Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-16 / 312. szám

2003. NOVEMBER 16. SZTÁROK ES SZTORIK 13 Oszter, a kincsrabló hogy így őszülve igazán sármos.- Nagyanyám min­dig azt mondta, fiam, meglátod majd, ha őszül a halántékod, megőrülnek majd a nők. Vártam ezt az állapotot, de rá­jöttem, hogy van valami ördögi pedagógia abban, ahogyan engem ez­zel átvert. Mert mit mondjak, amikor az ember fiatal és fe­kete a halántéka, azért az sokkal jobb állapot. Csontos Húsz éve Hollywoodba szerződhetett volna a kezdő Oszter Sándor, aki az álomvilág helyett Budán maradt, mondván, hogy előbb itthon szeretne karriert befutni. A közeljövőben ta­lán mégis feltűnhet Los Angeles-i mozikban, hiszen Árpa Atti­la rábízta a high tech bűnöző főszerepét Argó című, nemzet­közi stábbal készülő, exportképesnek szánt akciófilmjében.- Éppen húsz éve, hogy hollywoodi szerződéssel kí­nálták meg, de Bel Air he­lyett Budát választotta. So­ha nem bánta meg?- Miután a San Sebastian-i filmfeszüválon bemutatták a Meztelen vagy című Gyön­gyösi Imre-filmet, melyben főszerepet játszottam, a zsűri egyik producer tagja három­éves, exkluzív szerződést kí­nált. Évente három film fő­szerepét kellett volna elját­szanom. Kezdő színész vol­tam, és naivul ugyan, de ko­molyan azt gondoltam, hogy én először Magyarországon szeretnék karriert csinálni, utána jöhet Hollywood. Mondtam Mr. Hawknak, hogy ha itthon befutottam, te­lefonáljon, és indulok. Ter­mészetesen nem telefonált.- Ellentétben Árpa Atti­lával, az RTL Klub kirúgott kreatív igazgatójával, aki első nagyjátékfilmjének, az Argónak a főszerepére hív­ta. Ismerte őt korábbról?- Elküldte a forgatóköny­vet, nagyszerűnek találtam, és elvállaltam a felkérést.-És a rendező, aki csak néhány éve jött haza Ma­gyarországra, mit tudott Oszter Sándor színmű­vészről?- Megnézte néhány filme­met, és eléggé rosszakat hal­lott rólam. Ez a nyolcvannyol­cadik filmem. Különböző okok miatt fogtam üzleti vál­lalkozásokba, és ilyenkor az újságírók mindig azt kérdez­ték: Mondja, Oszter, nincs maga hullámvölgyben? Mire én: Mondja, maga hülyesége­ket beszél? Most építem a leg­szebb kertemet. Mert éppen a botanika érdekelt.- A mai világ, a Majka- féle sztárjaival, nem igazán rokonszenves önnek.- Művészet helyett fo­gyasztásról van szó, és ezért olyanokat hoznak címlapon, és foglalkoztatnak, mintha ők lennének a világ csodái. Miközben nagyszerű színé­szek, festők, szobrászok, köl­tők, esztéták, írók, filmesek érdemelnék meg, hogy fog­lalkozzanak velük. Másodla­gossá váltak az igazi értékek, médiasztárt lehet gyártani azzal, hogy a valóságshow- kban valaki jófopi. Soha nem tetszett az ilyesmi. Megfejt­hetetlen számomra, hogyan juthattunk idáig.- A készülő produkció­ról egyelőre csak annyit tudunk, hogy akciófilm készülődik. Bevinne a ku­lisszák mögé?- Kincsrablót játszom, aki megérkezik Magyarországra, sok mindennel találkozik itt, amiről azt hitte, hogy már nem létezik. Szinte belezava­rodik a magyar viszonyokba. Az instrukciókat három nyelven kapjuk, a stáb is nemzetközi. Árpa Attilánál profi a munkatempó, nincs üresjárat. Mindig így szerettem dolgozni.- Mond ták már a hölgy ra­jongói, mmmmm mm mmmmmm & Oszter Sándor Született: 1948. szeptember 2., Győr. Család: nős, felesége Failoni Donatella, lánya Alexandra. Tanulmányok: Színház- és Filmművészeti Főiskola (1967-71). Díjak: San Remo, legjobb férfialakítás (1972), Jászai | Mari-díj (1983), Érdemes művész (1988). Rímek: Kitörés (1970), Rózsa Sándor (1970), Meztelen f | vagy (1981), 80 huszár (1978), Vadon (1988). HÍREK I Sopronban meglesik Az ügynököt ; Harmadik adásához érkezett a királyi televízió Pre- mier című színházi magazinja. A nézők Dombóvá-1 ri Gábor műsorvezető segítségével képet kapnak a | darabról, miközben Szentes Andrea riporter a füg-1 göny mögötti világot mutatja meg. Holnap Az ügy- | nők halála című Arthur Miller-darabot kísérhetik figyelemmel az első próbáktól a premierig. A Sop­roni Petőfi Színház szombati bemutatóját követő partin is ott maradtak az alkotók. Morricone már dolgozik 18 Koltai Lajos, a Sorstalanság rendezője felkérésére Ennio Morricone írja a film zenéjét. A zeneszerzőt római otthonában kereste fel, s a mester rövid beszél­getés után zongorához ült. Koltai megigézve állt, s már csak azért szurkolt, nehogy elvesszenek a dal­lamok. Többször megmutatta a helyszínek és a fő­szereplő kisfiú képét, hogy rögzüljön a hangulat. Morricone megnyugtatta: már bevéste a témát... A májsztro eddig 490 filmhez írt zenét. Szegedi Molnár parodizáltjait festi ft Szegedi Molnár Géza parodista színészi pályáját a bécsi repülőtéren egy terroresemény törte derékba, s bár tolókocsiba kényszerült, átalakított autójával még vidéki fellépéseire is el tudott menni, most vég­leg visszavonul a pódiumtól. Újabban portréfestés­ben leli örömét. A pályafutása alatt kifigurázott mű­vészek arcképeit festi meg. Marlene Dietrich, Ella Fitzgerald, Gilbert Becaud, Honthy Hanna, Mezey Mária, és akit akartok... Hosszú a névsor. A visszacsempészett Halász :! Kern András nem kapott levegőt, a közönség viszont vastapssal jutalmazta a poént. Ráadásul a bombát az utolsó jelenetre tartogatták. A Játszd újra, Sam! Woody Allen-darab Kernnel az élen rekord húsz éve fut a Vígszínházban, Várnai Péter színházi főtitkár-f nak pedig beugrott: a születésnapi előadásra vissza | kéne csempészni a darabban 16 évig játszó Halász Juditot. A színésznő rögtön igent mondott. „De a be­ugrás nem volt könnyű, az eltelt négy évben sok minden változott” - ecseteli Halász Judit. Cseh-Bereményi: Jóslat a metrón ■ - Elmúltak az albérleti idők, mikor csak leakasz­tottuk a falról a gitárt, s máris születtek a dalok... - summázza Cseh Tamás. - Most meg, szégyen és gyalázat, Bereményivel hat éve nem jelent meg le­mezünk. Amit most végre ki­adtunk, a Jóslat a metrón da­lai tulajdonképpen egy 1984- ben íródott színpadi műhöz készült szerzemények. A dalokat, amelyek 1974- től ’88-ig mesélnek el jövő­képként történéseket, az évek alatt átírták, a szövege­ket aktualizálták.- Bár az aktuálpolitika mindvégig jelen van, szub­jektív a krónika, mint min­denki életében - fűzi hozzá Bereményi Géza. - Van pél­dául olyan, hogy nőzős év, magányos fiús év. Mondják, azért nem tud­tak hosszú ideig találkozni, mert Bereményi életéből négy évet vitt el a Széchenyi­ről készült Hídember, aztán meg a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház direktora­ként be kellett hoznia lemaradásait. Cseh Tamás a Bárka Színházhoz szegődött: ’99 nyarán kezdte el Összes dalok estciklusát, amivel a Jóslatig jutott. Az album anyagát végül májusban vették fel a zala­egerszegi színházban. Az előadás már megjárta Bécset, várnak rá még az ország nagyvárosai és Torontó. Az albumot is csak azért nyo­matták ki, mert Tamás már gondban van, elmúlt hatvan­éves, és szeretné, ha így is el­jutna a közönséghez.- Cigizek, s tudom, nyolc­vanévesen már nem fogok énekelni, azért kell az időt s az öreg „házastársat”, Bere- ményit meghajtani.- Harminchárom évvel ezelőtt találkoztunk egy éj­jel az utcán - idézi Bere­ményi. - Tudtam, Tamás ki­váló zenész, de csak angolul énekelt, nem voltak saját szövegei. Bizalmatlanul fo­gadott, mégis megszületett az Ócska cipő... Aztán még számtalan dal. (Sipka) Utazás a Karinthyk körül ■ Karinthy Márton úgy döntött, nem viszi magá­val sírba az apák és fiúk titkait. Ördöggörcs című re­génye kalandos utazás a Karinthy-koponyák körül. A történet három generáció, Karinthy Frigyes és Fe­renc, vagyis „Cini” fiú és az unoka író elemzése. Fel­tűnnek a család körüli koponyák: Böhm Aranka, Be­nedek István, Devecseri Gábor... És feltűnik Karinthy Gábor, Frigyes őrületbe menekülő fia.- Eltöprengtem, mit tud a világ róla, mi maradt utána - mondja Karinthy Márton. - Élete nagy ré­szét a Sárga Házban töltötte, s Benedek professzor meg is írta az Aranyketrecben. Gábor nevezte be­tegségét ördöggörcsnek, s ránk hagyott két vé­konyka verseskötetet, melyet most a családregény­nyel együtt ad ki a memoárt gondozó Ulpius Ház. Magángyűjtők nyomában ■ Meglepetések garmadájával is szolgál a páratlan kép- és ismeretanyagot felhalmozó Modern magyar festészet című, jövő héten megjelenő album. Például soha nem látott Csontváry-alkotást is találunk benne. Kieselbach Tamás, a kötet szerkesztője pontosan tudta, mit és hol keressen. A nemzetközi mezőnyben is elismert műgyűjtő és galériatulajdonos 14 éves ko­ra óta foglalkozik művészettörténettel. Erdélytől Ausztráliáig megtekintett 61 múzeumot és 146 jelen­tős magángyűjteményt, sok ezer diát készített, 70 ezer képből válogatva. Mondja, egy dologra büszke: sehol sem mondtak neki nemet. Hatszázötven olda­lon, 1000 színes reprodukcióval meg is született a leggazdagabban illuszt­rált magyar művészeti album, művészettörté­nészek tanulmányaival kísérve, magyar és angol nyelven.- A kötetben élet­műveket is tisztázunk - ecseteli Kieselbach Ta­más. - Az első kötet az 1892-1919 közötti időt öleli fel, s munkatár­saimmal már készülünk aZ 1919-től 1964-ig terje­dő második kötetre. Szentpéteri Csilla zongoramágiája Szentpéteri Csilla egy sikeres koncert után három napig palacsintát süt a családjának. Nőies, álmodozó típusúnak vallja magát, de amikor felkészül egy-egy koncertre vagy lemezfelvételre (most jelent meg harmadik CD-je, amely­nek 26-én lesz a lemezbemutató koncertje a Kongresszusi Központban), kézbe veszi a „karmesteri pálcát”.- Valahol azt nyilat­kozta, „kellene már egy kicsit unatkozni”. Med­dig bírná ki tétlenül?- Két-három óráig, utána megunnám az unatkozást. Az Időzónák, az egyik leg­jobban sikerült lemezem, lüktető, életörömmel teli. A legfárasztóbb nem is a mű­vek eljátszása volt, hanem a szervezés, rendezés. Én vagyok ugyanis a CD zenei rendezője, a producere és másodmagammal, Barcsik Valériával a szerzője, hang­szerelője.- Ha már ilyen sok mindenhez ért, nem akar tévéműsort is vezetni?- Már vezettem egyszer műsort a királyi tévében, és szívesen vállalnék ha­sonló feladatot máskor is, mert úgy érzem, elég kom­munikatív, közvetlen nő vagyok. De azt hiszem, er­re még ráérek, rengeteg a zenei tervem az elkövetke­zendő években.- Állítólag a minap ragyogó szerződést kö­tött egy külföldi imp­resszárióval...- A bécsi Metropol Szín­házzal leszerződtem, a tu­lajdonosa megvásárolta a produkciómat, és az első koncert jövő év elején lesz a szomszédoknál, igen nagy nyilvánosság előtt. Ott lesz az összes lemez­ügynökség, a tévé, rádió és a sajtó képviselői. Márci­usban és a nyáron hatal­mas koncertkörutat szer­veznek a számomra. Addig sem fogok tétlenkedni, hi­szen meghívást kaptam december elején a Vörös- kereszt világnapjára Genf- be, ahol Magyarországot képviselem, és egy hétre rá Brüsszelben, az EU-palo- tában lépek fel. Ha minden igaz, akkor nincs messze az európai siker.- Kiknek a műveit dolgozza át a legszíve­sebben?- Brahms, Vivaldi, Liszt, Csajkovszkij, Chopin áll a legközelebb hozzám.- Azt már tudjuk, mi­lyen zongoraművész, de milyen anya, illetve fele­ség?- Mint anya száztíz szá­zalékosnak érzem magam. Feleségként viszont - bár ezt a szót nem igazán sze­retem, inkább a társ szót részesítem előnyben - nem vagyok százszázalékos, azaz tökéletes, de igyek­szem, csak nagyon nehéz fáradtan frissnek, odaadó- nak, figyelmesnek és csá­bítónak lennem. Ezért egy lemez, illetve koncert ide­jén nem könnyű velem bánni, de szerencsére Fő­iskola: Zeneakadémia. Róma, Santa Cecília. Család: férje Fülöp Csaba, fia, Kristóf 4 éves Lemezek: Üzenet (2001), Vadhajtások (2002), Időzónák (2003). löp Csaba, a férjem igazán jól kezeli ezt az időszakot, és rengeteget segít a pro­dukció előállításában, ami a designrészét illeti.- Szereti a palacsintát?- Igen, a november végi koncert után napokig ki se kerül a kezemből a pala­csintasütő. Imádok újra háziasszonnyá válni, főz­ni, sütni a családomnak. Velük még a placsinta is fi­nomabb! Temesi László Szentpéteri Csilla Született: Makó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom