Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)
2003-10-18 / 285. szám
10. OLDAL 2003. Október 18., szombat V'-BHfl A Z EU ES A M UNKA VILAGA___________________________________________________ Változtatnának a heti munkaidőn Egyes nyugati országokban a munkaidőkeret meghosszabbításáról folyik a vita, míg itthon a csökkentés van napirenden Míg Magyarországon a heti munkaidő két órával történő rövidítését célozza meg a kormányzat, addig egyes nyugat-európai országokban a munkaidőkeret meghosszabbításáról folyik a vita. Európában Francia- országban a legrövidebb a törvényben előírt munkahét, a görögök és a finnek dolgoznak a legtöbbet. Budapest Az Európai Unió tagországaiban nemzeti szabályozás, kollektív és egyéb munka- szerződések alapján alakítják ki a heti munkaidőt. Uniós szinten egy irányelv 48 órában maximalizálja a munkahetet, a uniós munkavállalók nagy része, 70 százalékuk kollektív szerződések alapján dolgozik és kapja szabadságát. A kollektív szerződésekben meghatározottak alapján a görögök és a finnek dolgoznak a legtöbbet, heti 40, illetve 39,3 órát. Finnországban a munkavállalók 5 százaléka többet dolgozik, mint az uniós direktíva által megengedett 48 óra. Egy az idén áprilisban publikált felmérés szerint minden harmadik munkavállaló szívesen változtatna munkaidejének hosszán, még ha ez fizetésének változásával is járna. De csak a fele szeretné csökkenteni, a másik fele növelné azt. Bár az Egyesült Királyság a középmezőnyben van a heti munkaórák számát tekintve, megszegi azt az uniós direktívát, amely 48 órában maximalizálja a heti munkaidőt. A kormány 1997-ben azzal a feltétellel fogadta el az irányelvet, hogy a 48 óránál többet dolgozni akarók számára megmaradjon ez a lehetőség. Egyes vádak szerint azonban London három területen nem tesz eleget kötelezettségeinek: nem kötelezi a munkaadókat a szünetek és a szabadság biztosítására; nem szabályozza a munkavállalók által önkéntesen vállalt túlórák elszámolását; az éjszakai műszakban ledolgozott túlórákat pedig nem számítja bele a 48 órás keretbe - olvasható a Financial Times- ban. Becslések szerint emiatt egy átlagos munkavállaló évi ötezer fontot veszít, mert nem kapja meg a ledolgozott túlórák ellenértékét. A 40,3 órás európai átlaggal szemben a britek heti 43,6 órát dolgoznak - emlékeztet a BBC. Ugyanakkor egy felmérés szerint a vállalatok 60 százalékát súlyosan érintené és rontaná versenyképességüket, ha megszüntetnék a lehetőséget, hogy a dolgozók vállalják a hosszabb munkaidőt. Éppen ezt a versenyelőnyt tartják méltánytalannak az Európai Unió más tagállamai. A legtöbb tagállamban egyébként a törvényben előírt maximális munkahét 40, illetve 48 óra, kivételt képez Belgium, ahol ez 39 óra. Egyes országokban a napi munkaidő felső korlátját is törvényben rögzítik, ez 8 és 13 óra között változik. Franciaországban a legrövidebb a törvényben előírt munkahét, és itt mindössze 35,7 óra a munkahelyen töltendő átlagos idő. Francia döntéshozók mára HETI MUNKAIDŐ (A RÉSZMUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK ÁTLAGOS HETI MUNKAIDEJE, ÓRA) EU-átlag 21,0 Olaszország 23,6 Franciaország 23,3 Svédország 22,8 Belgium 22,2 Ausztria 22,0 Görögország 21,4 Luxemburg 20,8 Finnország 20,6 Dánia 20,1 Portugália 19,9 Hollandia 19,0 Írország 18,8 Egyesült Királyság 18,8 Spanyolország . 18,2 Németország 18,0 Forrás: EIR0 rájöttek, hogy nem volt túl szerencsés lépés a munkaidő ilyen drasztikus lerövidítése. Ellensúlyozásképpen a miniszterelnök ígéretet tett az emiatt panaszkodó munkaadóknak a túlórákkal kapcsolatos szabályozás rugalmasabbá tételére. Jean-Pierre Raffarin továbbá felvetette, hogy egy munkaszüneti napot el kellene törölni. A munkáltatók szervezete, a Medef elnöke erre úgy reagált: a felvetés valamicskét ugyan segítene, de a 35 órás munkahét bevezetését nem ellensúlyozná a terv. Nyugat-Németországban már a munkahét meghosszabbításáról vitáznak a felek. A német iparszövetség (BDI) a törvényben előírt munkahét emelését és a vállalati kollektív szerződések rugalmasabbá tételét követeli. Michael Rogowski, a BDI elnöke szerint részben a 35 órás munkahét bevezetése okozta a foglalkoztatási helyzet romlását. Mivel nőtt az egy termelési egységre eső bérköltség, a vállalatok létszámleépítésekkel válaszoltak. A BDI ezért a heti munkaidő 38 vagy akár 40 órára való emelését javasolja. A konzervatívok azzal a javaslattal éltek, hogy ha a vállalati kollektív szerződésekben hosszabb munkaidőt írnak elő, az ne járjon automatikusan pluszjuttatásokkal. A keleti tartományokban más a helyzet, ott még ma is 38 óra a törvényben előírt munkahét. Éppen emiatt, a munkaidő rövidítéséért fogtak sztrájkba a keletnémet munkások. A sztrájkok azonban, mint emlékezetes, kudarcba fulladtak, és az IG Metall szakszervezet 1945 óta első vereségét szenvedte el. Elemzők azonban óva intik Kelet-Né- metországot a munkaidő lerövidítésétől. A keleti tartományok igazi versenytársa nem Nyugat-Európa, hanem a jövőre az Európai Unióhoz csatlakozó Lengyel-, Cseh- és Magyarország. Amennyiben kevesebbet dolgoznának a keletnémetek, versenyhátrányba kerülnének ezekkel az országokkal szemben. Az IG Metallnak annyit végül sikerült elérnie, hogy kollektív szerződések keretében 2009-ig 35 órára csökkentik a munkahetet. Folyamatosan valósítják meg 2006-tól évente egy óra csökkentéssel. A rövidítésre azonban még nincs garancia, ugyanis ha a gazdasági környezet^ úgy kívánja, elhalasztják azt. Írország esetében is találunk példát a 35 órás munkahétre, egyes banki dolgozóknak sikerült megállapodniuk munkáltatójukkal. Egyes szakértők szerint a munkahét rövidítésével szemben a rész- és a rugal-, más munkaidő elterjesztésére kellene erőfeszítéseket tenni a munkanélküliség kezelésére. Európa-szerte azonban a munkavállalók igen kis hányada dolgozik ebben a formában. MUNKAIDŐ, SZABADSÁG (KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSBEN MEGHATÁROZOTT ÁTLAGOS HETI MUNKAIDŐ, SZABADSÁG, 2002) Heti Éves Éves áll. munkaidő szabads. ünnep (óra) (nap) nap) EU-átlag 38,2 25,3 10,8 Görögország 40,0 23,0 11,0 Írország 39,0 20,0 9,0 Belgium 39,0 20,0 10,0 Finnország 39,3 25,0 12,0 Svédország 38,8 25,0 12,0 Portugália 39,0 24,5 13,0 Spanyolország 38,5 22,0 13,0 Luxemburg 39,0 28,0 10,0 Ausztria 38,5 25,0 13,0 Egyesült Királyság37,2 24,5 9,0 Olaszország 38,0 28,0 12,0 Németország 37,7 29,1 10,5 Dánia 37,0 29,0 9,5 Hollandia 37,0 31,3 8,0 Franciaország 35,7 25,0 11,0 Forrás: EIR0 Itthon a munkaügyi kormányzat a munkahetet 2006-ig fokozatosan 38 órára csökkentené, összhangban a munkavállalók elképzeléseivel. A munkáltatói oldal azonban nem tartja időszerűnek az intézkedés bevezetését, szerintük az átállás többek között gondot jelentene a három műszakban dolgozó üzemekben, s a termelékenység javulását is visszavetheti. A bérköltségek növekedése miatt külföldi gyárak bezárását is maga után vonhatná a lépés. A kétórás munkaidő-csökkenés ugyanis 5 százalékos bérnövekedést jelentene. A gazdasági környezet miatt sem indokolt a 38 órás munkaidő bevezetése - véli Károlyi Miklós, a VOSZ főtitkára. Szerinte nem ágazat-, hanem cégfüggő a rövidítés lehetősége, ha egy vállalatnál megvalósíthatónak ítélik azt, akkor ez nem kifogásolható. Ami a részmunkaidőt illeti, az Európai Unióban átlag 21 órát dolgoznak a részmunkaidőben foglalkoztatottak. Itt is jelentős eltéréseket tapasztalhatunk, ugyanis míg Németországban mindössze 18 órát dolgoznak, addig Olaszországban 23,6-et. A görög kormány a közelmúltban hozott intézkedéseket a részmunkaidő ösztönzésére. Az új jogszabály lehetővé teszi állami és helyi hatóságok számára, hogy hatékonyan reagáljanak a felmerülő szociális problémákra, és közben orvosolják a munkanélküliség problémáját. Az intézmények részmunka- idős dolgozókat foglalkoztathatnak számos területen. Az intézkedés egyszerre próbál figyelmet fordítani a fiatal és idős munkanéíküliekre és a fogyatékos emberekre. Az intézkedés 50 ezer munka- vállalót érinthet, és kedvezően hathat a foglalkoztatási szintre. kovács Róbert A melléklet megjelenését a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatja Naná! uü uuuj.rtlklub.hu HvAI l| vw'Vähb» 11* *4 * Ar" - ■: - ■■ ■ tswm'm n : pr _________ R B arátok közt alkotóitól
