Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)
2003-11-04 / 300. szám
2003. November 4., kedd KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Szász Endre-múzeum: nem áll össze a kép Egyelőre bizonytalan a Pécsre tervezett esetleges Szász Endre-múzeum sorsa. A nemrégiben elhunyt festőművész egyik hozzátartozója állítólag á megyeszékhelyre szán emlékmúzeumot.- Nem tudom, nem tudok róla - hely hiányában nem sorolunk fel minden illetékest, aki ezt a választ adta arra a sajtóhírre, amely a létesítendő Szász Endre-múzeumról szólt. Nem hallott róla a Pécsi Galéria vezetője, az önkormányzat illetékes bizottságának vezetője, az egyik magángaléria tulajdonosa sem. Aztán egészen véletlenül, majdnem közelebb kerültünk a megoldáshoz. A művész utolsó (negyedik) felesége, Szászné Hajdú Katalin nem nagyon örült kérdésünknek:- Én nem tervezek Pécsre múzeumot. Nem is tudom, mi lenne az indítéka ennek a helyszínnek. Azt viszont nem tagadom, hogy legutóbbi lakhelyünkön, a Kaposvár melletti Várdán szeretnék létrehozni egy emlékhelyet. Arra a kérdésünkre, hogy mégis ki lehet az, aki Pécsre tervez hasonlót, kitérő választ kaptunk és egy nevet: Képcsarnok, és egy kisebb kioktatást:- Tudhatná, hogy Szász valamennyi feleségétől egy bőrönddel távozott, mindent náluk hagyott. Alkotásait pedig különben is szabadon megvásárolhatja bárki. A Képcsarnok Vállalat pécsi üzletének egykori vezetői közül többekkel beszéltünk, egyikük aztán kiejtette száján a bűvös szót, egy becenevet: Lula. Szász első felesége az Egyesült Államokban él, vele Pécsett ismerkedett meg a művész annak idején. A dúsgazdag asszony gondolta úgy, hogy múzeumot hoz létre emlékül, első találkozásuk színhelyén.- Annak idején Lula vitte Szász Endre üzleti ügyeit - emlékezik Fürtös György pécsi képzőművész - Emlékszem, volt arra is példa, hogy felvásárolt néhányat a festményekből, ezzel fel is vitte az árukat, aztán egyet-kettőt újra eladott belőlük. Nagyon ügyes nő volt mindenféle szempontból. Lula részt vett Szász Endre temetésén is, hirtelen rosszul lett, jelenleg az egyik budapesti kórházban ápolják. Orvosai szerint olyan állapotban van a hetvenéves hölgy, hogy ne beszéljünk vele. Szakértők szerint egy emlékmúzeum fenntartása havi egymillió forintba kerülne, a létrehozásának költségei ennél jóval magasabbak. Serbakow Tibor pécsi képzőművész az utóbbi években Szász Endre mellett tanult, sok időt töltöttek egymással:- Hatalmas a Szász-hagyaték. Véleményem szerint az lenne a legjobb, ha nem apróznák szét, még alkalmi kiállítások esetére sem, az ideális helye pedig legutolsó lakhelyén, Várdán lenne. Barátnőitől kapott információink alapján Lula a pécsi Vasarely Mmú- zeum elkülönített termeiben képzelte el a kiállítást, ám erről a Baranya Megyei Múzeumok illetékeseit eddig hivatalosan nem tájékoztatták. Mi történne, ha megkeresnék taz érdekelteket ebben az ügyben?- Szász Endre életműve, a kezdetektől eltekintve, egy professzionálisan felépített és működtetett kereskedelmi attrakció volt. Csak eny- nyi és nem több. Utóélete ezért nem tartozik sem a magyar muzeo- lógiára, sem a művészettörténetírásra - fejtette ki kérdésünkre sokatmondó véleményét Várkonyi György művészettörténész, a múzeum főtanácsosa. bozsik Uszló Az önkormányzatok egy éve: ön is kérdezhet Interjúk a baranyai városok polgármestereivel 2002 októberében került sor a helyhatósági választásokra. A Dunántúli Napló a tizenkét baranyai város polgármesterével tervez interjút az elmúlt egy esztendő történéseiről. A sorozat első nyilatkozója Takáts Gyula, a legfiatalabb baranyai város, Villány polgármestere lesz. Egy év telt el azóta, hogy ki-ki vér- mérsékletének megfelelően megünnepelte pártja, szervezete, netán saját győzelmét az önkormányzati választásokon. Az akkor kért nyilatkozatokból egyértelműen kiviláglott, mindenki úgy érezte, a programok megvalósításának azonnal neki kell állni, az ígéretek betartása kötelező. Mi történt azóta a városokban, mit tudtak realizálni az elképzelésekből, mit kell kudarcként elkönyvelni - ezekre a kérdésekre is keressük a választ azokban az interjúkban, amelyeket csütörtökön kezdünk el közölni lapunk hasábjain. Beszélgetőpartnerünk lesz valamennyi város polgár- mestere, s a településenként egész oldalas összeállításban megadjuk a lehetőséget a megszólalásra, az értékelésre az ellenzékieknek is. A Dunántúli Napló olvasói is bekapcsolódhatnak a kérdezésbe, hiszen minden polgármestert szerkesztőségünkbe invitálunk, ahol az internet segítségével a városlakók, vagy éppen az adott település dolgai iránt érdeklődők is részt vehetnek a lapunkban előre meghirdetett időpontban tartandó online-interjúban. Természetesen a telefonon, faxon, levélben érkező kérdéseket is továbbítjuk vendégeinknek. A beszélgetéssorozat november 6-án indul, s előreláthatólag december közepéig tart - hetente két meghívott részvételével. ■ Visegrádiak: pécsi koncert Az elmúlt év októberében került sor első ízben a Visegrádi Négyek Fesztiváljának pécsi programjára, amely egy hónapon át nyújtott színvonalas kulturális rendezvényeket; láthattunk fotókiállítást, hallgathattunk szimfonikus koncertet, és részt vehettünk irodalmi esten. Az esemény előzménye: a város ^szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy részt vesz azon az évente megrendezésre kerülő rendezvényen, amely a Visegrádi Négyek Fesztiválja elnevezést kapta. A szerződés szerint Wroclawban, Eperjesen, Olmützben és Pécsett kerül sor négyévente a fő rendezvényre, de minden város megrendezi kiegészítő kulturális programjait, Pécsre, mint főrendezőre 2004- ben kerül sor. A Művészeti Szakközépiskola hangversenytermében az elmúlt évben színpadra lépett a Visegrádi Négyek Ifjúsági Szimfonikus Zenekara, néhány hónapja pedig az iskola tíz növendéke utazhatott Murin Jamszlav tanár, brácsaművész vezetésével Wroclavba, hogy a nemzetközi együttes részeként muzsikáljanak lengyel, cseh és szlovák muzsikustársaikkal. Ma este a tanintézmény hangversenytermében Vladimir Kulik vezényletével ismét pódiumra lép a zenekar, hogy Moniuszko, Pod- procky, Kodály és Dvofak műveinek tolmácsolásával bizonyítsa tehetsé- gét és felkészültségét. cs. l. MACSKASSY IZOLDA ALKOTÁSAI PÉCSETT. A Helyőrségi Klubban, a Király utcában látható bemutató a művésznő selyemre festett alkotásaiból és selyem kollázs képeiből. A díjmentesen látogatható tárlatot a hét közepéig tekinthetik meg az érdeklődők. _______________________________________________________________________________________________________________________________FOTŐi LAU FEW LÁEZLÓ _______________Tv-jegyzet_________________ Üz en a maradandóság is Régi-új arcok a mtv-ben: Makk Károly, a filmrendező, Tölgyessy Péter, a politikus, Csányi Vilmos, az etológus. Az elmúlásról kellene írni, halottainkról, pontosabban azokról a műsorokról, amelyekben az elmúlásnak üzenünk. Ám gyertyát gyújtva is arra kell gondolnom; minél inkább rabul ejt az elmúlás misztériuma, annál inkább üzenünk azzal a maradandóságnak, s az is üzen. Noha a Duna Tévében (szinte csak itt!) halál és élet az őt megillető helyre került, mégis az említett arcoknál kötöttem ki a hétvégén. Azt a legelvakultabb materialisták sem tagadják, hogy nyomot hagyunk az időben mindazzal ahogyan élünk, szeretünk, dolgozunk, ahogyan másokhoz kapcsolódunk. Szombaton Makk Károly tanár úrhoz fordultam egy kis öröklétért, aki - már bizonyos - művészként és tanítóként is maradandót hagy majd maga után, és akinek a filmjei arról a kikerülhetetlen - a halál tükrében csak annál megrázóbb - kérdésről szólnak, hogy mi, emberek, mennyire vagyunk fontosak egymásnak. Arról, hogy ahány baráti, rokoni szál megszakad, ahány szerelem megcsúfolódik, annyi kis halál. A vallások mellett a művészet alkímiája képes igazán felmutatni, hogy a halál beálltával elenyésző test csak alakváltozat a szellem, a lélek öröklétéhez képest. Tanítványai szellemesen egyszerű, tömör s mégis lényegre tapintó instrukcióit idézték; munkái közül legyen elegendő a „Szerelem”-re, film- művészetünk egyik klasszikusan nagy alkotására emlékeztetni, amely történetesen élethalálharc sokértelmű példája is, ahogyan erről B. Nagy László írt szépen annak idején. A dokumentumfilm a filmes műhelyre és gazdag utóéletére visszapillantva ad képet a művész személyiségéről. Friderikuszé más műfaj. A Szólás szabadságába Tölgyessy még csak beleillik, hisz a volt eszdéeszes frontember, ki most fideszes honatyaként tett lakatot a szájára, ma csak a könyveiből beszél ki. Friderikusz eminensen, papírról is kérdez, de az továbbra is kérdéses, hogy Tölgyessy miért állítja be úgy alkati irtózását a gyakorlati politizálástól, mintha politikusként itt egyáltalán nem lehetne értelmes célokat szolgálni. Az interjú Csányi Vilmossal, neves etológu- sunkkal csak a vége felé válik érdekessé. Elkülönülő - „szingli" - módon minden ember külön kultúra, mondja az etológus; ám hogy a kutyák példája szerint nyelvi forma nélkül is lehet elemi gondolatokat-érzéseket közölni, arra Friderikusz rácsodálkozik. Talán azért, hogy csodálkozzunk mi is. Talán azért, hogy mi is ellessünk valamit a kutyáktól, amit eddig csak ők tudhattak. BÓKA RÓBERT ______________Hétvége a képernyőn_______________ A LEGNÉZETTEBB TÉVÉMŰSOROK NEVEMBER 1-JÉN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1. MTV Szeszélyes évszakok 1 768 931 2. TV2 Activity 1 587 467 3. TV2 Tények 1 517 666 4. RTL Klub Heti hetes 1 510 281 5. RTL Klub Survivor - a sziget (túlélőshow) 1 500 424 6. RTL Klub Híradó 1 449 936 7. MTV Híradó este 1 431 451 8. RTL Klub Pasik (magyar filmsor.) 1 373 273 9. TV2 Elvált nők klubja (am. filmvígjáték) 1 340 721 10. TV2 Magellán (tv2 tudományos magazin) 1 294 441 11. TV2 Az elveszett ereklyék fosztogatói 1 236 782 12. RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1 195 061 13. MTV Luxor showrsolás 1 094 403 14. RTL Klub Knight rider 2010 (am. akciófilm) 964 400 A LEGNÉZETTEBB TÉVÉMŰSOROK NEVEMBER 2-ÁN, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1 TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 2 288 018 2 TV2 Tények 1 954 084 3 Ml V Névshowr 1 726 319 4 RTL Klub Végképp eltörölni (am. akciófilm) 1 722 948 5 TV2 Jag - becsületbeli ügyek (am. filmsor.) 1 517 831 6 TV2 Walker a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 493 090 7 RTL Klub Híradó 1 453 774 8 RTL Klub Szeress most! (magyar filmsor.) 1 394 482 9 TV2 Háborgó mélység (am. katasztrófafilm) 1 173 190 10 RTL Klub Sheena, a dzsungel királynője (am. filmsor.) 1 168 802 11 TV2 Kulcsember (am. akciófilmsor.) 1 095 099 12 RTL Klub Medicopter 117 - légimentők (am. akciófilmsor.)1 017 695 13 MTV t-riderikusz - a szólás szabadsaga 979 Urö 14 TV2 Waikiki páros (am. kalandfilmsor.) 936 298 Főhajtás a hősi halottak előtt Az 56-os forradalom gyásznapján, november 4-én, a halottak napi hétvége után hősi halottainkra is emlékezünk. Ebből az alkalomból közöljük Körömi Attila baranyai ország- gyűlési képviselő gondolatait, amelyet ma napirend utáni felszólalásban a Parlamentben is elmond. „Kelt 1945. 8 h 26. Kedves lányom és Misám a jó Isten Kegyelméből kívánom ezen soraim a legjob egészségben találjon mindnyajótokat tudatom hogy én most nem érzem jól magam mert a kedves Gyuszi fijamat 13 dikán valami feljelentés fojtán letartosztaták és fogdába viték és 15 dikén el is viték Csaba felé de nem tugyuk hogy hova és híjába érdeklődök bár hol nem adnak fel világosítást hogy miért tartosztaták le nagy bűne van csak azt monták el viték máj hazajön csak én azóta ojan lelki beteg vagyok anyira sajnálom nem tudok magam uralkodni alig van erőm hogy dolgozhasak ojan szorgalmason dolgozot szegény fijam ki ment géphez egy kis búzát akart keresni és egy napot sem engetek neki meg dolgozni a géptől hoszták el és tudatom ászt is 14 dikén ojan orjási vihar volt nálunk és nagy jég mindent teljesen el vert kuko- riczának is csak kopasz szára marad... ” A fenti sorokat anyai dédnagyapám írta egyik levelében, melyben arról értesíti szeretteit, hogy fiát 1945. augusztus 15- én a szovjet titkosrendőrség letartóztatta. Nagybátyámat, két hónappal huszadik születésnapja előtt a hódmezővásárhelyi levente-fogdából a levélben említett jégverést követő napon deportálták. Szekeres Imre Gyula, a Kokron József és Fiai Kötöttárugyár felszabadult inasa, gépi- hurkoló-segédje a munkáját és megélhetését biztosító gyár folyamatos költöztetése, majd az üzem ellehetetlenülése után „Egy új demokratikus független Magyarországért, a magyar népért, a magyar Hazáért!” Rábafüzesen 1945 januárjában beállt katonának. Augusztusban katonai szerelvényen, Békéscsabán és Temesváron keresztül hurcolták el, hogy rabtársaival együtt a szovjet Gulág egyik táborába, az északi sarkkörön túli Vorkutába érkezzen meg. Nyolc év rabmunka és Sztálin halála után 1953. december 2-án a túlélők egyikeként ért haza Hódmezővásárhelyre. Éppen ötven éve jöttek haza, ő most töltötte be hetvennyolcadik életévét. A rabság nyolc évének történetét mások biztatására is könyvben örökítette meg. A könyv hátoldalán kézzel írva olvasható a fenti levélrészlet. Október 23-án M. Kiss Sándor ritkán hallható rendszerezettséggel tartott előadást Pécsett a forradalomról, annak különböző vetületeiről. Hallhattunk a Németh László által leírt „vezér nélküli forradalom” gondolatának megalapozottságáról: a népiélek igazságba vetett hitének törvényszerűségéről; az erkölcsnek, a társadalmat átfogó tiszta erkölcsnek 56 októberében bizonyítást nyert, az utcáról vezér nélkül induló önálló szervezőképességéről és a forradalmát megvívott népnek az igazság oldalán lévő hatalom iránti lojalitásának egyidejű megjelenéséről. A tiszta forradalomról, amely az erkölcsre támaszkodva az önkormányzatiságot 1947 után néhány napon belül újólag életre hívja. A tiszta forradalomról, amely ha kell, egyedül vívja meg harcát, de tiszta kormánynak kész az engedelmességre. Hallhattuk, hogy a forradalom az adott pillanatban spontán volt, az erkölcs spontán megnyilvánulása, de az idő érlelte meg. A különböző rabtáborokba 1945 után elhurcoltak tragédiáinak lappangó és fojtogató keserűsége és a kékcédulás választások utáni kilenc év diktatúrája és hazugságai érlelték meg. De győzelmét követő bukása után ismét a megtorlások következtek. A Gulág táboraiba, a magyar gyűjtő- és rabtáborokba elhurcoltak, az 56-osok nemzedékei akkor ugyanúgy legszebb éveiket élték szeretteikben, terveikben és munkájukban, mint a mai fiatalok. De amikor kellett, a hazáért és a szabadságért, a családjukért és az igazságért készek voltak kizárólag a legbelsőbb és legtisztább hangra figyelni: harcba szállni, félelmeikben és gyengeségeikben is megalkuvás nélkül és hittel képviselni az ügyet. Ha kellett, életüket is odaadták. És tűrtek, és külső kapaszkodók helyett gondolkodás nélkül a legbelsőbb igazodási pontot keresték: az emberséget, az erkölcsöt; mert tudták, hogy különösen vészes és nehéz időkben nincs más iránymutatás. A mi szabadságunkért életüket áldo- zók legszebb éveiket, legszebb álmaikat veszítették el itt a Földön. Emlékezzünk hősi halottainkra. Csak az ő útjuk járható számunkra is. Tudom, nagybátyám is azért írta meg a könyvét, mert a szovjet rabságból szerencsésen hazatértként kötelességének érezte, hogy a hó alatt maradt áldozatok, elpusztultak emlékének mementót állítson. Hogy a tiltott ismertté váljon, hogy az ott maradtak legalább békében nyugodhassanak... Körömi Attila országgyűlési képviselő, a honvédelmi bizottság tagja
