Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-21 / 317. szám

2003. November 21., péntek 7. OLDAL FESTETT BÚTOROK. Gyenis Tibor képzőművész-(felvételünk) a Pécsi Tudományegyetemen végzett. Megannyi kiállításon láthattuk már különlegesen megrendezett, olykor meghökkentő fotókompozícióit. Most mívesen megmunkált, antikolt bútoraival jelentkezett a hét elején a pécsi Művészetek Házában megnyílt Külön köszönet című kiállításán. ___________________________________________fotó: tóth l Sz ínművészből netsztár A héten a közvéleményt is be­vonva internetes szolgáltatók pontozták a legtartalmasabb dél-dunántúli netes oldalakat, és a legjobb minőségű kulturá­lis honlap címet a Pécsi Nem­zeti Színház honlapja nyerte el Lipics Zsolt színművész szer­kesztésében. A pécsi születésű Lipics Zsolt a Leőwey Gimnáziumból egyene­sen a Színművészetire került, majd Szegeden és Kaposvárott mutatkozott be a közönségnek, öt éve pedig hazatért, azóta a Pécsi Nemzeti Színház tagja. Mint kifej­ti, nem a pályától csömörlött meg, még kaposvári színészként felesé­ge tanári munkája kívánta meg a számítógépes ismereteket, és oly­annyira megtetszett neki is az új­donság, hogy a próbák és fellépé­sek mellett elvégzett egy felsőfokú informatikai iskolát, ahol CD- ROM-ok készítését tanulta meg, sőt az internet zegzugos hálózatá­ban is mind jobban eligazodik, és ma már önálló honlapokat is gyárt. Szükség is volt erre, mert honlapja volt ugyan a teátrumnak korábban is, de időnként női sze­repek mellé férfi kollégák neve ke­rült, és más apró bakik színesítet­ték az oldalt. Lipics Zsolt napjaink­ra profi informatikussá vált, több­nyire egy szupervékony note­bookkal rója az utcákat, mert a Harmadik Színház és a Horvát Színház internetes megjelenítését is felvállalta. Láthatóan sikerrel, mert a nézők mind többen igye­keznek ily módon meglesni a ku­lisszatitkokat, napjában ötezren kukkantanak be a www.pecsi- nemzetiszinhaz.hu címre. Az is Lipics Zsolt ötlete, hogy egységes képpel jelentkezzenek a világhálón a pécsi teátrumok, to­vábbá a nemzetközi megjelenítés, hiszen angol nyelven is infor- málódhatnak az idekattintók. Az új terve az, hogy színházi előadásrészle­tekkel bővüljön a kínálat, olva­só- és rendel­kezőpróbákra is betekinthessenek az érdeklődők. Ez csapatmunka, mondja a szín­művész, megjegyezve, hogy ő csak megszervezi, majd megszerkeszti a produktumot. Hozzáteszi azt is, hogy igen ritkán köt le egy színmű­vészt egy másik kreatív foglalatos­ság olyannyira, mint őt a számítás- technika. Mert a pódium embere többnyire csak a sportpályán ké­pes az energiáját azon a szinten ki­adni, mint a színpadon. MÉSZÁROS B. E. A folk-világtalálkozó pécsi programjai A bazilika előtt 120 m2-es nagy­színpadon nyílik meg 2004. au­gusztus 12-én a Folkloriáda Nemzetközi Folklórfesztivál, melyre eddig 67 csoport jelentke­zett közel kétezer táncossal, éne­kessel. A félmilliárd forintos költ­séggel megrendezett találkozóról Laknemé Brückner Andrea fő­szervező, a Pécsi Kulturális Köz­pont igazgatója elmondta, hogy a világ minden pontjáról autenti­kus néptánccsoportok, ének- együttesek érkeznek majd ide, és egy hatalmas össztánccal indul a fesztivál. A városban aztán a Káptalan utcai szabadtéri színpa­don, a tettyei romoknál, az Anna- udvarban, a balokányligeti vízi színpadon, a belvárosi tereken (rossz idő esetén a programokat a PTE Orvosi Karának aulájába viszik) lesznek egy héten át mű­sorok - közben egy-egy csoport leruccan baranyai településekre és az ország más városaiba is szólóesteket adni. Végül augusz­tus 20-án felköltözik az egész tár­saság két napra Budapestre, és ott zárul a folklór-világtalálkozó. A pécsi programokra 200 millió forintot szánnak, és a fesztivál egyik csúcspontjának ígérkezik a bazilikában tartott folklórmise, amelyet a liturgiához illő népda­lokból állítanak össze. A kerámiaszobrász fényjátékai A pécsi Parti Galériában látható Balázs Péter kerámiaszobrász bronz-, vas- és kerámiamunkákat bemutató tárlata. A művész PTE Művészeti Karán is diplomát szerzett, a pécsi kerámiabien- nálék díjazottja. Jelenleg egy barlang-művésztelepen dolgozik. Csigavonalak, lótuszvirág tokok, magok, csírák, felnagyított alakza­tok. Ha tovább nagyítanák őket, be­lülről is körül lehetne nézni ezek­ben a formákban. Szobornak lát­nánk őket, és egyben tudatosodna bennünk: ami csak történik, min­den a térrel történik. A tér nemcsak a sík elmozgatása, hanem fény is egyúttal. Balázs Péter szobrász-ke­ramikus - hivatalosan kerámia­szobrász - mindenekelőtt a tér eme formálódására figyel. Samu Géza lelki rokonaként összegyűjtött rozs­dás pincehordóabroncsokból növé­nyi organizmusokat teremt. Schrammel Imre, akinek most a Múzeum Galériában van egy tárla­ta, volt a tanára a budapesti Iparmű­vészeti Egyetemen. Pécsett, a PTE-n egy évig Keserű Ilonánál is tanult.- A kerámia volt az alapszakom - mondja. - Ami a többi anyagot ille­ti, a tér, a struktúra szinte mindig különösen vonz, és szinte kizáróla­gossá tesz egy anyagot. A nagy ke­leti szimbólumok, a lótusz és a csi­gavonal érdeklődésem irányait mu­tatják, de ez a kultúrkör még nincs nálam igazán bevilágítva. Van itt egy oszlop, ami a növényi rostok önépítkezését követi, és van egy felnagyított iszalagmag is. Az­tán ott függeszkednek a furcsa felü­letű ismeretlen növényi formák, amikről kiderül, hogy a magukba záruló Möbiusz-szalagok továbbfej­lesztett, a teret sokszorosan átölelő változatai. Szobrok, plasztikák. Magukba záruló, magukért való ősi leletek is lehetnének. Mint az a barlang- rendszer is, amiben Balázs Péter Noszvajon művésztelepet alapí­tott. Nagy iránta az érdeklődés például a japánok részéről. A mű­vésztelep is egy plasztika. Befelé mélyül, magában alakul, formáló­dik. Bölcskey Miklós képzőmű­vész, aki a kiállítást megnyitotta, még az árnyékok szerepéről is szólt. A fényben megjelenő tár­FOTÓ TÓTH L. gyak elválaszthatatlanok az árnyé­kaiktól. Árnyék önmagában nincs, de a szobrásznak ezzel is úgy kell bánnia, mint bármilyen más szob­rászati „anyaggal”. A műhöz hoz­zátartozik az árnyéka is. Nyomorékká ítéltetett Éppen csak betöltötte a hatodik életévét a mágocsi kisfiú, amikor ’99 júliusában jó másfél méter ma­gasból leesett a barackfáról, és a jobb combcsontja szilánkosan el­tört. Az eset bonyolult voltára tekin­tettel Pécsre, a Kerpel-Fronius Ödön Gyermekkórházba szállították. Bő négy év telt el azóta; Zoltán jobb lába 2,5-3 centivel rövidebb lett, amit a szülők úgy-ahogy elfo­gadnának. Csakhogy a kórházi kezelés nyomán az egészséges lá­ba is károsodott, s mára gyakorla­tilag sánta lett. Most itt ülök, szemben a szülőkkel: Czikhardt Jánossal és nejével.- Hagyományos módszerrel, húzatással kezelték a sérült lábát - kezdi az apa. - Ezzel nem is lett volna' semmi probléma, de az egészséges lábát is húzatták, és szoros kötést tettek rá. A szakértő orvos úr véleményét tudom mon­dani: a vérkeringés lelassult, káro­sodott az izomzat és az ideg. Az édesanyja végig, több mint egy hétig vele volt, reklamált is.- Amikor megkérdeztem az or­vosokat, azt válaszolták: nincs semmi gond, pedig látszott, hogy nagyon dagadt a bokája a fásli alatt - veszi át a szót az asszony. - Csak akkor vették le a kötést, amikor a medencegipszet kapta. Nyolc hét után lekerült a gipsz is, utókezelés­re Dombóvárra vittük, két hóna­pon át, és ott derült ki a jobb lábá­nak a rövidülése. De hogy a másik­kal baj van, az már korábban, ami­kor először lábra állhatott. Pécsen is megállapította az orvos, hogy már nem ér le a sarka. Ezt a tartást „lólábnak” hívják. Azt mondták a szülőknek, hogy rendszeresen masszírozzák a gye­rek Achilles-inát, és rendbe fog jönni. Miután ez nem történt meg, következett egy nyújtó mű­tét a PTE ortopédiai klinikáján; egy darabig nem is volt gond, ám egy idő után újra előjött a problé­ma. A sebész azt javasolta, hogy amíg a gyerek növésben van, évente ismételjék meg a műtétet. Czikhardték, látva gyermekük fokról fokra romló állapotát, tavaly ügyvédhez fordultak. Dr. Dicső Ist­ván első lépésben a kaposvári Igaz­ságügyi Orvos Szakértő Intézet vé­leményét kérte ki. - A szakértő azt javasolta, hogy üljünk le az orvo­sokkal, és egyeztessünk - mondja az ügyvéd. - Abban a hitben men­A beteg kötelezettsége ....a károsult is köteles a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érde­kében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsíta­ni. ...A kárenyhítési kötelezettség a már bekövetkezett eseménnyel kapcsolatos, például a megsérült ember kórházba szállítása, bizo­nyos vagyonmentési tevékenység elvégzése. De például sorozatos és sikertelen műtétek után nem várható el a kárenyhítés körében a károsulttól, hogy újabb műtétnek vesse alá magát az orvosi műhiba folytán keletkezett betegségének megszüntetése érdekében.” (CompLex CD Jogtár) tü nk oda egy hónapja, hogy meg fogunk egyezni. De az volt az állás­pontjuk, hogy a gyermek lába műt- hető és száz százalékban helyre­hozható. Közölték továbbá, hogy szerintük nem terheli őket semmi­féle felelősség. Álljon meg a menet! - mondtam erre. Hiszen nem lehet vitatéma, hogy a gyerek károso­dott, mert ’99 óta meg van nyomo­rítva. Ott az igazságügyi szakértő véleménye, és ők is látták, hogy sánta. Tehát a mai napig van nem vagyoni kára, aminek a jogalapján nincs mit vitatkozni. Miután ez ténykérdés, megalázónak tartom, hogy kuncsorogni kell a kártérítés­ért. Az lenne az ésszerű és elfogad­ható, hogy erre az időre kapjon nem vagyoni kártérítést, és ha ők azt mondják, hogy műthető, annak a lehetőségét vizsgálja meg újabb szakértő. A megbeszélésen ott volt a megyei gyermekkórház biztosító­jának jogtanácsosa, dr. Hatházi Éva is, vele is próbáltunk tárgyalni. Az ügyfeleimmel abban marad­tunk: ha a hét végéig nem kapunk választ tőle, a teljes összegre elin­dítjuk a polgári pert.- Nagyon úgy tűnik, hogy kép­telenek peren kívül megegyezni - mondja Hatházi Éva. - Még pró­bálok egyezkedni a kórházzal, Czikhardt Jánosnénak ott kel­lett hagynia a munkahelyét, hogy ápolhassa és elláthassa a gyerme­két. A távolsági buszsofőr férj azt mondja, hogy a cégénél „sokszor rezgeti a léc”, bár minden távol­létét a törvény szerint oldotta meg. A család egy összegben tíz­millió forint kártérítésre tart Az orvos szakértői véleményből „A Baranya megyei gyermekkórház a nem sérült bal oldali lábszár területén kialakult bőmekrózis és az extensiós kezeié^ közötti ok­okozati összefüggést a kezelésről kiadott zárójelentésben elismer­te. A PTE ÁOK Orthopaediai Klinikáján történt műtét utáni Záróje­lentés egyértelműen rögzíti, a bal láb műtétet okozó állapota és a korábbi extensiós kezelés közötti ok-okozati kapcsolatot. Mindezek alapján szakértői bizonyossággal állítható, hogy a bal láb maradandó károsodása és a Baranya megyei gyermekkórház gyógykezelése között az ok-okozati összefüggés fennáll. ...A bal lábfej állapota miatt a testmagasság növekedése a panaszok foko­zódását, a járásképesség további romlását eredményezheti, mely miatt ismételt műtéti beavatkozás elvégzésére szorul kiskorú. A felróható orvosi-ápolási hiba miatt bekövetkezett bal alsó végtagi állapot kiskorú lelki fejlődésére különösen a serdülő, kamaszkor­ban bizonyosan negatív hatással lesz. Pályaválasztását, sportolási lehetőségeit jelentősen beszűkíti ez az állapot.” hogy legalább valamilyen össze­get ajánljanak fel. Többet tenni azonban nem tudok. Gyakorlati­lag reménytelennek látom a hely­zetet. igényt. A pénzt teljes egészében félretennék a gyereknek, bízva abban, hogy az nem kerül tolóko­csiba. BALOGH ZOLTÁN Virtuális panteon Kezdetnek hetvenhét portré az arcképcsarnokban Nagyközönségnek szánt hézagpótló, 455 il­lusztrációt is tartalmazó művet jelentetett meg a Baranya Megyei Levéltár CD-n. A millennium ünnepi évében, 2001 augusztusáig ter­vezte megjelentetni a Baranya Megyei Levéltár ezer esztendő Baranyához kötődő legjelesebb személyisé­geinek életrajzfüzérét. A határidő kútba esett, mert az ígéretek ellenére sem a millenniumi kormánybiztos­ságtól, sem a megyei millenniumi emlékbizottságtól nem érkezett tá­mogatás. A levéltár - hosszas szerve­zés után - más támogatóktól szerzett pénzt az időközben ízelítőként két konferencián is bemutatott tanulmá­nyok megjelentetéséhez. Az eredeti költségkalkuláció ötö­déből könyv formátumra nem futot­ta, csak CD-re. Ám a hagyományos formátumtól való eltérés a kiadvány gazdagodásával járt. A multimédiás formában a portrékhoz kapcsolódó 455 illusztrációt könyv nem bírt volna el piacképes áron. A Pécs-Baranyai Történelmi Arcképcsarnok 77 portrét, pályaívet tartalmaz 7x7, vagyis 49 szerző - tör­ténészek, levéltárosok, muzeológusok, könyvtárosok, tanárok, egyetemi oktatók és újságíró - tollából. Az arc­képcsarnokban megörökítettek sora a koronát hozó Asztrik pécsváradi apáttól a XX. század végén elhunyt jeles személyekig terjed. A kiadvány tegnapi pécsi bemutatóján a Domini­kánus Házban dr. Odor Imre, a Baranya Megyei Le­véltár igazgatója szerkesztői bevezetőjében arra utalt, hogy a történeti témájú publikációk színes pa­lettájáról hiányzott egy olyan kiadvány, amely emlé­ket állítana a megye és Pécs múltja jeles közszerep­lőinek, tudósainak, művészeinek, akik saját szakte­rületükön kiemelkedőt, maradandóan értékeset al­kottak.- A rendkívül gazdag adatbázis közkinccsé tételét rendkívül fontos­nak és hiánypótlónak tartjuk - mondotta a kiadvány szerkesztője. - Számos olyan kiemelkedő pécsi és baranyai személyiséget sikerült ugyanis bemutatni, akiknek mun­kásságát, életművét ma már főként csak egy-egy speciális szakterület művelői ismerik, de szép számban akadnak olyanok is, akiknek emlé­két - méltatlanul - szinte teljes ho­mály fedi. A virtuális panteonban jó néhány olyan személy kapott helyet, akiknek életútját itt olvashat­juk először, illetve olyanok, akikről a korábban ké­szült életrajzok ma már szinte hozzáférhetetlenek. A Pécs-Baranyai Történelmi Arcképcsarnok első ne­kifutásra 777 példányban jelent meg. Várhatóan folyta­tása is következik, hiszen legalább 77 arra érdemes személyiség kimaradt az első körből. DUNÁI I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom