Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)
2003-11-29 / 325. szám
10. OLDAL BEMUTATKOZIK BARANYA MEGYEI ONKORMANYZAT 2003. November 29., szombat Nehéz helyzetben sikerrel gazdálkodtak A Baranyai Megyei Önkormányzat Közgyűlése legutóbbi ülésén még az ellenzék is elfogadta az önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed évi helyzetéről szóló előterjesztést, amely a vártnál előnyösebb képet mutat az erőfeszítések eredményeképpen. A politikai felhangokat kerülendő a könyv- vizsgálói vélemény megállapításaira hagyatkozunk az önkormányzat idei gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetképének felvázolásakor. Ezek szerint az önkormányzat a kötelező feladatainak teljesítése mellett a fizetőképességét megőrizte, likviditási helyzete rendezett volt. Működési célú hitelt az év folyamán az önkormányzat nem vett igénybe annak ellenére, hogy a költség- vetésben jelentős összeget irányzott elő. A fejlesztési célú hitel január 1-i állománya 90,612 millió forint volt, és szeptember végére 183,054 millió forintra emelkedett. A háromnegyed év alatt 12,2 százalékkal, 1,545 milliárd forinttal növekedett a költségvetés főösszege, az előirányzat így 14,197 milliárd forintra módosult. A megváltozott előirányzathoz képest a bevételek teljesítése ösz- szesen 69,4 százalékos volt, jogcímenként azonban eltérő arányban. A felhalmozási és tőke jellegűek kivételével szinte minden jogcímen meghaladta a bevételek teljesítése az időarányos összeget. Ezért nem kellett működési célú hitelt felvenni, és az előző évi pénzmaradványnak is csak 57,1 százalékát vették felhasználtnak. Illő hely illeti a hivatalt Az utóbbi bő évtizedben megnövekedett feladatait a Baranya Megyei Illetékhivatal jelenleg 61 fővel látja el. Tavaly 13282 ügyfele volt és több mint 2,9 milliárd forint bevételt teljesített. Csak éppen az elhelyezése jelent egyre nagyobb gondot. Ingatlant kell bérelni hozzá. A Baranya Megyei Illetékhivatal 1997-től működik a megyei önkormányzati hivatal részeként Pécsett, a Szigeti út 39/1 alatt. A 405 négyzetméteres telken 242 négyzetméternyi beépített alapteriileten áll egy családi házból kialakított, már minden módon bővített hivatali épület, amelynek több szinten összesen 770 négyzetméter a bruttó alapterülete. A telek beépítettségi foka 59,8 százalékos, ezért az épület bővítésére nincs lehetőség.- Az illetékhivatal jelenlegi elhelyezése nem megfelelő a zavartalan hivatali munka ellátására - mondja Lászlómé dr. Kovács Ilona főjegyző. - Különösen kívánnivalókat hagy maga után az ügyfelek kulturált környezetben való fogadása és kiszolgálása. Súlyos gond az is, hogy a folyamatosan sokasodó irattári anyagot nem lehet megfelelően és biztonságosan tárolni. A munkafeltételek is javításra szorulnak. Két éve keresnek megfelelő ingatlant az illetékhivatalnak. Sem a megyei, sem a pécsi önkormányzat nem rendelkezik megfelelő épülettel. Ilyen vásárlása néhány százmillió forintba kerülne, ezért csak ingatlan bérlése jöhet szóba. Az elhelyezésre alkalmas ingatlannal szemben támasztott elvárások: központi elhelyezkedés Pécs területén, 950-1100 négyzetméter alapterület (megfelelő tagoltsággal), jó műszaki állapot, minimális átalakítási költségigény, tömegközlekedési kapcsolatok, parkolási lehetőség, ügyfelek fogadására, valamint irattározásra alkalmas helyiség stb... A megyei önkormányzat közgyűlése február végén határozott úgy, hogy az illetékhivatal ügyfélcentrikus és a funkcióknak megfelelő elhelyezése érdekében ingatlan bérbevételéhez, hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást indít. A közgyűlés gazdasági bizottsága érvényes ajánlat hiányában ezt az eljárást eredménytelennek hirdette ki, amiből a fellebbezések folytán jogi vita keletkezett. Ennek végkimenetelétől függetlenül a közgyűlés úgy döntött legutóbb, hogy új közbeszerzési eljárást szükséges indítani az illeték- hivatal elhelyezése érdekében. A közbeszerzési törvény szerint ugyanis eredménytelen az eljárás, ha a döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától. A közgyűlés ismét hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indításáról döntött. Ismereteink szerint a volt Agrobank-épület, a Konzum Irodaház, a volt Fészek Áruház, a CIB Bank alatti Váradi Antal utcai épületrész jöhet szóba. A megyének az a szándéka, hogy az új helyre költöző ületékhivatalt a legkorszerűbb irodatechnikai berendezésekkel szerelik fel, beleértve az ügyfélhívó rendszert is. A módosított kiadási előirányzat 68,4 százalékát használták fel a háromnegyed év során, az ösz- szes addigi bevétel 98,6 százalékát. Az intézményeknél a kedvező teljesítés aránya sokkal mérsékeltebb, mint a megyei önkormányzati hivatalnál, ahol az éves előirányzat 54,2 százalékát használták csak fel, viszont az intézményeknél az időarányos résztől csak 3 százalékkal maradtak el. Egyébként az összes kiadás 84,1 százaléka az intézmények feladatellátásával kapcsolatban merült fel. A beruházások összértéke a harmadik negyedév végéig 623,6 millió forint volt, a felújításoké 57,256 millió. A beruházások és felújítások kiadása az összes kiadás 6,9 százalékát adták, az előző évben ez az arány 9,7 százalék volt. A könyvvizsgáló megállapítása szerint az önkormányzat és intézményei zavartalan működésének pénzügyi feltételei biztosítottak voltak, és ennek megfelelően takarékos gazdálkodással és a tartalékok további hasznosításával az éves tejesítést kedvezően lehet majd értékelni.- Abban, hogy e nehéz helyzetben lényegesen jobban alakulnak a gazdálkodási körülmények, vastagon benne van az önkormányzat hivatalának és az intézmények dolgozóinak munkája - hangsúlyozza dr. Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke. - Komolyan vették a 2003-as év gazdálkodására vonatkozó döntés- csomagot, amely nemcsak primitív nyirbálásból és költségcsökkentésből áll, hanem nagyon intenzív forrásbevonásból is. A pályázatok révén a gazdálkodásba 800 millió forintot tudtunk bevonni. Ennek 99 százaléka a fejlesztéseket, felújításokat szolgálta. Amikor május végén megláttam a 2004. évi költségvetés alapszámait, hogy körülbelül milyen pályán futhat, érzékelhető volt, hogy nem dúskálunk majd a pénzben. A szakértő kollégák kiszámolták, hogy ha már 2003-ban nem hozunk megalapozott döntéseket a gazdálkodás stabilizálására, akkor 2004-ben akár nagy bajok is lehetnek működési szempontból. Beindult volna a működési hiányt és a működési célú hiteleket folyamatosan növelő spirál. Ennek elhárításában partnerek voltak a képviselők, a köztisztviselői kar, és bár nem nagy boldogsággal, de az intézmények vezetése is. Mindezek eredője, hogy a működési megtakarítások mintegy 300 millió forinttal javítják a 2004-es költségvetés helyzetét. Ez pedig a kalkulált mintegy 600 milliós hiánynak a fele. Azt hiszem, kellő időben léptünk. A közgyűlés arra is kitért, hogy bár a költségvetés szerint mintegy 500 millió forint működési hitel felvételére van jogi lehetőség, november végéig még nem vett fel ilyen hitelt az önkormányzat, és elképzelhető, hogy az egész évet kihúzhatja így, vagy csak jelentéktelen mértékű hitellel.- Ezt komoly sikernek tartom, mert gondolkodásbeli változást jelent, és az intézkedések szerkezeti változásokkal jártak, vagyis kedvező hatásuk nem egyszeri. Az intézkedések eredményeképpen körülbelül 70 álláshely szűnik meg, ugyanakkor mintegy 230 fővel gyarapodott az alkalmazottaink száma. A bővülésből 190 fő komlói oktatási intézmények átvételéből adódott, a többi 40 azonban egyes szolgáltatások bővüléséből, főként a szociális szférában. Vendégfogás jó társasággal Baranya Megye Közgyűlése a megyei ön- kormányzat turisztikai feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében közhasznú társaság létrehozását kezdeményezte 2004. február 28-i határidővel. Turisták Pécsett a Régészeti Múzeum előtt Baranya megye 2000-ben elfogadott turizmus- marketing-terve már stratégiai feladatként határozta meg a szervezeti keretek korszerűsítését. A terv egyik fő törekvése Baranya és Pécs turisztikai tevékenységének összekapcsolása, illetve koordináció révén a pénzforrások koncentrált felhasználása volt. Pécs és Baranya közös, ösz- szehangolt megjelenése az idegenforgalmi piacon elemi érdek. Baranyába alig érkezik olyan turista, aki kihagyná útiprogramjából Pécset, ugyanakkor a megyeszékhely a tapasztalatok szerint két napnál hosszabb tartózkodási időre nem nyújt elég élményszerzési lehetőséget a turisták számára. A városkörnyék és a megye egyéb idegenforgalmi attrakciói ezért fontos szerephez jutnak a vendégmarasztalásban. A megyei önkormányzatnak az a célja, hogy a regionális turizmus irányításában tervezett változásokhoz is jobban igazodni képes, a turisztikai szolgáltatókat hatékonyabban szolgáló modellt alakítson ki a megye és a város közötti ésszerűbb feladatmegosztással. Az uniós példák is azt mutatják, hogy a turisztikai információs irodákat a települések tartják fenn és működtetik. Á térségi, megyei feladatok e téren sokkal inkább a koordinációra, piaci információkra építő stratégiaalkotásra, programkészítésekre, fejlesztésekre, módszertani tevékenységre terjednek ki. Az EU gyakorlatában intézményesült együttműködések alakultak ki a turizmusban érdekelt vállalkozások, a közszféra és a civil szervezetek között, hiszen a turista nem egy szakma termékét vásárolja meg, hanem a térség által nyújtott szolgáltatások összességét.- A tervezett új szervezet közhasznú társaság formában lehetne leghatékonyabb - mondja Tas- nádi Péter alelnök, az együttműködési koncepció elkészítésének felelőse. - Ez a forma a legalkalmasabb a vállalkozói szektor bekapcsolására, ebben érvényesülhetnek leginkább a szakmai szempontok, kellő nyitottságot garantál, miközben az önkormányzati befolyás megtartható. Az önkormányzati mellett a vállalkozók pénzforrásával is számolhat. Kistérségek és civil egyesületek is kapcsolódhatnak az együttműködéshez. Hatékonyabbá váik a külső pályázati források bevonása is. Már a megalakulásakor is 4-5 szereplős, több szférát reprezentáló, bővítésre ákámas társaság létrehozása látszik célszerűnek. A Baranya Megyei Önkormányzat és Pécs Megyei Jogú Váos Önkormányzata mellett egyes kistérségek - a siklósi, a szigetvári -, egy civil szervezet, a Pécsi Vendéglősök Asztátársaságán keresztül pedig több vállalkozó is jelezte elkötelezettségét, érdeklődését a közhasznú társaság iránt. FOTÓ: L. L. Dr. Keresztes Tamás Jól és jó kedvvel segíteni Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszter Pro Caritate emlékérmet adományozott dr. Keresztes Tamásnak, a görcsönyi Kastélypark Módszertani Otthon igazgatójának. Több mint 35 éve dolgozik a szociális szférában dr. Keresztes Tamás, a Baranya Megyei Önkormányzat görcsönyi Kastélypark Módszertani Otthonának igazgatója. Már 1972 óta tölti be ezt a funkciót, de az intézettel öt évvel korábban létesített munkaviszonyt. Kiemelkedő szervezőképességű szakember. Jogász, szakközgazdász végzettségét szociálisott- hon-vezető végzettséggel bővítette, és szociális szakvizsgát is tett. 1998- ban a görcsönyi időskorúak otthonát módszertani feladatok ellátásával bízták meg. A megyei ön- kormányzat úgy ítélte meg, hogy az idős emberekkel való bánásmód és a dolgozók képzése terén végzett munka mintaértékű a többi intézmény számára is. 2000-ben a görcsönyi Időskorúak Otthonához kapcsolták a keresztespusztai intézetet. Dr. Keresztes Tamás most 103 dolgozóval működő, 170 fő ellátásra alkalmas bentlakásos intézményt igazgat, folytatva a elkezdett fejlesztéseket az időskorúak differenciált ellátása érdekében.- A világháború után voltam kisgyerek, amikor nagyon sokan szorultak segítségre. Ebből az élményből és a családunk felfogásából azt a szándékot hoztam a felnőttkorba magammal, hogy ha tudok, segítsek. Ez sokszor sikerült. Nagyon jó emlékem vannak - meséli . - Valószínűleg emiatt tértem el a klasszikus jogászi pályákról. Elröpült ez a 35 év, mert mindig azon voltam munkatársaimmal együtt, hogy a rászoruló embereken segítsünk, igyekezzünk az időskori éveiket szebbé, boldogabbá tenni. Ez elég összetett feladat, mert nemcsak az öregekről kell gondoskodni, hanem a munkatársak megfelelő közérzetéről is, hogy ezt a nem könnyű munkát jól és jó kedvvel tudják végezni. Baranya terve Az Országos Területrendezési Terv július 1-jei hatálybelépésével megteremtődött a megyei terület- rendezési tervek kidolgozásának és elfogadásának jogi feltétele. A megyei területrendezési terv jelenlegi egyeztetési anyaga tartalmazza Baranya térségi szerkezeti tervét és térségi szabályozási tervét a munkarészletekre vonatkozó ösz- szefoglaló indoklással, valamint a várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatások bemutatásával együtt. Az anyagot a megyei ön- kormányzat megküldte az összes települési önkormányzatnak, kistérségnek és illetékes szakhatóságnak. A vélemények kifejtésére 60 nap áll rendelkezésre. ■ Az oldal a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Dunai Imre Minőségi településfejlesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése február végén a településfejlesztés minőségi jegyeit erősítő pályázatokat írt ki. A négy közül a Kulturált települési környezetért pályázat eredménytelen volt, a többi sikeres. Nagy hagyománya van már, hogy a megyei közgyűlés évente olyan pályázatokat is meghirdet, amelyekkel a településfejlesztés minőségi jegyeit erősítő jó példákat jutalmazza. Ezzel ösztönzi az önkormányzatok és közösségek településfej lesztési aktivitását, ugyanakkor a korszerű építészet követelményeit magas színvonalon kielégítő épületek alkotóit is elismeri. A testület idén úgy döntött, hogy pályázati formában támogatást nyújt a védelem alatt álló épületek, építmények hagyományőrző helyreállításához, felújításához is. Ez utóbbi pályázat zárult elsőként és az eredmény már nyilvánosságot kapott. Az Év lakóháza, Építészeti kultúráért és Kulturált települési környezetért pályázatokban is megszületett már a döntés: az ünnepélyes eredményhirdetés december 11-én lesz. Előzetesen most annyit, hogy az Év lakóháza kategóriában egy gör- csöny-keresztespusztai lakóházkialakítás nyerte az első díjat a bronzplakettel. Érdekesség, hogy a ház tervezője maga a tulajdonos. Az építészeti kultúráért pályázaton az első díjat a villányi Erkel Ferenc utca 2. alatt létesült borászati gazdasági központ építése nyerte el. A Kulturált települési környezetért pályázat idén eredménytelennek minősült. Az Év lakóháza Keresztespusztán: gazdasági épületből formálta át a tulajdonosa FOTÓ: LÄUFER L.
