Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-13 / 280. szám

KULTÚR A - RIPORT 7. OLDAL ■ I 2003. Október 13., hétfő NEMZETISÉGIEK GÁLAMŰSORA PÉCSETT. Ünnepelnek ezekben a napokban a Magyar Televízió Körzeti Stúdiójában dolgozó munka­társak. Most 25 éves a nemzetiségi televíziózás hazánkban, melynek német, horvát és szerb nyelvű szerkesztőségeinek a város ad otthont. A hétvégén nagyszabású gálaműsort rendeztek az Ifjúsági Házban, amelyben számos nemzetiségi együttes mutatta be műsorát a vendégek- nek. Képünkön a Vujisics együttes, amely ezúttal is fergeteges sikert aratott. ____________________________________fotó: laufer László A kutatásnak sosincs vége Dr. Rőth Erzsébet Charles Simonyi-díjat kapott A Magyar Tudományos Akadémia és az Okta­tási Minisztérium vezetőinek jelenlétében ad­ták át az idei három Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíjat, az egyiket dr. Rőth Erzsébetnek, a PTE ÁOK Kísérletes Sebészeti Intézete igaz­gatójának. Simonyi Károly, a neves fizikus, A fizika kultúr­története című alapvető könyv szerzőjének fia, Charles Simonyi (Bill Gates közvetlen munkatár­sa) 2000-ben alapította a díjat, amit idén harmad­szor adtak át. A pécsi kitüntetett, Rőth Erzsébet professzor assszony 1964-ben, diákkörösként kezdett dolgozni abban az intézetben, amit 1995 óta vezet. Mint visszaemlékszik:- Ez a hely mindig arról volt nevezetes, hogy a sebészet gyakorlati oktatása mellett a betegágynál felmerülő kérdéseket a kutatás szintjére próbálta áttenni. A szívizom-károsodás vizsgálatához, amelyet Török Béla intézetvezető professzor indí­tott el, szükség volt egy korszerű laboratóriumi háttérre, ahol a műtéti modelleket vizsgáim lehet. A munka ezen része a női természethez tán köze­lebb áll, engem legalábbis nagyon érdekelt, nem bántam, hogy nem csak a műtőben telik a nap. És ezenkívül volt az oktatás, amit mindig nagyon szí­vesen végeztem. Szóval a kísérletes sebészet sok­színű szakmává fejlődött, hiszen a folyamat elin­dult a műtőből, ahol elvégeztünk egy kísérletet, s utána ezt értékeltük, jött a szövet- és vérfeldolgo­zás, idővel az egyre újabb morfológiai, biokémiai módszerek. Ami a munkánk nagy előnyére vált, hogy széles volt a klinikákkal való együttműkö­dés, vagyis itt nálunk a kémcsövekben zajló reak­ciók értékelése mellett a betegek hasznára is for­díthatók a kutatási eredmények. Romhányi György, a híres kórbonctan profesz- szor mondása szerint: a kutatói pálya fele játék, a fele gyötrelem. Vajon mit jelent ez Rőth Erzsébet számára?- Játék annyiban, hogy csak az csinálja, aki szereti, ez biztos. De persze nem könnyű a fel­adat, mert a kutatás olyasmi, aminek sosincs vé­ge. Lehetnek eredményeink, amiket itt vagy ott közzéteszünk, elmondunk konferenciákon, ám mindig rá kell jönni, hogy ez is csak egy kis része valaminek. Amiből rögtön fakad a következő kér­dés. És utána arra kell keresni választ. A gyógyí­tó orvosnál annyiban más a helyzet, hogy ha ő egy páciensét gyógyultan hazaengedi, akkor va­lóban azt érezheti: valamit végleg megoldott. Ami a dolgok „gyötrelem” részét illeti, az manap­ság a folytonos pénzügyi gond és a lélekölő admi­nisztráció. A professzor asszony, akinek fő kutatási témá­ja mindmáig a szívizom oxigénhiányos károsodá­sának kialakulása és ennek megelőzése, intézetvezetőként a következőképp látja helyze­tét, a munkáját:- Egy vezető manapság való­ban menedzser is, akinek már nem a műtőben, a laborban te­lik a napja, hanem a munkája a tapasztaltabb kollégákon és fiatalokon keresztül valósul meg, számos pályázat elkészí­tésével, ami anyagi hátteret teremt a kutatások­hoz. Megbeszéli, követi, ellenőrzi a többiek tevé­kenységét, aminek az is hozzátartozik a lényegé­hez, hogy mozgatja, tanulni küldi az ifjakat, ab­ban a reményben, hogy ők hazahozzák az új me­todikákat. És hogy Rőth Erzsébet az 1995 óta nála folyó PhD-program keretében ezt is kiválóan teszi, ar­ról már egy másik elismerés árulkodik, ugyanis a Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíj elnyerése után hamarosan a Mestertanári Kitüntetést is át­veheti majd. ___________________________________________________________________H. K. Ün nepi koncert Király Csabával Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezésének, illetve pécsi működése kezdetének 80. évfor­dulója alkalmából ünnepi hang­versenyt tartanak október 14-én 18 órakor a PTE Szigeti úti orvos­kari aulájában. A korábban meghirdetett hangversenyprogram technikai okokból teljesen megváltozott. A szimfonikus zenekar és kórus közreműködésével tervezett program helyett az ünnepi hang­verseny Király Csaba liszt-díjas zongoraművész szólóestje lesz. Műsoron: Fryderyk Chopin: Négy scherzo: H-moll op. 20; B-moll op. 31; Cisz-moll op. 39; E-dúr op. 54; Liszt Ferenc: H-moll szonáta. A koncerten való részvétel in- gyenes.___________________■ Pr o Architektura-díj pécsi építésznek Október az építészet hónapja Magyarországon, melynek kere­tében 37 helyszínen összesen 58 eseményt rendeznek a különbö­ző kiállítóhelyeken. A november 9-ig tartó programsorozatot az építészet világnapja köré szer­vezték, amelyet október első hét­főjén tartottak. Lamperth Móni­ka belügyminiszter kiemelkedő építészeti alkotás létrehozásá­ban kifejtett építészeti-tervezői tevékenysége elismeréseként négy építésznek, köztük a pécsi Patartics Zoránnak adományo- zott Pro Architecktura-díjat. <di Diplomaüzlet a külföldiekből A külföldi diákok fő szempont­jai a világon mindenhol honosít­ható diploma, és a nyugathoz képest olcsóbb képzés. A ma­gyar felsőoktatásnak a külföldi hallgatókból a jelenlegi nagy­ságrend többszöröse kellene, az oktatásuk ugyanis jó üzlet. Az USA-tól Indiáig összesen több mint ötven államból fogadnak diá­kokat a magyarországi nagyobb egyetemek. A hallgatók fejenként több millió forintot Szemek évente csak tandíjként, és számos más szolgáltatást is igénybe vesznek. Például a Pécsett idegen nyelven ta­nuló külföldi diákok szinte kivétel nélkül albérletben laknak. A külföldiek oktatása világszerte jó üzlet. Nálunk csak háromezer fi­zető diák tanul, miközben a fele ak­kora lélekszámú, zord éghajlatú és a drágább Finnországban nyolc­ezer. Az Oktatási Minisztérium kal­kulációi szerint a felsőoktatás ren­tabilitása szempontjából az lenne igazán előnyös, ha kb. 30 ezer tan­díjat fizető külföldi diák tanulna ná­lunk. De lakosságarányosan leg­alább a finnországi szintet el kelle­ne érni, ami 15-16 ezer diákot je­lentene. Az oktatás területén belföldön és külföldön is mind nagyobb a pi­aci verseny. A magyar oktatási tárca több országban, így Kínában is rek­lámkampányt tervez, de fontos célország India is. A jelen néhány példáját tekintve a Budapesti Műszaki és Gazdaság- tudományi Egyetemen kb. 400 kül­földi önköltséges hallgató tanul. Évente fejenként 5700 euró (1,5 millió forint) tandíjat fizetnek. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán 1037 kül­földi diák van, akik az első évben fejenként 10 560 eurót (2,64 millió forint), a további évfolyamokon 8830 euró (2,2 millió forint) tandí­jat fizetnek. Ugyanez a képzés Pé­csett 9000, illetve 7700 USA dollár, vagyis kb. 7691 és 6581 euró. A PTE Közgazdaságtudományi Karán az angol nyelvű alapképzés főiskolai diplomájáért a tandíj fél­évenként 2500 USA dollár, az egye­temi szintű szakképzésnél pedig 2750 USA dollár a nem EU-tagál­lamból érkező külföldi hallgatók számára. Az unióból érkező diák a magyarokéval azonos tandíjat fizet: félévenként 194, illetve 260 ezer fo­rintnak megfelelő összeget.- Uniós csatlakozásunkkal az idegen nyelvű képzések felértéke­lődnek az egyetemeken, hiszen másképp nem lehet a versenyt állni - mondotta dr. Lénárd László, a PTE rektora. Az unió tagországai­ból hozzánk érkező diákok nyil­vánvalóan részint a hungarikumok iránt érdeklődnek, amelyeket csak itt lehet igazán jól megtanulni, megismerni -, magyar nyelv és iro­dalom, magyar történelem -, ré­szint a művészképzés iránt, s nem utolsósorban a világnyelven okta­tott minőségi képzések iránt. Aki hozzánk jön tanulni, azt feltételezi, hogy itt olcsóbb lehet diákként él­nie, mint a nálunk magasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező orszá­gokban, ugyanakkor az oktatás színvonalában ugyanazt kapja, vagy még többet is. Hamarosan fel­mérjük, hogy egyetemünkön mi­lyen további szakokon teremthetők meg a feltételek az idegen nyelvű képzések indítására. A Magyarországon diplomát szerezni kívánók közül minden he­tedik-nyolcadik a PTE-t választotta. A legutóbbi tanévben a levelező ta­gozatosokkal, illetve hazai ösz­töndíjjal nálunk diplomát szerző határon túli magyarokkal együtt 39 országból 443-an - köztük 404 an­golul - tanulnak nálunk. Mondhat­ni, a fél világ képviselve van: a déli féltekéről ugyanis csak Zimbabwe. Az országosan remélt 30 ezer külföldi hallgató esetében a rész­arányt tartva a PTE-nek 2800-3000 külföldi hallgatója lenne. Ehhez je­lenleg közel sincs elegendő magas színvonalú kollégiumi hely. A nyelvszakos képzéseket, illet­ve a szekszárdi Illyés Gyula Főisko­lai Kar német nemzetiségi oktatást leszámítva jelenleg a PTE két karán van idegen nyelvű oktatás: a Köz­gazdaságtudományi és az Általános Orvostudományi Karon angolul. A legutóbb zárult tanévben a _ PTE valamennyi karának volt kül- ' földi hallgatója: legtöbb az orvoskarnak (212), a BTK-nak (82) és a KTK-nak (60). dunai i. A PTE KÜLFÖLDI HALLGATÓI A LEGUTÓBB ZÁRULT TANÉVBEN Európa Pécs-Baranya a Nemzetiben Telt házas színházi különvonat Budapestre Szombaton délelőtt Pécsről különvonat vitte Budapestre, a Nem­zeti Színházba a megye színházrajongóit. A hatszáz személyes színház telt házas közönsége kivételezettnek érezhette magát, hiszen az érdeklődők száma olyan nagy volt, hogy akár egy má­sik szerelvényre való publikum is kikerekedhetett volna belőlük. A kőhajó orrtőkéje a Dunán át vala­merre északnyugat felé mutat. A va­rázslatos környezetben a feszített víztükör megannyi vízen járó felső­test illúzióját kelti. Az eleve megigé- ző látvány kapcsán Wirth Gézámé, Kócziún Sándomé és Halász Attilá- né pécsszabolcsi hölgyek egyönte­tűen állapítják meg, hogy már maga ez a kis séta itt a Nemzeti kőiül megéri a 2500 forintos részvételi dí­jat. Meglepő az is, hogy egy ravasz vasutastrükknek köszönhetően ép­pen a színház mellett áll meg a vo­nat. Még le sem kászálódunk róla, Jordán Tamás igazgatóval találjuk szembe magunkat, aki a nagy épü­let melletti, közép-keleti ősi kultú­rák jegyében fogant spirális épít­ményről, egy zikkuratról üdvözöli a baranyai tömeget. Az előadás bő fél óra múlva kezdődik. - Ennél szebb együttlétet nehéz volna elképzelni - mondja Halász Attilámé, a pécssza­bolcsi asszonyklub tagjainak mint­egy a szószólójaként. Még Pécsen megszerettük Jordán Tamást, és Is­ten áldását kérjük, sikerüljön neki mindaz, amibe belefogott. Az épület, a környék bizarr voltá­val ki-ki alig tud betelni. A hajóorr mellett ugyancsak félig víz alatt ha­nyatt fekszik egy görög színház oromzata. Egy timpanon. Az szín­házépületen magán különféle anya­gok sokasága. Márvány, vastraverz, üveg, beton. Szögletek, ívek, hatal­mas oszlopok. Szinte a levegőben lebeg jó néhány szobor, mintegy szabadon szállongva a homlokzat előtt. Amit csak az építészet mind­eddig produkált, valamiképpen je­len van itt - sokjelentésű szimbó­lumhordozóként. Bent is egyedi a hangulat. Kék minden. A szőnyeg, a székpámázat, a mennyezet. A pad­ló alatti jelzőlámpák is kékek. A vas­függöny ellenben sárga, a mellvé­dek műanyag burkolatával és né­hány mennyezetburkoló elemmel egyetemben. A színpad fölötti vas­kos koronás állami címer a saját szí­neiben van jelen. A mennyezeti egyetlen kristálytömböt képező monstre csillár is vibráló, változé­kony színekben pompázik. A karza­ton egy anyuka azt súgja a kislányá­nak: ...látod? Azért a pécsi színház belülről szebb... Szó se róla, el lehet­ne vitatkozni akár erről is a bizarr épület kapcsán. Itt mindennek elég sokféle „olvasata” van. Pillanatokon belül kezdődik az előadás. Teljesen telt házzal. A Revans című táncmű következik két felvonásban. Az ismertető Fa­zekas Mihály: Ludas Matyijára és egy kétezerötszáz éves mezopotá­miai mesére utal. Belőlük gyúró­Pécs is bemutatkozik Budapesten A „Minden hónapra egy megye” elnevezésű program keretében októ­ber 24-én fesztivál kezdődik a budapesti Nemzeti Színházban, ahol három napon át a pécsiek szerepelnek. 24-én a nagyszínpadon a Pé­csi Filharmonikus Zenekar lép föl Hamar Zsolt vezényletével. Bartók Béla: A csodálatos mandarin, G. Mahler: Symphony no. 10 Adagietto és R. Strauss Till Eulenspiegel művét adják elő. A stúdiószínpadon Tom Ziegler: Grace és Gloria című színmüvet adja elő a Pécsi Nemze­ti Színház. Október 25-én a nagyszínpadon Pirandello: IV. Henrik cí­mű drámáját adja elő a PNSz, szombaton pedig ugyancsak a nagy­színpadon a Pécsi Balett lép föl Beszélő testek című produkciójával. A -háromnapos fesztivál keretében bemutatkoznak még a Bóbita, a Ta- nac, a Szélkiáltó, a Leőwey és a Mecsek együttesek. Lesz Jelenkor­felolvasóest, valamint képző- és iparművészeti kiállítás is. A rendezvé­nyen a „félkrajcáros program” keretében vehetnek részt a pécsiek. dott össze a Revans. A zenét Czom- ba Imre állította össze, a táncjáték Román Sándor alkotása. A főbb szerepekben Sátori Júliát, Pintér Ágota Lottit, Varga Attilát, Horváth Mónikát, Görög Zoltánt, Vári Berta­lant, Nádas Juditot láthatjuk tán­colni. Ludas Matyi édesanyja pedig Törőcsik Mari A nézőtéri megnyilvánulások rendre az ámulatéi. Már a szünet­ben ki-ki elmondja, ilyent még soha életében nem látott. A varázslatos színpadtechnikával megtámogatva olyan táncshow bontakozik ki előt­tünk, ami eleve magasiskola. Egye­dülálló. A kötéllel való táncbetét pél­dául a világ minden rangos színpa­dán vastapsot kapna. Az eklektikus elemek összegyúrása, harsány és mégis harmonikus összhangzata olykor a magyarság legkülönlege­sebb rétegét, a csángókat juttatja eszünkbe. Törőcsik Mari megjele­nése pedig a „lehető legnemzetib­bé” teszi a színházat. A világ legkisebb faluja aligha­nem Tasóka. Ha netán mégsem így volna, az sem baj. Onnan való ugyanis Kis-Márton József. - Jót kérdez, ha engem kér­dez - mondja már hazafelé utaz- tunkban Józsi bácsi. - Ugyan nyug­díjas volnék már jó ideje, de nyugdíj előtt a becefai szeszfőzdében dol­goztam, és bizony, amikor Törőcsik művésznő arról beszélt Matyi fiá­nak, hogy szegény apjában kigyul­ladt a pájinka, abba is halt bele, csaknem beleszóltam az előadásba. Az ugyanis igaz, hogy valaki halálra ihatja magát, de hogy ki is gyullad­jon benne a szesz... Olyan nincsen kérem. Ahhoz tüzet kéne rakni... A tánc is igencsak tetszett. Egy álló na­pig is elnéztem volna. A Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ Varga Edit vezette kis teamje csodálnivaló munkát végzett a bravúros sikerű rendezvénnyel. A sikerre jellemző, hogy például egy diósviszlói házas­pár szerint harminc körül jelentkez­tek az útra, és mindössze tizenegy- néhányan tudtak jegyet kapni. Pandúr Ibolya drávafoki anya­könyvvezető például önkormány­zati csatornán szerzett tudomást a „Nemzeti-akcióról”. - Én még min­dig a színházépület körül bolyon­gok lélekben - mondja késő este, már javában Pécs felé jártunkban. - Kívül-belül egy kész csoda a Nem­zeti - teszi hozzá. A hely szelleme is megragadott. Fergeteges n: .sor VOlt. BEBESSI K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom