Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-16 / 283. szám

6. OLDAL 2003. Október 16., csütörtök PÉCSVARAD BEMUTATKO Z I K Ifjúsági önkormányzat A lakosság harmada fiatal, képvi­seletükre, érdekérvényesítő tevé­kenységük megszervezésére hoz­ták létre a helyi ifjúsági önkor­mányzatot. A szervezet szorosan együttműködik a városi önkor­mányzattal, az úgynevezett „ifjú­sági polgármester”, nevezetesen Fuchs Gábor valamennyi testületi ülés meghívottja, képviseli a fiata­lok érdekeit. A szervezet vezetője a legfontosabb feladatnak tartja a fiatalok összefogását, a progra­mok szervezését. Minden évben megrendezik az ifjúsági fesztivált, amelyen a fiatalok kedvenc együt­tesei is fellépnek. Ilyen összejöve­teleken a pécsi drogambulanciá­val együttműködve, megelőző fel­világosítást is végeznek. Nemrégi­ben indították útjára az éjszakai asztalitenisz-versenyeket, hajnali négy óráig ingyen zsíroskenyér és tea mellett üthetik a résztvevők a kaucsuklabdát. A közösségi életre nevelést is feladatuknak tartják, hiszen ők biztosítják a közszerep- lők utánpótlását. _____________■ A város már a jövő lehetőségeire készül Az elmúlt négy év alatt több mint egy- milliárdot költöttek fejlesztésre és beru­házásra, úgyhogy a várossá alapításnak 10 éves jubileumát nemrég ünneplő tele­pülés igen dinamikus fejlődésnek indult. A 2002-2006-ig terjedő időszak­ra is elkészítették a tervüket, amelynek fő vezérfonala, hogy az intézmények gazdaságos működése mellett a beruházá­sokat is figyelembe véve is biz­tosítsák a város pénzügyi egyensúlyát. A legfontosabb el­képzelés, hogy ebben az évben úgy készítsék elő az elkövetke­ző esztendők fejlesztési, beru­házási terveit, hogy azonnal re­agálni tudjanak az ideinél ked­vezőbb önkormányzati támoga­tások alapján a kedvezőbb pá­lyázati pénzekre. Azt sem hagy­ták ki a számításaikból, hogy jö­vőre már teljes jogú tagjai le­szünk az Uniónak, például kör­nyezetvédelmi fejlesztések fi­nanszírozására, területfejlesz­tésre onnan is lehet pénzt szerezni. Elkészítet­ték a város északnyugati szennyvízhálózatá­nak, a 6-os úttól északra fekvő új városrész víz- és villanyhálózata, az általános iskola felújítása, a könyvtárépület rekonstrukciója, a városköz­Itt lesz a helytörténeti múzeum pont és a Mol-kút közti útszakasz átépítési ter­vét. A tanuszoda felépítésére a címzett támoga­tási pályázatot is elkészítette az önkormányzat. Az idén befejezték az ivóvízkutak kiépíté­sét. Erre a városnak nagy szüksége volt, hiszen a nyári szárazságban saját tót­jaik sokszor már nem fedezték a napi szükségletet (innen lát­ják el a környező falvak: Mar- tonfa, Nagypall, Lovászhetény vízigényét is), akkor kénytele­nek voltak a regionális vízmű­től Duna-vizet vásárolni. A megnövekedett vízigény kielé­gítését saját forrásból szerették volna kielégíteni, az egyik kutat már be is kötötték a rendszer­be, kiváló minőségű forrásvíz­zel látja el a lakosságot. A köze­li hetekben elkezdődik a könyvtár felújítása, a helytörté­neti múzeum első ütemének munkálataival már végeztek. Ugyancsak kiépült a tulajdon­hányad-rendezéssel kialakított 30 lakótelek infrastruktúrája. Terjeszkedik a Pannonpharma A csaknem ezeréves, több száz éves gyógyszertáráról is híres város­ban néhány évvel ezelőtt ismét megtelepedett a gyógyszergyártás. A pécsi székhelyű Pannonpharma Kft. (egy amerikai és a gyógy­A granulátumot állítják elő a gyógyszergyárban Évente fesztiválok Egy ilyen kisváros, még ha több mint ezeréves múltra tekint is vissza, csak egyet tehet, hogy fel­hívja magára a figyelmet, hogy ismertté váljon: so­kat kell áldozni a kultúrára - jelenti ki Dretzky Ka­talin, a helyi művelődési ház vezetője, aki azon­nal hozzáteszi, az idén jócskán megkurtították költségvetésüket, de azért a legismertebb rendez­vényekre jutott pénz. Igyekeznek minden, pályá­zatok útján hozzáférhető állami pénzeket felhasz­nálni az országos hírű rendezvények finanszírozá­sára, csak így lehetséges, hogy a támogatások visszafogása miatt egyetlen hagyományos ese­mény sem maradt el. Áprilisban megtartották a fú­vószenekari fesztivált, itt a régióban működő ze­nekarokból előzetes válogatás után vehettek részt az együttesek. Ugyancsak megszervezték a ma már országhatáron túl is ismertté vált, a Szent Ist­ván Napok keretében lebonyolított várszínházi előadásokat. A város továbbra is nyitott, befogad­ja az alkotó közösségeket, az itt lakók magukénak érzik a rendezvényeket. Jövőre lesz a 40 éves a kultúrház, egész évben programsorozattal teszik emlékezetessé az évfordulót. ■ szergyári központ közös vállalkozá­sa) az indulás után nem sokkal olyan sikeres tevékenységet folyta­tott, hogy kinőtte a pécsi épületet, más helyet kellett keresni a megnö­vekedett igény kielégítéséhez szük­séges gyártókapacitás kiépí­tésére. Kapóra jött a pécsvá- radiak jelentkezése, akik az ipari terültre szerettek volna ipari üzemeket telepíteni. A cég - legfőképpen a jó fek­vés, valamint a környezeti ártalmaktól megkímélt terü­let miatt - azonnal ráállt az üzletre, a gyárhoz szükséges területet megvásárolta, s fel­építette a magas technikai színvonalat képviselő üze­met. Az építkezést 1995-ben kezdték el, a termelés 1998- ban indult. A beruházás megérte az árát. Az első év­ben „csak” 350 milliós volt az árbe­vétel, az intenzív igény miatt vi- ' szont jövőre már kétmilliárdos be­vételre számítanak. Úgy tűnik, hogy a termelőkapacitás már itt sem elegendő, ugyanis egy újabb területen bővítik a Pannonpharmát. Pécsvárad is jól járt az üzemmel, hiszen azon túl, hogy munkahelye­ket teremtett, a cég egyben az egyik legnagyobb támogatója a városi rendezvényeknek. A további fejlesztés, a nagyobb volumenű gyógyszergyártás, a ku­tatások tovább) terjeszkedésének legnagyobb akadálya a kvalifikált munkaerő hiánya. Az ügyvezető, Pallos József Péter elmondta, hogy főként gyógyszerészből és bioló­gusból van hiány, s kvalifikált sza­bad munkaerőre a jövőben sem na­gyon számítanak. Tevékeny nyugdíjasok Klubot ugyan tíz évvel ezelőtt alakítottak, de ahhoz, hogy hoz­zájussanak a tevékenységükhöz elengedhetetlenül szükséges pá­lyázati pénzekhez, egyesületté kellett átminősülniük. A szerve­zet körzeti feladatokat is ellát, a környék falvainak nyugdíjas­klubjait fogja össze, segíti prog­ramjaik lebonyolításában. Az- egyesület jogosítványai közé tar­tozik az érdekképviselet, az egye­sület vezetője, Kárpátiné Kovács Zita szerint a helyi önkormány­zat mindenben segíti munkáju­kat. A helyi idősek közül mintegy 150-en tagjai a szervezetnek, minden hónapban összejönnek a kultúrházban, hogy megbeszél­jék a következő időszak prog­ramjait. A tagokból alakult az asszonytánckar, a férfikórus, a német nemzetiségi kórus és a ve­gyeskórus. Tavaly harmadik al­kalommal rendezték meg a nyugdíjasklubok találkozóját. Legutóbb az alsómocsoládi és a nagypalli nyugdíjasklubok tagjait látták vendégül. Élénk zenei élet A város zeneiskolája tavaly ünnepelte önállóvá válásá­nak negyedszázados évfordulóját. A méltán híres fú­vószenekar még a nyolcvanas években alakult - mondja Apaceller József igazgató -, a zenekar tagjai egyben az iskola tanulói, az utánpótlást továbbra is az iskola biztosítja. A felnőtt fúvószenekarban - ez egy­ben a városi zenekar is - középis­kolásoktól kezdve a nyugdíjasokig megtalálható mindentó, s akik a helyi rendezvényeken kívül német fúvószenekari találkozóknak is rendszeres részvevői. A Pécsváradi Big Band nemrégiben alakult szin­tén az iskola diákjaiból, hagyomá­nyos fellépésük az újévi koncert. A női kamarakórus negyed százados jubileumát ünnepelte, nívódíjasok. A zenei élet egyik legnagyobb eseménye az ifjúsági fúvószenekarok találkozója, itt a hagyományos „reze­sek” mellett fellépnek német nemzetiségi együttesek is. A város kulturális életének egyik színfoltja az idén második alkalommal megrendezett faszobrász alko­tótábor. ■ PÉCSVÁRAD pfrCSVÁRAn fi Apátvarasd Hosszú- Zengávártafiyx) Erdösmecske hetéíiy PECSVARA Tírd 1 ^Cövászhet^ny ^eked f^gypall Fazekasboda \ 5 Geresdlak rtonf^í Szilágy Erzsébet ;>/t<ékesdC'1 Készül a töltöttkáposzta a nyugdíjasklubok találkozójára A város gazdái Polgármester: Zsáli János. Alpol­gármester: Vértes László. Képvi­selők: Adószegi Attila, Apaceller József, Baumann Mihály, Benkő László, Hohmann István, Gász- né Bősz Bernadett, Lőrinczi Albertné, Mártasz Antal, Müller Lajos, Poller György. Jegyző: dr. Fenyvesi János. Intézményi Gondnokság vezetője: Mihály Sándomé. Iskolaigazgató: Lőrin­czi Albertné. Óvodavezető: Schultheisz Józsefné. Gondozási Központ vezető: Kárpátiné Ko­vács Zita. Művelődési Ház veze­tő: Dretzky Katalin. Zeneiskola­igazgató: Apaceller József. Né­met Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Baumann Mihály. Ci­gány Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Csonka Sándor. Ifjúsági polgármester: Fuchs Gábor Forgalmirend-változás A Pannon Volán Rt. értesíti az utazóközönséget, hogy október 18-án éjféltől, 19-én 24 óráig a közforgalmú menetrend szerinti autóbuszjáratok - a „Geszte­nyeszüret a Zengő alján” ren­dezvény miatt - nem érintik a Dombay-tó és a Pécsvárad Vár u. elnevezésű megállóhelyeket. A szilágyi elágazás megállóhelyet pedig a 6-os főközlekedési úton érintik. Megmentik a gesztenyefákat A múlt század elején Amerikában tűnt fel az a gombafajta, amely igen intenzív terjeszkedéssel rö­vid időn belül szinte kiirtotta az újvilág gesztenyefáit. Európában, jelesül Franciaországban a 40-es években tűnt fel, hogy azután az egész földrészen elterjedjen, és mérhetetlen pusztítást okozzon. Terjedését ugyanis nem tudták megakadályozni, a gombabeteg­ség ellenszerét nem tudták meg­találni. Pécsváradon a kéregrák (így nevezik a gombabetegséget, amely az életfontosságú kérget pusztítja) a 70-es években jelent meg, fokozatosan elterjedve a ki­lencvenes évek közepére megti­zedelte a város közelében lévő ős­gesztenyést. Már a feltűnés idő­szakában elkezdődött a kutatás, hogy megtalálják a gomba ellen­szerét, a csaknem egy évtizedes kísérlet eredményeképpen dr. Radocz László, a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem docense talált egy olyan vírust, amely ugyan a gombát nem pusztítja el, csak legyengíti, de ez is óriási eredményt jelentett a kártevő el­leni védekezésben. A még élő gesztenyefákon - mint azt Kempf József mezőgazdász, a pusztuló gesztenyés megmentője elmond­ta - sikerült a vírussal olyannyira legyengíteni a gombát, hogy az­zal a még élő fák saját immun- rendszere is meg tud birkózni. Gesztenyefesztivál Három napig tartó rendezvényt tartanak a hét végén a városban a fenti címmel. Pénteken 18 órakor kezdődik a „Palócföld-Meseor- szág” mesemondóverseny győzte­seinek előadása. Szombaton 15 órától művészeti együttesek elő­adására kerül sor. 17 órakor a csán­gók textilművészeti anyagaiból nyílik kiállítás, este szüreti bál a művelődési központban. Vasár­nap délelőtt a gyermek néptánc- csoportok bemutatójára kerül sor, amelyet játszóház és gyermekmű­sor követ. 14 órakor ismét művé­szeti együttesek mutatkoznak be, majd 17 órától gálaműsor és 19 órakor tűzijáték zárja a nagyszabá- sú rendezvényt. _______ ■ Az összeállítást a pécsváradi önkormányzat támogatta. Szerkesztette: Békéssy Gábor Megkérdeztük: mit jelent számukra a város? A hagyományt egyesíti a modernizációval Kempf József mezőgazdász: Nagyon szeretem Pécsváradot, nemcsak azért, mert itt élek már amióta az esze­met tudom. Itt minden megta­lálható, ami egy normális élethez szükséges, s azon túl itt olyan emberek élnek, akik tisztában vannak a hagyo­mányokkal, s büszkék is az ősi te­lepülés eredményeire. És azért is szeretem ezt a város, mert itt van Közép-Európa legnagyobb geszte­nyése, amelynek megmentésére oly sok szabadidőt áldoztam. Dretzky Katalin igazgató: Azért nagyszerű ebben a városban élni, mert az itt élő emberek szeretik, támogatják a kultúrát, általá­ban együttmű­ködnek a szer­vezőkkel, ven­dégszeretők. Ez megmutatkozik minden na­gyobb rendez­vény előkészíté­sénél, lebonyolításánál, ezért is lehet sikeres szinte minden meg­mozdulásunk, ezért is válhatott településünk.- ahogy azt egy ne­ves szakember mondta - a kultú­ra kisvárosává. Vértes László cégvezető: Én ugyan bevándorló vagyok, nem itt szület­tem, de szinte már a kezdettől fogva magaménak éreztem ezt a te­lepülést. Több év­tizede vagyok a helyi testületben képviselő, ez idő­szak alatt sikerült az infrastrukturá­lis beruházások­kal modem élet­vitelhez szükséges települést létre­hozni. Ha végigmegyek az utcákon, s visszagondolok az ezelőtti 20-30 évre, magam is elcsodálkozom, a te­lepülés lakossága segítségével mi­lyen óriási fejlődést értünk el. Fuchs Gábor vállalkozó: Szá­momra nemcsak a szülőhelyet, hanem értéket is jelent ez a város. Nagyszerű nap mint nap azt érezni, hogy olyan települé­sen élhetek, amelyik ezer­éves múltra te­kint vissza, őrzi az évszázadok alatt megterem­tődött hagyományokat. Szóval amelyiknek az értékét az alapoz­za meg, hogy a hagyományokat össze tudta ötvözni a modern élettel, hogy az ősi köveken fel­épült egy emberi léptékű város. Pallos József Péter ügyvezető igazgató: Fontos számomra ez a város, hiszen befogadott egy olyan üzemet, amely magas technikai színvonalon mű­ködik, s amely egyben munka­helyeket is te­remtett az itteni­eknek. Igen jó a kapcsolatunk az önkormányzat­tal, mi vagyunk a legnagyobb adó­fizetők, de természetesen támogat­juk a város rendezvényeinek lebo­nyolítását is, például legutóbb az alkotótábor költségeinek finanszí­rozásához is hozzájárultunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom