Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-06 / 302. szám

6. OLDAL SZULIMAN BEMUTATKOZIK 2003. November 6., csütörtök Szülj mán „Somogyyiszló, ' SZULIMÁN Mozsgó Csertő : ? / Somogyhatvan Sériog^apáti Patapoklosi \ Merertyeo Tófszentgyörgy 3 Mól vány ? Hóból :Ö'C Kisdobsza Becefa ' ? Alrnás­keresztúr Nyugot- , szent- 1 erzsébet ,P Nagy- peterd Botykapeterd Rózsafát/ A község vezetői A 315 lakosú település polgár- mestere Bedő István. Alpolgár­mester Túri János. A képviselő- testület tagjai: Fülöp Józsefné, Farkas Sándor, Sajtáros László, Sipos Tibor. Kisebbségi önkor­mányzata nincs. Szulimán község a Mozsgói Körjegyzőséghez tartozik, kör­jegyző dr. Szilas Tamás. Házior­vos: dr. MÜlner Gyula. A Szulimán Erdőbirtokossági Társulás elnöke Farkas Sándor. Falugondnok: Túri Jánosáé. Az önkormányzat címe: 7932 Zrínyi tér 27. Telefon: 73/344- 050. A zsákfalu közlekedéséért A ritka buszjáratok elsősorban a munkavállalást nehezítik meg, hiszen hétköznap csak három Szigetvárról induló busz tér be a faluba és ugyanennyi indul. Az önkormányzat finanszírozásá­ban jelenleg egy újabb délutáni és egy vasárnapi járat javít a zsákfalu közlekedési helyzetén. Intézmények, ünnepek Az önkormányzat intézménye a faluház, ebben az épületben ta­lálható a polgármesteri iroda, az orvosi rendelő, az ifjúsági klub, a rendezvényterem és itt van egy fodrászhelyiségük is. A falu ünnepnapja hagyomá­nyosan augusztus 20-hoz, Szent István napjához kötődik, ami­kor amatőr labdarúgókupát ren­deznek a környező falvak csapa­tainak részvételével Szulimán Kupa néven. ■ Szulejmán vagy szőlőmály? A mai katolikus falu nevét a közfelfogás tévesen eredezteti a szultán nevéből (Szulejmán, Szolimán, Szulimán). Nevével először 1403-ban Zelewnal alak­ban találkozhatunk az írott for­rásokban, azonban ma ismert neve a helyi hagyománynak és a kutatásoknak is megfelelően csak hasonult a Szulimán sze­mélynévhez. Valójában a szőlő­mái, szőlőmály - szőlős hegyol­dal - kifejezésből ered, utalva a tájék korán meghonosodó sző- lőkultúrájára. _______________■ sz ulimán. dunantulinaplo. hu Az oldal a szulimáni önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szigetvári Takarékszövetkezet támogatásával készül. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Szulimán: tisztelet múltnak, jövőnek A dél-zselici aprófalu életében az utóbbi egy-két év is jelentős változásokat hozott, noha a rendszerváltásig itt még földes- utak kanyarogtak, aszfaltozásuk 1992-94 között történt meg, valamint korszerűsíteni és jelentősen bővíteni kellett a vízve­zeték-hálózatot is. A fejlesztések talán a lakosság fogyásának is álljt parancsolnak. Tavaly tavasszal számolhattunk be Szulimánnak, az akkor 303 lel­ket számláló, jelenleg 315 lakosú aprófalu fentebb sorolt nagy lépé­seiről. Azóta a nagy telefontársa­ság tornya is felépült a község te­rületén; így az önkormányzat sze­rény költségvetése a társaság által fizetett éves bérleti díjjal is vala­melyest gyarapszik. Áthúzódó be­ruházásként az idén május végé­re készültek el a tervbe vett belte­rületi járdaszakaszok, korábban nem látott ünnepi külsővel emlé­keztet hőseire a felújított 1848-as emlékmű, javában folyik a ravata­lozó felújítása - új formát öltve. Mind-mind pályázati támogatás­sal valósul meg - például a festői környezetben fekvő ravatalozó munkálataihoz 3 milliós támoga­tást nyertek, amely mellé termé­szetesen odaértendő az önkor­mányzati „saját erő” is - most 300 ezer, később további 400 ezer fo­rint. Még a temetőnél maradva: minél hamarabb szeretnének kö­telező feladatuknak, a 1,5 hektá­ros temető teljes körbekerítésé­nek is eleget tenni, annál is in­kább, mert ezt a térséget különö­sen sújtja a vadkár. Ez mintegy 2 • millióba kerülne - most erre nyúj­tanak be pályázatot. Sajnos az aszály Szulimánban sem múlt el nyomtalanul, az esőt- len időszaknak ugyanis 125 fiatal gyümölcsfa látta a kárát, amit nemrégiben ültettek, az önkor­mányzat parkosítási programjá­nak keretében. A gyümölcsfákat most pótolják majd, de legalább akkora kár - ha nem nagyobb - a sok száz égersuháng pusztulása, melyeket az ingoványos völgy­rész megkötésére telepítettek, és amelyeket szintén szeretnének újakkal kiváltani. A település egyebek közt most büszke lehet százhúsz darab va­donatúj, az uniós szabványok­nak megfelelő, környezetbarát kerekes kukájára is, melyet 700 ezer forintért vásárolhattak meg - felerészben az önkormányzat fedezte a költségeit. így most minden ház elé egy olyan sze­métgyűjtő edény került ingyene­sen, melyet az idősebb emberek is kezelni, mozgatni tudnak. Az emlékhelyekkel gazdagodó főtér a nemrégiben felújított római katolikus tempolommal 1991 óta szervezett a szemétszál­lítás a faluban, amely ezzel to­vább korszerűsödött. A szenny­vízcsatorna-hálózat kiépítése to­vábbra is nagy gond Szulimán­ban, mivel a lakosság pénzére, önerejére kevéssé lehet számíta­ni - jelenleg 32 községgel közö­sen pályáznak egy olyan megol­dásra az Öko-tám-pályázatokon belül, amely a lakók pénztárcá­ját a lehető legjobban megkímél­heti, de ugyanakkor 2001-től elő- takarékossági lakáskasszát is nyitottak, melybe eddig a szulimániak kétharmada már be is lépett. Nehéz bakityai álmok A falu szépül, csinosodik, de közeli munkahelyek nagyon hi- báját, fekvését, a múlt mély tisz- ányoznak ahhoz, hogy Szulimán jövőben bízó lendülettel teletéről tanúskodó szépséges építhesse a jövőjét. Széppé varázsolt háborús em­lékmű, tekintélyt parancsoló ka­tolikus templom fogadja a falu­ba térőt a hatalmas Zrínyi téren. Rövidesen ismét ifjú gyümölcs­fák sorakoznak majd itt, jelezve azt is, hogy egy békés baranyai aprófalu főterén járunk. Ebbe a szépülő, jövőjét tervező faluban azonban korántsem gondtalan az élet. A közeli munkaadók közt a megyei fenntartású mozsgói ne­velőotthont lehet csak említeni, és akad ugyan egy-két családi vállalkozás - szolgáltatói jellegű is -, de helyben igazából csak az önkormányzat számít munka­adónak. Természetesen akad­nak őstermelők is - 20 aranyko­rona körüliek a földek a dimbes- dombos vidéken, de az egy-két hektárokra szétdarabolt földek szinte mind ki vannak adva bérbe. A hivatal nem is tehet mást, mint hogy rendszeresen foglal- - koztat közhasznú munkásokat, hisz a munkanélküliek száma meghaladja a negyvenet, és temetőkertjét, néhol a dombok lábáig is lehúzódó erdőket, a közeli tavakat kell felfedezni. csak 10 állandó munkával ren­delkező jár el dolgozni. Az ön- kormányzat je­lenleg 32 em­bernek fizet törvény szerint járó rendszeres szociális se­gélyt, 38-an ré­szesülnek gyer­mekvédelmi tá­mogatásban. A Bakitya- hegy és távolabb Gilicze öreg présházai min­denesetre az egykori szőlős­gazdák szorgal­máról árulkod­nak - ez a szor­galom egyre in­kább a múltba vész -, ám a zsákfalu, úgy lehet, már kö­zeljövőben tu­risták kedvelt célpontja lehet. Csak Szulimán A szépen felújított háborús emlékmű a Zrínyi téren A lélekszám stagnál, kevés a házasságkötés Nehéz lenne jóslásokba bo­csátkozni, hogy a festői fekvé­sű kis falu, ahol már tizen-va- lahány holland vásárolt há­zat, tartani tudja-e lélekszá- mát. Jelenleg 116 háztartással számol­nak a dél-zselici dombokkal ölelt csendes kis faluban, a házak szá­ma 115. Új házsorokról nem be­szélhetünk ugyan, és a polgár- mesteri hivatalt sem ostromolják olcsó telkek után érdeklődve fia­tal házasok, azért a hollandok már felfedezték a Szigetvár köze­li kistelepülést, eléggé felsrófolva az árakat itt is. Az is igaz, hogy számos régi ház helyén emeltek újat a szüleik örökébe lépők - és csak a közelmúlt éveiben 8-10 új ház jelentett némiképp új színt a faluban. Most is van egy" készülőben - és tulajdonképpen a lakosság sem fogyatkozik. Tavaly 303 la­kójuk volt, az idén 315, bár egy­két család ki- vagy beköltözésé­vel a lélekszám és korfa is egyik napról a másikra módosulhat. Az viszont már többet mond, hogy éves átlagban egy házassá­got sem kötnek Szulimánban, és beszédesek a korfa-összetételt mutató számok is. A lakosság számának stagnálása mellett a születések alacsony számáról is árulkodik, hogy a fiatalkorúak - a 0-19 évesek - vannak a legke­vesebben, mindössze 67-en, a családalapításra készülő, önálló életüket kezdő korosztály képvi­selői - a 20-29 évesek a 30-39 évesekkel együtt 82-en, a 40-59 évesek 92-en, és csaknem pon­tosan ugyanennyien - 91-en - vannak a 60 éven felüliek. Te­gyük hozzá, hogy a munkaké­pes korosztályon belül is vi­szonylag sok a rokkantnyugdí­jas, és nyilvánvalóan nem meg­tartó erő a munkalehetőségek szűkössége, a hátrányos helyze­tű családok növekedő szá­ma sem. A községben pillanatnyilag mindössze 6 óvodáskorút tarta­nak számon, amellett 37 általá­nos iskolás, 10 középiskolás diák van a településen. Az általános iskolások és az óvodáskorúak a Mozsgói Általános Iskolába és Óvodába járnak. Fülöp Józsefné (61 éves) nyugdíjas: - Felvidékről, Naszvadról telepítettek át bennünket 1947-ben. Szerencsére mindent hozhat­tunk magunkkal, visszakaptuk a földet is... sztk- ügyintézőként dol­goztam a mozsgói Zrínyi Téeszben. Fiam itt él, lá­nyom Szigetváron szülésznő, jó hogy itt laknak közel. Emlékszem a sáros utakra: azóta már minden ut­cánk köves, külsőre is sokat szépült a falu. Szép a főterünk, az önkormány­zat önjáró fűnyírót is vásárolt, átala­kult a ravatalozó. Két futballpályánk is van, de a fiatalok nemigen használ­ják, nincs aki összefogná őket. Sajnos közülük kevesen maradnak a falu- j ban. Ugyanakkor tizenöt holland la- I kosunk is van már. Megkérdeztük: Milyen az élete a faluban? „Mi itthon vagyunk” Túri Jánosné (39) falugondnok: - Morvái András (73) nyugdíjas: - Tizenkét éve vagyok gondnok, napi 1965-ben itt találtam olyan házat, kapcsolatban mindenkivel. Sok az amit meg tudtam venni. Mávosként, mozdonyvezető­ként, amíg dol­goztam, utaztam. Egy lányom, két unokám és há­rom dédunokám van. Nyugdíjas­ként kezdtem csak megismerni faluból. A 21 éves a falut. Mostaná­fiam, aki Szigetváron étteremben ban nagyon sokat fejlődött, amit a dolgozik, azért költözött el, mert a polgármester úrnak is köszönhe- közlekedés miatt nem tudott haza- tünk. Nyugdíjasok, gyerekek is tá- jámi. A lányom tizenöt éves, a fér- mogatásban részesülnek. Csak ne jem művezető. Sokan mind nehe- lenne ez a vadkár: én ott lakom a zebben élünk. Már nincs az az glóbusznál - szarvas, disznó, mind összetartás sem, ami régebben volt bejárnak a kertembe. De úgy tűnik, jellemző az itt élőkre. Elég sok olyan az itteni vadásztársaság is felbomló- ember költözik ide - gyakran öreg ban, mert a vadkárt nem győznék fi- házakba -, aki hátrányos helyzete zetni. A szarvas a négy méter magas miatt választja Szulimánt. kerítést is állóhelyből átugoija. akin segíteni kell; számukra, de má­soknak is kivisz- szük a gyógysze­reket. Ebédhor­dásra már nincs igény. A fiatalok itt is elmennek a Bánhegyi János (61) nyugdíjas: - Huszonkét évig kőművesként dol­goztam, aztán beleuntam a csavar­gásba, és a mozs­gói téeszbe jöttem erőgépkezelőnek. 1967-ben kerül­tem ide, ide is nő­sültem. Felesé­gem rokkant- nyugdíjas, az egyik fiam hentes Szigetváron, a másik Pécsett dolgozik. A víz, az utak, a telefon mind a fejlődés jele, csak ma már mindenki a saját gond­jával törődik. Csak előnyugdíjat ka­punk a feleségemmel, de most én vagyok megbízva a közterület gon­dozásával, és otthon is van munka: csüngő hasú disznóim, aprójószá­gom, kecskéim vannak, és van sző­lőm is. Igaz, reggelenként néha fáj minden csontom. Amoldné Pintér Erzsébet (30) bol­tos: - Kilencéves kislányunk van, fér­jem is boltvezető. Boltosként úgy ta­pasztalom, hogy az emberek 2-3 éve egyre szegé­nyebbek... Ne­kem is egyetlen szabadnapom a vasárnap az ott­honi teendők el­végzésére. Van két sportpályánk, amikor tinik voltunk, volt filmvetítés is. Mi itthon vagyunk Szulimánban, van kertünk, vannak jószágaink, semmi kedvem nem lenne innen el­menni. Nyáron az önkormányzat tá­mogatásával el szoktunk utazni a Balatonhoz is. Nagyon nagy segítség az ingyen füzetcsomag és tankönyv, a beiskolázási segély, amit az összes szülő nevében is megköszönhetünk az önkormányzatnak. __________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom