Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-25 / 321. szám

2003. November 25., kedd KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL GYERMEKRAJZ-KIÁLLÍTÁS PÉCSETT. A Szivárvány Gyermekház ad otthont ezekben a napokban a pécsi kisiskolások rajzbemutatójá­nak amelyet a vasúti közlekedés témakörében hirdettek. A pályázatra beérkezett több száz alkotás közül a legérdekesebbeket tekinthetik meg az érdeklődők a hét végéig. _________________________________________________________________________fotó, LÄUFER LÁSZLÓ Pé csi politikai tanulmányok A PTE BTK Politikai tanul­mányok tanszéke először je­lentetett meg kötetet. A Pécsi politikai tanulmányok I. cí­mű könyv Választások egy­kor és ma címet viselő részé­ben Kákái László, ár. Kunszt Márta és Laczkóné dr. Tuka Ágnes, A regionális politika, közpolitika részében Pálné dr. Kovács Ilona, Brachinger Tamás, Sifler József, a Nem­zetközi politika részében dr. Csizmadia Sándor, Nuber István és Tarrósy István, a Politikai filozófia, politikai gondolkodás történet részé­ben Kern Tamás, dr. S. Sza­bó Péter és dr. Bretter Zoltán írása szerepel. Versek magyarul, horvátul Hároméves munka eredményeképpen a napok­ban jelent meg a kortárs magyar és horvát köl­tészetet bemutató egy-egy antológia: a magyar költőké Eszéken, természetesen horvátul, míg a horvátoké Pécsett, magyarul. A kezdeményezés az Eszéken megjelenő Knjizevna Revija lapot dicséri, amihez később csatlakozott a Jelen­kor szerkesztősége is. Az ügy egyik fő előremozdítója volt a pécsi illetőségű Medve A. Zoltán, aki négy éve az Eszéki Egyetem magyar lektora. A válogatást horvát részről Goran Rem költő, iroda­lomtudós végezte, aki azt vállalta, hogy A melankólia krónikája című kötetben egybegyűjti a posztmodem horvát költők legjelesebbjeit. A kötet így az utóbbi 60 év panorámája lett, a könyvben szereplő legidősebb szerző, Bora Pavlovié 1922-ben született, míg a legifjabb, Dorta Jagic, 1974-ben. Összesen 39 horvát költő mutatkozik be magyarul, igaz, hogy akad köztük aki csupán egy vagy kettő verssel. A mai horvát költészetben való eligazodást Goran Rem bevezető tanulmánya teszi könnyebbé. A horvátoknál megjelent kötet válogatója és szer­kesztője Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője azon volt, hogy a könyvbe bekerült 19 magyar költő­ről - Faludy Györgytől Orbán János Dénesig - a ver­sek olvastán a lehetőség szerint árnyaltabb portré ala­kuljon ki, azaz egy-egy szerzőtől 8-12 vers található meg horvátul. Arra is ügyelni kellett, hogy az úgy­mond „jól fordítható” versek kerüljenek előtérbe, ami egyes költők esetében nem egyszerű feladat, hiszen Petri György vagy Parti Nagy Lajos esetében sokszor a többnyire lefordíthatatlan szójátékok azok, amik a verset működtetik. A két antológiát a közelmúltban a Zágrábi Könyvvá­sáron mutatták be, meglehetősen nagy visszhangot ki­váltva. A felolvasáson a szerkesztők mellett Bertók Lász­ló, Tolnai Ottó, Parti Nagy Lajos és Kukorelly Endre, ü- letve horvát részről Sanja Pilic és Ivan Herceg vett részt. A tervek szerint decemberben, illetve januárban A melankólia krónikáját és a Jelenkor-antológiát Eszéken, Pécsett és Budapesten is bemutatják majd. M. K. A sör fizikájáról Fizikai kísérletek sörrel - ezt a nem mindennapi címet viselte a szekszárdi Elblinger Ferenc előadása, amit a fizikus a Domi­nikánus Házban tartott az Egy kis esti fizika című ismeretter­jesztő sorozat keretében. Maga az előadó is csodálkozott kis­sé, hogy milyen sokan gyűltek ösz- sze ezen az estén: most harmadszor szerepelt Pécsett, de ennyien még sosem voltak kíváncsiak a mondan­dójára. Kérdés, hogy a hívószó a sör volt vagy a fizika? Elblinger Ferenc voltaképp egyetlen dolgot szeretett volna de­monstrálni, méghozzá azt, hogy egy fizikusi vénával megáldott em­ber miképp közelít a világ dolgai­hoz, jelen esetben a sörhöz. A sör­höz, amit valóban sokan kedvelnek, de amivel - mint az este során kide­rült -, nem csupán szomjúhozó vagy baráti társasággal ücsörgő pol­gárként lehet kapcsolatba kerülni. Elblinger Ferenc vallja, kevés tö­kéletes emberi találmány létezik, de az egyik mindenképpen a sör (a másik - vélekedése szerint - a bi­cikli). Rövid fizika-kultúrtörténeti kitekintésében emlékeztetett rá, hogy Joule, akinek nevéből a mun­kássága iránt való tisztelet révén mértékegység lett, maga is sörfőző volt, sőt utóbb sörgyáros nagyipa­ros. A 20. században pedig Glaser, aki a buborékkamra feltalálásával érdemelte ki a Nobel-díjat, felfede­zését egy frissen csapolt korsó sör mellett ülve tette, amikor is a sör­ben keringő buborékfonalak útját kezdte vizsgálni. Elblinger Ferenc kísérletei a sör paramétereinek leírását jelentik. Vizsgálta például az ital viszkozitá­sát, belső súrlódását, feltételezve azt, hogy a szupermarketekben vá­sárolható sörök árbeli különbsége valamennyire arányos azzal, hogy kevésbé vízszerűek... A kísérlet rop­pant egyszerű volt: két, párhuza­mos pályát befutó csőbe vizet, illet­ve adott fajtájú sört töltött, majd azt mérte, hogy egy üveggyöngy meny­nyi idő alatt süllyed le bennük. Az igaz, hogy az olcsó sörök a vízhez elég közel álló viszkozitást mutat­tak, de az is tény, hogy az egyes sör­fajták esetében az ár emelkedése nem jelentette egyben a sűrűségük növekedését is. Hasonló kísérlettel mérte a sörök felületi feszültségét, feltételezve, hogy a jó söröknél egy­re kisebb ez az érték, hiszen minél jobb egy efféle nedű, annál jobban illenék habzania! Egyszóval - mint valószínűleg a világon létező összes anyag eseté­ben - a sörrel is lehet kísérletezget­ni. Mint ahogy az is biztos, hogy a sör fizikája után lehetne tartani egy előadást a sör metafizikájáról is. . ______________________II. K. Tv-jegyzet Nagyon állat Amióta Stohl András tévés szemé­lyiséggé vedlett, igencsak felhe- vült állapotban leledzik. Élőhelye egy ideje a karibi szigetvilág köze­pe tájéka, ahonnan olyan vehe­menciával bocsátja a légtérbe mondandóját, mintha hallgató­sága az óceán túlpartján igyekez­ne meghallani őt. A nagy leszá­molás elkezdődött, jelenti be, ami körülötte zajlik, az a túlélé­sért folytatott kemény harc. A Survivor - a sziget című soro­zat legújabb részében azonban sem a leszámolásnak, sem a túl­élésért folytatott harcnak nem ér­zékeljük a jeleit, pedig nagyon fi­gyelünk. A legendás első győztes, Robinson kolléga elcsodálkozna, milyen is az élet folyása mostan­ság a lakatlan szigeteken. Mert bár mindegyik versenyző panasz­kodik az áldatlan körülményekre (nincs például jakuzzi), azt azért érdemes megfigyelni, hogy frissen mosott és vasalt pólóban feszíte­nek, első osztályú szerszámokkal faragják a fát, a férfiak szakállát és frizuráját értő kezek varázsol­ják a tévénéző számára még elfo­gadható vadságává. A nagy leszámolás keretében zajló első feladatot 12 éven aluli­aknak valóban ajánlott felnőtt je­lenlétében nézni: a versenyzők­nek egy tükörben kell megszem­lélniük önmagukat, majd meg­sarcolni, hány kilót nyomhat­nak. A győztes luxusszállóban költheti el vacsoráját, és tölthet egy éjszakát az általa kiválasz­tott, ellenkező nemű egyeddel. Tünde sporttárs Szilárdot választ­ja, s bár nehezményezik, hogy nincs egy rongyuk sem, amit fel­vegyenek, azért elég rendesen ki­csípik magukat. Úgy tűnik, lakat­lan szigeten is fellelhető ruhatár: a természet különös varázslatok­ra képes. A hotel valóban luxus. Ezt Szilárd tömör összefoglalójá­ból tudhatjuk, miután másnap reggel beszámol a szállodával és Tündével a túlélésért folytatott küzdelméről: „Nagyon állal volt". Az izgalmaknak azonban nincs vége, következik az elkese­redett harc a totem megszerzésé­ért és a vele járó védettségért. Sa­ját készítésű lándzsákkal dobnak célba. A célbadobás hozzáértést kíván, hiszen a dobótávolság majdnem eléri a három métert, a céltábla átmérője pedig ravasz módon igen szerény, mindössze másfél méter. A holtversenyt Csa­bám és Szilárdam között azon­ban nem újradobás dönti el, aho­gyan azt az atlétikai szövetség Ro­binsonnal karöltve javasolná, ha­nem az, hogy melyikük képes hosszabb ideig a víz alatt tartóz­kodni. Ám ezek a műsor legjobb pilla­natai. Versenyzők a víz alatt, a tenger finoman hullámzik, a ter­mészet ismét háborítatlannak tű­nik. Most az a tenyérnyi, idétlen monogram sem látszik, amelyet brutálisan belevájtak az egyik gyönyörű pálmafa törzsébe. CSERI LÁSZLÓ HÉTVÉGE A KÉPERNYŐN 1 2 3 A legnézettebb tíz tévéműsor 21-én, pénteken RTLKlub Légyért Ön is milliomos1 2 732 170 RTLKlub Barátok közt (magyar filmsorozat) 2 269 247 RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1 937 635 4 HIL r\lUD Hiraao i íóz uöö 5 RTL Klub Mónika (talkshow) 1 695 845 6 TV2 Tények 1 625 263 7 TV2 Aktív (magazin műsor) 1 436 951 8 RTLKlub Az örömapa (am. vígjáték) 1 415 922 9 TV2 Hárman párban (szerelmi kalandtúra) •1 287 350 10 RTLKlub Balázs (szembesítőshow) 1 265 850 A legnézettebb bz tévéműsor 22-én, szombaton 1 RTLKlub Legyen ön is milliomos! 1 866 503 2 RTL Klub Survivor - a sziget (túlélőshow) 1 618 523 3 RTLKlub Heti hetes 1 575 973 4 TV2 Activity 1 563 734 5 RTL Klub Híradó 1 451 260 6 RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1 398 112 7 TV2 Tények 1 390 033 8 TV2 Fényes nyergek (am. filmvígjáték) 1 336 161 9 MTV Híradó este 1 194 493 10 MTV Luxor showrsolás 1 143 335 A iegnezettebb tíz tévéműsor 23-án, vasarnap 1 RTLKlub Taxi 2 (fr. vígjáték) 2 234 976 2 fV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 2 174 174 3 TV2 Tények 1 763 637 4 RTL Klub Híradó 1 504 813 5 RTL Klub Szeress most! (magyar filmsor.) 1 481 467 6 TV2 JAG - becsületbeli ügyek (am. filmsor.) 1 434 283 7 TV2 Walker, a texasi kopó (amerikai filmsorozat) i 1 385 562 8 RTL Klub Sheena, a dzsungel királynője (am. filmsor.) 1 327 206 9 MTV Szuperbuli 1 325 790 10 RTL Klub A préda (am. akciófilm) 1 247 056 Erotika, betűkbe szedve Az erotikus, szexuális irodalom olyannyira nem új keletű, hogy már a 17. századi Franciaországban is tucatjával jelen­tek meg efféle művek (csoda, hogy nem úgy kezdődik ez a mondat, hogy „már a régi görögök is...”, pedig biztos ők is). Idehaza, mint oly sok minden, az efféle alkotások is évtize­dekig tiltólistán voltak, legfeljebb a politikai iratokhoz ha­sonlóan „szamizdatban” terjedhettek. Mára azonban már jó­formán iparággá lett az erotikus irodalom, mindenesetre kü­lön műfaj, még akkor is, ha a mai magyar irodalom élő nagy­jainak műveit olvasván se lehet panasz, hogy ne lennének szókimondóak. Ha egy 2002-ben megjelent ma­gyar regényben egy autóban, az anyósülésen utazó hölgy egyszer csak a kormányt markoló férfiú nadrágjába nyúl a sliccen keresz­tül és odabent különböző műve­leteket tesz (itt leíró rész követ­kezik), akkor ettől a mű máris „erotikus irodalom” lesz avagy senl? A válasz nyilván az, hogy nem. Elvégre Závada Pál - az ő Milota című regényéből való a ki­ragadott epizód - az élő magyar irodalom egyik jelese, és mint ilyen, „elvárható” tőle, hogy adott esetben a legkacifántosabb szerelmi-erotikus témát is való­ban irodalmi eszközökkel, úgy­mond, egy nagy egész részeként jelenítse meg. Az erotikus irodalom pedig, akárhogy is csűrjük-csavarjuk, önmagával egy. Ha túl is mutat az ágyon, nem mutat túl a vágyon, ami - derül ki ezekből az írások­ból - mindenütt felgerjeszthető, netán ki is élhető. A hazai erotikus irodalom egyik legjobbjának mondja magát- és tanúsítják könyveinek borítói- a Szeged melletti Bakson élő Oláh-István László, aki az utóbbi néhány évben nem kevesebb, mint hat erotikus regényt jelente­tett meg, és további három áll ki­adás előtt. A címek magukért be­szélnek: Az erotika elnyúló vá­gyai, A kéj börtönében, Izzó vá­gyak tengerében, A szex-tigris végnapjai. Ehhez képest az, hogy Milota, vagy Esterházytól az Egy nő, adj' uram isten, Csapiár Vil­mos Kurva vagyok! című könyvei­méi vagy sejtetnek valamit, vagy nem. Oláh-István (civilben újságíró) a következőket gondolja válasz­tott szakmájáról:- Én azt szeretném, ha az írása­im kizökkentenék az embereket, férfiakat, nőket vegyesen a szexu­ális tespedtségükből. Főképp a középnemzedékre gondolok, a 40-60 évesekre, akikben még mindig ott ég a tűz, a vágy, csak éppen a legtöbben nem mernek erről beszélni, nem tudják, mi­képp kezeljék ezt az egészet. Már pedig a szexéhség ugyanolyan, mint az éhségérzés, ha nem tud­juk csillapítani, belehalunk. Oláh-István szerint a jó eroti­kus irodalom semmiképp sem tömény pornó. Mi több, aki ilyes­mit olvas, mint az ő könyve is, annak még filmeket, magazino­kat sem kell vásárolnia, mert az ember, ugyebár, vizuális alkat, és képes látni maga előtt (jobban mondva önmagában), amiről ol­vas.- A könyv arra serkent, hogy aki kezébe veszi, rázza le szexu­ális láncait, és induljon el valami felé. Ami vesszőparipámat, a kö- zépkorúakat illeti, megfigyelé­sem, hogy mivel a saját korosztá­lyukhoz alig-alig találnak utat - nincs hozzá hely,, alkalom -, a 40, 50, 60 évesek a fiatalok felé fordulnak, elvégre ha kicsit fel­újítják a ruhatárukat, mért is ne mehetnének el egy diszkóba, ahol viszont manapság nagyon sok minden megtörténhet. Én so­kat jártam ilyen helyekre, gyűj­töttem a történeteket, de sokszor elég volt az is, amit láttam. És bi­zony tény, hogy sok fiatal lány­nak kifejezetten sikk, hogy apja korabeli férfival legyen erotikus élménye, mint ahogy ugyanez kezd érvényes lenni a nőkre is. Természetes, hogy egy efféle „új trend” nagyon is témája lehet egy erotikus tartalmú könyvnek, nem receptként, hanem mint esetleírás, amit, persze, a fantá­zia mindig átszínez kissé. A magyar erotikus irodalom pi­aca élénk piac, hiszen a közönség „általában” érdeklődik a szex iránt, írott formában is. Nem vé­letlen, ha riportkönyv szinten is, de Havas Henrik több kötete is szexszel, prostitúcióval foglalko­zik, míg a legújabb mű- avagy va­lós botrányszerző szintén neves újságíró, Bolgár György, aki Vágy című könyvével tarol a sikerlistá­kon. Jellemző, hogy Amerikában könyvtáros berkekben komoly szakmai viták folytak a 80-as években, hogy az erotikus kiad­ványoknak vajon helyük van-e a közgyűjtemények polcain? Ott, akkor az volt a kérdés, hogy mondjuk a Lady Chatterley sze­retőjéhez képest mennyivel „va­dabb” művek formálhatnak jogot arra, hogy egy polcon legyenek Dosztojevszkijjel vagy Mark Twainnel. Itthon, ismervén a könyvtárak könyvvásárlásra for­dítható egyre szűkösebb keretét, nem valószínű, hogy akár a sok­szor „felvilágosító szakirodalom” címkéje mögé bújó erotika esé­lyei jók, ám ez többnyire csak idő kérdése. Elvégre Janus Pan­nonius pajzán epigrammái és Lőwy Árpád malac versei ma már egyaránt - igaz, valamennyire mégis csak a maguk fajsúlya sze­rint - az irodalomtörténet részei. A mai alkotók, mondják magukat tisztán szépírónak avagy „csu­pán” erotikus írónak, szintén az idő mérlegén kell majd megmé­rettessenek. Művük sorsa, jövője valószínűleg nem csak attól függ, hány vágy keltő sóhaj, csók, öle­lés és orgazmus leírása sorjázik a lapokon. ___________________E K-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom