Új Dunántúli Napló, 2003. november (14. évfolyam, 298-326. szám)

2003-11-09 / 305. szám

2003. NOVEMBER 9. SZTÁROK ES SZTORIK 13 Hárman három városban Ráckevei Anna is szabad­úszó lett. Nem köti szerző­dés egyik színházhoz sem, mégis rengeteg a munkája. Verseket ajánl a Lyukaséra című televízióműsorban, játszik Észak-Komáromban és Dunaújvárosban. A Bár­ka Színház Rómeó és Júlia előadásában pedig Capuietnét alakítja.- Nem fél a bizonyta­lanságtól?- Nem én döntöttem úgy, hogy szabadúszó leszek... így hozta az élet. Ha nem köt­nek velem szerződést, nincs más hátra, mint várni a fel­adatokat. És örülni a hozzám illőeknek... Sajnos ma kevés az olyan színházi vezető, aki a feladatának érzi, hogy figye­lemmel kísérje a színészei művészi fejlődését.- Pedig fontos lenne?- Hát hogyne! Nagyon! A munkámat nem magam vá­lasztom, hanem felkérnek rá. Elég sokat tájoltunk az Új Színházzal, szinte mindig telt ház előtt. Ez igaz az Óbudai Társaskör jóvoltából létrejött irodalmi estünkre is. Szinte hihetetlen, de van rá érdeklő­dés. Szeretik az emberek.- Olyan meglepő ez?- Hát nem az? Én azon is meglepődöm, ha eszembe juttatják, hogy a Lyukasóra című televíziós irodalmi mű­sor, amelyben van szeren­csém a kez- detektő közremű­ködni, még mindig megy. Szí­vesen ve­szek részt benne, mert olyan Ráckevei Anna Született: 1960. február 25. Családi állapot: férjes. (Férje Horváth Lajos Ottó színművész. Egy tízéves lányuk van, Ju­li.) Tanulmányok: Színház- és Filmművészeti Főiskola. Főbb színházi szerepel: Abigail (Miller: A salemi boszorká­nyok), Miranda (Shakespeare: A vihar), Izabella (Shakes­peare: Szeget szeggel), Lucy (Brecht-Weill: Koldusopera) Solvejg (Ibsen: Peer Gynt). Elismerések: Jászai Mari-díj, Magyar Művészetért díj, Mensáros-díj. mernek - lévén legtöbbjük irodalomtörténész. Csodála­tos hallgatni őket, bármiről is beszélnek. És küldött szá­momra másik csónakot a Jó­isten. Hat hetet töltök Zala­egerszegen. Bereményi kínált meg Molnár Ferenc Üvegci­pőjében Adél szerepével. De azért az egyik szemem sír, csak a másik nevet.- Miért?- Mert másfél hónapra itt kell hagynom a tízéves lányomat, Juliskát. Ne­kem ez igen nehezemre esik. Édesapja, aki szin­tén színész, gyakran dol­gozik távol tőlünk, és az utóbbi három-négy év­ben én is. Van úgy, hogy hárman három városban tartózkodunk- Azért összefutnak néha?- Számomra min­dig ünnep, ha együtt lehetünk. Vacsorát főzök, szépen megte­rítek, gyertyát gyújtok. És el­rángatom a családtagjai­mat a tévé elől. A leg­jobban akkor érzem ma­gam, ha ve­lük vagyok.- Szigorú anya?- Nem. A gyerekem szerint én va­gyok a világ legjobb anyukája. Szerintem is... A lányom születésnapjá­ra például répatortát sütök. Eredeti ír recept szerint.- Semmi botrány, semmi feltűnés? így nehéz lesz a pletykalapok címoldalára kerülni!- Nem is vágyom rá. Én csak a színpadon szeretek színésznőnek lenni. Nem hi­szem, hogy a feladatom lenne tévéműsorokban vagy újság­írók előtt kedvenc ételeimről vagy a ruháimról beszélni.- Sohasem jön ki a sod­rából?- Ritkán. Az alaptermé­szetem ilyen, és én tudato­san is igyekszem megőrizni a harmóniát magamban. Megteszek mindent, amit tudok azért, hogy belül fia­tal maradjak. A színésznek nagyon jól kell ismernie sa­ját magát - így hát sokat fog­lalkozom a lelkemmel, az érzéseimmel. Elkerülhetet­len, hogy egyre érzékenyeb­bé váljak... És reményeim szerint egyre bölcsebbé is. Az is igaz viszont, hogy le­hetőség szerint elkerülöm a konfliktusokat.-Ez jó?- Nem mindig. Sokszor úgy érezheti az ember, hogy alulmaradt, anélkül, hogy küzdött volna. Bizonyos helyzetekben jobb lenne erő­teljesebben képviselni az ér­dekeimet. De nem tudok nyo­mulni. Azt hiszem, ez így jó. A saját lelki békém szem­pontjából mindenképp... Alberti Ágnes hírek Rökk Marika kanyargós útjai I ■ Rajongtak Rökk Marikáért, bravúros táncáért, örök­zöld slágereiért és nem utolsósorban: magyaros ak­centusáért. „Ahhoz képest, hogy magyar építész lá­nya vagyok, elég kanyargós utat tettem meg - idézi. | - Kairóban születtem, Budapesten nőttem fel a gyer­mekbalettben, Párizsban lettem revütáncosnő, s a New York-i Broadwayn ragasztották rám a piruett ki­rálynője címet.” Rökk Marika 1984-ben visszavo­nult, hogy ápolja súlyos beteg férjét, Fred Rault, aki­nek halála után újból visszatért. Tíz évvel ezelőtt a Marica grófnőben köszönt el az operettől. A héten j ünnepelte Badenben 90-ik születésnapját. Egy tündéri asszony: Szabó Magda íj ■ Szabó Magda bár az egyik legtöbbet fordított magyar j író, legszívesebben a szülőföldnek ír. Tisztelik ezt i Debrecenben is: a hivatásos társulattá lett Vojtina Bábszínház tizedik születésnapján például díszelő­adáson mutatja be az írónő meseregényéből, a Tün­dér Lalából bábjátékká átdolgozott művet, amelyet hamarosan újra megjelentet az Európa Kiadó. Molnár Dani, a szellemekkel sakkozó I i | ■ Molnár Dániel és Sári László, a neves übetológus be- | szélgetéseit a kelet világáról, a Kelet kapujábant hét 1 éven keresztül élvezhették a hallgatók minden ked- J den a Petőfi rádión, s elmélkedne még a két barát az § idők végezetéig, ha népszerű riporterünket el nem ragadja a halál. Sári László nem bírta ki, hogy köz-1 kinccsé ne tegye legemlékezetesebb beszélgetései- két könyv alakban. „Őrjítő munka volt a hallatlan | mennyiség javát átültetni, s rájöttem azért néha ma-1 ga Dani is őrjítő volt - idézi fel. - Ezért hiányzik...” Frank Júlia és a „Franciskák” | ü Frank Júliáról mindenki tudja, hogy a konyha pro- | fesszora, de azt már kevesen, hogy olyan szórako- I zott is. - Múltkor mondta a férjem, hogy találjak ki valami finomat, mert olyan éhes - meséli. - Kitalál- | tam egy tésztát, nem tudom miért, Franciska lett a | neve. Később kérte, képtelen voltam megismételni. Sok ilyen „Franciskám” volt már, ezért írom le rög- tön, amit kisütöttem. A temetetlen halott ü - Én már semmitől sem félek, Nagy Imre és Kádár János története egy shakespeare-i királydrá­ma - mondta Mészáros Márta, mikor arról kér­dezték, milyen fogadtatás­ra számít új filmjével. A te­metetlen halott - Nagy Im­re naplója címmel a na­pokban fejezi be az 1956- os forradalom tragikus sorsú miniszterelnökéről szóló munkáját. Az első Nagy Imréről szóló játékfilm középpontjában az 1958-ig, Nagy Imre kivégzéséig terjedő két év áll.- Számomra ez érzelmileg nagyon brutális, ugyanakkor nagyon emberi történet - fogalmazott Kossuth-díjas rendezőnőnk, akit a cím „kötelez”, hiszen Mészáros Márta Nagy Imre-emlékplakettel kitüntetett művész, s a Nagy Imre Társaság ügyve­zetője. A film dokumentumelemei mellett szeretné érzelmileg sokkolni is a nézőt. A történetben ezért több fiktív alak is feltűnik. A főszerepet Mészáros Márta férje, az ismert lengyel színész, Jan Nowicki alakítja, ki Nagy Imre megformálását élete legfon­tosabb szerepének tartja, ezért keresik még mindig nagy műgonddal szinkronhangját. Kata, a hétpróbás ■ Sissy és Bajor Gizi után Rózácska lett Csongrádi Kata. Tragikus hősnőivel szemben az Énekelj, Déry­né! zenés darabját a korabeli konkurencia, Schodelné szemszögéből írta meg, s ezt aztán már csak komédiaként lehet tálalni... A komédiákat a Broadway-szabály szerint pedig be kell járatni: így az előbemutatóból hétpróbás darab lett, megjárva az ínyenc közönségéről híres Gyulát is. Az előadásokra hol a Vörösmartyt játszó Körtvélyessy Zsolt lányát, hol meg feleségét kellett beültetni, mivel tamáskod- tak a vastapsokat illetőn. Mivel a jó vígjátékban nem viccelnek, mindig van mit igazítani a 27-i, Budapest Kamaraszínházi bemutatóig. „Körte szöveg-szülő­szobának nevezte a próbatermet, ahol a nyáron ösz- szenőttünk - meséli Ka­ta. - Az lehet, hogy lent­ről én dirigáltam, ám a színpadon, ráadásul kettős szerepben, az ember nem tudja magát rendezni. Akkor Körte, Benkő Péter, Cs. Né­meth Lajos s Bánnffy György fogták a keze­met. Még a közértbe is kollektíván vonultunk ki, s nem tudták elkép­zelni, mi bajunk van... Hernádi: Édes pofa ez a Noah Taylor ■ .Tenno Meyes rendező és Hámori András producer bizarr történelmi filmje, a Max, semmi kétség, ahogy várható volt, megosz­totta a hazai mozinézőket, mint ahogyan az egész világon. Az ifjú Adolf Hitler és egy zsi­dó műkereskedő különös barátságát bemuta­tó történetet sokan botrányosnak tartják. A jórészt Magyarországon forgatott film hazai közreműködői vitathatatlanul kellemes emlé­kekről számolnak be a főszereplőkkel, Noah Taylorral és John Cusackkal végzett munká­ról. Hernádi Judit édes pofának, a stáb legvic­cesebb tagjának nevezte a Hitlert alakító Taylort, míg Cusakról megállapította: „jó volt vele dolgozni, mert tudott az ember szemébe nézni”. Kulka János szerint sem megrázó sztárokkal játszani. Kulka épp a forgatás alatt nézte meg az Amerika kedvencei vígjátékot, csak annyit jegyzett meg „furcsa, Cusack az előbb még Julia Robertsszel csókolózott, most pedig velem áll kamera elé...” Stohl Andrásnak nem volt közös jelenete Cusackkal: „így páholyból figyelhettem, ho­gyan alakul át a vidám amerikai színész félka­rú, keserű emberbaráttá, aki puszta szeszély­ből gondoskodni akar a szegény, kétbalkezes veteránon, a későbbi Hitleren... (sipka) Klaus Voorman, az ötödik beatle Klaus voorman (65) egyike a világ legnagyobb rockzenészeinek, mégis maga a megtestesült szerénység. A Paul McCartney, Ringó Starr, Yoko Ono, Bob Dylan, Eric Clapton és Manfred Mann oldalán pop- és rocktörténelmet író berlini művész jelenleg egy egyszerű családi házban él feleségével, gyermekeivel, néhány nyúltál és egy teknősbé­kával a München közelében fekvő starnbergi tó partján. ■ Voorman tervezte a Beat­les Revolver című albumá­nak lemezborítóját. Minden idők legelső videoklipjének az ötlete is tőle származik. Basszusgitáros volt a Plastic Ono Bandben és Manfred Mann együttesében, a Beat­les tagjaihoz pedig örök ba­rátság fűzte. Amikor a Beat­les 1970-ben szétvált, az együttes egész hátországa ­A fiatal McCartneyról készült képet jótékonysági árverésre bocsátották 1999-ben testőrök, sofőrök, haverok, kollégák, menedzserek - tol­lat ragadott, csak Voorman maradt csendben. Egészen addig, míg a már súlyosan beteg George Harrison 2001- ben fel nem szólította: „Ugyan már, Klaus, ne légy ostoba! Mindenki remekül keres a Beatlesen! Éppen te ne tennéd?” így hát Voorman megírta visszaemlékezéseit. A „John, miért nem fehér zongorán játszod az Imagine-t” című könyv no­vemberben jelenik meg Né­metországban. Voorman mesélt, felesége, Christina pedig rögzítette a szöveget. A könyvben szereplő anek­dotáknak tudatosan nincs szenzációértéke; Voorman nem dicshimnuszt írt a Beat- lesröl, hanem lejegyezte sa­ját tapasztalatait. Egy veszekedés lökte őt a rock ’n' roll karjaiba: 1960 egyik őszi estéjén a hambur­gi művészeti főiskolára járó Voorman összeveszett barát­nőjével, s a házi vihar elöl a Kaiserkeller nevű klubba menekült. Tömeg, cigaretta- füst fogadta, valamint az ős- Beatles (Lennon, McCart­ney, Harrison, Stuart Sutcliffe és Pete Best), és da­luk, az „I’ve Got th Hippy Hippy Shake” című szám. Voorman lelkesedése nem ismert határt. Később megis­merkedett az öt angol fiúval. Akkoriban Hamburg még a háború nyomati viselte, ám a leépült Liverpoolból érkező fiúk szemében a német kikö­tőváros ragyogó metropo­lisnak tűnt. A Beatles lemá­solta Voorman külsejét: ettől kezdve viseltek hosszú hajat és a sötét ruhákat. Nappal Voorman barátnőjének ka­merája előtt pózoltak a fiúk, éjszaka pedig hajnalig tartó koncerteket adtak. Alig három évvel később a Ringó Starr-ral kiegészült Beatles már popszenzáció, ez azonban nem befolyásol­ja Voorman és az együttes kapcsolatát. A kimerítő kon­certek után nyugalomra vágynak; Voorman szülei­nek teneriffei házában kap­csolódnak ki. Később a né­gyes Klaus művészi tehetsé­gét is kihasználja: 1966 ele­jén John Lennon megbízza őt a Revolver lemezborítójá­nak tervezésével. Voorman ötlete a poptörténelem első videoklipje, melyet akkor még „zenés filmnek” nevez­nek. Egy fa alatt egy zongora áll. A Beatles tagjai leugra- nak a fáról. Ezután visszafelé forog a film, s úgy tűnik, mintha a Beatles felfelé ug­rálna. Voorman később egyre sikeresebb zenész. Basszusgitáros a John and. Yokos Plastic Ono Bandben, a Manfred Mann együttes tagjaként slágereket játszik. S aztán német Trio zenekar producereként is sikeres. A Beatleshez, különösen George Harrisonhoz fűződő barátsága töretlen marad. Röviddel George halála előtt még találkozott vele Friar Park nevű kastélyában. i. emberek társaságában lehe­tek, akik sokkal okosabbak, műveltebbek nálam, és sok­kal több nagy- ­zeru ver­set is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom