Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)
2003-10-25 / 291. szám
I 2003. Október 25., szombat HITÉLET 9. OLDAL Életrendezés Püspökszentlászlón P. Vácz Jenő utolsó, már félbehagyott levelében a püspökszentlászlói Életrendezés Háza Baráti Köréhez fordult:- Afelé kell lépnünk, haladnunk, ami még nincs, hogy az is legyen - amint a Teremtő szava szól: legyen világosság! - és lett világosság. És látta Isten, hogy jó. Kápolnánk esetében egy kicsit hasonló történt: kimondtuk, hogy legyen és Az új szárny négyévi munka gyümölcse gyanánt lett, és mi is láthatjuk, hogy jó. Most valami hasonló előtt állunk. Még befejezetlen a házunk: kell a garázs, kell kazánház, kell lakrész a háziasszonynak és kell még 10-12 férőhely. Most minderre közös teremtő lendülettel kimondjuk a „Legyent!” Legyen! P. Vácz szavára hetek alatt négymillió forint jött össze - sok száz ember adománya. (Csak a temetési virágmegváltásból 300000). Támogatta az ügyet anyagilag a jezsuita rend generálisa, a magyar rendtartomány. Él a kisemberek „napi 20 forintos” akciója. Megmozdultak az építőipari cégek kedvezménnyel, építőanyaggal: a Pécsi Téglacentrum, a BCM, a csornai Tondach... Számítanak a Széchenyi-tervben megítélt összegre. Es lett. Ma, fél évvel a páter halála után áll a ház! 'Tető alatt, bepucolva, az utolsó munkák vannak vissza. És lehetővé válik további 12 lelkigyakor- latos elszállásolása, két csoportot tudnak fogadni párhuzamosan és lelkigyakorlatot tartani családoknak is. 40-42 helyük van egy- és kétágyas szobákban. Az alagsorban az ifjúsági szálás emeletes ágyakkal - 12 fiatalnak ad helyet. És a nagyterem-ebédlő mellett ezentúl egy 15 fős közösségi terem is rendelkezésre áll. És láthatjuk, hogy jó. Sok jezsuita atya - köztük Nemes Ödön, Kiss Ulrich, Lukács János - vállalta lelkigyakorlatok vezetését. Egyetlenegy sem esett ki. A rendtartomány elindította az Életrendezés programot, és a provinciális atya megbízta P. Csókay Károlyt az Életrendezés Házának lelki vezetésével. Az érdeklődés több mint igen nagy. Csak a lelkigyakorlatos fiatalok száma a nyáron 300. A plébániák táborozókat hoztak - őket sáriakban helyezték el a dombtetőn - még Ösküről (Veszprém megye) és Bordányból is jöttek Szeged mellől... Lelkigyakorlatot tartott a Szent Mór Iskolaközpont, a Nagy Lajos Gimnázium tantestülete a ferences Barsy Balázs vezetésével. És tizedik alkalommal rendezték meg a Püspökszentlászlói Ifjúsági Lelkigyakorlatokat kétszer egyhetes turnusokban. A költség? - Diákoknál 2000 forint egy napra teljes ellátással: szállás, reggeli, ebéd, vacsora. A Jézus Társasága egy támogatási alapot is létrehozott: 50 százalékos kedvezmény igényelhető. Különböző témákban különböző módszerekkel tartanak lelkigyakorlatot. Egyet emelünk ki. A személyesen kísért lelkigyakorlát vezetője jezsuita. Hozza magával a kísérőket - ők is jezsuiták vagy rátermett,' felkészült civilek. Egy-egy kísérőhöz a csoporton belül négy személy tartozik. Itt nem a csoportos foglalkozások a jellemzők, hanem a lelldgyakorlato- zók saját lelki vezetőjükkel beszélgetnek naponta egy-két alkalommal. Természetesen van közös imádság, szentmise, a csoportnak szóló elmélkedés, de a nap nagyobb részét a hegyekben elvonulva imádkozva töltik. Többször találkozhatnak lelki kísérőjükkel és beszélgetnek. Ő feladatot ad és témát. A nap végén - négyszemközt - kielemzik, hogyan érintette az imádság, az elmélkedés a lelkigyakorlatozót. A hivatástisztázó, életútválasztó lelkigyakorlat ennek egyik változata, amelyben fokozott hangsúlyt kap az, hogy a lelkigyakorlatozó sorsdöntő választás előtt áll: szakma, házasság... Tavaly 1300 vendég fordult meg az Életrendezés Házában. Az idén ennél is több. Nyolcvan százalékuk lelkigyakorlatra jött. A résztvevők 70 százaléka fiatal. Nagyon sok az egyetemista. Miért?- A Jóistennek terve van mindegyikünkkel - mondja P. Csókay Károly. - A lelkigyakorlat arra való, hogy megtaláljam azt az utat, amelyet a Jóisten elgondolt az én számomra. És ha akadályokat látok, azokat elhárítsam. Ez történik hosz- szabb vagy rövidebb idő alatt. A legrövidebb lelkigyakorlat háromnapos, van egyhetes, de előfordul harmincnapos is. Minden leltógyakorlat útmutatást ad: mit kezdjek magammal, hogyan rendezzem életemet? Az Ablak program ezt akarja elősegíteni életünk fordulópontjain. Áprilisban indult be ez a forma - 260 fiatal fordult meg eddig. P. Csókay Károly SJ Mosonban született 1926-ban. Kalocsán, a jezsuiták gimnáziumában érettségizett, a Pázmány Péter Egyetemen (ELTE) vegyészdiplomát szerzett. 1949-ben hagyta el az országot. A noviciátust Belgiumban, a teológiát Spanyolországban végezte, ott szentelték pappá 1957-ben. Chilében 15 évig lelkipásztor. Santiago peremvárosában egy prole- támegyedben szervezte meg a plébániát, a hitéletet, és épített templomot. Utána 18 évig Kanadában, Montrealban volt lelkipásztor. 1993-ban tért haza. Budapesten, Kárpátalján és Miskolcon végzett lelkipásztori munkát. Hitoktatók lelki napja 260 hitoktatót és plébánost várnak ma délután a bazilikába a Pécsi Egyházmegyéből. Mayer Mihály megyés püspök és Garadnay Balázs általános helynök 14 órakor köszönti a hitoktatókat. Adonyiné dr. Gábori Mária Nevelési módszerek címmel tart előadást. Gál Gábor egyetemi lelkész értekezésének címe: Drámai játékok és kommunikációs technikák, Dobos László, a Hittudományi Főiskola tanáráé Sürgető feladatunk a felnőttek katekézise. Keszthelyi Ferenc ny. váci püspök 17 órakor szól a lelki nap résztvevőihez. 18 órakor Szent Mór-napi ünnepi mise lesz, amelyet Keszthelyi Ferenc ny. váci püspök és Mayer Mihály pécsi püspök, az egyházmegye hitoktatási referensei és a pécsi papság együtt mutat be. Szentmise után: kötetlen beszélgetés és agapé a Hittudományi Főiskolán. A FALUHOZ MÉLTÓAN fogadja a híveket nyár óta a nagypalli katolikus templom feljárata. Új kaput, új kerítést állítottak és sövényt telepítettek. Felújították a két keresztet, virágágyás került eléjük, kétoldalt tu- ják. És virágoszlop áll a templomajtó mindkét oldalán, fotó: uufer l. Emléktábla a templomkertben Kovácshidán és Ipacsfán a két szomszédos községben Phare- pályázatokból és önkormányzati pénzekből felújították a települések református templomát. Az átadásukat október 26-án, vasárnap tartják. 13 órakor Kovácshidán, 14.30-kor Ipacsfán úrvacsorával egybekötött istentiszteleten. Felújították a hiricsi és a vejti református templomot is. Hiri- csen holnap 10 órakor lesz a hálaadó istentisztelet, igét hirdet és a két felújított templomot Pe- terdi Dániel és Kovács János áldja meg. Utána Tomanoczy Jolán és Temesi Mihály nyelvtudósok emléktábláját avatják a templom kertjében, majd a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Nyelvtudományi Tanszékének szervezésében tudományos ülésen az ormánsági nyelvjárás kutatásának legújabb eredményeiről hangzanak el előadások. Testvéri egységben „Szeret bennünket az Isten!” mondja az ember, ha valami nagy dolgot tervez és véghezvitele jól sikerül. Méltán érezhette Isten sze- retetét az a kb. 600 ember is, aki a palotabozsoki református templom felszentelési ünnepségén részt vehetett. Ugyanis kis gyülekezet lévén a templom is kicsi. Mindössze 60 fős. Az avatásra megjelent 600 fő bizony nem fért volna el a belsejében. Nagyon érthető volt tehát az ünnepelni akarók azon fohászkodása: „Istenem, csak jó idő legyen!”. Isten meghallgatta kérésüket: csodálatosan szép, napos időt adott. A kis templom külső és belső kivitelezése olyan, mint egy kis ékszerdoboz. Az avatási szertartás minden mozzanata szívet melengető, megható, felemelő érzést nyújtott a jelenlévők számára, és mindez a templom előtt történhetett. Palotabozsok közepes nagyságú község, a háború előtt főleg sváb lakossággal. 1947-48-ban ezeknek a szorgalmas, becsületes őslakosoknak egy részét kitelepítették, helyükre a Felvidékről, Csallóközből ugyancsak kitelepített magyar családokat helyeztek el. Otthagyni a szülőfalut egyik napról a másikra, otthagyni a több generáción keresztül összekuporgatott javakat, a saját kezűleg felépített kedves otthont, a falu összeszokott közösségét, szétszórni a rokonságot, széjjeltépni néha még a családokat is - kegyetlen dolog volt. Nem beszélve arról, ahogyan mindez lezajlott: szállítás marhavagonokban 7-8 napig minden előzetes tájékoztatás és úti- cél-megjelölés nélkül. Nem akarok ünneprontó lenni, de a jelenlévő, és mindezek ellenére boldogan ünneplő 600 ember közül 500-nak biztosan mindez eszébe jutott. Az áttelepített felvidékiek nagy része református. 55 éven keresztül nem volt templomuk, csak imaházuk. Ezért volt ez a templomavatás már nagyon időszerű és nagyon nagyszerű dolog. Az igazán nagyszerű azonban az, hogy ma már az őslakosság és a betelepítettek felekezeti és nemzeti különbség nélkül olyan testvéri egységben élnek, hogy a templom építésében egy emberként vettek részt. Adakoztak, gyűjtöttek nemcsak a helybeliek, de.a társközségek, a környező falvak, de még Palotabozsok német testvérközsége is. Az ünneplést egy közös megven- dégelés követte. Az egész ünnep azt tükrözte, hogy Palotabozsok boldog népének már nincsenek egymás közű gondjai, sem vallási, sem anyanyelvi tekintetében. Fiataljaik már nem foglalkoznak azzal, ki az őslakos, ki a felvidéki. Jómagam is felvidéki vagyok, tanítói pályafutásomat a Bozsok melletti Dolinapusztán kezdtem, így már akkor is átjártam Bozsok- ra a boltba vásárolni és felvidéki sorstársaimat meglátogatni. Hetvenöt éves tapasztalatommal kijelentem, példaértékű ennek a sokrétű lakosságnak az összefogása és együttélése. Valahogy így kellene csinálni ezt az egész országban. Pereszlényi Ernő amnydipbmás tanító, a Baranyába áttelepített felvidékiek vezetője Az élet értéke Megdöbbentő és elszomorító az. a mindennapokban tapasztalható mentalitás, hogy az ember annyit ér, amennyit használ. Ha már nem tud használni, nem ér semmit. (A „használ" behelyettesíthető a „ fogyaszt” szóval is.) Innen csak egy kis lépés, és már nem tisztességtelen cselekedet a teherként jelentkező magzatot abortálni, egy injekcióval halálba küldeni azt, aki idős vagy beteg, az értéktelennek mondott életet likvidálni, ellenforradalom vagy terrorizmus elleni harc címén a másik oldalon levőt agyonlőni vagy lebombázni. Ilyen torz következtetésre juthat az a gondolkodás, amely figyelmen kívül hagyja Isten Igéjét, és az embert, az emberi életet csak evilági dimenziókban szemléli. Isten igéje világos útmutatást ad arra, hogy az emberölés a legsúlyosabb bűnök közé tartozik. Ennek oka: a teremtmények közül egyedül az ember az, akit Isten saját képére teremtett. Az ember magán hordja az Isten képét. A Szentírás gondolatvilágában az ember Istennek a tulajdona. Élete is Istené, mivel tőle kapta. Tévedés azonban azt gondolni, hogy ő egyben az élet és a halál ura is. Erre nem kapott felhatalmazást. Ezért őrültség azt gondolni, hogy mi szabhatjuk meg magunk és mások halálának „legoptimálisabb' időpontját". Feladata az, hogy uralkodjék a teremtett világ fölött. Istentől kapott joga és Isten előtti felelőssége tudatában. A teremtett világ fölött gén, de a másik ember életén nem. Ezért aki a másik életéhez nyúl, az Istent rabolja meg, vele kerül szembe. Ott véti el sokszor az ember, hogy fejébe száll a dicsőség, és azt gondolja, hogy mindent megtehet, hogy mindenki, a másik is, a hatalmában van. Ha az élet iránt valódi felelősséget érzünk, akkor Isten képviselőjét látjuk akkor is, amikor beteg - és nem élősködő a társadalom nyakán. Akkor is, ha ellenséges, vagy érdekeink ellenkeznek, ha kicsi és erőtlen is. Mennyit ér az emberi élet? - Istennek annyit, hogy saját Fiát adta érte, hogy „aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. ” Jézusnak többet, mint a tulajdon élete. Azért adta oda, hogy nekünk „életünk legyen, és bőségben legyen"... Most rajtunk a sor... Bodogán László parókus Nehéz zsidónak lenni Könyv a 80 éves Schweitzer József köszöntésére Kertész Péter: Nehéz zsidónak lenni című könyve Schweitzer József nyolcvanadik születésnapja alkalmából jelent meg. A könyv egy terjedelmes részt a főszereplőnek biztosít, a továbbiakban a tanúk emlékeznek életútjára. A tanulság: Schweitzer József egész élete a szolgálat. Ő maga 1947-ben erről így vall: „Szolgálni az ősi talajon, az apák örökségén, új magot vetni a lelkekben, új barázdát szántani a szívekben, új utat vágni és mutatni az ember számára - ez szolgálatunk, ez küldetésünk.” „A lelki- pásztor, a zsidó, az ember” című bevezető írásban Glatz Ferenc akadémikus köszönti a 80 éves Schweitzer Józsefet, írását három gondolatra építi fel. Köszönti a tudós rabbit, a zsidó történelem, a rabbinikus hagyomány kutatóját és irodalmi feldolgozóját. Köszönti az egyházpolitikust, aki egyháza kisemberei felé és a más vallású társadalom iránt nyitott volt. utal arra, hogy írásában nem az életmű értékelésére vállalkozott, hanem az ő és az ünnepelt személyes kapcsolatait kívánja feleleveníteni. Szól azokról az akciókról, melyekben közösen vettek részt a hazai zsidóság helykeresése közben, a rendszerváltás hanyatlásában. „Nem követtem Schweitzer szerepét a zsidó hitélet adminisztrációján belül - írja Glatz Ferenc -, de láttam közelről okos fáradhatatlanságát a zsidó felekezetek és zsidó kultúra elfogadtatásáért. Mert az 1990 utáni demokráciában a zsidóság számára ez volt a legfontosabb: újraépíteni kulturális intézményeit, mindenekelőtt iskoláit, múzeumait, levéltárát, s ezzel a kultúra utánpótlását biztosítani.” A könyvben az ünnepeltet a Pulitzer-emlékdíjas újságíró, Kertész Péter vezeti végig az életén, gyermekkorától napjainkig. Nemcsak ő vall önmagáról, készséggel megtették ezt - felkérésre - jeles kortársai, akiknek sorában többek között megtalálható Mád.1 Ferenc, Horn Gyula, Heller Ágnes, Kardos Péter, Raj Tamás, Paskai László, Erdő Péter, Zoltai Gusztáv. Valamennyien úgy köszöntötték tisztes kor megérésekor, mint a gyakorló rabbit, aki magától értetődően vallja magát magyarnak, mentes minden manírtól, papi kivagyiságtól, elkötelezett híve a keresztény-zsidó párbeszédnek. A pécsi zsidó közösség tagjai bizonyára örömmel olvassák a főrabbi következő visszaemlékező sorait: „Életem nagy részét Pécsett töltöttem, nem véletlen, hogy sokat álmodom Pécsről ma is. A hitközség, a templom álmaimban vissza-visszatérnek. A kapcsolat a valóságban is nagyon erősen megvan. Rendszeresen meghívnak kultúrelőadá- sokra, ott vagyok mindig a gyászünnepélyeken, egy ízben már a kis unokáim is elkísértek.” „Egy szó mint száz: ha nehéz is jó zsidónak lenni - írja visszaemlékezései befejezéseként Schweitzer József - életemnek immár nyolc évtizede tartó, tőlem elidegeníthetetlen élménye ez. Ünnepnapokon délelőtt, amikor kinyitjuk a frigy szekrényt, és mielőtt kivesszük a Tórákat, van egy ima, amelyben van egy mondat: Láászusz máá- szim tauvim böénecho, hadd cselekedjek olyan dolgokat, amelyek jók a Te szemedben, völolechesz bödárché jösórim lö- fonechó, és hadd járjak azon az úton, melyen Előtted az egyenesek járnak. Ez mindannyiunk számára útravaló.” m.e. Tetőtől talpig Befejeződött a baranyajenői templom teljes külső felújítása a toronysisaktól a földig. Felújították a már nagyon rossz templomtetőt, kicserélték az ajtókat, ablakokat. Nyolcmillió forintot fordítottak a renoválásra. Jelentősen besegítettek Baden-Württem- bergből a kitelepített jenőiek. A munkát holnap, vasárnap délután 3 órakor áldja meg Mayer Mihály megyés püspök. ■
