Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-18 / 314. szám

6. OLDAL D RÁVASZERDAHEL Y BEMUTATKOZIK 2003. November 18., kedd Právaszerpahely S*8* Rádl?lva *** : Tóhegy >*Y PRÁVASZERPAHELY Harkov \ plskr o-a® ófpacsfa p.m oKémes csepeiy Kovacshida A település gazdái Az immár negyedik ciklusát töltő polgármester Selymes Sándor, al­polgármester Mihaiu Gabriella. A testület tagjai Gál Anikó, Koza Já­nos ifi. Kövesdi János és Sávolyi Béla. A településen meghatározó számú kisebbség nem él, éppen ezért kisebbségi önkormányzat megalakítására nem volt igény. A Kovácshidán működő, négy falut átfogó körjegyzőség vezetője Ibs- fainé Hatvani Edit. _________ ■ dm xiszendahely.dunantulinapb.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készüt. Összeállította: Békéssy Gábor A FALU KÖZÖSSÉGE gondoskodott arról, hogy az óvodából, iskolá­ból hazatérő gyermekek sötétedésig a templom melletti játszótéren hancúrozhassanak. Igen ám, időközben a játszótéri gyermekbalesetek elkerülése végett szigorították a csúszdák, hinták, mászókák engedé­lyezési jogát, manapság már csak eurokonform játékok felszerelésére adnak engedélyt. A jelenleg használatosak a követelményeknek nem felélnek meg, ám cseréjükre nincs lehetőség, ugyanis a tipizált fa játék- szerek beszerzésére költségvetésükben nincs meg a fedezet. ■ * ___________________Megkérdeztük! igénylik-e a földgázt? _________ Ne m tudják vállalni a költségeket Sárközi Imréné takarítónő: - Na­ná, hogy szükségünk van a gázra, évek óta várunk erre, a bevezetésre természetesen mi is jelentkeztünk. Persze hozzá kell tennem, elég drá­ga lesz a beveze­tés, mármint a mi jövedelmeinkhez képest, de azért kiszorítjuk vala­hogy. A kényel­met meg kell fi­zetni, ezt azért tu­domásul vesszük, és azt is tudjuk, hogy állami támogatás nélkül nem fog menni. Most azért szurkolunk, hogy ezt a segítséget megkapjak. Selymes Sándomé nyugdíjas: - Én nem tudom, vállaljuk-e, a kisebbik fi­ammal élek együtt, majd ő dönt, ben­ne leszünk-e, avagy sem. Nem na­gyon bízok a siker­ben, ugyanis a fa­luban túlnyomó részt kisnyugdíja­sok, vagy szociális segélyen élők lak­nak, akik nemigen tudják kifizetni a bekötésre, a 100 ezer forint feletti összeget. Éppen ezért nem tudok biz­tosat mondani, egyáltalán lehetőség lesz ilyen érdeklődés mellett a gázve­zeték kiépítésére. Tóth Sándor nyugdíjas: - Nekem spéciéi nincs szükségem a gáz be­vezetésére, lenne ugyan rá pénzem, de minek költsék erre, amikor ol­csóbban meg tu­dom oldani pél­dául a fűtést. Sok embernek vi­szont jól jönne, ám a költségeket nem tudná meg­fizetni, így aztán marad az eddigi hagyományos fű­tés. Nagyon szegények itt az embe­rek, hiába szeretnék a nagyobb kényelmet, ha nem .tudják meg­fizetni. ■ A szegénység csak növekszik Tulajdonképpen nem is nagyon érthető, ho­gyan is került ilyen lehetetlen helyzetbe ez a valamikor szép jövő elé néző falu. Igaz, a rendszerváltás kihúzta a talajt a munkahe­lyek megszűnésével a további fejlesztések alól, ám mindez nem indokolja falu ellehetet­lenülését. A Sellye felé vezető főútvonalon fek­szik, az infrastruktúra nagyjából megoldott (a gázt hamarosan bevezetik), ám a befektetők a kedvező lehetőségek ellenére sem lelkesed­nek az itteni beruházásért. Sok itt a szegény ember - mondja az igen szépen ki­alakított buszváróban álldogáló férfi -, akik a rend­szerváltás után megszűnő mezőgazdasági üzemek és ipari vállalkozások kárvallottjai, hiszen jobbára nem rendelkeznek szakmával, többnyire csak idénymunkára alkalmasak, ám ha ez nem lenne, még több szociális gondot kellene megoldania az önkormányzatnak. A munkaerőpiac peremére ju­tott emberek a túlélésre rendezkedtek be, máról holnapra élnek, jövőkép nélkül tengetik életüket. Azért a falusiak szerint nem ilyen sötét a helyze­tük, van kibontakozási lehetőségük, hiszen az opti­mizmusra a település fekvése, valamint az infra­strukturális felkészültségük alapot ad. De hát ez még nagyon távol van a megvalósulástól, egyelőre azért küzdenek, hogy a feszítő szociális problémákat megold­ják. Nem is titkolják, hogy a fa­lu jelenleg a fennmaradásért küzd, s csak pályázatokkal nyert pénzen tud valamilyen fejlődést elérni. Hátrányos helyzetű falu, ám ez még nem jogalap a pályázati önrész kiik­tatására. Az idén megoldották a köz- világítás korszerűsítését, az oszlopokra energiatakarékos lámpafejek kerültek. Ahol nem volt járda, vagy nagyon rossz állapotban volt, ott megkezd­ték az átépítést, vagy a burko­latfelújítást. A volt téesziroda előtt 300 méter járdát hoztak rendbe, ebben támogatást nyújtott a lakosság is, társadal­mi munkában vállalták a segít­séget. Az informatikai pályá­zaton nyertek számítógépeket és híradástechnikai műszaki berendezéseket, a szerkezeteket azonban még nem használhatja a la­kosság, ugyanis a több mint félmillió forint értékű berendezéseket védeni kell, még nem állapodtak meg az őrzésről. Internethozzáférés ugyan még nincs, ám hamarosan ez is megoldódik, a Matáv be­köti az ehhez szükséges kábelt. Az úgynevezett „Zöld falu” programra is beneveztek, elfogadott pá­lyázat esetén szakemberek fogják elkészíteni. Ez csak arra ad lehetőséget, hogy felmérjék, mi lenne az olcsó és gyors megoldás a környezeti károk meg­előzésére. Az biztos, a régi szeméttelepet meg kell szüntetni, másik helyet kell keresni. Több mint nyolc éve pünkösd környékén talál­koznak a körjegyzőséghez tartozó falvak lakossá­ga - itt is megmutatkozik az együttműködés hosz- szú távú megalapozottsága. Közös a gond, tehát közös megoldást kell találni rá. A gáz bevezetése ilyen közös gond, tavaly még csak álmodoztak er­ről, az idén a vezeték kiépítése már megvalósítás közelségébe került. Most 36 család jelentkezett a beruházás egyéni finanszírozására, az önkor­mányzat abban bízik, hogy sikerül valamilyen ál­lami támogatást kiharcolniuk. Mert a lakossági hozzájárulás csak 10 százalékát fedezi a beruhá­zás költségeinek. A polgármesteri hivatal, valamint a kultúrház egy épületben van, ide akarják telepíteni a számí­tógépeket C Ú N B E M U T A T K O Z I K c-Csarnóta óéiósviszló Máriagyűd KÓÍÓS o Rádfalva 0 í Adorjás Dráva- Mária , „ .. J. Drävapiskl »enjahely -fi Harkány Dráva- ' i»arala Kémes o csepeiy Kovácshida 5-oTésenfa .. Drávaszabolcs *** Drávacsen) P CUN porca Drávapalkonya Gordisa Matty A község gazdái A 246 lelkes település polgármeste­re: Vas Sándor nyugdíjas műveze­tő. Alpolgármester: Varga Borbála varrónő. Képviselők: Csecs János nyugdíjas, Döme Rezsőné nyugdí­jas, Fehér Mihály fűrészgép-kezelő, Pöntöl Istvánná falugondnok és nőiruha-készítő. A cigány kisebb­ségi önkormányzat elnöke: Orbán Béla állategészségügyi technikus, tagok: Orbán Jánosné nyugdíjas és Orbán Sándor nehézgépkezelő. Jegyző: Ormódiné Konyhás Györ­gyi. Nyugdíjasklub elnöke: Kaszás Kálmánná nyugdíjas betanított munkás. Hitoktatók: Németh Judit és Várda Ferenc. Templomgond­nok: Kapitány Józsefné. Házior­vos: dr. Láng Györgyi. Állatorvos: dr. Császár László. Az önkormány­zat címe: 7843 Cún, Fő utca 78. Te­lefon: 06-30-355-32-83, valamint 06-30476-15-73. ■ cun. dunantulinaplo. hu % Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János FELVÉTELÜNKÖN A KÖZSÉGHÁZA és szomszédságában a szép porták, valamint a játszótér. A kis fa­luban két gazdagon berendezett játszópark található.__________________________________________■ Homlokzatok új színben Vas Sándor polgármester az ered­mények kapcsán megemlítette, hogy 33 épület, főként családi ház utcai homlokzatát újrafestették kü­lönféle színben. Megszépült a haj­dani papiak és a községháza is. Ez utóbbi szomszédságában különö­sen szép látványt nyújtanak a szí­nes házhomlokzatok. Kiemelkedik mögöttük a dombon magasodó templom piros tetőzete és az évszá­zados tölgy. A matuzsálemi korú növényeket óvják, így a temető töl­gyét és fenyőit is. Bár a sírkerti pél­dányokat lehet, hogy idővel kivág­ják, mert gyökérzetük rongálja a kriptákat. Községeimért alkottak, melynek egyik másolatát a falu ele jén lévő üdvözlő táblán is elhelyez­ték. A kedvezőtlen szociális és gaz­dasági helyzet ellenére Csonka Mi­hály és Magyarpolányi Csabáné si­keresen termeszt és gyűjt gyógynö­vényt, négyen tehenet, öten pedig szamarat tarta­nak. Falujárá­sunk alkalmával kísérőm Pöntöl Istvánná (36 éves) nőiruha- készítő volt, aki beszélt arról, hogy még idén létrehozzák in­ternet-lehető­séggel a telekuckót, ahol a gyere­kekkel Orbán Béla foglalkozik. A későbbiekben a két buszmegállónál kitérő készül, uniós normák szerint játszótér épül kisméretű focipályá­val, három gyalogjárdát felújítarfak. Díszalmafákat is telepítenek. ■ Együtt idősek és ifjak Megkérdeztük a cúniakat: Mi lesz a klubbal? Kellene egy közösségi ház Meglepő 20-25 gyerek közösségi aktivitása. A Pöntöl, Magyarpo­lányi és a Vas testvérek népvise­letben táncolnak az ünnepeken. Ők várják még a csoportjukba Döme Dánielt, az Ignácz testvé­reket és Ostrosics Ivettet, akik­kel play backet, hastáncot adná­nak elő, de Ki mit tud?-ot, cso- csó- és pingpongbajnokságot is rendeznének. A faluban egykor néptáncegyüttes létezett, amely­nek egyik tagja Döme Tiborné volt. A fiatalok énekelnek, ver­selnek, a Pöntöl testvérek furu­lyáznak is, és most először bet- lehemezni fognak Várda Ferenc hitoktató segítségével, akivel tú­rázni is szoktak. Népszerű a harkányi sportúszás, amelyre a Szenttamási Nagy testvérek, Pöntöl Cintia és ifj. Peti Gyula járnak. Döme Dániel, Magyarpo­lányi Richard, a Szenttamási Nagy-testvérek, Ignácz Zoltán és Vas Benjámin azon vannak, hogy a területi futballkupán job­ban szerepeljenek. Kaszás Kál­mánná (47 éves), a nyug­díjasklub elnö­ke örül, hogy közösségük­nek színes té­vét és bútoro­kat biztosított Vas Sándor és a Vöröske­reszt. A felújí­tott szüreti felvonulás alkalmá­ból népviseleti ruhákba öltöztek a kicsik is, mint például Kapi­tány Nikolett. A hívogató beszé­det Csonka Mihály mondta, Ig­nácz József pedig harmoniká- zott. Ha sikerül, jövőre már nemcsak táncolnak, de énekel­nek is az idősek és a Csillag ne­vű póni fogatot húz majd. Orbán Béla (24 éves) állategész­ségügyi technikus: - Jó, hogy ci­gány önkormányzatunk ingyen osztott vetőmagot és a nagy önkor­mányzat segítsé­gével gazdálkod­ni akaró családok jutottak anyako­cához. Sikerült húsvéti roma na­pot tartanunk, mind több gyere­künk szerepel az ünnepeken. Sze­retném, ha közösségi ház épülne, nárcisz és vörös rózsa kerülne a közterületekre, a templom feletti út­szakaszt pedig kátyúznák. Géczi Szilveszter, az Ignácz és a Pöntöl testvérek, Nagy Balázs, Kaszás Zol­tán, Ostrosics Ivett tudnának ifjúsá­gi klubot alapítani. Pöntöl Bianka (16) közgazdasá­gi szakközépiskolás; - Örülök, hogy a falugondnok fotókon örö­kíti meg az ötféle ünnepünk ese­ményeit. Megha­tott, hogy Kapi­tány Lászlóné „ verssel teleírt emléklapot ké­szített az idő­sek köszöntésé­re. Lehetne majd főzésokta­tás, üvegfesté­szet- és rajztanítás, kézműves szakkör, videofilm-vetítés, termé­szetjárás. Állítsanak fel egy mobil- telefon-vételerősítőt ! Szerveznék hulahopp-versenyt és egy lány fo­cicsapatot. Javaslom, hogy a jobb tanulók korrepetálják a gyengébb társaikat a klubban. Vócsa József (73) nyugdíjas me­zőgazdasági technikus: - Tanács­csal segítem a gazdálkodni akaró­kat. Közülük örülök Vas Sándor és Csécs János sike­rének. Elöljáró voltam 15 éven át és ezalatt négyszer tették tönlúe a klubot. Meg kell fékez­nünk a romboló­kat, mert újra szükség van a klubközösség beindítására. A maj­dani tagok anyagi felelősséget vál­laljanak a berendezésekért. Egykor díjazott táncegyüttest és színjátszó kört vezetett nálunk Palai Jánosné, a mai gyerekek is képesek a sze­replésre, csak értő szakember fog­lalkozzon velük. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom