Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)
2003-11-27 / 323. szám
I 2003. November 27. csütörtök R I P 0 R T 7. OLDAL KULTÚRA Kínzó-vágyó szerelem Az asszonylélek szenvedélyeibe és rejtelmeibe vezeti be közönségét holnap este a Művészetek Házában Simon Andrea színésznő. A szép lány panasza című előadóest 19 órakor kezdődik. A költészet, mint az adók, a matematika és a háborúk, a férfiak mulatsága. Van is olyan irodalomtörténészi nézet, amely szerint a női lírával kapcsolatos elvárások (népies, mágikus, homályos, nem intellektuális) valójában azt a hiedelmet támasztják alá, amely szerint a nőköltészet ősi, azaz megújulásra képtelen. Hogy ez mennyire nem így van, azt bizonyítja A szép lány panasza című, majd negyven csodálatos költeményt tartalmazó összeállítás, amelyet Simon Andrea számára Bükkösdi László készített. A rendező néhány óegyiptomi strófa mellett elsősorban modem illetve ma élő költőnők verseiből válogatott, így elhangzanak többek között Bede Anna, Nádasdi Éva, Makay Ida, Rakowszky Zsuzsa, Szécsi Margit, Szilágyi Eszter Anna, Takács Zsuzsa, Tóth Éva sorai. A szerelem, vágyódás, csalódás, magány és reménykedő várakozás Simon Andrea átélt, kiérlelt, hiteles közvetítésével bontakozik ki. A Pécsi Nemzeti Színház tehetséges színművésze - aki az elmúlt évadokban több sokoldalú női szerepben is sikerrel mutatta meg magát - egyfajta lélek- fejlődést ábrázol, legalábbis az ígéretes előbemutató szerint. E beavatási folyamatban kiváló társa a zenét szerző Rozs Tamás, aki több, mint közreműködő, társelőadónak mondhatnánk. S hogy kinek ajánljuk az estet? Férfiaknak, nőknek, költőknek és vágyakozóknak. Férfiaknak, akik megérezhetnek valamit abból a szenvedélyből, ahogyan egy asszony istenként imádja őket; nőknek, akiket ezek az istenek elhagynak, de ők mégis szeretik a hűtleneket; költőknek, akikben visszhangot vernek a szavak; és vágyakozóknak, mert oly sokan vannak manapság, akik félnek szeretni és élni. h. i. gy. Simon Andrea és Rozs Tamás fotó: tóth l. Pilóta végtisztesség Emléktábla a királyi légierő hősi halottjának A kecskeméti Puma Harcászati Repülőszázad pilótái emléktáblát helyeztek el a héten a vásárosdombói temetőben Buzogány Lajos sírján. A hősi halott hajdani végzetes, utolsó repülése a település légterében ért véget. Vadászatra kaptak parancsot a pilóták. Buzogány Lajos hadnagy is köztük volt. 0 azonban nem tért vissza a bevetésből. A parancs 1945. január elsején hangzott el. A 24 éves fiatalember a légierő jól képzett, ígéretes pilótájaként már több hadi cselekményben vett részt. A pápai központból kiképzés után Veszprémbe, a „Puma” osztály kötelékébe vezényelték. Utolsó bevetésén sikertelen kényszerleszállást hajtott végre Vásárosdombónál. Elvesztette eszméletét, majd a tanúk szerint a megszállók fejbe lőtték. A holttestet az éjszaka leple alatt lopták be a faluba a vásárosdombóiak. A halotti anyakönyv szerint Csertán Ernő káplán a katolikus egyház szertartása szerint temette el. A pilóta emlékének nemcsak a helyiek áldoznak a Hősök Ünnepén és a halottak napján, hanem a mai katonai repülők is. A Magyar Királyi Légierő Puma Vadászrepülő Osztálya a Magyar Honvédség légierejének is példaképe. Különösképpen a Puma nevet jelenleg is viselő harcászati repülőszázad büszke a névre. Ezúttal különleges hangulata volt a novemberi megemlékezésnek. Szó szerint az égből szállt alá a nemzeti zászló, amit Buzogány Lajos sírjára borítottak a kedden Kecskemétről érkezett Puma század pilótatisztjei. A Hegedűs Ernő alezredes, parancsnok vezényletével lebonyolított katonás szertartáson a temető fölött elhúzó helikopterből ejtőernyővel kiugró katona kezében lobogtatta meg először a szél a lobogót. A pilóták célja ezúttal az volt, hogy megadják a végtisztességet a térségben hajdan elesett fiatal bajtársuk emlékének. Emellett emléktáblát is elhelyeztek a síron. Úgy emlékeztek a hősi halottra, ahogyan azt a pilóta vég- tisztesség megkívánja._______b.k. Magyarul - magyarán M minden „történhet”? Meghalt Kelle Sándor A Pécs-baranyai képzőművészet jelentős alkotóval lett szegényebb: hosszantartó súlyos betegség után, 90 éves korában, szombaton hajnalban elhunyt Kelle Sándor festőművész. Az 1913-ban, Jánoshalmán született alkotó 1943-ban állított ki először Pécsett, azóta kötődött a városhoz. Réti István növendékeként vált művésszé, pályáját Mohácson kezdte, majd 1946-ban Pécsett letelepedvén gimnáziumi, tanítóképzői, tanárképző főiskolai tanárként működött. Számosán vallják magukat tanítványának. Kitüntetései sorában ott a Székely Bertalan Emlékérem, a Janus Pannonius-díj és az 1997-es Pro Civitate Pécs elismerés. A Pécsi Kisgalériában 1993- ban mutatta be utoljára legújabb műveit. ■ A szociális munkáért A Szociális Munka Napja alkalmából munkájuk elismeréseként a közelmúltban Kökény Mihály minisztertől Pro Caritate kitüntetést vett át Dr. Keresztes Tamás, a Kastélypark Módszertani Otthon görcsönyi igazgatója, és VUlantné Kuhn Anna, a BMÖ Boróka Otthon Helesfa igazgatója. A Baranyai Megyei Önkormányzat dísztermében ez alkalomból Nagy János díjat adtak át Kovács Antálnénak, a Baranya Megyei Módszertani Központ osztályvezetőjének. A megyei önkormányzat elnökének a tótüntető díját Murányi Katalin, a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Szak- szolgálat volt igazgatója, valamint Kisbalázs György, a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ munkatársa kapta meg, csikós k. Az anyanyelvi műveltségére valamit is adó rádióhallgató, tévénéző naponta találkozik nyelvi botlásokkal, szaknyelven bakikkal. Magam is így vagyok ezzel. Van, amikor nem is jut el a tudatomig, hogy az a mondat, amelyet a Kékfénynek különben magabiztos műsorvezetője rögtönzött a Somogyi Tamás-ügy fölvezetéseként, maradandó hatással volt rám. így hangzott: „Rossz hibás fordítás történt.” - De mi is a bajom ezzel a szöveggel?! Kezdjük a végén! Tudjuk, ha megtanultuk, hogy az ige mint legfőbb szófaj nemcsak cselekvést fejez ki, hanem történést is. Mi a különbség közöttük? Röviden: az első aktív és személyes, a második passzív. A mi nyelvünk a maga egészében, szerkezeténél, alkatánál fogva aktív nyelv, ami a nyelvi magatartásra is vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy ha lehet, megjelöli a cselekvő személyt és kapcsolatát az igével, sőt jelzi még az elvontabb összetartozást is, például gyakran kiteszi a birtokos személyjeleket (régebben - ragokat) akkor is, amikor más nyelvek elhagyják őket. Példánknál maradva: sok minden történik, megtörténhet, ha nem tudjuk vagy nem akarjuk megnevezni a kiváltó okot vagy még inkább akkor, ha nem tudjuk, hogy kit terhel a felelősség (kiemelő hangsúllyal jelzem). A szóban forgó esetben egy ártatlan ember meghurcolását okozta a történés. így fogalmazva háttérben marad, névtelenné válik „elkenődik” a fordító. Pedig tudjuk, hogy mi minden múlik a fordító, esetenként az élőszavas fordító, a tolmács felkészültségén. A személytelenné vált szót, a fordítást két jelző is nyomatékosít- ja. Logikusabb lett volna, ha a sorrendjüket fölcseréli. A hibás ugyanis enyhébb elítélést fejez ki, mint a rossz, amely summá- san marasztalja el a történést. Ha meg a beszélő nem érzékeli ezt a különbséget, akkor azonos nyomatékkai, hangsúllyal kellett volna ejtenie. Erre már nem emlékszem, de ha írásos nyoma is van valahol ennek a szereplésnek, akkor a kettő közé vesszőt kell tenni. Úgy érzem, a mondottakból levonható tanulság hasonló jellegű szövegek megszólaltatásában mások számára is megszívlelendő. A személytelenség másik nyelvi előfordulása az iskolában, testnevelés órán, közösségi megmozdulások szervezésekor fordul elő vezényszószerű felszólításokban. Ilyen a: Feláll!, Nem beszél!, Sorba áll! stb. Helyesen: Álljatok fel vagy álljanak fel! (A talán még gyakoribb: Felállni! - sem fogadható el.) Ne beszéljetek vagy ne beszéljenek! Nem fogadható el a Balogh Jani nem beszélget! és a Nyári Panni sorba áll! sem. Ki van ugyan téve a cselekvő alany, de távoli marad a kapcsolat a beszélő és a megszólított között. Valamint nem kijelentésről, hanem felszólításról van szó. Ezért a példák helyesen így hangzanak: Balogh Jani, ne beszélgess! Nyári Panni, állj sorba! Rónai Béla Az ejtőernyős katona hozta a lobogót, amellyel Buzogány Lajos sírját borították Magyarbólyi szennyvíz: erjedő indulatok Biológiai szennyvíztisztító építésébe kezdett a közelmúltban három baranyai falu: Magyarbóly, Illocska és Kislippó. A módszer a megyében eddig egyedülálló, az ötlet jó. Mégsem mennek simán a dolgok.- A szennyvíztisztító Magyarbóly és Lapáncsa között, a földemmel szemközt lesz, egy út választja el a két területet. A polgár- mester, Blázsovics Attila korábban behívatott, és arra kért, járuljak hozzá, hogy szolgalmi jogot tetethessenek a földemre, hogy azon keresztül vihessék a vezetéket - kezdi a történetet a magyarbólyi Pfeifer József. - Elvi akadálya nincs, mondtam, de ha a szolgalmi jogot ráteszik a földre, annak csökken az értéke. így anyagi ellenszolgáltatás fejében esetleg hajlandó vagyok tárgyalni róla.- Mekkora az Ön területe, és mennyi pénzt kért?- Kilenc hektár - a pénzről pedig hadd ne beszéljek, de nem két fillér. Hogy ebből mennyit érintett volna a szolgalmi jog? Odáig nem jutottunk el. Azt nem tudom, hogy a mezsgyétől tíz, húsz vagy ötven méterre, de mindenképpen ezen a területen akarták átvinni a vezetéket. Ám miután nem egyeztünk meg, a polgármester azt mondta: akkor a szomszédommal fog dűlőre jutni - állítólag ez ingyen sikerült is. A beruházás jó másfél hete megkezdődött. Pfeifer József azt mondja, teljesen véletlenül járt arrafelé, és így fedezte föl, hogy a földjét összejárták a munkagépek, a vezeték pedig a mezsgyén, illetve jó százötven méter hosz: szán az ő területén megy. Állítása szerint, miután kérdőre vonta az építésvezetőt - aki, mondja Pfeifer, elismerte, hogy valóban áttévedtek az ő földjére -, arról beszélt neki, hogy a polgármester úgy tájékoztatta: a gazdákkal megegyeztek. Ezek után, folytatja, a polgár- mester elé állt, hogy a hozzájáruló nyilatkozata nélkül hogyan merték elkövetni a birtokháborítást? Blázsovics Antal állítólag azt válaszolta, hogy a reklamáló csak a saját érdekeit nézni, a közért nem tesz semmit. Egyébként is adjon neki két napot, ami alatt kiveteti a csövet, és a tervrajz szerint, a telekhatártól két méterre rakatja majd le. Ez volt november tizenhetedikén, másnap a föld tulajdonosa kapott egy levelet az önkormányzattól, hogy a nyomvonalat akkreditált geodéták határozták meg, az így van jól. Pfeifer József múlt csütörtökön ügyvédhez fordult. A cél, hogy induljon államigazgatási eljárás, ennek keretében szedjék föl a vezetéket. De ha az önkormányzat megfizeti a korábban kért pénzt, maradhat a cső a földben. Ha egyik verzió sem jön be, perre viszi a dolgot. Más, ugyancsak Pfeifer úrral összefüggő momentuma is van a magyarbólyi szennyvíz-beruházásnak. Mielőtt az önkormányzat beadta a pályázatát, amiben a tisztító kialakítása mellett egy 12 köbméteres szippantókocsi vásárlása is szerepelt, kiderült, hogy egy ilyen autó kevés lesz. Ezért - állítja - anélkül, hogy megkérdezték volna, az elküldött anyagban Pfeifer szippantókocsiját szerepeltették, mint később majd fuvarozó autót. Ami azért is figyelemre méltó, mert a vállalkozónak most sincs folyamatosan munkája, miután nincs rá akkora igény. Ellentmondásosnak tűnik továbbá, hogy egy ideig arról volt szó, és korábban lapunknak a polgármester is arról beszélt: a jó hatásfokú biológiai tisztítás alap- feltétele, hogy a szennyvizet portánként szivárgásmentes műanyag konténerekben tárolják, ahonnan tíznaponta vinné el a szippantó. Ennél tovább nem állhat a „lé”, mert megöli a szennyező anyagokat lebontó baktériumokat. Ezzel szemben a polgár- mester utóbb mindenkit megnyugtatott a faluban, hogy maradhatnak a régi pöcegödrök - ez szerepel egyébként a szerkesztőségünkhöz eljuttatott faxában is. Blázsovics Attila, Magyarbóly polgármestere: - A Pfeifer József területén mi nem építettünk semmit, hanem a szomszédjának a földjén, akivel megegyeztünk. Én a terveknek megfelelően ott építtettem nyomóvezetéket, ahová a vízjogi engedély szól.- Volt szó előzetes egyezkedéstől?- Hogy a Pfeifer József mit mond vagy mit sem, az nem az én dolgom. Nem engedte meg, hogy az ő földjén vigyük a vezetéket, ezért nem is vittük ott.- Ön állítólag azt mondta a faluban, hogy maradhatnak a régi gödrök. '- Mi ebben a probléma?- Úgy tudjuk, hogy a tisztító a műanyag konténeres megoldással működne igazán hatékonyan...- A valóság az, hogy megépítjük a biológiai szennyvíztisztítót, vásárolunk egy szippantóautót, és januárban, amint megindulnak a strukturális alapok, csatornaépítésre fogunk pályázni. A vezeték kilencven centi mélyen, és a határtól másfél-két méterre megy, a vízjogi engedélyeknél nyomóvezeték esetében nincs meghatározott védőtávolság. Pfeifer József egyébként ellenérdekelt, azért ellenzi az önkormányzat terveit. Pfeifer József ahhoz, hogy a 160 méteres vezeték a földjén mehessen, ötmillió forintot kért az önkormányzatoktól, amit azok nem voltak hajlandók kifizetni. Nekünk itt most meg kell állnunk. Az ügy pedig fut tovább a maga kényszerpályáján. BALOGH ZOLTÁN
