Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-10 / 306. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I T Ü K Ö R 2003. November 10., hétfő Sürgős a cukorgyártók összefogása A világ cukortermelésének megoszlása (2002, százalék) USA 5 Kína 7 EU15 13 J 14 Egyéb 45 Brazília 16 Megjegyzés: az összes cukortermelés 140 millió tonna. Forrás: FVM TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX JL MAX A Euró/Ft JÁ Dollár/Ft Jj EU/dollár JL ▼ 9716,36 T 245,6533 T 257,47 T 223,45 1,152-0,65% 0,0480 pont-0,05 Ft-1,92 Ft-1,00 cent FTSE-100 (London) 4376,90 pont (1,22%) Xetra DAX (Frankfurt) 3782,56 pont (1,30%) CAC-40 (Párizs) 3453,13 pont (1,20%) Arany (1 uncia) 383,40 USD (0,71%) Brent (1 hordó) 28,714 USD (-0,08%) GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő minimum maximum új előző TAKARMÁNYKUKORICA 2003. december 23100 37700 37700 36900 2004. március 23 300 40310 40310 39510 2004. május 25400 41350 41350 40550 2004. július 34100 41690 41690 40890 TAKARMANYBUZA 2003. december 22 500 44500 44500 43700 2004. március 24100 40300 46010 45210 2004. május 33 500 45000 46600 45 800 2004. augusztus 24000 32200 29600 29600 BÚZA 2003. december 23 950 45 330 45 600 45290 2004. március 24200 48100 48100 47300 2004. május 33 500 48600 48600 47800 2004. augusztus 30000 34100 31290 31290 2004. szeptember 29800 35 500 31300 31300 Forrás: Budapesti Árutőzsde SKÁLA-TERVEK A Skála Divatház Rt. a jövőben minden olyan város bevásárlóközpontjában meg­jelenik, amelynek vonzáskörzete megha­ladja a százezer főt, s így valószínű, hogy Budapesten a hat egység mellett lesz még egy-két Skála áruház. A zászlóshajó a há­rom év múlva nyíló felújított Corvin lesz - mondta el lapunknak Karácsonyi And­rás, a társaság vezérigazgatója. Az Ebro Puleva meg­vette a Ricelandet Budapest Elkelt a vezető magyarországi rizsgyártó vállalat, a Riceland Magyarország Kft. A spanyol Ebro Puleva 3,2 millió euróért vá­sárolta meg a cég részvényeit. Az ibériai élelmiszer-ipari társaság továbbra is Riceland márkanév alatt folytatja a gyártást. A spa­nyol Ebro Puleva ezzel egy csa­pásra a piac egyharmadát meg­szerezte. Az operatív működést nem érinti a felvásárlás, a beszerzés­től az értékesítésig továbbra is mindent a Riceland szervez, és a spanyolok megtartják a Riceland márkanevet - tudtuk meg Fenyő Györgynétől, az új tulajdonba került társaság ügyvezető igaz­gatójától. A Kraft Food’s, az Abbot Industries és a brit Steven & Brotherton után ez a spanyol cég negyedik legnagyobb külföldi felvásárlása. A társaság nemzet­közi terjeszkedési stratégiájának megfelelően a Riceland a kelet­európai nyitás első állomását je­lenti. A Riceland Magyarország 32 százalékos részesedéssel bír a magyar piacon, vagyis a spanyo­lok jelentős szereplőkké váltak és az Ebro Puleva bővíti a ter­mékskálát. Fenyő Györgyné sze­rint - hazánk EU-csatlakozásától remélt életszínvonal-emelkedés következtében megnőhetnek az igények a felsőbb kategóriás rizs­készítmények irányt. Az eddigi választék így tovább bővül, ma­gasabb minőségű és mikrohullá­mú sütőben melegíthető rizs is kapható lesz szintén Riceland márkanév alatt. Az Azucarera Ebro Agricolas és a Puleva összeolvadásával lét­rejött spanyol vállalatóriás a kon­tinens egyik legnagyobb konglo­merátuma, ott van a huszonöt legjelentősebb élelmiszer-ipari csoport között. ■ K&H Sulinet Expressz személyi kölcsön számítógép akár 180 OOO forint adókedvezménnyel önerő nélkül is akár 3 éves futamidőre El«rk«et! a piítwwc, amikor mWen család itanwrit t A KAH Sulin« Expressz termetekkel pinám i új Htímltáftttcbrtkiti eszkózokhöí p*dagó*u»ok és oktatók.Tcwibbt információt kérjen a l TeteCenteren keresztül. vermint az info sulinet@kfib.hu $ í . jQC } v * ? * SAft&fJt > Gazdaság ÉS TÁRSADALOM EGYENLŐSÉG A BIZTOSÍTÁSI DÍJAKNÁL Egyforma hozzáférést kell biz­tosítani a nőknek és a férfiak­nak a különböző árukhoz és szolgáltatásokhoz - szorgal­mazza az EU. A közösség jog­szabálytervezete a biztosítóktól a bankokon át a szórakozóhe­lyekig számos ágazatot érzéke­nyen érintene, sőt az Európai Biztosítók Bizottsága szerint az egész szakmát veszélybe so­dorná. JÓL MEGY AZ ÁSVÁNYVÍZ­PALACKOZÓKNAK A fejenkénti 60 literrel újabb re­kord dőlhet meg az idén a hazai ásványvízfogyasztásban, ami egy év alatt 20 százalékos növe­kedést jelent. Ezzel azonban még csak néhány országot elő­zünk meg az EU-ban, meg sem közelítve az uniós államok átla­gosan 110-120 literes fogyasztá­sát. Tíz év alatt csaknem nyolc­szorosára, az 1993-as 6,5 liter­ről 2002-ig 50 literre nőtt a fe­jenkénti hazai ásványvízfo­gyasztás, és még az elmúlt öt évben is kétszeres volt a növe­kedés - mondta Bikfalvi István­ná, a Magyar Ásványvíz Szövet­ség és Terméktanács (MÁSZT) titkára. Ez év első feléljen vala­mivel több mint 300 millió litert ittunk, ami a sokéves gyakorlat­nak megfelelően arra enged kö­vetkeztetni, hogy az értékesítés 2003 végéig eléri a fejenkénti 60 litert. Ez minden eddigit meghala­dó rekordfogyasztás, amely azt jelzi, hogy a magyar lakosság is egyre jobban belátja: táplálko­zásában az élelmiszer-bizton­ság miatt is szükséges a mé­lyebbről felhozott ásványvizek fogyasztása. VÁLLALATOK ÉS PIACOK JANUÁRBAN IS DRÁGÍTA­NÁNAK A MOLNÁROK Folytatódik az árrobannás a ha­zai lisztpiacon, mivel a malmok januártól újabb 15 százalékos drágítást helyeznek kilátásba. Mint ismert, éppen a napokban vált köztudottá, hogy a hazai cé­gek e hónap közepétől, végétől 8-9 százalékos árnövelést kíván­nak végrehajtani a búzaárak je­lentős emelkedése miatt. Lakatos Zoltán, a feldolgozó­kat ‘tömörítő Gabonaszövetség elnöke szerint a januárra üteme­zett árváltoztatást az indokolja, hogy időközben kiderült: a no­vemberi drágítás nem fedezné a most is vásárló malmok többlet- költségeit. A búzaárak ugyanis már meghaladják a tonnánkénti 42 ezer forintot, szemben a tava­lyi 22-24 ezerrel. A szövetség árumérlege pedig azt tükrözi, hogy az aszály miatt megtize­delt búzatermés - figyelembe véve a 400 ezer tonnán felüli ed­digi exportot is - nem elegendő a belföldi igények kielégítésé­hez. Ezért már a jövő év elejétől importra lesz szükség, ami to­vábbi terménydrágulást vetít előre. A behozatalra ugyanis várhatóan 45 ezer forint feletti árakon nyílhat mód. A novemberi áremelés a mol­nárok számításai szerint kilón­ként 4-5 forinttal, míg a januári 10 forintos nagyságrendben nö­velné az átadási lisztárakat. Is­meretes, hogy a malmok a nyári betakarítás után már mintegy 30 százalékkal (kilónként 53-55 fo­rintra) növelték az 42-45 forint közötti addigi árakat. így a most tervezett változtatásokkal együtt 70 forint körüli malmi lisztárak alakulnának ki, ami 50- 55 százalékos drágulást jelente­ne az év közepéhez képest. Az oldal a VILAGGAZDASAG alapján készült. A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP www.vg.hu Budapest A hazai cukortermelőknek szorosabban kell együttmű­ködniük, mert 2006-tól meg­szűnik a védettségük az olcsó nádcukor-export álókkal szemben - sürgeti a termékta­nács. Az agrártárca a terme­lők és feldolgozók közötti egyeztetést szorgalmazza. Az Európai Unió 2006-ra meg­hirdetett cukorreformja várható­an a szabadkereskedelem irányá­ba mozdul el: csökkenti a répa­cukorgyártás eddigi védettségét a tengerentúli, mindenekelőtt az igen olcsó nádcukorral szemben. A javaslatok egyértelműen az unió termelőit még védő vám le­építését, és ezzel a szabadkeres­kedelem megvalósítását szolgál­hatják. Ez azt is jelenti, hogy ha az európai termelők akárcsak minimálisan is meg akarják őriz­ni pozícióikat, akkor a répacukor versenyképességén javítaniuk kell. A cukorreform első változata szerint a cukorvertikum szabá­lyozása a jelenlegi maradna, ám ebben az esetben a vámvédelmet nem lehetne fenntartani a konti­nens határain, a belső rendszer összeomlana. A másik lehetőség, a teljes liberalizáció ugyancsak ide vezetne, s mivel a répacukor árban nem versenyképes a nád­cukorral, gyárbezárások lavinája indulna el. A harmadik, a komp­romisszumps javaslat, a kvóták és a belső árak fokozatos csökkenté­sét tartalmazza. A szakértők úgy látják, ez a változat a répaterme­lőknek és a -feldolgozóknak a ha­tékonyság növelése révén lehető­séget ad az árcsökkentés ellensú­lyozására. így a B, vagyis az ex­portkvóta csökkenne (és sértetlen maradna az A kvóta, ami a belföl­di forgalmazási takarja). Napjainkban még nem lehet tudni, hogy a bizottság melyik változat mellett foglal állást - mondta Koczka Zoltán, a Cukor Terméktanács igazgatója. Annyi bizonyos, hogy amennyiben a harmadik változatot fogadják el, a magyar cukorágazat szereplői ak­kor is komoly kihívás elé nézné­nek. A jövő csak így körvonalaz­ható, az ágazat szereplőinek - a répanemesítőktől, a növényvédő­kön és a gépgyártókon át a cukor­gyárakon át - eddiginél is szoro­sabb összefogására lesz szükség. Domonkosi Imre, a Szolnoki Cukorgyár Rt. vezérigazgatója azt mondta: ha a magyar cukorágazat talpon akar maradni, a globalizá­ció hatásaival minden szereplő­nek számolnia kell. A cégnél a jö­vőbeli versenyképesség javítása érdekében kísérleti programot in­dítottak be. A program gerincét az eredményt javító költségcsök­kentés módozatai alkotják. A partnereknél a répatermesztés technológiájában, a cukorgyárak­nál a felesleges és nem megfelelő­en időzített technológiai lépések elhagyása jelentheti a kezdetet. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom