Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-19 / 315. szám

I 2003. November 19., szerda HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Nincs egyezség Budapest Nem sikerült megegyezni az Or­szágos Közszolgálati Érdekegyez­tető Tanács keddi ülésén a köz­szféra jövő évi keresetemeléséről. Bár a szakszervezetek a közszféra 10 százalékos keresetemelését tar­tották szükségesnek, elfogadták volna a kormányzat által javasolt 6 százalékot abban az esetben, ha ezt az illetménytáblák változása is garantálja. Arra, hogy a bértáblák módosításával biztosítsák a kifize­tést valamennyi dolgozónak, nem tudott kötelezettséget vállalni a kormányzat. A szakszervezetek kérték, hogy a kormány fontolja meg álláspontját, s később foly- tassák a tárgyalást. ___________■ Ké t kamarát akar a HÓM Kaposvár Kétkamarás parlament létreho­zását szorgalmazza a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesü­let (HÓM). A minden megyé­ben jelenlévő szervezet Buda­pesten tartott rendes évi köz­gyűlésén tett nyilatkozata sze­rint az alsóház tagjait a válasz­tókerületenként megválasztott, a jelenlegi parlament létszámá­nál lényegesen kisebb képvise­lő-testület alkotná. A felsőház­ban pedig a civil társadalmat képviselő szervezetek kapná­nak megfelelő érdekképvise­letet. Ezt a rendszerváltás óta fennálló alkotmányozási kény­szer megoldása érdekében java­solják, s álláspontjuk szerint a kétkamarás parlament a társa­dalom valósabb képviseletét tenné lehetővé. Bizottságot is felállítottak, s azt szabták fel­adatául, hogy javaslatot dolgoz­zon ki ennek a megvalósítására. A közgyűlésen megerősítet­ték, illetve kiegészítették a tiszt­viselői kört, amelynek tagjai: Kupa Mihály tiszteletbeli elnök, Gyenesei István elnök, Kovács Tibor első társelnök, továbbá Bokor Béla, Demeter László, Garádi István, Helmeczy László, Somogyi György társelnökök. ■ A FÜGGETLENSÉG BIZTOSAI. Ombudsmanokkal találkozott Medgyessy Péter kormányfő a Parla­mentben. A miniszterelnök a találkozó után kijelentette: nélkülözhetetlen a folyamatos párbeszéd az ombudsmanok, a bíróságok, a kormány és a különböző hatalmi ágak között. A megbeszélésen je­lenlévő Bárándy Péter igazságügy-miniszter a négy résztvevő országgyűlési biztossal egyetértésben fontosnak tartja a polémiát adott esetben a bíróságok függetlenségének kérdéséről, és a bírói dönté­sekkel kapcsolatos véleménynyilvánításokról. Az igazságügy-miniszter leszögezte: a bírói függetjen- ség és a bírósági szervezet függetlensége két külön dolog. Bárándy hozzátette: az ilyen beszélgetés és egyeztetés az elmúlt heteket övező viták megnyugtatására is alkalmas. Lenkovics Barnabás, az ál­lampolgári jogok biztosa ennek kapcsán kijelentette: csak olyan függetlenség van, amely az emberi jogokat, a polgári jogokat szolgálja. __________________________________fotó: europress/kerék ágnes A Lamperth-forintokból sohasem elég Belügyminiszterként szívesen látna több pénzt az önkormányzatok kasszá­jában, Lamperth Mónika kormánytag­ként azonban tudomásul veszi, hogy a költségvetés egy adott év „tortanagy­ságát” mutatja. A torta felszeletelését komoly felelősségnek tekinti. Budapest- Az önkormányzatok vagyona az idén 200 milliárd forinttal csökkent, a hitel- állományuk pedig 130 milliárddal nőtt, sok helyen a mindennapi működéssel kapcsolatos kiadásokra sem jut elég pénz. Bár a parlamenti számtan alap­ján minden és mindennek az ellenkező­je bizonyítható, arra még nem volt pél­da, hogy polgármesterek az éhségsztrájk eszközéhez folyamodtak volna azért, hogy ráirányítsák a figyelmet az önkor­mányzatok anyagi gondjaira. Oldható- e még, s miként a települési önkor­mányzatok és a kormány között ki­alakult feszültség?- Az éhségsztrájkkal kapcsolatos szán­dékukat a polgármesterek egy kis térség­ben jelentették be, szűkebb pátriájuk sa­játos gondjai miatt. Nem tudok arról, hogy általában az önkormányzatok gaz­dasági helyzete miatt készülne hasonló lépés. Fontosnak tartom, hogy legyen ér­demi érdekegyeztetés az önkormányzati költségvetésről, ezért már a kormány- szintű döntés előtt egyeztettünk a hét ön- kormányzati érdekszövetséggel. Ennek nyomán a tervezettnél 10 milliárd forint­tal nagyobb összeget terjesztett a kor­mány az Országgyűlés elé. Az azóta is zajló folyamatos érdekegyeztetés nyo­mán magam is kezdeményeztem a kor­mánynál az úgynevezett működési nor­matívák megemelését. Különösen az ok­tatási normatíva emelését tartom fontos­nak, hogy az iskolák működtetésére jus­son elég pénz. Örülök, hogy ezt a javasla­tomat a miniszterelnök elfogadta, és be­jelentette, hogy a módosító indítványok közül a kormány támogat egy olyan cso­magot, amelyik mintegy 25-30 milliárd forintos növekményt jelent az önkor­mányzatoknak. Ezzel együtt is tény, hogy a működés finanszírozása jövőre fe­szes, ezért takarékos gazdálkodásra lesz szükség. Jövőre az önkormányzatok 1240 milliárd forint állami támogatást kapnak, ami 9,6 százalékkal több, mint az idei. Az önkormányzatok bevételei 2530 milliárd forintra tehetők, s ez 5,2 százalékos növekedést jelent a tavalyi­hoz képest. Fejlesztésre jövőre 125 mil­liárd forint jut, ez 57 százalékkal több az ideinél.- De mennyi kellene, mennyi lenne elég?- Erre nem lehet pontos választ adni, hiszen mindig van olyan feladat, ami megoldásra vár. Mindig van még egy épü­let, amelyik felújításra szorul. Ez épp olyan, mintha egy családtól megkérdezik, mennyi pénz kellene. Mindig tudnának mondani olyat, amire jó volna költeni.- Mennyi a különbség a kormány által kínált és az önkormányzati érdekszövet­ségek által szükségesnek ítélt összeg között?- Az érdekszövetségek ötvenmilliár- dos többletigényt fogalmaztak meg, ami­kor úgy látszott, az önkormányzatok egy­ségesek a kért összeget illetően. Azóta az ellenzéki pártokhoz tartozó polgármeste­rek sokféle összeget emlegetnek: száz- milliárd, ötvenmilliárd. A miniszterelnök által bejelentett többlettámogatással együtt a kormány által kínált összeg és az érdekszövetségek követelése között még mintegy 10 milliárdos a különbség. Ez azonban nem volt másként az előző években sem: az érdekszövetségek min­den évben több pénzt kértek.- A költségvetés egészén belül ez a tíz­vagy akár ötvenmilliárd forint nagyon nagy pénz?- Egy olyan időszakban, amikor a világ és az európai gazdaság sincs jó állapot­ban, akkor természetesen egy ország költségvetésében is minden egyes mil- liárdnak jelentősége van. Az egész nem­zetgazdaságon belül ez talán nem látszik túl jelentősnek, ám mivel sok területen lenne szükség többletforrásra - egyebek közt az egészségügyben, az infrastruktú­ra fejlesztésben, a bérekben és nyugdí­jakban -, nagyon megfontoltan kell dön­teni minden egyes forintról. Belügymi­niszterként persze szívesen látnék több pénzt az önkormányzati szférában. Kor­mánytagként azonban tudomásul kell vennem, hogy a költségvetés egy adott év lehetőségeinek „tortanagyságát” jelenti, s ennek felszeletelése komoly felelősség.- Információnk szerint az ország tele­pülései közül elsőként várhatóan egy somogyi falu - Telsőmocsolád -jelent cső­döt. Somogyi képviselőként ez különösen érzékenyen érinti?- Felsőmocsolád elküldte kérelmét a Belügyminisztériumba. A jövő hét elején meg fogom vizsgálni ezt a kérelmet, és amennyiben megfelel a feltételeknek, s amennyiben segíthetek, úgy ezt meg fo­gom tenni.- Okkal féltik-e a polgármesterek - s ko­rántsem csupán ellenzékiek - az anyagi­lag meggyengülő önkormányzatok auto­nómiáját?- Az önkormányzati autonómia alap­vetően jogi szabályozás kérdése, ám eh­hez hozzájárul az is, hogy milyen szaba­don dönthetnek a különböző forrásokról, s mennyire kerülnek közel a döntéshoza­talhoz. A közigazgatási reform fontos ele­me, hogy a kistérségi feladatokhoz az ed­diginél több pénzt kapjanak az önkor­mányzatok. A jövő évi költségvetésben 9,5 milliárd forinttal olyan alap jön létre, amelyből az önkormányzatok - egyelőre pályázat révén - a kistérségi feladatokhoz szükséges forrásokhoz juthatnak. Állás­pontom szerint-a közigazgatási reform Lamperth Mónika Bácsbokodon született 1957-ben. Baján érettségizett, majd a pécsi jogtudományi egyetemen szerzett diplomát 1981-ben. Kaposvári származású férje révén került Somogyba, frissdiplomásként a megyei tanácson kapott munkát. 1990-94 kö­zött önkormányzati képviselő Kapos­váron, 1994 óta országgyűlési képviselő. Az MSZP országos alelnöke, a Baloldali Önkormányzatok Közösségének elnöke. A választások után a Medgyessy-kor- mányban a belügyminiszteri posztot kap­ta. Lánya 21, fia 15 éves. ezzel kapcsolatos részének országgyűlési elfogadása, illetve a törvénnyel létre­hozott kistérségi társulások megalakulá­sa után jó volna, ha ezt az összeget már normatív alapon kapnák meg. Ez a szán­dékom.- A kistérségi társulások növekvő szere­pe és megkülönböztetett támogatása nem súlytalanítja-e el a helyi önkormányza­tokat? Nincs-e hasonlóság a hajdani kör­zetesítés és a most támogatott kistérségi forma között?- Nem, sőt úgy gondolom, erősíteni fogja az önkormányzatokat. Hiszen egy kis településnek is, ahol ma alig van pénz fejlesztésre és továbblépésre, beleszólása lesz abba, hogy a kistérségben milyen fej­lesztések és hogyan induljanak el. Mind­két kistelepülési önkormányzati szövet­ség támogatja ezt a reformot.- Sor kerül-e 2004-ben az önkormány­zati feladat és hatáskörök újraszabá­lyozására, és ezzel a finanszírozás kor­szerűsítésére?- Ez nemcsak a terveinkben, hanem a kormány határozatában is szerepel. Szándékunkban áll jövőre megcsinálni.- Korábbi beosztásaiban jelentős szere­pet vállalt az önkormányzatiság meg­teremtésében. Át tudja-e érezni egy mai polgármester helyzetét? Lenne-e meg­oldással kecsegtető receptje a számukra?- Igen. Rendszeresen konzultálok pol­gármesterekkel, és közösen keressük a megoldás útját. Ezért is örülök, hogy a közigazgatási reformot valamennyi ön- kormányzati érdekszövetség támogatja, bár a részletekről vita folyik. A vélemé­nyek ütközése természetes, hiszen ez egy nagyszabású átalakítás. Én ebben lá­tom a lehetőséget. A mostani szerkezet­ben és feladatstruktúrában nem lehet ja­vítani a szolgáltatások minőségén. Már­pedig ez a kulcskérdés: az emberek szá­mára nem az a fontos, hogy a közigazga­tás milyen szerkezetben működik, sok­kal inkább, hogy az önkormányzat milyen szolgáltatást nyújt. Az a fontos számukra, hogy milyen az iskola, az óvo­da, a szociális gondoskodás, az utak, a járdák állapota...- Vállalna-e polgármesteri tisztséget?- Polgármesternek lenni nagy megtisz­teltetés. Az emberek bizalmából irányíta­ni egy település döntéshozó testületét szép feladat. Ha egyszer életemben úgy döntenék, hogy indulok egy polgár­mester-választáson, ezért tenném.- Kovács László épp lapunknak mond­ta el egy interjúban, hogy a négy-öt lehet­séges pártelnökjelölt között előkelő helyen szerepel. Gondol erre a posztra?- Megtiszteltetés, hogy az MSZP elnö­ke lehetséges utódai között említ. Ezt an­nak tudom be, hogy eddigi munkám, erő­feszítéseim és teljesítményem alapján al­kalmasnak tart erre a feladatra. Azt gon­dolom, ma akkor teszek jót a Magyar Szocialista Pártnak, a kormánynak és saját magamnak is, ha eredményes és si­keres belügyminiszter vagyok. Minden erőmmel erre törekszem.-> A döntése nyomán szerzett támoga­tást mind több helyen Lamperth-forintok- nak nevezik. Hízelgő ez a kifejezés?- Ennek biztosan az az előzménye, hogy az előző ciklusban ugyanezt a pénzt Pintér-fillérnek hívták. A forint mégiscsak több, mint a fillér... Komolyra fordítva: ez azt a felelősséget fejezi ki, amit a döntés takar. Valamennyi önkor­mányzat kérését alaposan megvizsgálom és ennek megfelelően döntök.- Figyeli-e helyezését a politikusok nép­szerűségi listáján? Fontos jelzésnek te­kinti ezt?- Nem különösebb izgalommal, de fontos jelzésnek tartom, hogy a válasz­tók hogyan vélekednek a munkámról. Annak örülök, hogy tartósan a 6. és a 12­13. hely között foglalok helyet, a kor­mánytagok között pedig az első harmad­ban. Ezt a bizalom jelének tekintem, mégis úgy gondolom, nem szabad, hogy egy kormány a politikáját a népszerűségi indexekhez igazítsa. Ha jó a programja - márpedig a mi programunk jó -, végig kell mennie azon az úton, amelyet maga elé tűzött. BÍRÓ FERENC - KERCZA IMRE Hírek Elnöki találkozó Káros jelenségnek nevezte és elítélte a kirekesztés és a gyűlö­letkeltés minden formáját Mádl Ferenc államfő és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, mi­után konzultáltak a büntető tör­vénykönyv tervezett módosítá­sáról. EUROPRESS Adósságfelmérés A kórházak adósságának újabb felmérése érdekében az Állami Számvevőszékhez fordul az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. A szervezet vezetői azért tart­ják szükségesnek a helyzet- felmérést, mert félő: a jövő évi ágazati költségvetés nem bizto­sítja az intézmények zavartalan működését, europress Stílus A MOK-nak szigorúan politika- mentes szervezetnek kell len­nie, ezért új vezetősége nem folytatja azt a korábbi stílust, amely hol az egyik, hol a másik pártnál lobbizott - jelentette ki Zalaegerszegen Éger István, visszautasítva a vádakat, mi­szerint a testület új vezetősége jobboldali beállítottságú, mti Szorosabb terv Az MSZP „Szociális fordulat - munka világa” munkacsoport­ja rendszeres találkozókat ter­vez az ágazati szakszervezetek vezetőivel: kedden 64 ágazati vezetővel tanácskozott a testü­let. „Az MSZP-frakció munka- csoportja szorosabb, munka- kapcsolat kiépítését, közös álláspontok kialakítását tűzte ki célul” - áll a közleményben, mti Döntetlen Az Országgyűlés mentelmi bizottságában a kormánypárt öt szavazattal felfüggesztené Deutsch Tamás fideszes politi­kus mentelmi jogát a korábbi sportminiszter elleni hűtlen kezelés gyanúja miatt. Az ellen­zék öt képviselője nemmel szavazott. A felfüggesztéshez az Országgyűlés kétharmados többsége kell. europress Miniszteri előadás Negyven pécsi jogászhallgatót fogadott Lamperth Mónika a Belügyminisztériumban, az egyetemistákat a közigazgatás korszerűsítéséről tájékoztatta a tárca vezetője. Az európai uniós parlamenti választások anyagi és eljárásjogi kérdéseiről Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője tartott előadást a fiataloknak, europress Nyelwédelem Közös nyelvvédelmi politika ki­alakítása érdekében találkoztak a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői a Kevésbé Használt Nyelvek Európai Irodája (EBLUL) veze­tőivel Budapesten. A brüsszeli székhelyű ÉBLUL célja az Euró­pai Unió tagországaiban élő kisebbségek nyelvi sokszínűsé­gének megőrzése, europress Információs központ A fogyatékos személyeket segí­tő információs központ létre­hozásáról írtak alá megállapo­dást a Parlamentben az Európa Tanács magyarországi központ­jának, valamint a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövet­ségének képviselői, europress Pénzhiány Ha az önkormányzatok 2004-re nem kapnak plusz 150 milliárd forintot, úgy hitelfelvételre, in­gatlanértékesítésre vagy meg­szűnésre kényszerülnek - je­lentette ki Szita Károly, a Fidesz-MPSZ önkormányzati tagozatának elnöke. A politikus szerint a közalkalmazotti bérek kifizetéséhez 78 milliárd forint hiányzik, és óriási többletkölt­séget jelent a nagyfogyasztókat érintő gázáremelés, europress ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom