Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-08 / 275. szám

2003. Október 8., szerda R I P 0 R T 7. OLDAL KU LTURA Katalógus felvételizőknek A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) által rendezett budapesti központi tájékoztatókon 4000 di­ák vett részt. Az érintettek köre ezt a számot azonban jóval meg­haladja. Hogy senki ne maradjon információ nélkül, a FISZ bizto­sítja minden 11. és 12. évfolya­mos középiskolásnak a legfris­sebb. Felvételi Katalógus ingye­nes megrendelhetőségét. A kiad­vány fontos információkat tartal­maz a 2004-es és a 2005-ös felvé­teli rendszerről. A katalógus első­sorban a közgazdasági-, műsza­ki-, jogi és szociális igazgatási szakcsoportba felvételizőknek ajánlott. Érdeklődni lehet a 06-1- 473-0769-es és a 06-1- 473-0770- es telefonszámokon. A katalógus regisztráció nélkül letölthető a www.fisz.hu portálról is. ______■ Ma gyar helynevek öt földrészen Ha a dogmatikus történelemtu­domány képviselői vennék a fá­radságot és elolvasnák Mester­házi Zsolt: A magyar ókor című könyvét, talán elszégyellnék magukat, amiért úgy beszél­nek, mintha Európában min­den a görögökkel és rómaiakkal kezdődött volna. Holott csak az erőszakos hódítás, az ellenség lemészárlása, a népirtás válik történelemmé e tájon is, akkor­tól. Sajnos a tudományos táborokra ugyanaz jellemző ma, mint a poli­tikára. Mindegy, hogy mit mond a másik, lehurrogják. Akik az új ré­gészeti ásatások, génkutatások, eddig ismeretlen írásos források fé­nyében a valóságos múltat szeret­nék feltárni, állításaikban sokszor nem elég megfontoltak. Ha egy gyerek azt állítja, a dédapja hason­lított őrá, mosolyogva kiigazítjuk, hogy talán te hasonlítasz az ősöd­re. Mégis, a neológus történészek nem azt hangsúlyozzák, hogy a hajdani ragozó ősnyelv legnagyobb számú egyenes ági örökösei va­gyunk, hanem azt mondják: a su- mérok, óegyiptomiak, kelták, szkí­ták magyarul beszéltek. A fino­mabb fogalmazás talán kevesebb durva visszavágást szülne. Ahogy a finnugoristák nyelvhasználatá­ban is legdühítőbb az „ered" szó. Állítják, hogy a magyar, a finn-ugor nyelvcsaládból ered. Holott csak azt lehet nagyjából bizonyítani, hogy abba a nyelvcsaládba tarto­zik. A római és indoeurópai hódítá­sokat megelőző idők egyik segéd- tudománya, a világ különböző pontjain előforduló azonos földraj­zi nevek előfordulását vizsgálja. Ennek része a Tamana-kutatás. Dél-Bácskában, Palánka mellett, mocsaras, lápos területen volt haj­dan egy őrfaíu: Tamana. Itt szüle­tett az ifjúkorában Amerikába ke­rült dr. Paposi-Jobb Andor, aki fel­fedezte, hogy szülőfaluja neve, többszörösen megtalálható a világ öt földrészén földrajzi névként, családnévként, törzsnévként, de még csillagképet, segítő-szellemet is neveztek el róla. A kutatást az tette izgalmassá, hogy ahol a név előfordult, ott az ősi díszítőművé­szeti formák, ősi építészeti formák és a népzenei formák is szinte azo­nosak. Paposi-Jobb a hetvenes évek vé­gén találkozott az akkor még Ha­waii-szigeteken, Honoluluban élő dr: Vámos-Tóth Bátorral, aki a Tamana-kutatás alapjait lefektette, s aki egy kutatóútja során a hatva­nas években, Nyugat-Afrikában fi­gyelt föl arra, hogy a világban elő­forduló bizonyos földrajzi nevek és kultúrák kapcsolatban vannak egymással, s hogy a Kárpát-me­dencei művelődési hagyományok­kal szoros rokonságot mutatnak építészeti, zenei, díszítőművészeti gyökerekben. A nyolcvanas évek végén Pa­lánkéra látogatott Paposi-Jobb, hogy egy magyar muzeológus és szerb történész segítségével kutas­sa Tamana őrfalu történetét. A haj­dani bácskai kis őrfalu névazonos­ságait már 36 ország térképén s számos történeti leírásban találták meg. Az idén Vámos-Tóth profesz- szor Egyiptom történeti térképén fedezte fel. 3 500 évvel ezelőtt léte­zett a „KUSH-Tamma” terület, amely ma a Nílus-Nasszer tó vize alatt őrzi titkát. Egyébként ma már 7500 Kárpát-azonos nevet gyűjtött össze 184 országban az egyre gya­rapodó tamana-kutatócsoport, amely tagja csak a magyart anya­nyelvi szinten beszélő tudós lehet. A több évtizede tartó Tamana- kutatás azon segédtudományok közé tartozik, amelyek megkérdő­jelezik hagyományos történelemis­mereteinket. Dr. Paposi-Jobb An­dor professzor szerdán Pécsre láto­gat. Este 18 órakor a Dominikánus Házban tart előadást az érdeklő­dőknek a magyar nyelv ősi gyöke­reit kutató tudományág eredmé­nyeiről. KBL A hétköznapi élet A Baranya Megyei Levéltár idei levéltári napja témájául a Hét­köznapi élet kutatása és a for­rások értelmezése meghatáro­zást adta. A Művészetek Házában teg­nap dr. Odor Imre levéltárigaz­gató elnökletével lezajlott kon­ferencia vitaindítóiként a té­materület két jeles szakértője tartott előadást: Gyáni Gábor „A történetírás és a levéltár változó kapcsolata”, illetve Valuch Tibor „Magyar hétköz­napok a XX. század közepén - források és értelmezések” cím­mel. A Baranya Megyei Levéltár munkatársai közül T. Papp Zsófia „Életmód egy XVIII. századi pécsi polgári hagyaték iratai alapján”, Márfi Attila „Hadifogoly hétköznapok. Arató Jenő pécsi táblabíró nap­lói nyomán” és dr. Füzes Mik­lós „Egy Sváb ember hétköz­napjai a XX. században” cím­mel. _____________________________________________D. I. Pé cs-Baranya rajzi krónikása A 70 éves Takács Dezső kapui és udvarai A rajztanári pálya, a festészet és a grafika alkotják a most 70 éves Takács Dezső Rudnay-dí jas munkásságának főbb eleme­it. Ennek a tiszteletreméltó pályának Pécs és Baranya a létele­me. A Pécsi Ifjúsági Ház galériájában ma megnyíló tárlata eb­be nyújt betekintést. Faforgács-, lenolaj- és politúrillat fogadták. Alig eszmélkedvén Ta­kács Dezső édesapja asztalosmű­helyben találta magát. Apró gye­rekként ihatta magába annak jó­tékony alkotói légkörét. Boldog is az, akinek megadatik, hogy egész életében a szép formákra és felü­letekre, a világ művészi megjele­nésére és nagyságára figyelmez- het. A gyermekkori konstruktív közeg felszínre hozta benne a fes­tőt, a cselekvő, rajzos grafikust, azt a - világ dolgaira mindig nyi­Takács Dezső Rudnay-díjas grafikusművész otthonában FOTÓ: tott - formaművészt, aki még ma is megmutathat néhány egykor maga készítette különleges, intar- zia-berakásos bútordarabot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az élet fonák oldala rejtve maradt volna előtte. Netán átsiklott volna rajta. Nem. A dolgok visszája ott észlelhető a képek valamelyik ré­tegében.- Az asztalosműhely szellemi­sége, céltudatos egyszerűsége, a szinte érzékien finom munka jó­tékony hatásai a mai napig velem vannak - mondja. - Apám halála után sem változott ez. A különös szerszá­mokkal, eszközök­kel, finom anyagok­kal való együttlét, a míves körültekintés ma is alkotói alap­helyzet nálam. A festészet és a grafika áll közel hozzám. Az IH-ban ezúttal a 35 képből álló, most befejezett udvarok és kapuk sorozat és 100 kisgrafika került a falakra. Takács Dezső meglepően sokat tud elmondani löffleb péter ezekkel az egyedi, magában való dolgokkal. Van egy hatalmas tűzfala, ami elnémítja az embert. A kép még az empáti­án is túlhatol. Magának a hajdani építőmesternek a lelkületével, gondolkodásmódjával azonosul­va, a festőt és a falrakót egymás­sal párbeszédben egyként a kép­be építve tár elénk egy másképp meg nem fogalmazható üzenetet. A fal ettől válik képpé. Hasonlóan árnyaltan közelít a makói hagy­mások távoli világához, a bányá­szokhoz, az élet apraja-nagyjá- hoz. Pécs-Baranya művészi his­torikusa, vagy ahogy a kolozsvári múzeumigazgató nevezte ottani tárlatmegnyitóján: rajzi krónikása ő. A grafikában a ceruza és toll- rajztól, a fametszeten, linómet­szeten, ólommetszeten, rézkar­con, rézmetszeten át a kőnyomta­tásig egyaránt otthon van. Több évtizedig vezette a Mecseki Bá­nyász Képzőművészeti Kört, az Alkotó Pedagógusok Képzőművé­szeti Műhelyét. A hajdani legen­dás Pécsi Grafikai Műhely szak­mai vezetőjeként kötött elmélyült barátságot Pierre Székellyel és a kor számos jelentős európai mű­vészével. Az ő képi világában Pécs már az idők kezdete óta úgy­mond „Európa kulturális főváro­sa”. Minden különösebb „pályá­zat” nélkül. Harkány: a gyógyfürdőre építenek A 3600 lelket számláló Harkányban nem ritka, hogy egy-egy csúcsot jelentő nyári napon több mint 18 ezer vendég is meg­fordul. A megye déli határán található kisváros az elmúlt évti­zedben is folyamatosan gyarapodott, ám most fejlődésében új fejezetet nyithat a gyógyfürdő színvonalas megújulása. A vá­ros, illetve a fürdővállalat vezetése - a helyi vállalkozókkal kö­zösen - további terveket szövöget. Harkányban a szezon határainak ki­tolódása bizakodással tölti el az ide­genforgalomban, a fürdőre alapuló gyógyászatban tevékenykedőket.- A város számára létkérdés a für­dőfejlesztés. Harkány eddig is fejlő­dött, ám a fürdőcentrumban zajló beruházás tovább erősítette stratégi­ánkat, hogy a város jövőjét a turiz­musra, azon belül is a gyógyturiz- musra alapozva formálhatjuk leg­kedvezőbben - mondta ott jártunk­kor Bédy István polgármester. A kisváros vezetése nem kisebb célokat tűzött ki maga elé, mint hogy öt év múlva a harkányi legyen az ország legnagyobb fürdőcentru­ma. Mint a polgármester elmondta, ehhez a legfontosabbal, a komple­xumhoz közvetlenül csatolható be­építhető szabad területtel rendelke­zik a város. A jelenlegi telektől a Bar­tók Béla utca által elválasztott terü­let akár 10-12 hektárral is bővítheti a hasznosítható részt, ami szabad mozgásteret nyit a további fürdőfej­lesztési, és a hozzá kapcsolódó szál­lodaépítési elképzeléseknek.- Ä fejlődés egyik kulcsa, hogy a város tevékenysége nem korlátozó­dik az intézményfenntartó szerep­re, van vállalkozói hajlandóság, az azt serkentő jól működő adórende­let. A fürdőfejlesztésen túl ezt pél­dázza az elkerülőút építésének kö­zeli indítása, a magánerős beruhá­zások ismételt gyarapodása - sorol­ta a kedvező jeleket Bédy István. A város maga is jelentős mérték­ben hozzájárul a fejlesztésekhez. Az idegenforgalom szolgálatába is áll majd a konferencia- és rendez­vényközpont funkciót kapó új mű­velődési ház, megújul a polgármes­teri hivatal, és a kisváros központjá­ban megépül a régóta tervezett alul üzletek, felül la­kások elv szerint tervezett új komplexum is. A fejlesztési program nem csak a város köz­pontjára irányul. Az éltető turis­ta vendégkör komplex kiszol­gálása érdekében alkotótábor kiala­kítását tervezik, a siklósi és villányi példán elindulva szeretnék bevonni az idegenforgalmi kínálatba a kisvá­ros terehegyi oldalát, ahol az elkép­zelések szerint sok kis pincészet, hozzájuk kapcsolódó vendéglátó egységek tennék teljessé a vendég­kör számára kiajánlható programot. Utóbbi elképzeléseivel Harkány természetesen nem tör a borturiz­musban már komoly hagyomá­nyokkal rendelkező szomszédvárak babérjaira. Ezt bizonyítja az a for­málódó együttműködés is, amiről dr. Farkas Tibor jegyző számolt be.- A három, a helyi idegenforga­lom fejlesztésében fokozottan érin­tett város képviselő-testülete egy kö­zös alapítvány létrehozásáról dön­tött. Az alapítvány megvalósítása Ár és szolgáltatás Némiképp megosztja a közvéleményt az a döntés, amelynek értel­mében egy-egy vendégnek 2 órára 1500 forintot kell fizetnie a har­kányi komplexum élményfürdőjében. Mint Horváth Sándor vezér- igazgató felvetésünkre elmondta, az alacsonynak valóban nem mondható árat a nyújtott szolgáltatások - jakuzzi, szauna, gőzkabin stb. - elfogadott tarifáinak figyelembevételével határozták meg. A társaság vezetésének álláspontja és tapasztalata szerint a jól meg­szabott ár a rangját is megadja a nyújtott terméknek, ami remé­nyeik szerint Harkány esetében versenyképesnek is bizonyul. fontos támasza lehet az uniós forrá­sok elérésére irányuló törekvéseink­nek, ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy a Turizmusért kitüntetéssel évenként méltóképpen honoráljuk a területen kiemelkedő teljesít­ményt nyújtók munkáját. A fejlesztések, a tervek megvaló­sulásának kulcstényezője továbbra is a gyógyfürdő jövőjének alakulá­sa. Jól látja ezt Horváth Sándor, a Harkányi Gyógyfürdő Rt. vezérigaz­gatója is, aki a szűk esztendők lejár­ta után reálisan elemzi a jelenlegi helyzetet.- A délszláv háború előtt évente kétmillió vendéget fogadtunk, jelen­leg egymillió a látogatók száma. A szomszédainknál zajló események miatt máshová ment a vendégkör, most pedig, amikor kezdenek visz- szatémi a látogatók, egyfajta cseré­lődés figyelhető meg. A korábbi NSZK-sokat napjainkban a volt NDK-s németek váltották fel. Utób­biak körében lényegesen kisebb a költési hajlandóság, számunkra, il­letve a szektor többi szereplője szá­mára adott tehát a feladat: olyan szolgáltatásokat, programokat kell tálalnunk, amiknek kedvéért szíve­sen nyúlnak a pénztárcájukba. A cégvezető beszámolt róla, hogy október végéig készül el a für­dő középtávú fejlesztési koncepció­ja. Az augusztusban lezárult 1,7 milliárdos beruházás - ennek kere­tében valósult meg többek között a medencék bővítése és az élmény­fürdő kialakítása - után a családi fürdőhely titulus eléréséhez feltét­**’ hozását tervezik. Az elképzelések jgflk '“Sp9j hoz kedvező elő­befektetői érdek­lődés tapasztal­ható az rt., jelenleg a Baranya Me­gyei Közgyűlés tulajdonában lévő részvénypakettje iránt. A fejleszté­sek gyors folytatásához hozzájá­rulhatnak a jövőre megnyíló uni­ós források is, amik már 10 száza­lékos önerővel is elérhetők lehet­nek a jó programmal rendelkezők számára. kaszás e. Kárpát-medencei stratégia kell földrajzi egység, nanem - a jö­vőjét tekintve - egy sajátos eu­rópai nagyrégió. A környezeti ártalmak jelentős része az egész medencére kihat. Ezért a Kár­pát-medence országainak szo­ros együttműködése a fenntart­ható fejlődés területén is elen­gedhetetlen követelmény. Szo­ros, rendszeres együttműködést kell megvalósítani a tudomá­nyos kutatások, a természeti erőforrások hasznosítása, a te­rületi tervezések és monitoring területén, illetőleg ki kell alakí­tani és működtetni szükséges ezek határokon és nemzeteken átnyúló válfajuk egységesített rendszerét. A vitában részt vevő Szili Ka­talin, az Országgyűlés elnöké­nek javaslatára az állásfoglalás annak kategorikus kimondásá­val zárul, hogy ki kell dolgozni a Kárpát-medence hosszú távú fenntartható fejlesztésének stra­tégiáját. ________________________________________ DUNAI I. öt ven előadás hangzott el hazai, illetve határon túli magyar kuta­tóktól. A konferencia tegnap - a Drá- va-völgyben tett kirándulás előtt - állásfoglalás elfogadásával zá­rult, amelynek vitáját dr. Fodor István, a PAB titkár vezette. Az állásfoglalás a bevezetőjé­ben leszögezi, hogy a Kárpát­medence tudományos életének képviselői felelősséget éreznek ezen európai régió természeti környezetének megóváséért, a környezetvédelmi együttműkö­désért, a Kárpát-medence népe­inek jobb életfeltételeit megte­remtő, folyamatosan javító kör­nyezeti, társadalmi és gazdasági fejlődésért. A konferencia részt­vevői többek között kinyilvání­tották, hogy a Kárpát-medence nem csupán természet adta A Magyar Tudományos Akadé­mia Pécsi Területi Bizottsága, az MTA Regionális Kutatások Köz­pontja és a Pécsi Tudomány- egyetem közösen szervezte A fenntartható fejlődés környezet­védelmi össze­függései a Kár­pát-medencé­ben című nem­zetközi tudo­mányos konfe­renciát a PAB székházában. A konferencia iránti élénk ér­tatja, hogy többek között hét akadémikus tartott előadást, il­letve vezetett szekciót a tudo­mányos tanácskozáson. A hét­fői plenáris ülés 11 előadását követőn a szekciókban további Egymást segítve, fenntartható módon együtt élni a Kárpát-me­dencében - ez a cél szerepel a hét elején Pécsett lezajlott nemzetközi környezetvédelmi konferencia állásfoglalásának címében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom