Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-20 / 316. szám

Szabadfogás Dunántúli Napló Krimi Öt hónapot kapott a kislányra támadó kuvasz gazdija. 10. oldal Elet & Stílus Popzenei nyereményjáték. Filmdalok az R.E.M.-től 11. oldal Sport Újabb válogatott-blama: sikerült itthon kikapni az észtektől. 15. oldal DIGITÁLIS LAG Tenyérnyi komputercsodák A kalkulátorok ideje lejárt, a digitális asszisztenseké most kezdődik OLCSÓBB PDA-K Hewlett Packard iPAQ h1940 0 266 MHz 0 64 MB SDRAM 0 240 x 320 16-bit 64K Ö 69,8 x 113,3 x 12,8 mm O 124 g O Integ- — rált Bluetooth 0 Po­cket PC 2003 O 95 000 Ft Casio PV-S 1600 OSH3proc. 016 MB RAM O 160 x 160 monokróm 0 83 x 139,5 x 14 mm O 162 g O saját op. rendszer 0 54 000 Ft A mobiltelefonok fejlődésével párhuza- A méret 3 lényéé mosan fejlődnek mindazok az informati­kai eszközök is, amelyekkel vezeték nél­kül zsebünkben hordhatjuk tulajdon­képpen az egész irodánkat és a családi dolgainkat. A PDA, ez a tenyérnyi számí­tógép ma már nem státusszimbólum, el­érhető áron hozzáférhető bárkinek. Palm Zire O 16 MHz 0 2 MB RAM O 160x160 monokróm O 112 x 74 x 16 mm O 109 g O infravörös port O Palm OS v4.1 O 35 500 Ft Sony Clié PEG-SJ30 O 33MHz O 16 MB DRAM O 320 x 320 TFT LCD O 71,8 x 104 x 16,8 mm O 139 g O infravörös és USB O Palm OS v4.1 O 83 750 Ft l'— Handspring Visor Prism O 33MHz O 8 MB RAM O 122x76x 18 mm O 153 g O infra­vörös O Palm OS O 74 875 Ft Forrás: depo.hu ■Ki-J J Egy PDA (Personal Digital Assistant - szemé­lyi digitális asszisztens) ma már sokkal na­gyobb tudású, mint a hőskorban, amikor ha­táridőnaplóként és fontosabb adatok tárolásá­ra használták főként menedzserek. Nevét is gazdáikról aggattak rá: menedzserkalkulátor­nak becézték. Megállíthatatlan fejlődés Idővel megjelentek a fejlettebb masinák, amelyek már inkább a számítógépekkel vol­tak rokoníthatóak, és nem nagyobb tudású számológépnek lehetett tekinteni őket. Külső­re ezek a tenyérnyi eszközök két különböző úton jártak: az érintőképernyős billentyűzet nélküli változat mellett a „mini laptop” kivitel volt forgalomba. Az utóbbi időben a billen- tyűzetes kivitel el-eltűnt, de egyes cégek újra és újra piacra dobtak egy-egy példányt. A modern PDA-k nemcsak gyárilag te­lepített alkalmazásokat futtathatnak, hanem nagyobb testvéreikhez hason­lóan különböző szoftvereket telepít- i hetünk rájuk és használhatunk raj­tuk. Ezek a programok jórészt megfelel­tethetőek, az otthoni számítógépen használt egyik-másik programnak. A mai modern te­nyérgépek hardvere jórészt azonos alapokon nyugszik, a processzorok túlnyomórészt In­tel vagy Motorola gyártmányok, míg a memó­ria az esetek többségében 32 vagy 64 Mbájt méretűek. Egy PDA elsődleges tulajdonsága, hogy ki­csi, de aprósága nem válhat hátrányára, azaz nem mehet a használhatóságának rovására. Nem véletlenül feltűnő, hogy a ma kapható eszközök mérete, formája, gombkiosztása na­gyon hasonló. Avatatlan szemek nehezen tudják megkülönböz­tetni egymástól a masinákat. Egy tenyérgép legszembe­tűnőbb része az óriási fo­lyadékkristályos (LCD) kijelző, ez tekinthető a legfontosabb alkotó­résznek is, hiszen nem csak moni­torként, ha­nem billen­tyűzetként is funkci ónál. A TFT ki­jelzők kivétel nél­kül színesek, bár még találkozhatunk - elsősorban az alacsonyabb árkategóriákban - a jól ismert egyszínű kijel­zővel. A felső kategóriás készülékeket jellem­zi, hogy hány ezer színt képesek megjeleníte­ni. Fontos alkatrész még az úgynevezett bővítő nyílás, ahol további hardverelemekkel vértezhetjük fel készülékünket. A csúcsmo­dellek szinte valamennyi darabja rendelkezik valamiféle vezetéknélküli megoldással, példá­ul infravörös kapcsolattal, vagy Bluetooth-tal. Notebook helyett? A PDA-k piacán három szoftver- készítő osz­totta meg a hatal­mat, a leg­több készü­lék a Microsoft Pocket PC vagy a PalmOS vala­mely változatát futtatja. Ezeken kí­vül a Symbian operá­ciós rendszerrel talál­kozhatunk leggyakrab­ban. Ez a három gyártó ma a PDA-piac 95 százalékát le­fedi. A mai digitális assziszten­sek legfontosabb szerepe abban rejlik, hogy képesek szinkronizál­ni és mobillá tenni az asztali gé­pünk adatait, ez az apróság számos olyan funkciót kezelni képes, amely miatt felesleges egy többkilós és lénye­gesen drágább Notebook-ot vagy Tablet PC-t magunkkal vinni. A karácsonyi bevá­sárlás előtt tehát érdemes elgondolkodni, hogy mire van pontosan szükségünk. Zeneipar: újabb mélyütés? Már megszokhattuk, hogy az internetes fájlcserélők virágzása töretlen. Ha egy bimbót levágnak, több másik nő a helyére. Most egy hivatalos, pénzes szolgáltatást kezdett ki egy függet­len szoftverfejlesztő, aki olyan új programmal rukkolt elő, mely az Apple Computer-féle iTunes for Windows szoftver felhaszná­lóinak teszi lehetővé más gépeken tárolt felvételek elérését is. Kapcsolódjon rá a digitális világra a Matáv Nyílt Internet segítségével! www. netezz. mata v. hu Miközben az iTunes szoftvert el­sősorban abból a célból fejlesztet­ték ki, hogy segítségével az inter­neten keresztül zenéket lehessen vásárolni, illetve lejátszani, a szoftver mellékesen egy olyan szolgáltatással is rendelkezik, melynek révén a helyi hálózatok­ra kötött más személyi számító­gépeken tárolt zenei felvételeket is meg lehet hallgatni. Az Apple Computer-féle szoftver nem ké­szít másolatot a zenefájlból a hall­gató számítógépén, viszont a most elkészült MyTunes alkal­mazás lehetővé teszi a zenei fel­vétel merevlemezre, CD-re, illet­ve internetre történő másolását. Az iTunes nem engedélyezi ezen zenék winchesteren történő rög­zítését, azonban a MyTunes kiik­tatja az iTunes erre vonatkozó korlátozásait és lehetővé teszi a más számítógépekről származó felvételek eltárolását - nyilatkoz­ta az üggyel kapcsolatban Bili Zeller, a MyTunes készítője. A MyTunes használata révén tulajdonképpen ugyanolyan köny- nyen szerezhetők be MP3 formá­tumú digitális zenei felvételek, mint például a Kazaa, ületve a hoz­zá hasonló népszerű fájlcserebere szolgáltatások segítségével. Az új szoftver megjelenését követően az eddig teljesen legálisan működő iTunes szolgáltatás könnyedén a zenei kalózok kedvencévé válhat, hiszen a programnak hála, immár ingyenesen is beszerezhetők a kü­lönböző zenefájlok. Az igazsághoz tartozik, hogy a MyTunes segítsé­gével csak a nem védett, tehát a nem az Apple Computer zenei tár­házából származó zenék szerez­hetők be, illetve másolhatók le. Az amerikai hanglemezkiadó­kat magába tömörítő RIAA (Re­cording Industry Association of America) képviselői egyelőre nem kívántak kommentárt fűzni az ügyhöz. Bár szakértők szerint a MyTunes készítője adott eset­ben hosszú bírósági pereskedés­nek nézhet elébe. ■ Zsugorított palatábla A Linux operációs rendszert fut tató tenyérgépeinek sorát újabb darabbal gazdagította a Sharp: a következő hó naptól lesz kapható SL- C860 típusjelzésű készü­lék. Az új apróság a ; nemrég bemutatott SL- | C760 némileg átalakí­tott változata. . Érdekes, hogy a tenyérgép a Tablet PC- khez ha- sonlóan for­gatható és a billen­tyűzetre visszahajtha­tó. A kéziszámítógép apró mérete ellenére teljes billentyű­zetet, 400 MHz-es Intel XScale PXA255 processzort, 128 MB flash memóriát és 64 MB SDRAM memóriát tartalmaz. Az SL-C860 méretei: 120 x 83 x 23 mm, súlya 250 gramm. A 9,1 cm képátlójú színes kijelző 640 x 480 pixeles felbontást nyújt. A Sharp leg­újabb linux- H os készüléke f a C sorozat ' új tagjaitól már megszo­kott szolgálta- 1 tásokat nyújtja, képes MPEG4 videoállományok lejátszására, szá­mos előre telepített, többek között szótáral­kalmazással rendelkezik, s már az alap akkumulátorral mintegy 8 óra folyamatos műkö­désre képes a gyári specifikáció szerint. Az új Sharp tenyérgép ára egyelőre ismeretlen. __________■ Vá rat magára a .eu kiterjesztés Az Európai Bizottság illetékesei idén májusban jelentették be, hogy az interneten használt kiterjesztések sorába még az év vége előtt bekerül a .eu kiterjesztés is, az EU területén műkö­dő webhelyek megkülönböztető, összeurópai azonosítója­ként. Most úgy tűnik, hogy ez korántsem olyan egyszerű, mint ahogy tervezték. Az Európai Bizottság ugyan kije­lölte az EURID (European Regist­ry for Internet Domains) nevű szervezetet a .eu végződésű tarto­mánynevek, illetve e-mail-címek bejegyzésére és nyilvántartására, az Eurid egyik illetékese szerint azonban egyelőre nem írtak alá semmilyen megállapodást. így azután - noha a brüsszeli bizott­ság májusban még azt remélte, hogy az idén már megjelennek az interneten az .eu kiterjesztésű honlapok, illetve e-mail-címek - erre legkorábban valószínűleg, csak 2005-ben kerülhet majd sor. A késlekedés oka többek közt, hogy a tagállamok nehezen álla­podnak meg a címek bejegyzése­kor követendő szabályokban. Még el sem kezdődött az a folya­mat, amelynek során az európai cégek lefoglalhatnák maguknak a megfelelő .eu kiterjesztésű in­ternetes címeket. Márpedig itt rengeteg vitára lehet majd szá­mítani, s még az új nevek beindí­tása előtt ezeket a vitákat is tisz­tázni kell. Az Európai Bizottság illetékes biztosának szóvivője elismerte, hogy van bizonyos késés, mert még nem sikerült egyes jogi prob­lémákat megoldani. Ugyanakkor bizakodva szólt arról, hogy még 2004 közepe előtt megkezdődhet az igények regisztrálása, s utána már nagyon gyorsan beindíthat­ják a rendszert. Szakértők szerint bárhogy ala­kuljon is a menetrend, ez a terv mindenképpen óriási jelentősé­gű, hiszen olyan - hatalmas tem­póval fejlődő - területen jelzi majd az EU egységét, mint az in­formatika. Európa ezáltal egysé­ges egészként jelenik majd meg az interneten, s a .eu némileg el­lensúlyozza majd a jelenlegi .com kiterjesztésű nevek óriási fölé­nyét. Ráadásul nem pusztán az európai cégek és intézmények, de minden egyes európai polgár is hozzájuthat majd ehhez a ki- terjesztéshez, méghozzá elenyé­sző összeg, évi 10-15 euró fejé­ben. Az EURID idézett illetékese elmondta, hogy már az első év­ben egymillió bejegyzési kére­lemre számítanak. Hírek Virtuális enciklopédia Csütörtökön mutatták be a Magyar Tudományos Akadé­mia Filozófiai Kutatóintézete és az Informatikai és Hírköz­lési Minisztérium által közö­sen készített digitális enciklo­pédiát, melynek eddig nagy­jából 150 címszava készült el. A Magyar Virtuális Enciklo­pédiának a tervek szerint 3200 címszava lesz, és 2005 végére készül majd el, azért mutatták be már most, hogy már a munka időtartama alatt figyelembe tudják venni a felhasználók visszajelzéseit. Hajléktalanok a neten A párizsi Emmaus segélyalap létrehozta az első hajléktala­nok számára fenntartott in­ternet-terminálokat egy men- helyen. Az akciót az esély- egyenlőség gondolata indítot­ta el, a hátrányos helyzetbe került embereket nem akar­ják kizárni a virtuális világ­ból is. A tucatnyi önkéntes­ből álló csapat nem csak az eszközök beszerzését vállal­ta, szeretnék megtanítani a hajléktalanszálló lakóit saját e-mailek létrehozására. A távlati tervek között egy olyan weboldal is szerepel, melyet a hajléktalanok ma­guk üzemeltetnének. Mozgó kamera Már Európában is kapható a Logitech legújabb webkame- rája. A QuickCam Sphere webkamera különleges kiala­kítása lehetővé teszi, hogy a kamera kövesse fejünk mozgását, szük­ségtelenné téve a manuális korrekciót: talpazatán 140l fokos szögben képes elfordul­ni oldalirányban,------­ve rtikálisan pedig 60 fokos mozgásra képes. Az eszköz USB-porton keresztül kap­csolódik a számítógéphez és maximálisan 640 x 480 pixe­les képek készítésére alkal­mas. Sebesebb Celeron Az Intel bevezette a mobil Celeron processzor 2,50 GHz-es változatát. Ezek a lapkák elődjeiknél a jellem­zők és az árpont jobb kombi­nációjával az olcsó PC-k pia­ci szegmensét célozzák. A mobil Intel Celeron procesz- szor 130 nm-es technológiá­val készül. Ez növeli a minő­séget és a megbízhatóságot. Az új Celeron lapka 400 MHz-es rendszerbuszt és 256 KB L2 gyorsítótárat tar­talmaz, hőtermelése mind­össze 35 watt. A processzor kompatibilis a ma kapható hardver- és szoftvertermékek széles választékával. Alkatrészek a hálón Elindult Kelet-Európa legna­gyobb on-line Opel alkatrész­áruháza, mely a nagy válasz­ték mellett rendkívül kedvez­ményes árakat is kínál vásár­lóinak. A több mint 200 ezer alkatrészt tartalmazó adatbá­zisban mindent meglehet ta­lálni, amire egy Opel-tulajdo- nosnak szüksége van. A megrendelt áru akár 24 órán belül kiszállításra kerül az ország bármely pontjára. « 1 i 1 í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom