Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-29 / 325. szám

I 2003. November 29., szombat MAG AZIN 17. OLDAL Visszafogott karácsonyi költekezés A gazdasági recesszió és a jövőtől, a jövedelmek csökkenésétől való félelem miatt a nyugat-európaiak - öt év óta most először - keveseb­bet költenek majd idén a karácsonyra, mint az előző évben. Ez derül ki a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég felméréséből, melynek eredményeit szerdán hozták nyilvánosságra Brüszszelben. A közvélemény-kutatást november elején készítették, majdnem ötezer belga, francia, német, ír, svéd és olasz megkérdezésével. Az adatok szerint a nyugat-európaiak átlag­ban 394 eurót költenek majd idén karácsonyi ajándékokra, míg 2002- ben ez a szám 446 euró volt. A megkérdezettek közül a leggálán- sabbak az írek lesznek (451 euró), akik egyébként nem csak az aján­dékokra adják a legtöbbet, de összességében a karácsonyi kiadá­soknál is ők nyitják majd ki legjob­ban a bukszájukat (1395 euró). Ez utóbbi szám majdnem kétszerese a hat ország 706 eurós összesített át­lagának, s Belgium még ez utóbbit is alulmúlja a maga 509 eurós ada­tával, ami 16 százalékos csökkenés a tavalyihoz képest. Ezt a szokatlan visszaesést a gazdasági recesszió magyarázza, amelyet a válaszadók 38 százaléka (de a belgáknak 54, a franciáknak pedig egyenesen 66 százaléka) a saját bőrén is tapasztal. A megkér­dezettek majdnem 60 százaléka attól tart, hogy jövőre csökken majd a jövedelmük. E bizonytalan- sági tényezők miatt az emberek ál­talában halogatják vásárlásaikat, sőt, minden ötödik nyugat-európai eleve meg akarja várni az ajándé­kok vásárlásával az ünnepek utáni leértékeléseket. Valószínűleg en­nek is köszönhető, hogy a felnőt­teknek szánt karácsonyi ajándé­koknál az idén nagyon előkelő he­lyen szerepelnek majd a különbö­ző vásárlási utalványok (rögtön a DVD-k, a CD-k és a könyvek után jönnek, megelőzve a kozmetiku­mokat és a ruhákat). A gyerekek­nél pedig a videojátékok vezetik a sort, de azért ott van az élcsoport­ban a Barbie-baba is. Nézzük a tévénézőket! A túlsúlyos balerina pert nyert Az illetékes moszkvai bíróság szerdán helyt adott Anasztaszi- ja Volocskova prímabalerina keresetének, és visszahelyezte őt korábbi állásába a moszkvai Nagyszínházba, a világhírű Bol- sojba. A bíróság döntésében semmis­nek mondta ki a színház főigaz­gatójának szeptember 16-án kelt utasítását a balerina elbocsátásá­ról, és kötelezte a színházat, hogy fizesse ki a kényszerpihe­nőre járó fizetést - mondta a ba­lerina ügyvédje. A Nagyszínház napokon át tartó, a nyilvánosság elé is kikerült viszály után bocsá­totta el annak idején Volocs- kovát, mert - a felmondás indok­lása szerint - a prímabalerina nem volt hajlandó meghatáro­zott időre szóló munkaszerző­dést aláírni, és számos különle­ges követeléssel lépett fel. Anatolij Ikszanov, a Nagyszín­ház vezérigazgatója a balerina el­bocsátásakor azzal is érvelt, hogy a táncosnő fizikailag nincs-kellő formában. „A színház küátásait nem tehetem attól függővé, hogy Volocskova lefogy vagy sem" - mondta. A balerina túlsúlyproblé­máját elsősorban fagylaltszeretete okozta - állították. A színház azzal takaródzott, hogy új szerződést ajánlottak fel Volocskovának, csak nem talál­nak neki megfelelő partnert. „A férfi táncosok egyike sem hajlan­dó vele táncolni, főképp jelenlegi fizikai állapota miatt’' - mondta a színház igazgatója. Az 1976-os születésű Volocsko­va a Vaganova nevét viselő orosz balett-akadémián végzett és a szentpétervári Mariinszkij Szín­házban kezdte pályafutását, 1998- ban lett a Bolsoj szólótáncosa. Fő­szerepeket táncolt a Hatytyúk Ta­vában és az Orosz Hamletben. A konfliktus azután kezdett körvo­nalazódni körülötte, hogy a Nagy­színház az évad elején átcsábítot­ta a szentpétervári Mariinszkij Színháztól Szvetlána Szaharova új tánccsillagot. Hamisíthatatlan útlevél kenguru-hologrammal Hamisíthatatlan útlevelet ad ki a jövőben Ausztrália. Alexander Downer külügyminiszter beje­lentette, hogy a technikai újítás fontos eszköz az embercsempé­szet és a terrorizmus elleni harcban. Az új útlevél ismerte­tőjeleként egy kenguru holog­ramszerű képe szolgál, ame­lyen a nemzeti állat ugró vagy ülő helyzetben látható, attól függően, hogy honnan nézik, forgatják az útlevél lapját. Ez egyúttal könnyen felismerhető­vé is teszi az ausztrál útlevelet a világ bármely országában egyetlen pillantással megál­lapíthatják, honnan érkezett tulajdonosa. A fénykép- és információs ol­dalt lézerrel szabott vékony műanyag lemezzel borítják, amely szintén nem utánozható. A vízumoldalakon pedig mikro­szkóp alatt nézve egy híres ausztrál nemzeti ének sorai ol­vashatók. Shakespeare színháza Rómában A múltat idéző új színház maga­sodik Rómában, a város egyik legszebb, legendák övezte park­jában, a Villa Borghesében, ahol nemrég még a lovakat melegí­tették a versenyekre: a Globe, a mitikus shakespeare-i színház mitikus mása. A fából készült, kétmillió euró értékű épületet egy bőkezű mecénás család hú- zatta fel három hónap alatt, s a városnak ajándékozta. Az eredeti színház mintájára itt sincsenek székek, az 1260 nézőnek állva, vagy a földre le­ülve kell élveznie az előadáso­kat, amelyek természetesen a régi repertoárból merítenek: Hamlet, Macbeth, Othello.... A VIP - vagyis fontos emberekből álló - közönség előtt megtartott premier előtti Rómeó és Júlia előadáson azért vittek be né­hány széket az idősebb korosz­tályhoz tartozó politikusoknak, színészeknek. A belépő csak ke­véssel drágább, mint a mozi­jegy: a földszinti helyek 8, a há­rom emelet páholyai 15 euróba kerülnek. A színház a jövő évtől kezdve a divatbemutatók ritmusában fog működni: tavaszi és őszi évadja lesz. Helyet adnak né­hány akusztikus koncertnek is. Gigi Proietti, a népszerű szí­nész, a színház kinevezett nar­rátora azonban kijelentette, hogy a színház a színjátszásé, és nem szeretné, ha „kabaré­fesztiválokat” rendeznének benne. „Itt a szavakat kell meg­menteni” - mondta. És reméli, hogy a GÍobe-ba, ahová Shakes­peare idején nemesek, katonák, mesteremberek és a nép fiai jár­tak, mindenki eljön. KUTYADIVAT. Elegáns kis felöltőkkel készülhetnek az idei télre a német négylábú kedvencek. Az ígéretek szerint a ruhadarabok előbb-utóbb a magyar üzletekben is megjelennek, így hazai ebeknek sem kell dideregniük. _____________________________________ fotóséra Na ponta már csaknem három órát néz tévét az átlagosztrák, aki ezzel az európai tévénézési ranglista középmezőnyébe került. Egy bécsi napilap szerdán ismertette annak az euró­pai felmérésnek az eredményeit, amelyben összeha­sonlították a tévénézők tévézési gyakoriságát. A múlt évre vonatkozó összesítések alapján Európában az olaszok töltik a legtöbb időt a tv-készülékek előtt: ta­valy egy átlagtalján naponta átlagosan 245 percet né­zett valamilyen televíziós adást. Az osztrákok napon­ta már 162 percet néznek tévét, ami 10 perccel több az egy évvel korábbi időtartamnál, s ez azt jelenti, hogy az osztrákok több mint 70 százaléka naponta már leg­alább egyszer bekapcsolja a televízióját. Az osztrák tévénézési eredmény egyébként az eu­rópai átlagot jelenti, amelytől alaposan elmaradnak a svájciak, akik átlagosan csak napi 141 percet fordíta­nak tévénézésre. (A bécsi lap nem közölt semmit en­nek okairól, hogy vajon talán a svájci tévéadások unalmasabbak-e az európai átlagnál, vagy a svájciak inkább mással foglalatoskodnak szabadidejükben.) Az osztrák háztartások tv-készülékkel való ellátott­sága rendkívül magas: ma már az otthonok 98 száza­lékában van színes televízió, s a lakások közel felében több mint egy tv-készülék. Ausztria háztartásainak 79 százaléka videokészülékkel, 19 százaléka pedig már DVD-lejátszóval is fel van szerelve. A földi sugárzású tv-állomások népszerűsége Ausztriában is jelentősen visszaesett. Ma már csak a háztartások 16 százaléka „kényszerül arra”, hogy más lehetőség hiányában kizárólag csak ilyen sugárzású műsorokat nézzen, mert nincs kábel-televíziója vagy műholdvevős felszerelése. Ausztria egy területen a ranglista élére került a té­vénézési szokások összesítése alapján: tavaly már 46 százalékra nőtt ebben az országban a műholdas adá­sok piaci részesedése, ami a Die Presse szerint a leg­magasabb érték a kontinensen. Detroit a legveszélyesebb Ismét Detroit lett az Egyesült Államok legveszélyesebb váro­sa, míg a legbiztonságosabb amerikai város címével már a ne­gyedik esztendeje a New York állambeli Amherst büszkélked­het egy évente megjelenő kiadvány szerint. A kiadó és kutató társaság idei összesítése szerint százezer la­kosra számítva a michigani Det- roitban történik a legtöbb gyil­kosság, nemi erőszak, rablás, sú­lyos testi sértés, betörés és autó­lopás a tíz éve rendszeresen vizs­gált 350 amerikai város közül. Detroit 1999 és 2000 között is a legveszélyesebb amerikai város volt, tavaly azonban St. Louis foglalta el a helyét. Az idén a ve­szélyességi sorrendben Detroitot a Missouri állambeli St. Louis, a georgiai Atlanta, a New Jersey ál­lambeli Camden és a néhány éve még a legszomorúbb bűnözési statisztikát mutató Washington követi. A legbiztonságosabb ítélt vá­ros immár negyedik éve Am­herst, mögötte a kaliforniai Mis­sion Viejo és Simi Valley követ­kezik. A kiadó az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) őszi statisz­tikai adatai alapján állítja öszsze kiadványát. Az összesítésbe azo­kat a 75 ezernél népesebb városo­kat veszik be, amelyek évente to­vábbítják bűnözési adataikat az FBI-nak az összehasonlítás alap­jául szolgáló hat bűnözési kate­góriában. A 416 oldalas könyv de­cember 8-án jelenik meg, de a tár­saság honlapja előzetes ízelítőt kínál belőle. A kansasi központú cég továb­bi négy statisztikai kiadványa az életminőség, az egészségügy, a bűnözés és az oktatás alapján rangsorolja évente az amerikai szövetségi államokat. amely V8-as motorjával, 2 500 lóerős teljesítményével szaggathatja a német autók betonját. Kérdés, hogy a döcögős magyar utakon milyen sebességet érhetne el a csodamasina. FOTÓ:EPA k á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom