Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)
2003-11-05 / 301. szám
6. OLDAL MAGYAREGREGY BEMUTATKOZIK 2003. November 5., szerda MAGYAREGREGY Mekényes > Nagyhajmás Mágnes' Eflytlázas8*» T Vásáfosdombó Gerényes pAlsómocsülád g ° ... Hegytiátmaröc Tékes, ,CÄ» Szálainak *»""» Tafrós íáKisvaszar Kárász o 0 Vázsnok Vékény Felsöegerszeg MAGYAREGREGY» A község gazdái Polgármester: Kovácsáé Deák Irén, alpolgármester: Teimel Gabriella, jegyző: dr. Boán Mihály. A képviselő-testület tagjai: Bogyay László, Győri Gábor, Kovács József, Sági Géza, Schván Tamás, Szabó József. Iskolaigazgató: Lép Jánosné. Óvodavezető: Donoválné Walcz Ágnes. Plébános: Gyurovics Mihály. Az ön- kormányzat címe: Magyareg- regy 7332, Kossuth utca 73. Tel: 420-534. ■ magyaregregy. dnnantulinaplo. hu Az összeállítás a magyaregregyi önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Máté Meződ 0 / a: Környezetünk az életünk Magyaregregy a környező égererdőkről kapta nevét. A Keleti-Mecsek szívében lévő, a Völgység patak völgyében színes erdőkkel határolt falu - a török időket is átvészelve - a középkortól fogva magyar lakta település. Mindössze 15 küométerre fekszik Komlótól, 25 kilométerre a Tolna megyében lévő Bonyhádtól - a baranyai viszonylatban közepes méretű településen ma is jórészt magyarok élnek. A település életét a ’90-es évek eleje óta történt változások határozták meg, hiszen a környező bányák bezárásával itt is sokan maradtak munka nélkül. Ma már csak 15 olyan nehezebb sorsú lakosa van a falunak, aki rendszeres szociális segélyre szorul. A 873 lelket számláló községben ugyan nincs sok munkalehetőség, hiszen a fűrészüzemen, az ön- kormányzaton és az erdészeten kívül nagyobb cég nem kínál munkát, mégis az elfogadható közlekedés miatt sokan Pécsen, Komlón vagy Bonyhádon találtak munkát. De más változások is történtek az elmúlt 13 év alatt: a falvakban is elvárt életminőség és komfortérzet megteremtéséhez kiépült a vezetékes vízhálózat, a telefon- és a gázhálózat is.- Ez év nyarán talán a legnagyobb volumenű munka, a szennyvízcsatorna-hálózat munkálatai fejeződtek be - mondja a település polgármestere, Kovácsáé Deák Irén, aki eredeti foglalkozása szerint tanárnő. - Ebben a munkában hat falu, Kárász, Vékény, Köblény, Szalatnak és Köblény csatornahálózata készült el. Az 1,2 milliárd forintos beruházás gesztora Magyaregregy volt. Az elmúlt években egymást soron követő infrastrukturális fejlesztéseket azonban az utak és a zöldterületek megsínylették. A közterületek parkosítása, az utak rendbetétele még hátra van, ezért az önkormányzat erre a célra a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanácshoz nyújtott be pályázatot. Az eredményt a napokban tudják majd meg. Ha ez most nem lenne sikeres, akkor - ahogy lehetőségük lesz - ismét pályázni fognak az utak, közterületek rendbetételének támogatásáért. Az önkormányzat tavaly számítógépeket is nyert a hivatali ügyintézés meggyorsításához, valamint az irodát kívül-belül kifestették, a gázfűtés bevezetése most van folyamatban. Ebben az évben a csillagpontos kábelrendszer kiépítéséhez is hozzákezdenek. Magyaregregyen 160 éve van már iskola, a jelenlegi, 1970-ben épült már gázfűtéses, noha megérett már a felújításra. Erre a célra 20 milliós Phare-pályázatot nyújtott be az önkormányzat. A nyolcosztályos iskolát és a kétcsoportos óvodát - annak ellenére, hogy a fenntartásuk komoly terhet jelent a falunak, és itt is érezhető az országos tendencia, hogy egyre kevesebb gyermek születik - mindenképpen meg szeretnék tartani. Az óvoda régi katolikus iskolából lett kialakítva, ebben is már gázzal fűtenek. Az iskolában gyermek-néptánccsoport, aerobik- és ugrókötél-csoport is működik. A Mecseki Erdészeti Rt., a helyi Faluszépítők és Vendégfogadók Egyesülete, valamint a Máré-vár környéki vendég- fogadók egyesülete segítségével az iskolában a környezetvédelem kiemelt jelentősséggel bír majd. A diákok úszásoktatásra Dombóvárra járnak. Ehhez 50-50 ezer forinttal járul hozzá Kárász és Egregy. Az oktatási-nevelési intézményeket a szomszédos Kárász községgel társulási formában működtetik. Az óvodában működő konyhában 125 ebédet főznek mindennap a diákoknak, az ovisoknak és néhány rászoruló idősnek. Utóbbiaknak házhoz viszik az ebédet. A helyi nyugdíjasklub rendszeresen vesz részt rendezvényeken, és kirándulásokat is szerveznek. A 70 éven felülieknek a hétvégéken tartanak összejöveteleket a kultúrházban. A felsőoktatási intézményben tanuló hátrányos helyzetű diákokat a Bursa Hungarica ösztöndíjjal, a középiskolásokat az Arany János-ösz- töndíjjal támogatják. A búcsúhely, Egregy Másfél évszázados hagyományai vannak a kisasszonynapi búcsúnak. A település lakóinak többsége, hozzávetőleg 70 százaléka a régi katolikus magyarok leszármazottja. A templom ugyan csak 1948-ban épült, azonban 1857-től a Torma-völgye, ahol a templom is áll, zarándokhely. A hívők szerint a völgy forrásában akkor megmosakodó betegek szemét és lábát gyógyította meg a víz - a csodát Szűz Máriának tulajdonították. Az utóbbi négy évben megszépült a templom környéke: idén Végvári Ildikó festőművész hozzájárulásával megújult a Szent Kút Mária-szobra, ’99-ben külső oltárt (képünkön) emeltek, 2000- ben kálváriát építettek a zarándokok, az egregyiek segítségével. A plébános, Gyurovics Mihály is rengeteget dolgozott, hogy az évről évre visszatérő több száz zarándok igazán ünnepi hangulatban érezhesse magát szeptember 8-án és az azt követő hétvégén. A templom különlegessége, hogy ugyan tornya nincs, de a padokat fűtik. Turistákat hívogat a völgy A környék erdők ölelte szépségei vonzzák az idelátogató turistákat. Több holland család telepedett le már a faluban - az egyikük kempinget is nyitott az idén a strand közelében. A községben 1936- ban épült meg a lakosok téglaje- gyeiből a hideg patakvízzel táplált nevezetes strandfürdő a Máré- vártól nem messze. A plébános Vitéz Kun Lajos kezdeményezése olyan jól sikerült, hogy Pestről utaztak hivatalnokok, katonatisztek Egregyre pihenni, felüdülni. Ma is zömmel a fővárosból érkeznek a vendégek, általában családosán, akik ma már a nyolc szállásadó házban, valamint az ön- kormányzat turistaszállóján és a tizenegy szobás Vadgesztenye Panzióban is megszállhatnak. A tavalyi évben 8-10 ezer látogatója volt Magyaregregynek - de évről évre növekszik a számuk. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet természeti szépségei - a Pásztor-forrás, a Mária-kút, a Csurgó, a római őrtornyot mintázó Cigány-hegyi kilátó, amely a bánáti bazsarózsa otthona, a Róka-hegy mind-mind csábítják az ideérkezőket egy-egy kiadós túrára, kirándulásra. Közel van a festői Kisújbánya és Püspökszent- lászló is, de akik a táj kövekbe zárt titkaira kíváncsiak, azok a geológiai tanösvényt is végigjárhatják. A településen Papp Éva tojásfestő népi iparművész és Végvári Ildikó festőművész alkotásait is megismerhetjük. ____________■ Fe léledő hagyományok A község méltán lehet büszke évszázados hagyományaira, a településen 1972-ben alakult meg a hagyományőrző néptánc- csoport, amely a Csernavölgyi Endréné tanárnő által helyben gyűjtött táncokat elevenítette fel. Annak idején Baranyában még csak három hasonló, hagyomány- ápoló tánccsoport működött, tudtuk meg Czikláné Bálint Tündétől, a csoport vezetőjétől. Három év szünet után a falu közösségi életének megerősítése érdekében az egykori táncosok most újra kezdik a rendszeres „munkát”, de szeretnék, ha a középiskolás korosztály is velük dolgozna. Az eg- regyi népi táncművészetet a német zene színezi, hiszen a csak hat völgységi településre jellemző táncot itt fúvósok kísérik. A kétszáz éve letelepedett elzászi németek fúvószenéje a magyaroknak megtetszett, ezért a szokással ellentétben nem vonósok adják a talpalávalót. A csoport tagjai 1998-ban vehették át a Baranya- Megyei Kulturális Szövetség nívódíját, de pécsváradi minősítő versenyen is részt vettek. A csoport tagjai már az általános iskolában elsajátítják az alapokat, elsős koruktól fogva tanulják a táncot. A fiatalok a környező települések rendezvényein és fesztiválokon lépnek fel. A hatodikosok a tánc gyakorlása mellett az idei tanévtől tantárgyi keretek között tanulnak nép- és honismeretet is - és mindenki elkészíti a saját családfáját. A honismereti óra elindításában sokat segített Surá- nyi Béla, egregyi-pesti történész. A településen egy különleges hagyományt is ápolnak. A Kelemen-járás a betlehemezés egyik helyi változata. A királyok helyett három pásztor az éves munkabérét követeli a módosabb gazdáktól. Karácsony és újév között ezt a hagyományt is fel szeretnék eleveníteni. A szüreti bált is hosz- szú évek óta megrendezik - lovasokkal, kocsival felvonulva táncolják körbe a falut. Idén a német testvérfalu vendégeinek, Stockum 62 fős ifjúsági fúvószenekarának tiszteletére is rendeztek bált. A német zenészek helyben és Komlón is felléptek. Az erdélyi „testvérrel”, Máréfalvával is szoros a kapcsolatuk. A lakók büszkék népi viseletűkre: a slingölt kötényre, a lyuk- hímzéses virágos kötényre, a rózsás ternóken- dőre és a rakott szoknyára. Az Arnold- házban, a község kultúrházá- ban található az országban egyedülálló mészárszék múzeum, de itt tekinthetjük meg a helytörténeti kiállítást is. Magyaregregyen a kultúrára jutó kevés pénz ellenére még élnek a népi hagyományok néhány falusi lelkes munkájának köszönhetően. A település Kárásszal közösen rendezi meg júniusban a kulturális Kelet-Mecseki Nyári Fesztivált. Ennek keretén belül rendeztek programot az egregyi kultúrházban is. Kalász Márton költői estjén és az egregyi író, Rótt József író-olvasó találkozóján vehettek részt a helyiek és a vendégek. Várbéli Vigasságok Megkérdeztük: Mi változhatna meg a községben? A középkori lovagvárban idén rendezték meg először hagyományteremtő szándékkal a Máré-vári Vigasságokat. Az augusztus eleji rendezvényen a középkori élettel - a kovácsmesterséggel, a hímzéssel és a címerfestészettel - ismerkedhettek meg az érdeklődők. Az ágyútűzzel megnyitott vigasságon bajvívással és íjászpárbajjal eleve- nítették fel a vár legendáját. __■ Hat civil, közösség Stockum-Magyaregregy Baráti Kör elnöke: Fülöp József. Nyugdíjasklub vezetője: Balogh Imre. Hagyományőrző csoport vezetője: Czikláné Bálint Tünde. Faluszépítők és Vendégfogadók Egyesület elnöke: Kovács József. Máré Vár Környéki Vendégfogadók Egyesület elnöke: Kozmám József. Magyaregregyiek Baráti Köre elnöke: dr. Bihari Lajos.______■ Jo bb §PÜ Kárpáti Jenőné nyugdíjas templomgondnok: - Itt születtem a településen, a családom is tősgyökeres magyaregregyi. Igazán sohasem gondoltunk arra, hogy innen elköltözzünk, hiszen gyönyörű a vidék. Erre és az egregyi születésünkre is büszkék vagyunk. Még a dédunokám is itt él. A faluban igazából csak az összetartás lehetne nagyobb, és nemcsak a fiatalok között. Régen sokan együtt voltak, beszélgettek az öregek és a fiatalok is. Jó lenne,.ha nem mindig otthon ülnének az emberek. A szennyvízcsatorna-hálózatnak nagyon örülünk, hiszen már nagyon vártuk. összetartásra lenne szükség Győri Gábor, gépjármű-technikai technikus: - Szintén tősgyökeres vagyok, szüleim is itt élnek. Nekünk itt mindenünk megvan - „összkomfortos” a falu. Ha nagyon kell valami, akkor bemegyünk a városba. A buszközlekedés is jó, én reggel jóval korábban a pécsi munkahelyemen vagyok mint az ottani munkatársaim. Itt van egy szűk baráti kör, akik összejárnak, segítenek tetőt átrakni. Jó lenne, ha az igazi közösségi élet is elindulna. Mi megtesszük az első lépést; újrakezdjük a hagyomány- őrző néptánccsoportot. Éreztük, hogy hiányzik az összetartás a faluban. Karsai Tibor, buszsofőr: - A feleségemet egy fellépés alkalmával ismertem meg - erre is jó volt az egykori tánccsoport. Ugyanabból a társaságból kerültek ki az önkéntes tűzoltók, mint a táncosok. Ma már a tánchoz is pénz kell, de folytatjuk. A fiataloknak mindenképpen szükségük lenne egy összetartó erőre, hiszen miután kikerülnek a helyi általános iskolából a kamaszéveiket szinte teljesen elkülönülve töltik. Abban is kell nekik segíteni, hogy tartalmas szórakozást is találjanak. Mi itt jól érezzük magunkat, és a falut kettészelő főúton sincs nagy forgalom. Fóris László, „várkapitány”: - Tűzoltóként dolgoztam, de kicsit belefáradtam a munkába. A Má- ré-várat ’98 óta gondozom, kalauzolom a turistákat. Tulajdonképpen a rendszerváltás óta rengeteget fejlődött a falu, előtte szinte semmi közmű nem volt. A nyáron már a szennyvízcsatorna is megépült. De a tizenhárom év alatt egyre rosszabb lett a közlekedés, kicsit elszigetelődtünk. Korábban innen Pestre is el tudtunk jutni busszal. A közeli falu üzemanyagtöltő állomását is bezárták, ez a mezőgazdaságnak is hátrányt jelent. Posta még van, de ki tudja, mi lesz. Fülöp József, esztergályos: - Volt szerencsém Stockumban, a testvérfalunkban élni fél évig. most a Stockum -Egregy kör elnöke vagyok. Sokat tanulhatnánk a németektől. Az Egregy- nél kétszer nagyobb faluban 18 civil egyesület van, és száznál is több zenész. Három éve próbálunk egy zenekart összehozni. A törvények sem olyan szi- .gorúak ott, nyugodtabban tartanak bált, ebből persze az egyesületeknek elég jó bevétele van. És hihetetlenül tiszták, takarosak is a kinti házak. A faluban a járdákat, a parkokat rendbe kellene tenni, mivel már befejeződtek a közműmunkák. ■
