Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-21 / 288. szám

2. OLDAL VILÁG TŰKOR 2003. Október 21., kedd Visegrádra szükség lesz Budapest Mindkét állam fontosnak tart­ja a visegrádi négyek (Szlová­kia, Magyar-, Lengyel- és Csehország) együttműködését az EU-csatlakozást követően is - hangzott el a magyar és a szlovák államfő megbeszé­léseit követően. Rudolf Schuster hisz abban, hogy kielégítően rendezhetők a ked­vezménytörvénnyel összefüggő problémák a kétoldalú kapcsola­tok keretében. Midi Ferenc hang­súlyozta: mindkét ország érdekelt ________Hírek _______ Ös szecsapások Az iraki Fallúdzsa mellett isme­retlenek házi készítésű pokol­géppel merényletet követtek el, majd kézifegyverekből tüzet nyitottak. Egy amerikai katona meghalt, öt megsebesült Irak­ban a járőrosztagot ért támadás következtében, mii EU-szabályozás A várhatóan 2006-ban életbe lépő új szabályozások a jelenle­ginél is kedvezőbb feltételeket biztosítanak az uniós polgárok számára a szociális biztonság több területén. Tervek szerint összehangolják a családi ellá­tásokat, az előnyugdíjat és a munkanélküli-ellátásokat a tagállamok között, mti Blair kórházban Szívpanaszokkal kórházba szál­lították a brit kormányfőt, ám kezelés és megfigyelés után már haza is engedték, de az or­vosok pihenést írtak elő neki. Tony Blairnél szívritmuszavar­ok léptek fel, mellkasi fájdal­makra panaszkodott, mti Egyeztetés Csehország és Észtország rend­szeres konzultációkat kíván folytatni a leendő európai alkot­mányról a római kormányközi konferencián. Prága és Tallinn változtatásokat kíván eszközöl­ni az európai alkotmányterve­zetben, mert az „jelenlegi formájában kedvezőtlen a kis államok számára”, mti Horvát választás Mesic elnök november 23-ára kiírta a horvát parlamenti vá­lasztásokat. A zágrábi törvény- hozás három és fél hónappal megbízatási ideje lejárta előtt múlt pénteken döntött önnön feloszlatásáról. A horvát állam­polgárok 140 parlamenti képvi­selőt választanak, a parlamenti küszöb öt százalék, mti Előléptették Ezredessé léptették elő a Földre való visszatérése után Jang Li- vej űrhajóst, az első kínai aszt­ronautát. A döntés már hetek­kel ezelőtt megszületett, az űr­hajóst azonban korábban nem tájékoztatták erről, hogy az űr­utazás előtt ne befolyásolják hangulatát, mti Sziámi ikrek Már teljes mértékben önállóan lélegzik a sikeresen szétválasz­tott sziámi ikrek egyike; egy- New York-i kórház közben újabb hasonló szétválasztásra készül. Az ikrek állapotát - több mint egy héttel a 34 órás szétválasztási műtét után - to­vábbra is válságosnak, de sta­bilnak mondják az orvosok, mti Szerencsés esés Egy 21 éves osztrák fiatalember siklóernyőzés közben összeüt­között egy másik siklóemyős- sel, majd ennek következtében százötven méteres magasságból lezuhant. Súlyos sérülésekkel szállították a klagenfurti balese­ti kórházba, állapota Azonban nem életveszélyes, mti ___________e leh et abban, hogy az Unió készü­lő alkotmányának egyes elemeit újrafogalmazzák. A szlovák államfő szerint eljött az ideje annak, hogy Magyar- ország és Szlovákia olyan kapcso­latokat ápoljon, mint Szlovákia és Csehország. Szólt arról, hogy bár létezik Magyarországon törvény a kisebbségekről, parlamenti kép­viseletük nem valósult meg. Schuster hangsúlyozta: jó lenne, ha a törvény betűje gyakorlattá válna. Megemlítette, hogy Szlová­kiában elképzelhetetlen a kor­mányzás a Magyar Koalíció Pártja nélkül. ■ Kitüntették egymást FOTÓ: EUROPRESS/EPA Érvényes lett a népszavazás Bekerülhet a nemzetállamiság fogalma Románia alkotmányába Bár az előrejelzések nem voltak biztatók, végül sikeresen zár­ták Romániában a hétvégi alkotmánymódosító népszavazást. A kétnapos referendumon a parlament által előzetesen módo­sított alkotmány elfogadtatásához csaknem 17 millió választó- polgárt vártak az urnákhoz. A referendum érvényességéhez a választási jegyzékben nyilvántartott választópolgárok abszo­lút többségének jelenlétére volt szükség. Bukarest - Budapest Egyetért-e a Románia alkotmá­nyának felülvizsgálatára vonatko­zó törvénnyel abban a formában, ahogyan a parlament jóváhagyta? - volt a népszavazáson feltett kér­dés, amelyre a romániai választó­nak „igen” vagy „nem” szavazat­tal kellett válaszolnia. A román Központi Választási Iroda adatai szerint szombaton a szavazásra jogosultaknak alig 14 százaléka adta le voksát, ami a vasárnapi szavazás további kimenetelére nézve nem kis aggályokat oko­zott a román politikum számára. Miközben Dél-Romániában a részvételi arány egyes helyeken elérte a 65-70 százalékot, ehhez képest több erdélyi megyében is nagy volt a távolmaradás, és Kolozs, Kovászna, Temes vala­mint Hunyad megyében csak az utolsó órákban növekedett meg hirtelen a választásra jelentkezők száma. A román kormány számolt az alacsony részvétellel, ezért nem maradtak el a különféle ösztön­ző kísérletek sem. A bukarestiek számára mindenképpen előnyös volt ez a két nap, mert a népsza­vazás népszerűsítéséhez ingyen vehették igénybe a közszállítást és a múzeumokat is ingyen láto­gathatták. A Magyarország terü­letén tartózkodó román állam­polgárok négy helyen is szavaz­hattak. Budapesten a román nagykövetségen valamint a ro­mán kulturális központban, de egyúttal a Debrecenben és Sze­geden kihelyezett román kon­zulátusokon is le lehetett adni a voksokat. A Magyarországon tartózkodó román állampolgá­rok számához viszonyítva azon­ban a részvételi arány rendkívüli alacsony volt. Míg Romániában szombaton a választópolgárok részvételi aránya alig haladta meg a 12 százalékot, Magyar- országon is csupán 169-en éltek szavazati jogukkal a referendum első napján. Románia budapesti nagyköve­te, Calin Fabian szerint ez annak tulajdonítható, hogy szombaton munkanap volt, így valószínűnek tartotta azt is, hogy akik szavazni szeretnének, azok inkább vasár­nap fognak élni a lehetőséggel. Vasárnap délután két órakor a bu­dapesti román nagykövetségen már több mint ötszáz személy szavazott. A szavazatok össze- számlálása utáni adatok szerint Magyarországon 997 román ál­lampolgár szavazott és csupán 8 érvénytelen szavazattal - 95 szá­zalékos „igen” többséggel - sza­vaztak az új alkotmányra. Ellen­ben ha ezeket az adatokat a leg­utóbbi, 2000-ben megtartott par­lamenti választásokhoz hasonlít­juk, ahol egyetlen nap alatt Ma­gyarországon több mint 2500 ro­mán állampolgár voksolt, a nép­szavazáson való részvétel igen kevésnek mondható. Végül sikeres volt a népszava­zás, de a szombati nap után Ro­mánia budapesti nagykövete ag­gályosnak tartotta a referendum esetleges végeredményét és meg­említette: amennyiben nem lesz meg az 50 százalék feletti részvé­teli arány, a népszavazást érvény­telennek tekintik. Ha pedig ez be­következne, a román belpolitiká­nak nagy kellemetlenségekkel kell a jövőben szembenéznie. A legtöbb romániai politikai szervezet egybehangzóan az „igen”-nel való szavazásra szólí­totta fel a választópolgárait, mi­után a kétkamarás parlament­ben mind a képviselők háza, mind a szenátus szeptember 8-ai ülésén a tervezett módosí­tásokat kétharmados többség­gel elfogadta. Bár elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az alkot­mány továbbá is változatlanul meghagyott „egységes és oszt­hatatlan nemzetállamról” szóló cikkelyét, ennek dacára mégis az „igen”-nel való voksolásra szólította fel az erdélyi magyar­ságot. Az új alkotmány lényege­sebb módosításokat nem tartal­maz, de az RMDSZ fontos előre­lépésnek könyvelte el azt, hogy az újonnan megszavazott vál­tozat garantálja az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, erősíti a magántulajdon védel­mét, valamint kilátásba helyezi a kötelező katonai szolgálat megszüntetését. A Cornelia Vadim-Tudor vezette szélsősé­ges, magyargyűlöletéről is híres Nagy-Románia Párt volt csupán az egyetlen parlaménti mandá­tummal rendelkező párt, amely határozottan elutasította az al­kotmánymódosítást, és a vá­lasztópolgárokat a „nem”-mel való szavazásra buzdította, töb­bek között arra is hivatkozva, hogy „Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román, ezért az igazságszolgáltatásban és az egyéb állami intézményekben megengedhetetlen a magyar nyelv használata. Távolmara­dásra szólította fel az erdélyi magyarságot a Tőkés László re­formátus püspök által vezetett, Erdély autonómiájáért lobbizó Reform Mozgalom is, amiért a módosított alkotmányban válto­zatlan formában hagyták meg a „nemzetállam” fogalmát. A referendum végleges ered­ményeit a Központi Választási Iroda csak szerdán fogja hivatalo­san nyilvánosságra hozni. HAJDÚ M. CHRISTIAN ÁLLÁSPONT TELEKI JÓZSEF Elfütyiilt bölcsesség Nem jut szóhoz az ember. Nem is azért, ami Medgyessy Pé­ter kormányfővel történt, hiszen nálunk, de tőlünk nyuga­tabbra is fojtottak már szót politikusba, még jobboldaliba is - például Raskó György MDF-képviselőbe 1995-ben. Mégsem jut az ember szóhoz, és elsősorban amiatt, ahol mindez történt. Van ugyanis valami ellentmondás abban, hogy épp Deák Ferenc szülőházánál, Söjtörön tört felszínre az indulat, hiszen a haza bölcsének nevét az idő egybefor­rasztotta a kiegyezéssel, a forradalom utáni megbékéléssel. Mennyiben más a mostani kor? Bizonyos szempontból a mai társadalom is forradalom utáni. A jó egy évtizeddel ezelőtti rendszerváltozás békés forradal­mának sebeit azonban - úgy tetszik - a mai napig nem sike­rült behegeszteni. Sőt, mintha az utóbbi két esztendőben a sebek is felszakadni látszanának. Bizonyítják a megszaporo­dó tüntetések, a ki-, be- és lefütyülések. Pedig jobb- és balol­dalon egyaránt hangoztatják: be kell temetni a társadalmat szabdaló árkokat. Mindeközben - legalábbis a kívülről szem­lélőnek úgy mutatkozhat - mindkét oldalon hivatásos árok­ásókat alkalmaznak. Gondoljunk csak az egyre inkább politi­kai színezetet öltő főügyészség, a Nemzeti Bank, a pénzügyi felügyelet körüli már-már vérre menő vitákra, a bróker- és in­gatlanbotrányokra. Azokra a nyilatkozatháborúkra, amelyek arról tanúskodnak, hogy ma már nemcsak a kormányoldalt és az ellenzéket választják ketté az árkok, hanem egy-egy ol­dalon, sőt párton belül is szakadozik az egység. Még akkor is, ha ezúttal - furcsa mód - éppen a fütty forrasztotta alkalmi egységbe az egymással acsarkodókat. Azzal ugyanis minden józan politikus egyet értett: nem vall bölcsességre a haza böl­csének bölcsőjénél fütyülni. Lehet, hogy a kifütyülőkből és a kifütyültekből is épp a De­ák Ferenc-i bölcsesség hiányzik? EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 VARGA OTTO Kártevők a fogdában A cellában elszaporodott svábbogarak miatt szállították át másik fogdába Rejtő E. Tibort, a brókerbotrány egyik gyanú­sítottját. Vagyis szó sincs az ügyészség magánakciójáról, ne­tán arról, hogy a K&H Bank volt vezérét ki akarták menteni a rendőrség karmai közül, arról meg pláne, hogy ezzel olyan vallomásra próbálták rávenni, ami a kormánypártokra terhe­lő. Egyszerűen higiénés okok indokolták a szállítást. Kérdés, mikor üt vissza ez a fajta engedékenység? Ha ugyanis a rendőrség valamelyik fogdájában ülnék T ahol jóval szigorúbbak a rendszabályok, mint a büntetés-végre­hajtás intézményeiben - a következő látogatási napon nem szalámit vagy cigarettát, még csak nem is kenyérbe sütött ráspolyt kérnék szeretteimtől, hanem egy nagyobb tétel sváb­bogarat, gyufaskatulyába rejtve. Esetleg csótányt vagy bármi­lyen szabad szemmel is látható élősködőt. Ezeket egy óvatlan pillanatban elengedném, majd szólnék a fegyőröknek, hogy nem érzem jól magam a cellámban. Aki igazán jól tervez, az már előre egyezteti a csótányosítás idejét az ügyvédjével, le­hetőleg épp akkor jöjjön, így akár még aznap lazább helyre kerülhet. Városszéli általános iskolába jártam valaha, igazi proli kör­nyék volt, tele vagány iskolakerülőkkel. Köreikben már akkor rutineljárásnak számított, hogy komolyabb számonkérés, dolgozat vagy vizsga előtt fejtetőt szereztek be (nem volt ne­héz) és lelkesen vakaróztak a tanárok előtt. Haza is küldték őket, hogy addig ne is jöjjenek iskolaközeibe, míg egyetlen serke is van a fejükben. Az enyémnél is külvárosibb iskolákban azonban a tetvesek fejét egyszerűen kopaszra nyírták, azután írhatták is a dolgo­zatot, vagy mehettek pótvizsgára. Lehet, hogy svábbogaras ügyben is olcsóbb lett volna egy flakon chemotox, vagy más, tényleg hatásos irtószer... EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. LÉGI TÁMADÁS GÁZÁBAN. Három óra alatt két akciót hajtott végre az izraeli légierő. Három palesztin életét vesztette, további tíz megsebesült. Harci helikopterekről kilőtt rakétákkal megsemmisítettek egy járművet iS. FOTÓ: EUROPRESS/EPA Meghalt „Bosznia hangja” Szarajevó - Brüsszel Méltató szavakkal emléke­zett meg a NATO főtitkára a vasárnap elhunyt volt bosz­niai államfőről, Alija Izetbe- govicsról. George Robertson tegnapi nyilat­kozatában tisztelettel adózott a „bátor államférfi emlékének, aki nem pusztán azt tette lehetővé, hogy Bosznia-Hercegovina egyál­talán fennmaradjon, de akinek irányításával az ország elindult az európai integráció útján”. Az észak-atlanti védelmi szer­vezet főtitkára szerint az orszá­gáért küzdő Izetbegovics volt „1992-től 1995-ig Bosznia hangja. Az ostromlott fővárosból, Szara­jevóból irányította az ellenállást, s keményen dolgozott azért, hogy megőrizze Bosznia egysé­gét, függetlenségét”. Robertson véleményének külö­nös súlyt ad, hogy a NATO mind a mai napig jelentős szerepet ját­szik a balkáni ország életében: a boszniai háborút követően ez a szervezet vállalta magára a béke- fenntartás feladatát, s még most is, nyolc évvel a konfliktus után 12 ezer embert állomásoztat ott. Izetbegovics 78 éves korában hunyt el Szarajevóban, szívbe­tegség következtében. A boszniai muzulmánok vezetője volt, akit 1990-ben megválasztottak a kol­lektív államelnökség elnökévé, s ezt követően az 1992-95 közötti boszniai háborús időszak egyik kulcsfigurájának számított. Egyik aláírója volt 1995-ben a daytoni megállapodásnak, ami véget vetett az országában zajló háborúnak, gyakorlatilag egy szerb és egy bosnyák-horvát részre osztva Bosznia-Hercego­vinát. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom