Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)
2003-10-25 / 291. szám
I 2003. Október 25., szombat KULTÚRA - R PORT 7. OLDAL Koncert „majdnem jelen időben” A Pécsi Rádió és a Pécsi Szimfonikusok vasárnap délután, a megszokott időben, 5 órakor kezdődő Pannon Koncert-Tükör című közös műsorában elérkezett az első „majdnem jelen idejű” közvetítés. A már a kezdetektől jó visszhangot kiváltott sorozat szerkesztője, Kovács Attila ugyanis ezúttal a zenekar idei pécsi, Breitner Tamás nevét viselő bérleti évadnyitó hangversenyét választotta a műsorba. Az együttes Hamar Zsolt vezényletével Bartók Béla A csodálatos mandarin című balettjének zenéjét, Gustav Mahler 10. szimfóniájának Adagióját és Richard Strauss Till Eulenspiegel című szimfonikus költeményét adta elő. A Bartók-műben a Lak- ner Tamás vezette pécsi Bach Énekegyüttes működött közre. __________________________ Bál az iskoláért Visszatérő probléma az általános iskolákban, hogy a szűkös anyagiak miatt taneszközök hiányoznak, tanulóprogramok maradnak el. Eredeti és példaértékű megoldással jelentkezett a gondok enyhítésére a pécsi Testvérvárosok Terei Általános Iskola a közelmúltban, amikor jótékony célú szüreti bálra invitálták a szülőket és a nevelőket. Mintegy háromszáz vendéget szórakoztattak itt az iskola ének-zene szakos pedagógusai, műsorral jelentkeztek a tanárok és a diákok is. A belépőket, a tombolán befolyt összeget pedig a gyerekek kapják meg: taneszközöket vásárolnak a pénzen, és különböző diákprogramok szervezését támogatják belőle. M. B. E. Pécsi kiállítók fővárosi tárlaton Hivatásos és műkedvelő alkotókból verbuválódott a Művészetbarátok Egyesülete, az országos szervezetnek ezernél több tagja van. A művészek 30 esztendeje minden héten összejönnek a fővárosban, öt év óta pedig a Pataky Művelődési Házban nagyszabású kiállításon mutatják be a tagok legújabb munkáikat. Idén október 20-tól november 15-ig látható ez a kisplasztikákat és festményeket felvonultató tárlat, melyre 350 pályamunkából választották ki a 130 legjobbat, köztük négy baranyai művészét is, Nőt Béláét, Sárosiné Németh Gizelláét, Sikó Ágnesét, és Balogh Györgyét. MÉSZÁROS B. E. Futnak a képek Angela törleszt KÉPESLAP-KIÁLLÍTÁS PÉCSETT. A Szivárvány Gyermekházban tekinthető meg november negyedikéig Fodor András kiállítása, amelyben képeslapokon keresztül mutatja be az 1900-as évek Erdélyét. FOTÓ: LÖFFLER PÉTER Folklórtalálkozó a fürdővárosban Harkányban vasárnap megszólal a tekerőlant, száj- és gombharmonikával zenélnek, a villányi ifjúsági fúvószenekar ad műsort, jönnek a sellyei népdalkaros hölgyek énekelni, a kökényi horvát vegyes kar is hallható, és a helyi Harka Művelődési Kör apraja- nagyja is fellép a 10. Baranya megyei magyar és nemzetiségi folklóregyüttesek és szólisták bemutatóján. A Baranya Megyei Társadalmi Egyesülések Szövetsége szervezésében zajló, 250 szereplőt felvonultató találkozó tízesztendős története során másodjára kerül Harkányba. A zene- és énekszóra vasárnap 16 órától a Harkányi Művelődési Házban táncra perdülnek a már országszerte elismert zen- gővárkonyi néptáncosok, a gerdei Lumba Nosdtru Cigányegyüttes, valamint a Harka néptánccsoport tagjai is. Ugyanis a hagyományőrzés szellemében a főszervező TESZ gondosan ügyel arra, hogy a pályakezdő új csoportok mellett a már befutott együttesek is mindenkor szerepeljenek. A magyar, a német, a horvát és a cigány nemzetiségi hagyományokat következetesen megjelenítő rendezvénynek tavasszal a Horvátországi Kopács adott otthont, így most viszonzásképpen déli vendégekkel bővül a kör, a csúzái táncosok, az alfalusi dalosok, és az eszéki „Szlavónia Gyöngyei” folklóregyüttes külön horvát műsorblokkal érkezik. Az idei találkozó további érdekessége, hogy a Művelődési Ház előcsarnokában 15.45 órakor három horvátországi magyar festőművész munkáiból nyílik egynapos tárlat. mészáros b. enore A Noszty fiú színházi beugrása Charles Dickens Twist Olivér történetét, a szomorú sorsú árvaházi kisfiú megpróbáltatásait dolgozta fel musical változatban Lionel Bart. A több szálon futó cselekményt a csoportosan lopni járó Fagin banda vonalára egyszerűsíti le ez a kompozíció, ahol a kiszolgáltatott, de tiszta lelkű fiú végül mégis győzelmet arat. Ez a nagy sikerű zenés előadás szerepel a Pécsi Nemzeti Színház őszi bemutatói között, a Szivárvány-, a Nyugdíjas- és a Beavató-bérlet programjában. A színház igazgatósága azonban gazdasági megfontolásokból úgy döntött, hogy az Oliver musicalt csak az évad második felében, vagyis csak a jövő esztendőben tűzi műsorra. A bérlettulajdonosoknak kárpótlásképpen egy új darabot iktattak be az őszi időszakra, a Szivárvány- és a Nyugdíjas-bérletesek a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában Mikszáth Kálmán klasszikus művét, a Noszty fiú esete Tóth Marival című színdarabot nézhetik meg, míg a fiataloknak szóló Beavató-bérleteknél a Valahol Európában című musical kerül be az Olivér helyett az ösz- szeállításba. A kaposváriak vendégjátéka november 7-én kezdődik, ekkor a Bemutató-bérletesek nézhetik meg az előadást, egy nappal később pedig a Sipos-bér- letesek következnek. A nyugdíjasok egy későbbi időpontban láthatják a darabot. A fiataloknak felkínált Valahol Európában musical viszont novemberben nem lesz műsoron, a decemberi programleosztás pedig még egyeztetés előtt áll. MÉSZÁROS B. ENDRE „A nők nem is sejtik, mennyire gyűlölik őket a férfiak” - írja Germaine Greer A kasztrált nő című, 1970-ben megjelent .könyvében, amely a feminista mozgalom klasz- szikus - bár ma már kissé elavult - alkotásának számít. Ebben a szerző sorra veszi azokat a sérelmeket, amelyeket, szerinte, a nők, a férfiuralom évszázadaiban, beleértve a huszadikat is, ország-világ előtt elszenvedtek, majd megállapítja: „A nyilvánosan elkövetett atrocitások ellenére a nemek harcának igazi színpada a meghitt otthon, itt aztán sosem szűnik a háborúság.” A fejezet címe, ahol ezt olvashatjuk: Törlesztésvágy. Javier Balaguer Enyém vagy (Só- lo mía) című filmje erről a háborúról, s erről a törlesztésvágyról mesél. A téma valójában nem új. Ha úgy vesszük, a fél vüágirodalom erről szól, a férjét meggyilkoló Klü- taimnésztra véres drámájától az otthonát elhagyó Nóra lázadásáig. (A másik fele viszont igaz szerelmekről beszél, s még boldog házasságokról is, erről azonban a nőmozgalmi aktivisták nem akarnak tudomást venni.) Ami a béklyóikat lerázó nőket illeti, a magyar irodalom is bővelkedik ezekben, elég ha Németh László hideg tisztaságú Kárász Nellijére, vagy Krúdy Gyula férfiakat veszejtő Maszkerádi kisasszonyára utalok. Javier Balaguer hősnőjének, Angélának lázadása abban tetőz, hogy modem amazonként, a szó fizikai értelmében, fogságba ejti férjét, aki válásuk után sem szűnt meg üldözni őt, és fejére olvassa azokat a sérelmeket, amelyeket el kellett szenvednie a férfitól. Ez a jelenetsor alkotja a film keretét, a történet jelenét, ebbe ékelődnek bele, visszapillantások formájában, a múltbeli eseményeket felidéző képek. Ez a szerkesztésmód kétségkívül érdeklődést kelt a nézőben, ám azzal a veszéllyel jár, hogy mivel a végképp kiábrándult és elkeseredett Angela, érthetően, nem képes házassága megpróbáltatásait higgadtan és tárgyilagosan elbeszélni, az eset felettébb leegyszerűsödik: a férj, Joaquin nem csupán agresszív alak, hanem nyilvánváóan pszichopata. Orvosi eset. Nem lehet tudni, hogy csak Angela látja őt így, ennyire torzítva, vagy valóban ilyen. Ez utóbbi a valószínűbb, mert a rendező egyáltalán nem enyhíti a szubjektív látlelet szigorúságát, és Sergi Ló- pez játéka is színtelen és egyoldalú: lefegyverző mosolya durva ütlegelések előjátékául szolgál. De aztán véletlenül eldördül egy pisztoly, s a film, meglehetősen váratlanul, ironikus fordulattal zárul, ami engem kicsit A nap szépe befejezésére emlékeztet. Kár, hogy Javier Balaguer csak ennyit tanult Bu- nueltól. A záró kép meglepő szemléletváltásról tanúskodik, ám úgy is értelmezhető, hogy a kegyetlen múltidézés talán még ijesztőbb negatív utópiába fordul. Ezzel kapcsolatosan eszembe jut, hogy Francis Fukuyama Poszthumán jövendőnk című új könyvének létezhet egy olyan olvasata, miszerint a klónozás, a géntechnológia és a tudatmódosító szerek tömeges fogyasztása az európai (fehér emberi?) kultúra általános dekadenciájához vezethet, ami a népesség elöregedésének statisztikai adatokkal alátámasztható tényei- vel függ össze. Mindez elnőiesedéssel is jár (a gyengébb nem tagjai tovább élnek, a természet, úgy látszik, nekik dolgozik). Az ilyen civilizáció azonban képtelen megvédeni saját értékeit, így előbb- utóbb azok feladására kerülhet sor, különösen egy harcias, „férfias” civilizációval való találkozás, szembesülés esetén. Nos, kinek higgyünk? Melyik gondolatnak szavazzunk hitelt? A „kasztrált nő” víziójának, vagy a „poszthumán jövendő” látomásának? Nehéz dönteni. Inkább képzeljük el, hogy van egy másik Angela, aki egy derék, jórayaló férjet kapott, és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Nagy Imre Férj és feleség, összetört tükör és virágcsokor (Paz Vega és Sergi López) EGY ÖREGEMBER EMLÉKIRATAIBÓL Vendel és Dömötör Holnap Dömötör napja van, mégis ekkor tartják Magyarlukafán a Vendel-napi búcsút. Tapintatból, hogy ne essen egybe a Lukács-naphoz kötődő pécsváradi gesztenyeszürettel. Vendelt a pásztorok, de főként a juhászok védőszentjét a legenda írnek (keltának), néhány kutató franknak mondja. Neve után vandálnak is vélték. Királyfinak, aki római zarándoklat után, Rajna-vidéki remeteként legeltette az uraság nyáját, ám apátként halt meg a VII. század elején. Nálunk Padányi Bíró Márton veszprémi püspök buzgalmából a XVIII. században kezd terjedni tisztelete. Mária Terézia idejében, a merinói juhok honosításával érkezett német bevándorlóknak köszönhető, hogy Vendel, pásztoraink védőszentje lett. A Dunántúlon, szobrain német parasztviseletben látjuk. Az Alföldön jász-kun juhászként ábrázolják, ingben, gatyában, dolmányban, cifraszűrben, tarisznyával, lezsírozott hajjal, széles karimájú juhászkalappal. A népnyelv vendely-nek nevezte azt a faedényt, amelyben túrót, sajtot, Vajat tároltak. Molnár V. József közöl egy anekdotát, amely Deákpusztán, az első hazai Vendel-kápolna környékén maradt fenn: Szent Péter szabadságra szeretne menni, és helyetteséül Vendelt ajánlja az Úrnak. Vendel panaszkodik, nogy nem tud deákul, nem ért szót táblabíróval, püspökkel. Péter megnyugtatja: amióta a mennyország kapuját őrzi, ilyenfajta ember nem kért bebocsáttatást. A népi humor is arról árulkodik: maguk közül valónak érezték a pásztorok segítőjét. Szent Vendel kultusza országszerte elterjedt, csak a Szeged vidéki pásztorok őrizték az ősibb védőszent, Demeter hagyományát. Dömötör katonaszent, s a másik vitézzel, Szent Györggyel pontosan kettéosztják a naptárban az évet. György- napon hajtották ki az állatokat a legelőre, s Demeterkor terelték téli szállásra. Az erdélyi hagyomány törökűzőnek is tartja Demetert, mert napjára általában befejezte a török a háborút. A hideg idő beálltával nehéz lett volna már az utánpótlást biztosítani. Demeter keleti szent. A magyar koronán is ott a képe. A „Magyar Anjou Legendáriumban” képregény beszéli el egyik csodatételét. Vendel valószínűleg az ő kultuszát szorította ki. Ezért is kedves időjáték, hogy Lukafán most Dömötörkor rendezik a modem Vendel-napi sokadalmat. A régi templom előtt - ma polgár- mesteri hivatal - ott áll a kereszt mellett Vendel szobra a báránnyal, emlékeztetve, hogy hajdan e napon bárányt szenteltettek, ekkor kapták meg járandóságukat a juhászok, s ekkor szegődtek el a következő évre. Este bál, vigalom járta. A cudar időjárás valaha törököt riasztott, de Lukafára tartó vendéget még alig. Jártam esőben, tócsákat kerülgetve, több ezer emberrel a lukafai főutca sátrai között, amikor két kilométeres sorban parkoltak a falu előtt az országúton a vendégek autói. A népművészeti program, a zselici táj hangulata messzi vidékről is vonzza a látogatót. Jó híre van a Baranya és Somogy határán eldugott pici falunak. Am a Vendel-napi búcsú csak kirakat. Ami mögötte van, fontosabb. Bár itt is szaporodnak a holland ház- tulajdonosok, a hazaiaknak is van életterük. Már szinte senki sem él a földből, a családok változatos jövedelemforrása folyamatos. A falu megtartó erejét bizonyítja, hogy egyre több a születés. Úgy kezdődött, hogy 1984-ben egy értelmiségi házaspár ráunt a pesti neuraszténiás rohanásra, s Ma- gyarlukafára költözött. Néhány barátjuk követte őket. Többnyire iparművészek. Volt, aki azóta elment, mások jöttek. S nem bogaras remetének. Polgárnak. A mai polgármestert, Kékes Tóbiást már ’84-ben tanácsi előjárónak választották. Azóta egy ciklust leszámítva első embere, élő lelkiisme- rete a falunak. S hamar meglátszott, mit jelent, ha egy kistelepülésen nem fogy, hanem nő az értelmiségiek száma. Ugyanis a kultúra jelenléte vagy hiánya is szociális tényező. S annak, hogy Tóbiás felesége, Lovas Kata lukafai központtal szervezi a Kaptár Egyesület életét, anyagi ho- zadéka is van. Baranya két legvirágzóbb nagyközségének, Hosszúheténynek és Kozármislenynek is számos értelmiségi lakója van, köszönhetően Pécs közelségének. Néhány pici falu is akad, ahol a hazajáró vagy kitelepült művészek segítenek kellemesebb életet teremteni. De több település van országszerte, ahol az egykori körzetesítési kormányprogram diplomásokat elűző hatását nyögik. S a kitelepült jó szándékú művészek, tudósok, pedagógusok, közművelődési menedzserek is legföljebb a falu megtartó erejét erősítik, de gazdasági alapfunkcióját alig. Ha nem is hagyják el a falvakat, elhagyják a földet, a rétet, baltával esnek a szőlőtőkének, másra használják az istállókat, eltüzelik az ólakat. A falvak lakóinak feladat az lenne, hogy ehető élelmiszereket termeljenek az országnak. Az sem rossz, ha turistákat szolgálnak ki, de lassan ezeket is boltban vett nejlon- ízű spanyol szilvával kínálják a régi gyümölcsös helyén kialakított pázsiton. Mert élni akarnak. A törvények és tervezetek alapján úgy tűnik, a kormány s a törvényhozás többségi része nem lát el a falvakig. A kisközség már nem Magyar- ország, ha csak be nem költözik valamelyik Pestre, a Deák térre a hajléktalanok közé. Ott majd kaphatnak meleg teát és segélyt, amíg megfagynak. Eljutottunk oda, hogy a politikai szócséplésben már lényegtelen, ki mit mond. Ha elemzők bizonyítják, hogy a költségvetési tervezet több pontja ellehetetieníti a vidéki kis- és középgazdaságokat, koldusbotra juttatja az állattenyésztőket, a zöldség és bortermelőket, azt a párt- politika szintjén kezelik. Lényegtelen egy állítás valóságtartalma. Az számít, hova sorolható az, aki mondta. S jönnek a kegyes viták, bűvészkedés a számokkal, s győz a szavazógépezet. S jönnek a nyilatkozatok, melyekben a létminimum alatt élők tömegének is állítják, hogy most örülhetnek. De mit eszünk két év múlva? Kamatlábat? S hány embernek jut belőle? Szent Vendel és Demeter káromkodnak a mennyországban. Bükkösdi László
