Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)
2003-11-15 / 311. szám
14. OLDAL ELLEND BEMUTATKOZIK 2003. November 15., szombat Ellend Hááságy A község gazdái A 245 lelkes település polgármestere Honiung György nyugdíjas. Alpolgármester Ott Mihályné kisposta-vezető. Képviselők: Hahner József szobafestő, lllésné Pesti Edit eladó, Kovács László gépszerelő, Németh József üzemmérnök. Hivatalsegéd, park- és temetőkarbantartó Hardiné Somlói Terézia nyugdíjas ápolónő. Körjegyző Endzselné Papp Ilona. Védőnő Tóka Jánosáé. Körorvos: dr. Hiti Zalán. Plébános Bogádi Ravasz Csaba. Egyházközség elnöke Láng József nyugdíjas. A községháza címe: 7744 Ellend, Petőfi u. 37. Tel: 06-72458-121, 558-001. E-mail: ellend@fw.hu. ■ ellend. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Mecsekvidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A PARKNAK BEILLŐ egyhektáros sírkertet is az önkormányzat tartja rendben. Sokat segít társadalmi munkában a lakók közül Hengl Hermáimé. A felújított ravatalozót fedett résszel bővítették. ___________________________■ Kö zösség egymáséit Megkezdte munkáját és mind népszerűbb az asz- szonytoma klub Hadas Lívia és Müller Erzsébet közreműködésével. Van, hogy hetente már kétszer jönnek össze, és nemcsak testedzéssel foglalkoznak az érdeklődő hölgyek, hanem a baráti társasággá alakulás folyamatát is erősítik. A könyvtárt csaknem 40 kölcsönző és a kínált programok iránt érdeklődő felnőtt és diák látogatja. Vezetője, Hardiné Somlói Terézia szintén a közösségformálást tartja legfontosabb feladatának, és aki mint egykori ápolónő és asszisztens jól látja el feladatát. Munkáját egyebek között játszóház szervezéssel segíti Hadas Lívia, Boros Anikó, Debreczeni Csabáné, Molnár Jánosáé és Szabó Béláné. A községvezetőség tévé után például hifitorony és kondigépek beszerzését is tervezi, idővel telekunyhót rendeznek be internet-lehetőséggel. Ha a fiatalok felelnek a rendért és a berendezések állagáért, akkor újra működhet az ifjúsági klub és a biliárdterem. Bűnmegelőzési céllal éjszakai megfigyelő szolgálat működik 10 önzetlen lakó bevonásával. Porták csinosítói Több zöldet szeretnének Küllemében is megszépült a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő és a posta, a későbbiekben a nyílászárókat cserélik ki és az udvaron díszburkolatot alakítanak ki. Idővel parkosítják ezt az udvari füves részt és nincs kizárva, hogy odébb kerül a játszótér, de már bővülve például padokkal. Hangulatos zöldterületi egységet alkot a templom, a kultúrház, az esketőterem, a községháza és a kis futballpálya, valamint ezek környéke. Szembetűnik növényszépségeivel a templomkert. Pompásak az öreg füzek és fenyők, idővel hársak és díszcserjék is kerülhetnek a faluközpontba. A közterületi zöld részek és a temető gondozója, Hardiné Somlói Terézia mindenesetre szorgalmazza, hogy minél több fa és cserje kerüljön a közterületekre. Ő egyébként füvet nyír és a motoros kaszával is ügyesen bánik. Büszke arra, hogy vele együtt számos lakó füvesít és vi- rágosít, árkot tisztít a telke előtti utcai szakaszon, így többek között Gyenis Istvánná, Sáfrány Józsefné, Gyagyi Pétemé, de szép a Bátai-, Lantos-, Simon- és a Müller-porta is. Sokan nevelnek margarétát, bársonykát, valamint kőrózsát. Oly gondosak a portatulajdonosok, hogy néprajzi értékét még napjainkban is őrzi a Bállá-, Bajer-, Krammer és a Máyer-ház is. Takarosán rendben tartott Kovács Józsefné udvara is, aki örökzöldeket szeretne még az utcákra és indítványozza a Tiszta udvar - Rendes ház mozgalom újbóli indítását. Megkérdeztük az ellendieket; Megéri a faluért tenni? Pályák és sebességkorlátozás Hadas Lívia (27) művelődési menedzser: - Asszonytoma klubunkban életviteli és lelki tanácsadás is lesz, szeretnénk súlyzókhoz és hula- hopp karikákhoz is jutni. Örülök, hogy a község buszbérletet biztosít a fiataloknak is. Természet- és környezetvédelmi közösség alapítását szorgalmazom. Jó lenne, ha megszűntetnék a zug szemétlerakó helyeket, a villanyoszlopokra muskátlik kerülnének, a focipálya felületét pedig egyengetnék. Valamelyik középületünkben működhetne kulcsos ház és erdei iskola. Sűrűbben járjanak a buszok 16 óra után! Láng József (65 ), az egyházközség elnöke, harangozó és sekrestyés: - Örülök, hogy a templomot és kertjét szépítjük Sáfrány Józsefné, Gyenis Istvánná és Hengl Hermanné segítségével is. Legalább 30 család fogott össze, amikor a falak nedvességét'számoltuk fel vagy a harangállást és a harangozó szerkezetet újítottuk fel. Van, aki rózsatöveket és fenyőcsemetéket ad ingyen, két család pedig zászlót varrt. Meghatott, hogy a Berek Kör tagjai és a berkesdi gyerekek karácsonyi műsorral léptek fel a templomunkban. Legyen ez hagyomány! Molnár Jánosné (32) húsfeldolgozó szakmunkás: - Követem majd Sáfrány Józsefné és Gyenis Istvánná porta- és utcaszépítők példáját, akik közterület óvásra bíztatnak. Járjunk össze a búcsúbálon, majálison vagy a falunapon, hogy jobban ismerjük egymást! A községért való önzetlen tenniakarás ezzel is kialakulhat. A játszóteret kerítsék körbe, mert.közel van hozzá a nagy forgalmú út. Az úton meg tartassák be a sofőrökkel a sebesség- korlátozást! Épüljön betonozott kosár- és kézilabdapálya, működjön újra a biliárdterem és az ifjúsági klub! ■ K I S K A S S A B E MUTATKOZI K Kiskassa .0 Ata Pécsdeyecserp KISKASSA ÚjpetreO Nagybudméro oBorjád Vokánv Kisbudmér y Iváiibattyáru <ü>Pócsa Kistótfalu V : J Palkonya -Kisjakabíalva MáriagyGd Villánykövesd-., cf ^0°^ Qx .«ótfalu u ,6’ «jrágos C~\ bKisharsány Vmány ^ Y'Siklós oNagyharsány A KÖZSÉG VEZETŐI. A 300 lel kés település polgármestere: Zöld Gyula. Alpolgármester: ifj. Csuka Andrásáé. A képviselő-testület tagjai: Lőrincz Zoltán, Erdd Ferenc, Veszprémi Istvánná, Kresz Ernő, Malkovics Krecz Eleonóra. A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Malkovics Krecz Eleonóra, aki elnöke a Kiskassáért Német Egyesületnek is. Egyesületi titkár Csemi Tibomé. A település az Újpetrei Körjegyzőséghez tartozik, körjegyző: Spánné Csalás Beáta Háziorvos: dr. NagyPáer. Anyugd- jasklub vezetője Papp Viktomé. Az óvodások, valamint az 53 általános iskolás korú diák az újpetrei körzeti intézménybe járnak. A kiskassa önkormányzat címe: 7767 Petőfi utca 79. Tel.: 72/377-060. __■ ki skassa@dunantulinaplo. hu Az oldal a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint az Ujpetre és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Életformaváltás Kiskassán Az újpetrei elágazásnál elénk tárul szinte egész Kiskassa, lankákon menetelő nyeregtetős parasztházaival és a bekötőúttal, amely a völgyben hullámot vetve kanyarog a faluig. Az életforma azonban korántsem olyan falusias, mint korábban. Vize, gázvezetéke, korszerűsített világítása is van a falunak, tudom meg Zöld Gyula polgármestertől, s a festői települést a németek mellett egy svájci is felfedezte. Azonban a lakosság még korántsem él azon az életnívón, ahogyan az egykor módosabb állattartó parasztfalu múltjából következhetne. Igaz, műutat csak 1969-ben kapott, vezetékes ivóvizet 1992-ben, de a jelen legnagyobb gondja talán a lélekszám folyamatos fogyása, amely a közeli munkahelyek hiányával, választékával is összefüggésben van. Azon persze hiába nosztalgiázunk, hogy jó egy évtizede még 110 szarvas- marhát hajtottak ki a legelőre, a tejbegyűjtő 1992-ben megszűnt Kiskassán, és ma már csak négy háznál tartanak tehenet - háromnál egyet-egyet, és csak egy családnál ötöt. Az Újpetrei Termelőszövetkezetben egykor nagyon sokan, 1030- an is dolgoztak, a mai kisszövetkezet 60 környékbelinek ad munkát. A privatizáció során a kiskassáak- nak nem is volt pénzük arra, hogy nagyobb birtokokhoz jussanak, pedig viszonylag jó adottságúak a földek -17-35 aranykorona közt ingadoznak -, de ennél jóval nagyobb gond, hogy a gabonafélék ára, piaca is bizonytalan. A szőlőskerteknek is volt itt hagyománya, de kiskassai tulajdonú pincéből is csak egyetlen hírmondó maradt. Van viszont egy jakabfalvai vállalkozó, akinek itt van nagyobb szőlőterülete - ő körülbelül 20 embernek ad munkát. A jelenleg 300 lelkes faluból a többség Pécsre jár dolgozni - 25-30 közé tehető a számuk, másfelől az idén - tavasztól őszig -11 közhasznú munkást foglalkoztatott az ön- kormányzat. Azért akad néhány helyi vállalkozó is; ide sorolhatjuk a két vegyesbolt közül Márton Gyulánét, a „maszek” üzlet vezetőjét, akinek a férje fuvarozó, és egy építőipari vállalkozót is. De úgy lehet, Haraszti Csilla fodrászműhelyét kellett volna elsőként említen* Megkérdeztük: Miért érdemes itt élni? ...felnőtt fejjel értékelem” yy Haraszti Csilla (28 éves) fodrász: - Férjemnek is megtetszett ez a falu - ő autószerelő, Pécsre jár be - én kiskassai vagyok. Két évig Pécsett dolgoztam, de ott cégbérletet kellett fizetni, ezért 1992-ben úgy döntöttem, itthon nyitok üzletet. Azt is tekintetbe vettem, hogy itt azért mások az árak, mint a városban. Még Pécsről is járnak ki... Gyerekként az ember nem is veszi észre hol lakik, most, felnőtt fejjel értékelem, és látom, milyen szép hely, férjem is 20 perc alatt itthon van autóval; és ha iskola vagy gyógyszertár nincs is, nem érzem, hogy ez nagy hátrány lenne. Kemény Zoltánná (74) nyugdíjas: - Még Csehszlovákiából, református faluból telepítették át a családunkat - németek helyére... Férjem ku- láknak számított. Ott fönn, síkságon az a gyönyörű, rendezett falu: a szülőföldet nem lehet elfelejteni. Itt sártenger volt, négy lovat kellett fogni a kocsi elé... Sokat dolgoztunk. Egy darabig gazdagodtunk, aztán jöttek a téeszek. Sertésellető kanász voltam 24 órás szolgálatban. A falu helyzete az úttal, majd a vízvezetékkel is javult, gázunk is van már. Igaz, a 28 felvidékiből már csak ketten maradtunk és a gyerekek is távol élnek tőlünk. Csemi Tibomé (51) egyesületi titkár: - Csikóstöttösi születésű vagyok, Magyarmecskén dolgoztam cigány szociális gondozóként, válás után kezdtem új életet Kiskassán. Férjem szőlészetben dolgozik, felnőtt fiam és lányom és egy 13 éves kislányom van... Amikor a gyes után lapátra tettek, magam köré gyűjtöttem a falu ösz- szes gyerekét, csináltunk egy játszóházat és ma is mindennap tanítom őket kézimunkázni, üvegfestésre. Gobelinezést, hímzést, horgolást még a csikóstöttösi nagymamámtól tanultam, amit kicsit fejlesztettem is. ■ A FALU szelíden hullámzó lankák között Erős gyökerű hagyományok A Kiskassáért Német Egyesület a legaktívabb civil szervezetük, az idén éledt újjá a nyugdíjasok klubja, és eleven az élet a község játszóházában is. Az iskola még 1976-ban megszűnt a faluban, nincs sportegyesülete, ezért is kap annál nagyobb hangsúlyt minden civil kezdeményezés, hiszen - intézmények híján - a falu megtartó erejéhez nagyban hozzájárulnak. A községben jelenleg 53 általános iskolás korú gyerekkel számolnak, a 0-18 éves korosztály száma ennél valamivel magasabb, és 63-an vannak a nyugdíjaskor fölött. A Papp Viktomé vezetésével újjáéledő nyugdíjasklub mellett igen fontos említeni a Kiskassa Német Egyesület hagyományőrző tevékenységét és partneri együttműködését az önkormányzattal a helyi ünnepek szervezésében. Csemi Tibomé a titkára az egyesületnek, de ő indította el és töltötte meg élettel a művelődési házban működő játszóházat is, ahol a gyerekek naponta (!) találkoznak, hogy irányításával hímezzenek, horgoljanak, üveget fessenek, a fiúk a barkácsmunkával ismerkedhetnek. Mindezt Cseminé minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzi. A faluban német táncokkal ismerkedő gyermek és felnőtt tánccsoport,is van. Az ünnepek 1998 óta éledtek meg igazán: február az álarcos farsang ideje, nőnapon bátyus találkozót rendeznek, húsvétkor tojáskereső versenyt, kétnapos a kiállítással, műsorral összekötött Anna-napi búcsú, de élő hagyományuk a szüreti mulatság is a szőlőlopás motívumával, bállá - az eseménynek részesei a pécsdevecseriek és a peterdiek is. December elején nem maradhatnak el a Mikulás mellől a krampuszok, és nevezetes a karácsonyi betlehe- mes is a katolikus templomban. ■ « I 1 /
