Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-29 / 325. szám

2003. November 29., szombat RIPOR T 7. OLDAL KULTURA­KÜLÖNLEGES RAJZOK PÉCSETT, A MUZEUM GALÉRIÁBAN. Elveszett lapok a XX. századi magyar művészettörténetéből címmel nyí­lott kiállítás tegnap a Káptalan utcai bemutatóteremben. Az év végéig látogatható tárlaton többek között Szántó Piroska, és Bálint Endre raj- zait is láthatják az érdeldődők._________________________________________________________fotó: laufer lászlí Zárt függönyök, zárt térben A nyári szabadtéri játékok egyik fő attrakciója volt a tettyei ro­moknál a Pécsi Nemzeti Színház Salome és Zárt függönyök cí­mű két egyfelvonásosból álló balettestje. Vasárnaptól az elő­adás átalakított szereposztással a Kamaraszínházban látható. A kamaraszínházi bemutatón november 30-án Heródes nem Keveházi Gábor lesz, hanem Lencsés Károly, Uhrik Dórát Heródiás szerepében Kozár Esz­ter váltja fel, és Nagy írisz táncol­ja Salomét. Decemberben (13-án és 22-én) újabb meglepetésszerű váltás lesz a Salome szereposz­tásában, Keveházi Gábor ismét Heródesként áll színpadra, de Uhrik Dóra operettszínházi el­foglaltsága miatt nem tud vissza­térni, helyette az elsősorban szí­nészfeladatokat kívánó figurát Fábián Anita fogja életre kelteni, aki a Budapesti Kamaraszínház­ból jön haza, hogy koreográfus­táncos férjével életében először egy darabban lépjen fel. Fábián Anitától egyébként nem idegen a táncos pálya - korábban a Mű­vészeti Szakközépiskolában táncszakon végzett -, mégha a Pécsi Nemzeti Színházban nem is láthattuk ilyen minőségében. Mint Keveházi Gábor tréfálkoz­va megjegyezte, az biztos, hogy a férj-feleség konfliktusok jó erő­sek lesznek. Hozzátette, hogy örömmel fogadja az efféle kihí­vásokat, a lányával például Bu­dapesten a Zorbában játszott együtt. A Salome díszletei is változnak némiképp, mert a tettyei termé­szetes hátteret nem tudják vissza­adni, ez a darab pedig eleve a vár­romok hangulatát beépítve szüle­tett. Mindenesetre a zárt színtér­ben is próbálják a tettyei látványt felidézni. A Zárt függönyökben nem lesz különösebb újítás, Egerházi Attila koreográfiájával az egyfel- vonásos táncművet azóta több­ször játszották nagy sikerrel Bu­dapesten a Nemzeti Táncszín­házban, ment a Nemzeti Szín­házban és külföldi bemutatókon is. Ebben a darabban a világítás­nak van fokozott szerepe, így a megfelelő fényjátékkal sértetle­nül át lehetett menteni a produk­ciót a tettyei helyszínről. A Zárt függönyök egyébként azt a filo­zófiai alapigazságot boncolgatja, hogy minden nő hordoz magá­ban férfiasságot, és minden férfi női gondolatokat. Napjainkban, az egyenjogúság időszakában ez a felvetés meglehetősen aktuá­lis. A pécsi balettigazgató, Kevehá­zi Gábor azt emelte még ki a tánc­esttel kapcsolatban, hogy az Eger- házi-koreográfia minden mozdu­lata táncos elem, míg a Salomében sok a civil gesztus, a nem komponált mozgás. A kétfé­le megközelítés ugyancsak külön élményt ígér a kamaraszínházi bemutatón. MÉSZÁROS B. E. Ingyen fedelet kapnak Wagner a rádióban Csak Wagner-muzsika szól holnap délután a Pécsi Rádió Pannon Koncert-Tükör című adásában. A szokásos időben, 17 órakor kezdődő műsor a Howard Williams vezényelte tavaly januári pécsi koncertre épít. A zenebarátok a Parsifal nagypénteki varázsa és a Siegfried rajnai útjai zenekari részleteit követően A Walkür 2. felvonását hallhatják. A kon­cert kiváló szólistái Somogyi Eszter, Molnár András és Kuncz László voltak. ________________________!«! La punk tegnapi számában ír­tunk egy pécsi belvárosi parkoló­ban, hat hónapja autóban élő párról. Emlékeztetőül: a baleset­ben fél lábát elveszített hivatásos teherautósofőr, Németh László és tüdőembóliás párja, Ica kálvári­ája akkor kezdődött, amikor a szomszédok helyett is kifizették a villanyszámlát, és nem az ön- kormányzati lakás bérét adták postára, emiatt kitették őket. Egy darabig fűtetlen garázsban lak­tak, onnan vezetett az egyetlen út a parkolóba. Némethék mától - ugyan csak átmenetileg - fedél­hez jutottak. A cikket olvasva a pécsi Hrabovszki János szerkesz­tőségünkön keresztül felajánlot­ta, hogy legalább tavaszig in­gyen Némethék rendelkezésére bocsájtja a homoktetői, fűthető hétvégi házát. Hrabovszki úr ar­ra a kérdésünkre, hogy miért ilyen önzetlen, kérdéssel vála­szolt: Ilyen történetet hallva az ember, ha teheti, miért ne segíte­ne? Némethék némi laufot kaptak - legkésőbb tavaszig tehát más­nak is jut idő a gondolkodásra. B.Z. Keserű Ilonát köszöntötték Születésnapi köszöntő volt tegnap este 18 órakor a Pécsi Galériában. A Fiatal Festők Keserű Ilona köze­lében Pécsett 1983-2003 című kiál­lítás résztvevői: 33 kiállító tanít­vány és a tisztelők köszöntötték a nemzetközi kortárs festészet és a hazai festőművészet kimagasló alakját, Keserű Ilonát, a Pécsi Tu­dományegyetem Művészeti Kará­nak professor emeritusát, doktori programvezetőjét. A Kossuth-dí- jas Érdemes Művész maga is sze­repel néhány művével a vasárnap még megtekinthető kiállításon. _______________________Bjy ____________Futnak a képek____________ Pi edonna, a szamuráj Az új középkor című tanulmányá­ban Umberto Eco párhuzamot von a mi időnk és a reneszánsz előtti évszázadok között: „A két kor csak­nem tökéletesen megegyezik ab­ban, hogy így vagy úgy, hasonló di­daktikus vágyálmoktól vezérelve és egy... patemalisztikus terv hasonló ideológiai álcázásaképpen vizual- itással próbálja meg betölteni azt a szakadékot, amely az értelmiségi kultúra és a nép kultúrája között nyílt” - írja a szerző. Az efféle vizualitás, amelyet napjainkban a tömegkultúra képvi­sel, nyers és erőteljes effektusokra épül, elsorvasztja a fogalmi gondol­kodást, miáltal könnyen manipu- lálhatóvá teszi a befogadót. Egyik furcsa „eredménye”, hogy szellemi értelemben eltünteti az életkorokat. Az írásbeli műveltség ugyanis éles határt vont a gyerekek és a felnőt­tek közé azáltal, hogy az előbbiek, nem ismervén még a betűvetést, és nem rendelkezvén a folyamatos, értelmes olvasás képességével, nem juthatnak hozzá bizonyos, nem nekik való információkhoz, amelyek így a felnőttek „titkai” ma­radnak. Ezzel szemben ma egy há­roméves gyerek is bekapcsolhatja a tévét, és szemtanúja lehet brutális erőszaknak vagy szexjelenetnek. Bizonyára a vizuális üzenetek e „kódolatlansága” is szerepet játszik abban, hogy valódi gyerekek he­lyett sokszor koravép, liliputi fel­nőttek vesznek körül bennünket, akik infantilis szülők társaságában nézik ugyanazokat a műsorokat. Ebben az értelemben „középko­ri” film Quentin Tarantino Kill BiU című alkotása. Primitív meséje sze­rint hősnője, aki a szépnek jóindu­lattal sem nevezhető, ám kétségkí­vül tehetséges (és ezért jobb sorsot érdemlő) Urna Thurman alakít, megelevenedvén haló poraiból (hi­szen közvetlen közelről golyót rö­pítettek a fejébe, majd szitává lőt­ték, de megúszta négy év kómá­val), akkurátusán és könyörtelenül bosszút áll ellenfelein. Mivel a szá­lak Japánba vezetnek, a rendező­nek lehetősége nyílik arra, hogy a távol-keleti akciófilmek stílusában dolgozhasson, sőt az egyik epizód egy silány képregény durva grafi­kai alakját ölti. A technika amúgy kivételesen magas színvonalú. Sokkoló közel­képek, kardpengén tükröződő hát­terek, bravúros hanghatások, a pisztolygolyó röptében lefényké­pezve. Elismerésre méltó és szánal­masan nevetséges egyszersmind. A helyzetek a Piedone-filmek dramaturgiája szerint szerveződ­nek: száz mafla ellen egyetlen le­gény a gáton, aki ezúttal leány. „Piedonna”. Csakhogy Bud Spen­cer megelégedett azzal, hogy jól szájon vágta, s rendre elpáholta el­lenfeleit (mint Fülig Jimmy, akinél a „kivégzés” is úgy zajlik, hogy a vár fokán a büntetőosztag tagjai felpofozzák az elítéltet), ezzel szemben Urna Thurman szigorú­an levagdalja ellenfeleinek karját, elmetszi inukat, kiontja beleiket és lecsapja koponyájuk tetejét, hogy kilátszik az agyuk. És minthogy Tarantino vüágában az emberek­ben vénák és artériák helyett locso­lócsövek vannak, a harcok során elszenvedett sérülések következté­ben kiapadhatatlanul fröcsög és árad belőlük a piros zuhatag. Ez a fröcsögés és áradás akadályozza meg, hogy bohózatnak lássam a filmet, pedig lényege szerint az lenne. Bizonyíték erre az a jelenet, amikor Urna Thurman száz harcos feltrancsírozása után kardlappal el- fenekel, majd hazazavar az anyjá­hoz egy szamurájgyereket. Utána azonban összevonja a szemöldö­két, és lemészárol még száz har­cost. „Szerintem sikerült elérnem a kellő egyensúlyt - nyilatkozta film­jéről az önbizalom hiányában a leg­kevésbé sem szenvedő rendező -: előbb odaütök, ahol a legjobban fáj, aztán egy mozdulattal derültsé­get keltek. Ennyi az egész titok.” Valóban? Nagy Imre Urna Thurman, a pást úrnője a harcosok gyűrűjében Egy öregember emlékirataiból Január 21-én lesz kerek 204 éve, hogy Pécs Szabad királyi város ran­got kapott. Évszázados küzdelem után elérték, hogy ne legyenek a püspökség hűbéresei. Mária Terézia szabadító okmányát, április 19-én ünnepélyes keretek között hirdették ki. A királyi deputációt kamarai ta­nácsnok és helytartótanácsi megbí­zott vezette. Már a város határában népes küldöttség fogadta a magas rangú vendégeket. A menet élén zászlókkal, dobokkal, kürtökkel, díszegyenruhában 83 magyar lovas, őket horvát gyalogosok követték, utánuk a Kinszky lovasezred zene­kara majd 96 német és 100 magyar gyalogos után a sort 50 német lovas zárta le. A városkapunál a jegyző és bíró átadták a kulcsokat, de némi beszéd elhangzása után visszakap­ták őket. A Havi-hegyen tarackok durrogtak, a királyi diplomát felol­vasták a népnek, majd a Fő téren la­koma. 1100 zsemlét osztottak szét, 6 nagy hordót vertek csapra fehér- és vörösborral, ökröt sütöttek. A há­rom külvárost is számolva, mintegy 900 ház állt ekkor Pécsett. Az ünnepség költségei elenyész­tek, a korábbi kenőpénzek és a fel­halmozott adósság nagyságához képest. Mert bár a bécsi udvar tá­mogatta a város rangra emelését, de a kerékvetőt is meg kellett veszte­getni a Burgban. Hiába, akkor még nem szűkült a bankokra a főtisztvi­selők érdeklődése. Szegény Lákóczy Mihály, aki ne­mes és nemtelen eszközökkel egy­aránt a város felszabadításán fárado­zott évtizedeken át, egyszer ezt írta Bécsből: „ A referens már audenciát sem ad nekem, mert bizonyára ajándékokat vár”. Bezerédy Győző szórakoztató leírása szerint, az ud­varhoz vándorló ajándékok listáján füstölt szalonna, hal, nyúl, fácán, fo­goly, fenyőmadár, szilvapálinka és bor, bor, bor mellett, az altkor divat­ba jött tekenyősbéka is szerepelt. Egyszer kerek 650 levesnek való mocsári teknőcöt küldtek Bécsbe. A mellékkiadások tehát meghaladták a szabadság megváltásának díját, holott az sem volt semmi. Ám a kis- hitűekkel szemben a város vezetői bíztak Pécs legfontosabb gazdasági erejében, a borból származó jövede­lemben. Mert a harc lényegében ezért folyt. A földesúri jogokkal rendelke­ző püspökség egész évben mérhet­te korcsmáiban megtermelt borát, a városi polgárok csak Szent Mihály napjától (szeptember 29.) Szent Györgyig (április 24.) A földesúr­nak 40 kocsmája volt, a városnak hármat akartak engedélyezni. A szabaddá válás után minden bor­mérés a város polgáraié lett. Ki is fi­zették az adósságot két év alatt. De a küzdelem epizódjait, ma már komikusnak látjuk. Zolnay Jó­zsef városi jegyző jegyzőkönyvet is hamisít a város érdekében. Ki is rú- gatja a püspök. A vezetőket erköl­csileg rágalmazzák, száműzik, de viszszaiopja lopja őket a Tanács. A küzdelem élharcosa Lákóczy, aki a makacs Berényi püspök dolgozó- szobájába is belövetett a katonák­kal, nyomorban hal meg. Tragiko­mikus játék lehetne a végjátszma: A felvüágosult s a város kultúrájáért oly sokat tevő Klímó György is el­lenállt püspöksége kezdetén, de lel­kiismeretére hallgatva, hamar a fel­szabadítást támogatók mellé áll. De hiába kérte, a Szentszék ezt nem engedte. Caraffa bíboros azt írta Klímónak: „Őszentsége még a béke reményében sem jánrlhat hozzá.” Már a társuralkodó II. József is a pé­csieket támogatta, de meg kellett várni Klímó halálát, s amikor nem volt püspök, akinek Rómának en­gedelmeskedni kell, akkor írta alá a királynő, a szabadító levelet. Bezerédy Győző Pécsről szóló könyvei alapján még sok érdekes történettel villoghatnék, s tán ha ideje jön meg is teszem, de most aktualitása van annak, hogy ennyikét is elmondtam. A Tüke Alapítvány és a Polgári Kör Pécs Egyesület, úgy döntött, hogy Tüke-díjat alapít, a „hagyomá­nyos” pécsi polgárság (a tükék) szellemiségének és hagyományai­nak őrzésére s azok tiszteletére, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a város és polgárai fel- emelkedésének érdekében. A díj átadására először 2004. ja­nuár 21-én, majd ezt követően minden évben január 21-én kerül sor, a hajdani polgári törekvések, történelmi győzelmének napján. A díj, Fürtös György Tüke kútjának kicsinyített mása. A díjat az nyer­heti el, aki élete során kiemelkedő­en sokat tett Pécs városáért, segítet­te hagyományaink őrzését, önálló szellemének kialakulását, a város polgárainak megbecsülését. Előny­ben részesül, aki maga is Tüke. A díj odaítéléséről a „Tüke Díj Kura­tóriuma” dönt, a beérkezett javas­latok alapján. A felkért kuratórium tiszteletbeli elnöke Habsburg György rendkívü­li és meghatalmazott nagykövet, tagjai: Garadnay Balázs püspöki helynök, Halmos Gábor Pannon Power Holding Rt. irodavezetője, dr. Bruhács János jogász, egyetemi tanár, Tillai Aurél zeneszerző, egye­temi tanár és Kerényi János PK hu­mánpolitikai igazgató. A kuratórium arra kér minden pécsi tűkét és nem tűkét, személyt és civü szervezetet, hogy tegyenek javaslatot azokra a személyekre, akik megítélésük szerint, méltóak lehetnek a Tüke-díjra, és javaslatai­kat december 20-ig juttassák el a Civil Közösségek Háza 7624 Pécs Szent István tér 17. Címre, Tüke Kuratórium jelzéssel. A díjat, ünnepélyes keretek kö­zött, a Székesegyházban, a kurató­rium tiszteletbeli elnöke adja át. A Tüke-díj megalapításával pár­huzamosan szeretne az alapítvány egy kiadványt is megjelentetni a tükékről. Tűkének tekintendő, aki minimum harmadíziglen pécsi szár­mazású (vagy legalább egyik nagy­szülője pécsi születésű, vagy a pécsi temetőben nyugszik). Ezt erősíti, ha a családnak volt vagy van szőlő j e Pé­csett vagy környékén. Tisztelettel várják a tükék jelentkezését a Civil Közösségek Háza fenti címén, vagy a kerenvi@dravanet.hu e-mail cí­men. Ha megadja nevét, vagy elér­hetőségét az alapítvány megkeresi a kiadványhoz szükséges információk érdekében. Bükkösdi László Tüke-díj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom