti Villányi László költő. A tán legigényesebb kiállításban, sok fotóval, képpel megjelenő, nagy alakú folyóirat a magyar palettán elsősorban tematikus számaival hívta fel magára a figyelmet, mint a Márai Sándorról, a szürrealizmusról, a gyermekről és a tengerről szóló számuk.- Tematikus számot szerkeszteni egyrészt nagy gyönyörűség és nagy munka - vallotta meg a fő- szerkesztő. - Évekkel előre kell gondolkodni, szervezni, begyűjteni a kéziratokat. A legújabb, októberi Műhely Győrt mutatja be. Egyrészt azért, mert idén 25 éves a lap, másrészt amiatt, mert 13 évnyi szerkesztés után elérkezett tán az idő, hogy megvizsgáljuk saját gyökereinket. Azt is meg akartam mutatni azoknak, akiktől anyagilag függünk, no és persze az olvasóknak, hogy milyen kulturális hagyományai vannak Győrnek. Van ebben bizonyos dac is, hiszen évről évre keserves a túlélés, nem szeretnénk úgy járni, mint a hajdani nagy győri tudós, Révai Miklós, akire már rászólt a püspöke, hogy ne járjon olyan rongyosan az utcán... Az általános vélekedés úgy tartja: Nyugat-Magyarország az ország leggazdagabb vidéke, Győrött multinacionális cégek telepedtek meg, ezért a kultúra helyzete is rózsá- sabb. Ez részben így van, de az irodalom, a lapkiadás arrafelé sincs elkényeztetve.- Az erkölcsi megbecsülés megvan, sőt folyamatosan nőtt, ám ezt nem követte arányosan a pénzbeli támogatás. Sőt, 1990 óta 2003 lett a legnehezebb évünk. Az állami pénz annyi, amennyi, de a magánszférát egy rétegfolyóirat nem érdekli, ők inkább látványos, tízezrekhez szóló eseményeket támogatnak. így az a régi vágyunk, hogy kéthavi lapból havi folyóirattá váljunk, egyelőre szóba sem jön - szólt a lap helyzetéről Villányi László. Az esten a gondok azonban eltörpültek a győri Műhely elmúlt két és fél évtizedének felemlegetése mellett, amiben Takáts József kritikus kérdéseire válaszolva részt vettek a lap állandó szerzői, Takács Zsuzsa, Bertók László és Kalász Márton költők, akik természetesen műveikből is felolvastak. MÉHES K. Öregdiákok kerestetnek Életpályák - elismerések Az idén ünnepelte 40 éves fennállását a Babits (hajdani Komarov) Gimnázium. Ebből az alkalomból határozták el, hogy létrehozzák a Ba- bits-Komarov Baráti Kört. Célkitűzésük szerint aktívan részt kívánnak venni az iskola életében.- A gimnázium vezetése úgy gondolta, hogy az évforduló tiszteletére meg kéne alakítani az öregdiák-egyesületet, ami a tavasszal meg is történt - mondta Lengvár- szky Attila, akit azóta meg is választottak az egyelőre csak néhány tucat tagot számláló Ba- bits-Komarov Baráti Kör elnökévé. - A mi fő célunk nem csupán pénzgyűjtés és volt iskolánk anyagi felkarolása, hanem legalább ugyanilyen fontos az erkölcsi támogatás is. Azaz, szeretnénk ösz- szehozni a régi diákokat a mostaniakkal, egyfajta mintát adni a számukra, részt venni a pedagógia program megvalósításában - magyarán szeretnénk kialakítani egy állandó jelenlétet a Babitsban. A baráti kört már bejegyezte a bírság, úgyhogy most a legnagyobb hangsúly a tagtoborzáson van, hiszen szerény számítások szerint is mintegy 6000-en lehetnek, akik az egykori Komarovban, illetve a Babitsban végeztek az eltelt négy évtized során. Az érdeklődök a www.babits.pte.hu web- oldalon találnak hasznos információkat az öregdiák egyesületről is. Ami a közeljövő terveit illeti, Lengvárszky Attila a következőkről számolt be:- Szeretnénk kialakítani egy támogatási rendszert, egyrészt a hátrányos helyzetű tanulók számára, illetve - ahogy megfogalmaztuk - az „örök másodikoknak”, akik épp hogy lecsúsznak, lemaradnak valamiről, de legalább olyan értékesek, okosak, mint azok, akik hozzájutottak a lehetőséghez. Pályázatokat fogunk kiírni a diákok számára, és szeretnénk olyan beszélgetéseket szervezni, ahol egykori komarovosok, babitsosok jönnek vissza régi iskolájukba, akik életpályájukkal példát tudnak szolgáltatni a mai fiataloknak. m. k. A magyar vadgasztronómia A magyar konyha Magor és Hunor óta legfontosabb ágazata a vadászat. Cey-Bert Róbert Gyula professzor most megjelent, A magyar vadgasztronómia című könyvében ezzel a ténnyel és ennek fejleményeivel vet számot. A pécsi Alexandra Kiadónál most jelent meg a Gasztronómiai Világ- szövetség elnökének, a Nemzetközi Borakadémia tagjának, Cey- Bert Róbert Gyulának A magyar vadgasztronómia című legújabb könyve. - A magyarság legősibb táplálékszerző foglalkozása a vadászat - mondta kérdésünkre a neves szakember. - Az ókorban ez elég gyorsan a királyok foglalkozásává vált, s a legfelsőbb rétegek kedvelt passziója lett. A köznép akkor és a későbbiekben is a mészárosok által leölt állatok húsát ette, az arisztokrácia pedig a vadat. Külön kiemelem a magyar vadászat történetét, amely Hunorral és Magorral kezdődik. A vadászat a haza keresésének is analóg fogalmává vált. A szarvas űzése a haza keresésének a szimbóluma. Az agancs pedig a világfa. Mindez egy átfogó kultúrtörténeti áttekintést képez a könyvben. Utána a magyar vadgasztronómia közép- és újabb kori története bontakozik ki. Egyik alapkérdés, hogy az ősi gyökerek hogyan kapcsolhatók össze a mai magyar vadgasztronómiával és az első számú „hungari- kumként” számon tartott magyar konyhával. ___________b.k. t Na gydíjas novella Az Európai Világörökség című nemzetközi program részeként nagyszabású irodalmi pályázatot is meghirdettek, melyen jeles pécsi siker született. Hosszú Réka, a Belvárosi Általános Iskola volt VIII. osztályos tanulója (felkészítő tanára dr. Kapusiné Szigethi Emese) kapta a fődíjat, s ugyanilyen kitüntetésben részesült egy-egy spanyol, olasz és svéd diák is. A pécsi lány novellát írt a város világörök- ségi kincseiről, és az írást most négy nyelvre lefordítják, továbbá CD-n is megjelentetik. m.b.e. Szlovák vendégek Megjelent a Pécsett szerkesztett Jelenkor novemberi száma, mely a „Folyóirat a folyóiratban” elnevezésű együttműködés keretében a szlovák Romboid folyóiratot látja vendégül. Általános jelenség, hogy a kis közép-európai országok kevéssé isriierik egymás kultúráját, minek folytán számos fontos inspirációs forrástól fosztják meg magukat. Ezen a helyzeten próbál meg változtatni az együttműködés, melynek során öt ország egy-egy lapja, a szlovén Apokalipsa, a horvát Quorum, a cseh Host, a szlovák Romboid és magyar részről a Jelenkor minden évben vendégszámot szentel valamelyik partnerének. A közel négy évtizedes múltra visszatekintő Romboid versekkel, elbeszélésekkel, esszékkel és beszélgetésekkel, valamint fotó- melléldettel jelentkezik. ______■ Or vosi, professzori életművük, tudományos, oktatói és gyógyítói munkásságuk elismeréseképpen Pécs-Baranya egészségügyének képviseletében többen részesültek magas állami kitüntetésben. Ezúttal az elismerést a közelmúltban átvett dr. Csaba Imre professzorral, a Pécsi Szülészeti Klinika nyugalmazott igazgatójával és dr. Forgon Mihály professzorral, a Traumatológiai Tanszék nyugalmazott tanszékvezetőjével beszélgettünk. Iskolateremtő egyéniségnek, a traumatológia és a kézsebészet úttörőjének tekintik a szakmában a most 83 éves, Batthyány-Strattmann László-díjas dr. Forgon Mihály professzort. Utódjával, dr. Nyárádi József professzorral az élén volt munkatársai, követői és tanítványai egyaránt tisztelettel viseltetnek életpályája iránt, amelynek keretében többek között elindította azt a folyamatot, amelynek legfőbb eredményeképpen létrejött a mostani PTE Általános Orvoskarának kebelében a Traumatológiai Centrum.- A traumatológia a sebészet egyik legizgalmasabb ága - mondja Forgon professzor. - A nyugdíjba vonulás kezdeti nehézségei nálam abból eredtek, hogy nagyon szerettem a szakmámat. Hiányzott a műtő és a mindennapi munka. A traumatológiai, azaz a baleseti sebészet és a kézsebészet összefüggenek. A kézsebészet az előbbi részeként önállósodott, annak révén, hogy a kéz egy rendkívül bonyolult mechanizmus, sok ízületet, ideget és eret foglal magába. Pályám kezdetén a sebészeknek még szinte „mindenhez kellett érteniük”. A specializáció, főleg a mikrosebé- szet elterjedésével viszont elkülönültek egymástól ezek az alapvető ágazatok. Forgon professzor szakemberek szerint az egész traumatológia területén újat, jelentősei alkotott. Pályája egyik meghatározó élményeként a Jörg Böhler professzornál tett ta- nulmányútján megismert kézsebészet hazai, pécsi egyetemi gyakorlatát is kifejlesztette. Hasonlóan szenvedélyes hívévé vált a mikrose- bészetnek, osztályán replantáltak elsőként egy levágott kart. Megany- nyi hazai és külföldi szakmai tudományos társaság tagja, kitüntetettje. Elismerései sorában a legutóbbi a Batthyány-Strattmann díj. Dr. Csaba Imre a PTE, a korábbi POTE Szülészeti és Nőgyógyászati klinikájának igazgatójaként több évtizeden át végzett kimagasló szakmai munkásságának elismeréseként kapta a Batthyány-Strattmann László díjat. Rengeteg embert segített világra jönni. Mint szülész-nőgyógyász orvos alkotott maradandót. Tudományos munkásságát sem maga minősíti, hanem az olyan tények, mint hogy az ő és munkatársai közreműködésével Pécsett született az első hazai lombikbébi. Csak néhányat sorolunk kimagasló eredményeiből. Megszervezte és országosan elterjesztette az epidurális szülészeti fájdalomcsillapítást. A koraszülések jelentős részét a terhesség prolongálásával csökkentette. A lombikbébiprogram óriási visszhangot kiváltó, „csodaként” emlegetett jótékony beavatkozás volt a korábban „meddőnek” mondott magyar házasságok jelentős részében. Professzor- sága, igazgatósága idején történt a klinika rekonstrukciója. Jelentős eredmények születtek az endoszkópos beavatkozások terén, náluk történt az első sebészeti epeműtét. Bevezették és gyakorlattá tették a lézeres műtéteket. A klinika új, modem hotelszámya is az ő aktív éveiben jött létre. Tanítványai a legmagasabb tudományos fokozatok, elismerések birtokosai. Több évtizeden át közegészségügyi, egészségpolitikai tevékenységet is végzett a megyében, a megyeszékhelyen. Ezzel összefüggésben már 1977-ben létrehozta a klinika rendelőintézeti egységét, hogy összekapcsolja a tudományos eredményeket a mindennapos szakorvoslási gyakorlattal. A pécsi Szülészeti Klinika ma is azokat a tudományos, kutató és gyógyító programokat folytatja, amelynek alapjait Csaba professzor lerakta, ületve, amelyeket maga indított el és vezetett be. - Mindeközben nemcsak elismerésben volt részem, súlyos támadásoknak is ki voltam téve - mondja Csaba professzor. - Nem egyszer jóhiszeműen alábecsültem ezeket. Ma már az ember, így nyugdíjasán, e téren is kevesebbet hibázik. Örömömre szolgál, és el nem vehető tőlem mindaz, amit pályámon elértem. Ennek tudományos megítélését jelezheti a most kapott életműdíj. Ami pedig a legfőbb, egyben legegyszerűbb emberi örömöt ületi: boldog vagyok, hogy naponta igen sokan köszönnek rám „ismeretlenül”. Ez az ismeretség egyoldalúnak látszik, hiszen ismeretlen ismerőseim világra jöttükkor velem találkoztak először. Talán nem is hinnék, hogy nekem is ugyanilyen fontos, hogy ebben az életben én láthattam őket először. BEBESSI K. A rómaiak szerettek és tudtak is élni Pillantás Pécs régmúltjába - Fürdő és utcasor a Jókai utca 13-ban A feltárt épület közösségi célokat szolgálhatott fotó; t. l. Évek teltek el az Adventista Imaház lebontása óta. A telket embermagas- ságú gaz verte föl. Mindenre használták, csak gasztronómiai fesztiválra nem. Most új helyzet állt elő, új tulajdonos van. Meg is kezdődött az építkezés. A régészeti leletmentés azonban egy jelentős római városrészt hozott a felszínre. Embermagas gaz, viruló parlagfű, ürülék, kidobott sezlon, ringy-rongy, hajléktalanszállás, szerelmi örömtanya volt éveídg a pécsi Jókai utca 13-as számú telek. Merőben új helyzet tapasztalható azonban egy ideje a telken. Tulajdonos- váltás révén új kezekbe került a terület. Jelenleg a beépítés előtti régészeti leletmentés zajlik. Szakadékszerű mélységei fölött Kárpáti Gábor megyei múzeumi osztályvezetővel és Gábor Olivér régészszel a hatalmas, alapfalmaradványokat szemléljük. A Római udvar síkjába falazott jelzések itt mélyen a föld alatt folytatódnak. Az egyik épület közepében több méteres kút tátong. Antonio, a perui régész mutatja meg közelebbről. Ez már olyan csőszerű lyuk, amit nem lehet tovább mélyíteni, mert az oldalfalak beomolhatnak. Fémkeresővel is megnézték a gödröt, meg az egész területet, pénzt, kincseket nemigen találtak. Egyetlen római pénzről, némi töredékről, néhány ré- gészetileg támpontul szolgáló cserépdarabról lehet tudni. Gábor Olivér szerint a Krisztus utáni első és második század hajdani római városképe bontakozik itt ki. Vaskos falak határolják az épületeket, amelyekben padlófűtés volt. Az ókori házak között egy észak-déli irányú űtca vitte hajdan lefelé a nyilván az idő tájt is áradatszerű pécsi esővizet.- Sopianae városcentruma a Teréz utcáig húzódott - mondja Kárpáti Gábor. - De már a Jókai utca 5-ös számú ház alatt sincs semmi. Hajdan összevissza ástuk ezt a sávot, de a római városnak itt már vége. A temetői övezet viszont még nem kezdődik el. Egyelőre nem teljesen egyértelmű a feltárt városrész épületmaradványainak jellegére vonatkozó régészeti álláspont. Abban a vélemények megegyeznek, hogy a vastag falú római épület közösségi célokat szolgált. Azt még bizonyítani kellene, hogy fürdő volt-e. Több, mint valószínű. Templom semmiképpen, hiszen abba nem építettek be padlófűtést. Víz is lehetett itt. Dézsák, kádak helyettesítették a medencét. A fürdő mindenképpen azt bizonyítja, hogy a rómaiak nemcsak szerettek, tudtak is élni... Az ásatás jelentősége ezúttal abban nyilvánul meg, hogy az épületmaradványok, leletek alapján kirajzolódott hajdani római provinciaközpont térképe egy újabb épületegyüttessel gazdagodott. . - Mindez azonban hamarosan eltűnik a szemünk elől - állapítjuk meg szomorúan.- Erről szó sincs - mondja Gregó Tamás, az új tulajdonos ügyvezetője. - Kis- telegdi István építész által ide tervezett épületet fogjuk kivitelezni. A tervezővel összhangban arra törekszünk, hogy tekintettel a telek fekvésére, élőben is bemutathassuk a kétezer éves város itteni leleteit. A részleteket még egyeztetjük a muzeológusokkal is. Abban valariiennyien egyetértünk: nagy kár lenne a mai belvárost úgy beépíteni, hogy végleg eltűnjenek azok az értékek, életjelek, amelyek miatt egyáltalán létrejött hajdan itt ez a település. A házban 20 lakás lesz, az utca felé, a földszinten pedig üzletek. A talajszint alatt teremgarázs kap helyet. Eddigi belvárosi munkáink tapasztalatai alapján úgy gondoljuk? sikerül egy év alatt kiviteleznünk ezt az építészileg egyébként kiváló tervet, amelynek révén a történelmi belváros ismét egy igényes lakóépülettel gazdagodhat. BEBESSI KÁROLY
