Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)
2003-10-25 / 291. szám
14. OLDAL NEMESKE BE MUTATKOZIK 2003. Október 25., szombat 1 flj Merenye o- | Z$®&, r, o Patapokloői ! .Nyogotszenterzsébef Tötszentgyörgy Nagypeterd .A.iiinl) "C***"™^1* Botykapetefd ^sgyaobsza c Kisdobsza a J J NEMESKE c Kistamási Rózsafa A község gazdái A 293 lelkes helység polgármestere: Kaizer Antal. Alpolgármester: Horváth János nyugdíjas. Képviselők: Beck Józsefné adminisztrátor, Gere János mezőgazdasági vállalkozó, Hegedűs István falu- és egyházgondnok és gépszerelő, Nyári Zoltán technikus. Jegyző: Csölléné Makovics Edit. Falugazdász: Fazekas József. Óvónő: Németh Erika. Védőnő: Bienné Győré Zsuzsanna. Lelkész: Köő László. Presbiter: Horváth Valéria tanárnő. Egyházközségi képviselő: Csokonai Józsefné. A nyugdíjasklub elnöke: Somogyiné Károlyi Erzsébet technikus. Orvos: dr. Plank Gabriella. Állatorvos: dr. Karsai Zoltán. A fűrészüzem vezetője: Piisök József A szarvasmarhatelep angol tulajdonban. Boltosok: Nyári Jánosné és Rosta Éva. A községháza és a jegyzőség címe: 7981 Nemeske, Fő út 3. Tel. és fax: 06-73-548-009. ■ nemeske. dunantulinaplo.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szigetvári Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csűri János FELVÉTELÜNKÖN a lakók és az önkormányzat által gondozott görösgali kastélypark matuzsálemi korú fákkal, a megújított úttal, háttérben pedig a kápolnatemplommal. Cél az is, hogy a magántulajdonban lévő parkterület is rendszeresen gondozott legyen._______________________________________________■ Példás köztérszépítés Horváth János nyugdíjas villany- szerelő (61 esztendős), aki falusétánk során kísért, elégedetten sorolta az elmúlt két esztendő sikereit. A temetőhöz zúzott kővel borított út vezet, a ravatalozónál betonozott részt alakítottak ki. A sírkertnél készül egy parkoló is. Belül felújították az orvosi rendelőt, Görösgalon pedig kövezték a kastélyhoz vezető és a bekötőutat. A külterületi részen még 800 négyzetméter járdát is felújítottak. A takaros porták közt megemlítjük a Papp-Jenei-ház udvari pavilonját, Farkas Ernő kovácsoltvas kapuját és kerítését, vagy a szépen ápolt utcai fenyősorokat. A Pettendről betelepült Bognár József őstermelő szakszerűen alakította át a megvásárolt Fabi-Tarkó-házat, ügyelve a néprajzi értékekre, így a kocsifészerre, a kemencére és a disznó- ólas góréra is. A faluban elsőként ő épített az uniós előírások szellemében egy tejhűtőt. Ritkaság, hogy legelőre vonuló teheneket sikerült fotóznunk Bogda János csordással. Nem kevesen látogatják a műemléki templomot. Megtudtuk, hogy 2004-ben 8 községet ellátó gyermekvédelmi és családsegítő szolgálat indul. Telekuckót terveznek, míg Görösgalon jövőre orvosi rendelőt és nyugdíjasklubot adnak át. Kupák és miniparkok Megkérdeztük a nemeskeieket; Kell-e zölprészcsinosítás? Nyesés és mederkotrás A Püsök József vezetésével működő fűrészüzem segíti az amatőr futballozást és a falunap lebonyolítását is. Az üzem Itafa néven kupát is alapított. A férfiak közösségét Simon László és Fabi Norbert, míg a futballozó diákokat ifj. Bognár József és Kovács Kornél (15 éves) fogja össze. Az ifjak szeretnék az egykori sportegyesület újbóli alapítását, amelyre feljogosítja őket az is, hogy a falunapi területi bajnokságon nem egy győzelmet értek el. A falunapon kívül rangos esemény a Szentháromság-búcsú is, de a község részt vesz a Nemes-előnevű települések találkozóján is. A görösgali falurészben egy öntevékeny csoport főként Csokonai Józsefné, Sortiogyi Zoltánná, Somogyiné Károlyi Erzsébet és Kocsi László- né közreműködésével szépíti a kastélypark egy részét, óvja a kápolnatemplomot. Emellett a nyugdíjas-, a Mikulás- és a nőnap szervezői is. Télapónak Kurucz József szokott beöltözni. Az öreg fák megmentését is szorgalmazzák, és azon vannak, hogy havonta kétszer legyen mise a kápolnában. Példaértékű területszé- pítők még Ku- ruczné Kovács Valéria virágkötő és Mezei Istvánná cukrász, akik arborétum jellegű magánparkot rendeztek be műemléki és ipartörténeti értékekkel. Másik beszélgetőpartnerünk, Szűcs Jánosné azt indítványozza, hogy a 6-os úton zebrát fessenek fel a boltnál. Csirke István (76 éves) nyugdíjas mezőgazdasági technikus: - A kis hidak, a főutca árkai és a járdák felújításra szorulnak, a határban pedig a patakmedreket kell rendezni. Megszépülhetne a templomkörnyék parkkal és kerítéssel. Ültessenek újra tujá- kat, csak ne lopják el azokat. A világháborús emlékművön tegyék olvashatóvá a halotti névsort. Tetszik a park jellegű sírkertünk, hogy új út vezet oda, amelyet kíméljenek a traktorosok. Szeretném, ha a templomunkba visszakerülnének a festett kazetták és a faragott hattyújelenet. Nyári Zoltán (23) őstermelő: - Gyakrabban nyessék a fákat, hogy jól rálássunk a főutcánkra. Csirke József mutatós fenyői tetszenek. Büszke vagyok arra, hogy három dombon alakult ki a falunk és hogy Berta-őse- imnek katonája harcolt a mohácsi csatában. Díszes nyereg maradt utána, ami múzeumba került, de mi vállalnánk az itthoni őrzését. Kár, hogy nem látható már a néhai Farkas- és a Tarkó-telek talpas háza. Örömmel gondolok Szemesi Károlyné klubvezetőre és Póré János néptanítóra, akik színjátszást tanítottak. Somogyiné Károlyi Erzsébet (31) állattenyésztő és -egészségügyi technikus: - Nyugdíjasldubunk tagjai szépítik a környezetüket. Például Kovács Irén a portája előtt is vi- rágosít. Mások dísz- és gyümölcsfákat telepítenek, a kápolna előtt sziklakért is létesült. A havi 200 forintos tagdíjból annyi jött össze, hogy egyszer anyagilag támogathattuk az óvodát. Segítjük a betegeket, akiknek bevásárlunk vagy fát vágunk. Varga Pálné közreműködésével ünnepi asztali díszeket készítünk, amiket eladunk, hogy saját tőkével rendelkezzünk. ■ PALOTABOZSOK BEMUTATKOZIK Palotabozsok A település gazdái Az 1200 lelkes község polgármestere Schütz József alpolgármestere Kiss Istvánné. A képviselő-testület tagjai: Friedridmé Fazekas Mária, Guszmann Ferenc, Jordán József, Martini Márton, Kovács Bátint és Ritzl Józsefné. A testület felállása csaknem változatlan az előző választásokkor kialakulthoz képest. 'A német kisebbségi önkormányzat elnöke KrizmájerÁdámné, tagjai Becze Dóm és Martini Márton. A helyi romáknak önálló önkormányzatuk nincs, szószólójuk Bicskei Józsefné. Palotabozsok és a közeli, de csak kisebb kerülővel megközelíthető Szebény körjegyzője Kalocsai László. Az 1994-ben újonnan átadott palotabozsoki általános iskola igazgatója Kiss Istvánné, a helyi napközi otthonos óvodáé pedig Ritzl Józsefné. A helyi művelődési ház vezetője KrizmájerÁdámné, a település háziorvosa dr. Borbáth Hona. ■ palotabozsok. dunantulinapb. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Barabás Béla Palotabozsokon minden megvan Nem volt könnyű helyzetben a település vezetése a rendszerváltás után. Közel 1200-as lélekszá- mával baranyai léptékkel mérve ugyan nem számít kis községnek, de az előző rendszerben több közeli falu központi szereppel bírt, így az önállósághoz hosszú út vezetett. A mai Palotabozsok már modem és mutatós község, ahol minden szolgáltatás a helybéliek rendelkezésére áll. Tizenhárom évnyi kemény munka áll a palotabozsoki vezetés mögött, hiszen több tekintetben szinte a nulláról kellett indulniuk. A rendszerváltás előtti központosításkor a falunak nem jutott szerepkör, és ez a helyben elérhető szolgáltatásokra is rányomta bélyegét. Az önállóságot minden területen ki kellett vívniuk. Az önkormányzat felújította a háziorvosi lakást és a rendelőt, az épület újbóli renoválása éppen most van folyamatban. Palotabozsokra csábítottak egy reumatológust, egy fogorvost, és gyógyszertárat is kialakítottak. Korábban nem volt jobb a helyzet az oktatás terén sem. 1992-ben egy új iskola építésébe fogott a település, a mutatós intézményt 1994-ben vehették birtokba a helyi nebulók. Felújították az óvodát, majd néhány éve egy teljesen új, minden tekintetben modern napközi otthonos konyhát rendeztek be. Akkor még senki nem gondolta, hogy mostanra az intézmények fenntartása válik az ön- kormányzat legégetőbb problémájává.- A stagnáló gyermeklétszám mellett is évről évre nőnek a fenntartási költségek, idén az iskola és az óvoda működésére közel húszmillió forintot költünk - mondta Schütz József, Palotabozsok polgármestere. A falu vezetése mindig komoly gondot fordított a község csinosítására is. Ez aligha kerüli el az erre járók figyelmét, és azon sincs miért csodálkozni, hogy a településszépítési versenyeken annyiszor nyertek, ahányszor elindultak. Annak ellenére, hogy Palotabozsok ma vitathatatlanul mutatós, kellemes község, és hogy a közeljövőben visszafogott gazdálkodásra számít az önkormányzat, mindig van mit fejleszteni. Jövőre a sport terén szeretnének előrelépni. Az iskola tornaterme nem felel meg a mai követelményeknek, és a sportöltöző is felújításra, bővítésre szorul. A két beruházásra a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumhoz adtak be pályázatot, mivel az összesen 8 millió forintos munkák elvégzése csak így lesz lehetséges. Megkérdeztük; Hogyan boldogul Palotabozsokon? „A férfiaknak könnyebb” Flódung Kristóf (52), vállalkozó: - Tíz éve otthoni műhelyemben kezdtem hordókat készíteni. Ma a honi kádárüzemek közül a technológiát tekintve a második, a termelésben a harmadik helyen állunk. Speciális, égetett barrique hordókat gyártunk többek között új-zélandi, ausztrál, chilei, spanyol és olasz exportra. Németországban is ajánlottak munkát,.de én maradtam. Aki dolgozni akar, mindenütt érvényesülhet. Barabás Imre (31) vállalkozó: - A szakmám vegyipari gépésztechnikus. Végzettségemnek megfelelő ajánlatot egyszer tíz éve kaptam Baján, de nehézkes lett volna bejárni. Most egy élelmiszerboltban dolgozom, de úgy látom, ebből nagyon nehéz megélni. Akinek van pénze, a multik nagy, városi áruházaiba hordja, az ő választékukkal és áraival én nem tudok versenyezni. Ebből következik, hogy ide csak, a kispénzűek jönnek. Emmertné Csiki Adrienn (30) pénzügyi előadó: - Szerencsésnek mondhatják magukat azok, akiknek hozzám hasonlóan van helyben munkahelye. Az itteni férfiaknak ■ jóval könnyebb, ők el tudnak helyezkedni a mező- gazdaságban. A nőknél már más a helyzet, nekik a településen vagy a környékén nehezebb dolguk van. Palotabozsokon nincs bölcsőde, így a dolgozni akaró fiatal nőknek ezzel a problémával is meg kell küzdeniük. __________■ A M OHÁCS ES VIDÉKÉ TAKAREKSZOVETKEZET környékbeli fiók- jai közül a palotabozsokiban a legtöbb az egy főre jutó lakossági betét ■ Templom, összefogásból Egy új templom felavatása mindig szívmelengető ünnep. Különösen az, ha annyit kell rá várni, mint a palotabozsoki reformátusoknak, és ha olyan széles körű összefogás eredménye, mint a szeptemberben felszentelt templomuk. A palotabozsoki reformátusok többsége 1947-ben érkezett a Felvidékről az innen elűzött németek helyére. Egy saját Isten háza felépülésére több mint ötven évet kellett várniuk, de megérte. A szeptemberben szép ünnep keretében felszentelt templomnak nem csak külső és belső kivitele csodálatra méltó, de az az összefogás is, amelynek köszönhetően létrejött. Az építkezést Wébel Zsolt lelkész kezdte meg, és utódja, Szabó Gábor vezetésével fejeződött be. Képtelenség felsorolni mindazokat, akik az alig két év alatt elkészült munkákban részt vettek. A hívek törekvéséhez hathatós anyagi segítséget nyújtott Palotabozsok, Somberek és Görcsöny- doboka önkormányzata, az egyház, az előző kormány, Mo- hács-Kölked és Dunaszekcső társegyházközsége. A katolikus egyház harangot adományozott, a gyulafehérvári gyülekezet köröndi padlóvázát. Azt pedig, hogy a németországi Dettingen baráti köre - azok leszármazottai, akiknek házaiba éppen a felvidéki reformátusok költöztek - szintén önzetlenül segített, nehéz szavakkal méltatni. A megható átadási ünnepségre, amelyen dr. Szabó István, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, és Orbán Viktor volt miniszterelnök is részt vett, szeptember 27-én több ezren jöttek el. Sokan közülük maguk is szorgoskodtak az építés körül. * t i i *
