Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)
2003-10-17 / 284. szám
I 2003. Október 17., péntek R I P 0 R T 7. OLDAL K U L T U R A Jog és jogászok a 21. század közepén A régiók Magyarországa A régiók versenyképessége, a közigazgatás és a helyi társadalom áll a középpontjában a Pécsett ma kezdődő akadémiai tanácskozásnak. Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete külön anyaggal készül a kétnapos konferenciára. Minden bizonnyal a meglepetés erejével hat az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetének tegnap késő estére elkészült állásfoglalása. A pécsi kutatók nem véletlenül mostanra időzítették a kisebb tanulmány-terjedelmű munkát: abban ugyanis, kendőzetlenül fogalmazva, a hazai közigazgatás elodázhatatlan reformja mellett foglalnak állást. Márpedig a reform az utóbbi időben pártcsatározások kereszttüzébe került, és alapjaiban rendült meg. Az állásfoglalással minden bizonnyal szembesül Lamperth Mónika belügyminiszter is, a plenáris ülés egyik résztvevője, aki az eredeti program szerint A magyar államreform, a közigazgatás korszerűsítése címmel tartott volna előadást. A Belügyminisztérium friss meghívója szerint viszont a köz- igazgatási szolgáltatások korszerűsítéséről beszél. A Magyar Regionális Tudományi Társaság vándorgyűlésének keretében, az MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézetének közreműködésével rendezendő országos konferencia mindkét napján rangos előadók vesznek részt a plenáris ülések és a szekciók munkájában, és cserélnek véleményt a régiók verseny- képességéről, a közigazgatásról, a helyi társadalomról. _________bj. A PTE jubileumi ünnepségei a jogi karon folytatódnak, ahol a tegnapi nemzetközi tudományos konferencia keretében megalakult a Közép-európai Bűnügyi Együttműködés. Az Erzsébet Tudományegyetem 1923-as Pécsre költözésének és a pécsi jogászképzés megindulásának 80. évfordulója alkalmából a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara tegnap sokrétű nemzetközi tudományos konferenciát rendezett Jog és jogászok a 21. század küszöbén" címmel. A konferencián jogfilozófiai és politikatudományi, jogtörténeti, civilisztika, polgári eljárásjogi, bűnügyi tudományok szekcióban, illetve alkotmány- jogi, közigazgatási jogi, valamint nemzetközi és Európa-jogi alszek- cióban összesen több mint száz előadás hangzott el. A magyarországi jogtudósok mellett a külföldiek közül legtöbben osztrák, horvát, szer- bia-montenegrói, román, lengyel, cseh és német kutatók vettek részt a tanácskozásokon. Dr. Tremmel Flórián, a PTE ÁJK büntetőeljárási tanszékének professzora által vezetett bűnügyi tudományok szekcióban pécsi kezdeményezésre az egyezmény aláírásával a kutatások összehangolásának fórumaként megalakult a'Közép-euró- pai^ Bűnügyi tatóintézet, ha székhelye illetve fontos részlege Kö- zép-Európában van. A KEBE székhelye Pécs, kutatóintézetéé pedig a horvátországi Moscenica. Ma délelőtt a Rákóczi úti aulában 10 órától ünnepi értekezletet tartanak ,J<égi Kar Uj Házban” címmel. Két díszelőadás lesz 80 év jogászképzés Magyarországon és Pécsett témakörben, valamint díjak és kitüntetések átadására kerül sor. D.I. egybekötve fotókiállítás is nyílt, emellett tegnap Deák Krisztina Jadviga párnája című alkotását vetítették le a filmklub keretében. A felnőtt közönségnek Be- recz András előadóművész tartott „Meseórát”. Az évforduló alkalmából jubileumi kiadvány jelent meg. SOMLAI A. BARANYAI HÍMZÉSEK PÉCSETT. Az Alajos utcai Petőfi Sándor Művelődési Házban kiállítás nyílott meg az itt dolgozó díszítőművészeti kör tagjainak munkáiból. A 14 alkotó közel száz népművészeti térítőt, faliszőnyeget mutat be, köztük délszláv fordított varrást, magashímzést, szigetvári és kelet-mecseki fehérhímzést. A kiállítást, amely november közepéig látogatható dr. Andrásfalvy Bertalan nép- rajzkutató nyitotta meg._______________________________________ fotó: laufer László Élőben szól a Kabaré Forrai Miklós emléke Immár négy éve nincs közöttünk Forrai Miklós karnagy, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egykori tanszékvezető tanára. A Liszt Ferenc Társaság valamikori társelnökének és édesapja, Forrai István tanító tiszteletére a Baranya megyei Magyarszéken avatnak emléktáblát vasárnap. Az 1913-ban született művész a zenei tanulmányait Bartók, Kodály, Dohnányi és Weiner nevével fémjelzett Zeneakadémián végezte, ahol 1941-től közel fél évszázadig tanított. Forrai Miklósnak nagy szerepe volt abban is, hogy Liszt Ferencet Magyar- országon ismét felfedezzék. A kóruskarnagy hosszú évtizedekig meghatározója volt a hazai koncertéletnek - gyakran vezényelt barokk, klasszikus és romantikus oratóriummestereket is, de nem állt távol tőle a modern technika sem, hiszen televíziós ismeretterjesztő műsorain százezrek nőttek fel. A karnagyra és édesapjára hétvégén ünnepi szentmisével emlékeznek egykori pályatársak, barátok, a baranyai zenei élet „elitje” és tisztelői, valamint a Budapesti Kórus, a Zeneakadémia és a Liszt Ferenc Társaság tagjai. A helyi általános iskola falára elhelyezett emléktáblákat az ünnepi mise után délután fél egykor avatják fel. BÓKA M. A pécsi Lauber Dezső sport- csarnokban október 22-én élő zenével és énekkel olyan sztárok adják elő a világ egyik leghíresebb musicaljét, a Kabarét, mint Détár Enikő, Rékasi Károly, Kiss Mari és Dunai Tamás. A darabra a belépők a Dél-dunántúli Filharmónia Kht.-nál kaphatók. Hogy milyen is ez az előadás, arról Herr Schultzcal, azaz Dunai Tamással beszélgettünk.- Úgy gondolom, hogy ez a világhírű musical az emberi kultúra alapműve, ugyanúgy, mint például a Bohémélet - vall a darabról az ismert fővárosi színművész. - Igényesen megírt dráma, mely politikai és magánérzelmeket vonultat fel. Bizonyos kulturális szinten pedig mindenképpen ismerni illik a náciellenes történetet, a II. világháború kialakulását visszaidéző groteszk és megdöbbentő hangulatot.- Tehát kifejezetten intellek- tüelleknek szól a mű?- Szó sincs róla. A zenés, táncos mű az igényes nézőnek hát- borzongató múltidézést jelent, továbbgondolható tartalmat kínál, ugyanakkor a piaci kofák szintjén is jól élvezhető és sokatmondó. Közérthetően feltárja például, hogy a náci tiszt miért utálja a zsidókat, és milyen ellenérzéseket szül mindez az értelmes emberekben. Nem véletlenül nevezik a Kabarét a musical műfaj klasszikusának.- Színészként milyen belülről az előadás?- Bátran kijelenthetem, hogy színvonalában, koreográfiájában még nem volt ilyen nívós Kabarébemutató Magyarországon. A musical élő zenével megy, 25 tagú együttessel, nincs fél playback, a dalok is élőben szólalnak meg. A konferanszié és a majompáros pedig cirkuszi produkcióként is megállná a helyét. Nem csoda, hiszen a páros egyik tagja Guinness-rekorder kézenállás- ban, a koreográfus Kovács Gergely Csanád pedig háromszoros showtánc világbajnok.- Hogy tetszenek a kollégák a színpadon?- El kell mondanom, hogy személyesen is kötődöm a darabhoz, mert a színművészetin 26 évvel ezelőtt ugyanebben a Herr Schultz szerepben léptem fel a vizsgaelőadáson. A mai változatban különösen kiemelkedőnek tartom Détár Enikő dalos szólóit, és Farkas Gábor alakítását a konferanszié szerepében, aki az életben is ezt a mesterséget űzi a Moulin Rougé-ban. MÉSZÁROS B. E. Egy farizeus ország, farizeus parlamenttel? A prostitúció. Egy téma, egy jelenség, amiről mindenki tud, amihez mindenkinek van valamilyen viszonyulása. Kedd este az Universitas utcai jogászkollégiumban Borai Ákos, a Belügyminisztérium munkatársa, Földi Agnes, a Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének főtitkára, dr. Cserép Attila, Pécs rendőrkapitánya és dr. Toller László, Pécs polgármestere egy dologban biztosan egyetértett: a mai magyar valóság része a prostitúció, ám kezelése álszent, farizeus módon történik minden szinten, beleértve az országgyűlést is. Röviden a tények: 2003-ban hazánkban a prostitúció legális, az 1999-ben elfogadott maffiaellenes törvénybe besuszte- rolt jogállás védett övezeteket határoz meg, a privátszférával pedig nem foglalkoznak, „üzletszerű kéjelgés” papíron már nem létezik. Ami a legnagyobb gondot okozza, az a közterület. A lányoknak nem szabad 300 méternél jobban megközelíteni köz- intézményt, illetve 50 méteren belül kerülni főforgalmú út esetében. Cserép Attila leszögezte: - Amit tehetünk, hogy a védett területen keményen üldözzük a jelenséget, tehát ha főút mellett mutogatják magukat (és a hiányos ruházat is erre utaló!), akkor előállítjuk, őrizetbe vesszük őket. De igazság szerint ezt nagyon könnyen ki lehet védeni. Patacsnál, lemértük, 55 méterre állnak az úttól. Ami papíron „rendben van”, csak éppen a lakosság nem emészti meg az egészet. Az a véleményem, hogy egy valós társadalmi problémát a rendőrséggel akarnak megoldatni, azaz a jogalkotók a jogalkalmazókra - hiszen mi más a rendőrség? - lőcsölik rá. Ráadásul a legfőbb gond a lányok emberi jogainak az ügye, mert legtöbbjüket utolsó rabszolgaként kezelik, keresetük 80-90%-át elszedik tőlük. Volt, nem is egy, aki segítséget kért tőlünk, de egyetlen ügyet sem sikerült realizálni, mert időközben mind visszavonta a feljelentést, úgy megfenyegették őket. Földi Ágnes nem kertelt, amikor kijelentette: - Az önkormányzat kötélessége lenne kijelölni egyrészt a türelmi zónát, másrészt elkészíteni egy olyan térképet, amin minden közintézmény pontosan bejelölve szerepel. Tudomásul kell venni, hogy Magyarországon létezik prostitúció, lesz is minden bizonnyal, tehát kereteket kell neki adni. Toller László, aki se a korábbi beadványok nyomán, se most nem érzi szükségesnek, hogy vigalmi negyedet jelöljön ki Pécsett, a következőket mondta: - A prostitúciót sose az alanyok, hanem mindig is az őket körülvevő környezet oldaláról szabályozták. Az biztos, nálunk a szabályozás rossz, ráadásul mindent rávertek az önkormányzatokra. Az is nyilvánvaló, hogy ennek a tevékenységnek sose a lányok a haszonlesői, hanem a háttér, a stricik, azaz nekik nem sok közük van a vállalkozók szabadságához. Jóllehet, abban a vita résztvevői egyezségre jutottak: a kiutat a nyilvános- házak engedélyezése jelentené. Csak egy baj van: Magyarország az 1955-ben született New York-i Egyezmény aláírójaként nem engedélyezheti a kuplerájokat.- Nincs olyan hülye képviselő, aki elő merné terjesztem, hogy mondjuk fel a New York-i Egyezményt - folytatta Toller. - Azt mondom, sajnos ez egy ilyen farizeus ország, farizeus parlamenttel. Mára világos lett, hogy a kérdés elintézéséhez a jog fegyvere kevés. Abban bízom a magam részéről, hogy majd maga az élet oldja meg, ha párosul megfelelő toleranciával. Vannak rá jó példák, akár Németországot nézem, akár Olaszországot. A 80-as években százával álltak a lányok Rómában a Via Appián, ma napközben egyet sem lehet látni. Borai Ákos, aki a közelmúltban köny-- vet jelentett meg a prostitúcióról, a Belügyminisztérium Jogi Főosztályának helyettes vezetője, elmondta:- A New York-i Egyezmény azt a bordélyt tiltja, ami nem annak, azoknak a tulajdonában van, aki ott dolgozik. Tehát madám se lehet! A lányok, ily módon nem lehetnek alvállalkozók, és mivel a magyar jogalkotás szinte egy az egyben lemásolta az egyezmény szövegét, ez a tevékenység egészen biztosan ki van véve a szabad vállalkozások közül. Egyébként az utóbbi időben két komoly tanulmány is született, amely kimondja: a New York-i Egyezményen belül nincsen életképes megoldás a bordélyok felállítására, hiszen elviekben még a portást is büntetni kellene, aki ott dolgozik. A helyzet immár nemzetközi szinten is kezd veszélyessé válni, ugyanis a Európai Unió részéről rendszeresen érkeznek tiltakozások: mit keres az a töméntelen magyar prostituált a nyugati bordélyokban.- Az EU szakemberei joggal teszik fel a kérdést, hogy mért nem tudjuk itthon kordában tartani a prostituáltakat, mért „menekülnek el”? - tette hozzá Borai Ákos. - Ezzel akár még a schengeni határok megnyitását is kockáztatjuk, hiszen a prostituáltak közlekedése emberkereskedelemnek számít, ami ellen az EU tűzzel-vassal küzd. Pedig Földi Ágnes pesszimista a jövőt illetően:- Egyre több megélhetési prostituált van. Az utcáról kezdenek ldszorulni. Budapesten kb. 700 illegális lakásról tudunk, ahol ilyen tevékenység folyik. Ezért kellene végre rendezett körülményeket teremteni, nem ráhagyni mindent a stricikre. A stricik nem fogják elengedni a lányokat. De ha lenne türelmi zóna, azon belül nyilvánosház, az sokat javítana a helyzeten. Azzal együtt, persze, hogy ne magánszemély, hanem az önkormányzat felügyelje azokat! M. K. Ötvenéves a könyvtár A Sásdi Városi Könyvtár jubileumi rendezvénysorozata zajlik e héten azon alkalomból, hogy az intézmény most ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. A szervezők igen színes programkínálattal rukkoltak elő: a felső tagozatosok kétnapos könyvtártörténeti foglalkozáson vehettek részt, az eseménnyel Egyre-másra érkeznek az együttesek a Határon Túli Magyarok XII. Fesztiváljának meghívottjaiként, hogy részt vegyenek a hétvégi fesztiválprogramokon. Ösz- szesen mintegy félezer ilyen vendége van az idei rendezvénynek, amelynek záróeseménye a Pécsi Tudományegyetem általános orvoskari aulájában megrendezendő vasárnap esti gála lesz, ahol minden néptánccsoport fellép. Péter Ildikó, Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ és a Pannon Magyar Ház képviseletében elmondta, hogy hét határon túli együttest hívtak meg Baranyába. Ók részt vesznek a vasárnapi pécsi, Széchenyi téri ünnepélyes köszöntőn és felvonuláson, majd az aznapi gálaesten. A résztvevők: a Lendva - Muravidék - Szlovénia világát megjelenítő Muravidék Néptáncegyüttes, a Dercen - Kárpátalja - Ukrajna színeiben vendégszereplő Gyöngyösbokréta Népi Együttes, a Bécs - Ausztria üdvözletét hozó Délibáb Néptánccsoport, a Szamosújvárt - Erdélyt - Romániát képviselő Kaláka Néptáncegyüttes, a Kapusztina - Vajdaság - Szerbia - Montenegró hangulatait megidéző Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tánckara, a Pered - Felvidék - Szlovákia képviseletében szereplő Csülleg Táncegyüttes, a Csúzát - Dráva- szöget - Horvátországot képviselő HMDK Csúzái Csárdás Ifjúsági Tánccsoport. Házigazdájuk a Magyarországot ezúttal képviselő Hosszúhetényi Népi Együttes. A fesztivál utórendezvényeként október 23-án Pellérd ad otthont a vajdasági Musica Pan- nonica vajdasági női kamarakórus koncertjének. B. K. Néptáncgála és felvonulás Magyar együttesek a határon túlról Hét baranyai település: Birján, Boda, Egerág, Hosszúhetény, Kozármisleny, Mindszentgodisa és Pellérd fogadja azokat az együtteseket, akiket a Határon Túli Magyarok Fesztiválja hétvégi programjaira meghívtak.
