Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)
2003-10-08 / 275. szám
2. OLDAL KÖR KÉP 2003. Október 8., szerda Közös felelősség Európáért Budapest Prága és Budapest egyetért abban, hogy az Európai Unió jövőbeni fejlődése, a leendő alkotmány nem korlátozhatja a tagállamok nemzeti identitását. Václav Klaus cseh elnök - aki háromnapos látogatáson tartózkodik Magyarországon - vendéglátójának, Mádl Ferencnek kifejtette: „a visegrádi együttműködésnek csak akkor van értelme, ha konkrét tartalommal tudjuk megtölteni”. November elején Magyarországon találkoznak a V4-ek (Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia) elnökei, és arról tanácskoznak, mi lehet a szerepe ennek az együttműködési formának az EU-bővítés után. A magyar köztársasági elnök méltatta, hogy a két ország évi kereskedelmi forgalma meghaladja az 1,5 milliárd dollárt. Mádl Ferenc kitért arra, hogy előkészületben van a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló magyar-cseh megállapodás, valamint egy átfogó kulturális-oktatási-tudományos egyezmény aláírása. A magyar államfő szerint a csatlakozó országoknak is van felelősségük az EU- alkotmány kidolgozásában, hogy érvényesülhessen a nemzeti identitás, és erősebb, átláthatóbb Európa alakuljon ki. ■ Ünnepélyes fogadtatás a Várban FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Taszár: vég, veszély Media Operations Center - hirdeti a tábla az egykori Helyőrségi Klub előtt Taszáron. A zsurnaliszták nyüzsgő tömege helyett azonban egy némiképp lepattant, kihalt - utóbb kiderül, felújítás alatt álló - épület fogadja a közelebb merészkedő látogatót. Még mintha az űrrepülés úttörője, Gagarin is - a lakótelep korábbi névadójának szobra még mindig áll - érezné, nincs valami rendben mostanában, szomorú egykedvűséggel tekint maga elé. Taszár- A múlt kötelez, nem tagadhatjuk meg az évtizedeket - int a sok helyütt ad acta került szovjet pilóta szobra felé Pataki Sándor polgármester. - Sajnos a Honvédelmi Minisztériumban máshogy látják; úgy tetszik, végleges, hogy az augusztusi táborfalvi bej elentés szerint Taszár kimarad a haderőreformból. A település első embere - bár nem szívesen - már le is mondott arról, hogy sikerül meggyőznie Juhász Ferenc szakminisztert. A légibázis jövője érdekében már nem a HM-nél lobbizik. , - Mit tudunk tenni, tudomásul vettük a döntést, és megpróbálunk más irányba kitörni - folytatja Pataki. - Az elmúlt másfél hónapban aktív levelezésbe bonyolódtam az Egyesült Államokkal, írtam az ottani magyar nagykövetnek, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjába (CSIS). „Helyettes védelmi miniszterként 1997-ben a boszniai katonai művelet idején (...) mély benyomást tett rám az az együttműködési készség és az a jó szándék, amit a látogatás alatt a taszári polgárok részéről tapasztaltam. (...) A taszári emberek fogadtatásáról csak méltató és elismerő szavakat hallottam csapatainktól”- érkezett postafordultával a válasz John J. Hamre-től, a CSIS elnök-vezérigazgatójától. Csak hát az elismerő szavak nem jelentenek megoldást a problémára.- Jelenleg kilátástalannak hat a helyzetünk - panaszkodik két gyermekével a boltba siető fiatal- asszony. - A férjem katona, szerződéses, ha a HM kivonul innen, munka nélkül marad. Veszprémben vagy Kecskeméten esetleg kap majd állást, de mi nem tudunk vele menni, lakásra másutt esélyünk sincsen. Azaz ő hetente ingázhat, ám ez hosszú P | j távon nem működik, az í ilyen általában válással végződik. Amikor idejöttünk, azt hittük, ez biztos hely, hiszen állami cég... A szakemberek viszont már a Taszár Airport Kht. megalakításánál figyelmeztettek, nem szerencsés, hogy egy vegyes tulajdonú cégben a honvédség is érdekelt.- A HM kivonulásával viszont ott állunk, ahol a part szakad - így a polgármester. - A bázis bezárása azt jelenti, hogy leszerelik a radarokat és az egyéb repülésirányító berendezéseket, azaz a tervezett polgári terminál is veszélybe kerül. A többi között ennek köszönhető, hogy hazánkban Ferihegy mellett csak Taszár tudja fogadni a legnagyobb gépeket, s ehhez megvannak a nemzetközi jogosítványok is. Az amerikaiak hosszú távon számoltak, most mégis távozni készülnek.- Annak idején azt mondtam, hiba volt beengedni őket - kapcsolódik a társalgásba egy idősödő hölgy -, hiszen jobb lett volna, ha Taszár megmarad tisztán magyar reptérnek. Ha viszont már így FOTÓ: SOMOGYI HÍRLAP/LANG RÓBERT alakult, nem lenne szabad elengedni őket. De a kaposvári és a megyei vezetők addig riogattak itt a miattuk ránk váró veszéllyel, hogy inkább ők is elmennek. Persze tudom, nemcsak ez számít, de a döntésükben biztos, hogy ez is közrejátszik. A helyiek szinte egyöntetűen osztják azt a véleményt, hogy önös és pártpolitikai érdekeknek esett áldozatul a légibázis.- Most persze mindenki a segítségünkre sietne, szidják az amcsikat, mint a bokrot - veti közbe valaki. - Hirtelen mindenkinek fontosak lettünk, de persze a pártok most is egymásra mutogatnak, ki a hibás az esetünkben.- Pedig a legfontosabb most az összefogás lenne - veszi vissza a szót Pataki. - Csütörtökön Kaposváron volt egy Taszár-konfe- rencia, ahol mindenki kiállt mellettünk, több variáció is elhangzott a megmentésünkről. A taszáriak persze hogy örülnek a hirtelen jött szolidaritásnak, ám szerintük elsősorban őket kellene - és kellett volna - meg-, kérdezniük a döntéshozóknak.- Annak idején, amikor szóba került az irakiak kiképzése, a kaposvári és a megyei vezetők rögtön a terrorveszélyről papoltak - így egy idősebb úr, aki elmondja: véleményét már több sajtó- orgánumban közzétette. - Mi viszont vállaltuk a veszélyt, hiszen munkát adott az embereknek. Az egészből csak annyit érzékeltünk, hogy több lett a rendőr. Aztán amikor a nyáron ismét felmerült, hogy idejönne 25-30 ezer iraki, megint előálltak a terrordumával. Mi viszont itt élünk, vállalnánk továbbra is az amúgy nem túl nagy kockázatot, ne döntsenek már erről a fejünk felett. Az irakiak érkezése azonban hivatalosan nem merült fel, sokkal konkrétabbnak hat viszont egy körülbelül három hete feltűnt svájci befektető érdeklődése.- Nevet nem mondhatok, de komoly cégről van szó - mondja sejtelmesen a polgármester. - Mivel igencsak jelentős összegről van szó, a megyei vezetéshez irányítottam őket. Velük, ha jól tudom, már konkrétumokról is beszéltek, így bízom benne, hamarosan sikerül megegyezniük. Sok esélyünk nincs, minden érdeklődőt komolyan kell vennünk. A reptértől ötszáz ember munkája függ(ött), ha bezár, s nem lesz más alternatíva, nekünk végünk. S az utolsó szavakra mintha még Gagarin arca is komorabbá válna. vas andrás ÁLLÁSPONT BARTA ZSOLT Közigazgatási fogyókúra Karcsúsítaná a közszférát a kormány a tervek szerint. Sok ezer embertől szeretne megszabadulni a következő hónapokban. Itt, vidéken reméljük, hogy csak a vattaembereket és a pártkatonákat állítják fel kényelmes székeikből. De ez csak a dolog egyik oldala. Ha valóban takarékoskodni akar a kormány, akkor hozzá kellene kezdenie a közigazgatás átszervezéséhez, leépítéséhez. Csökkenteni kellene az önkormányzatok számát, amelyekből Magyarországon jelenleg 3135 működik. Közülük 1486 kistelepülés lakossága nem éri el az 1000 főt, mégis mindegyiknek van polgármestere kisebb-nagyobb apparátussal. A takarékosság érdekében többségüket össze kellene vonni más falvakkal, városokkal. Még mielőtt felhördülne bárki is: az ötlet nem szokatlan Európában. Németországban éppen három évtizede hoztak egy törvényt: azok a települések, ahol a lakosság létszáma nem éri el a 4000-et, nem alakíthatnak önkormányzatot. A takarékosságukról, precizitásukról ismert németek nyilván a pénzpazarlás elkerülése miatt alkották meg ezt a jogszabályt. Kecel testvérvárosa, Schwarzenbruck is így alakult meg. A német települést hét falu alkotja, lakóinak száma 8400, de csak egy polgármestere, egy önkormányzata, egy közigazgatási apparátusa van. Nyugodtan be lehetne ezt a törvényt idehaza is vezetni, s akkor tényleg olcsóbb államról beszélhetnénk. Bács-Kiskunban a félezres Kéleshalmot Jánoshalmához, vagy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 909 fős Kétpót Mezőtúrhoz, vagy a Békés megyei 573 lakosú Csárdaszállást esetleg Mezőberényhez lehetne csatolni. Az elképzelés - tudom - nem volna túl népszerű, a falvak tiltakoznának. Ha azonban megszüntetnek és összevonnak legalább ezer önkormányzatot, akkor az ország vezetése az adófizetőknek sok milliárdot takaríthatna meg. Igaz, ez a mindenkori kormány számára felérne egy politikai ön- gyilkossággal. EGYETÉRTEK: 06-90^30-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-33(^304 CSÁK ELEMÉR Hány a perc, doktor úr? Emlékeznek még a szakállas viccre? Bedobós készüléket állítanak fel a moszkvai Vörös tér sarkában, rajta felirat: Automata villanyborotva. Borotválási idő 5 perc. Egy amerikai turista bátorkodik megkérdezni: - Miért öt perc? Nem mindenkinek egyforma az arca. - Igaz - mondja a szerelő -, de csak először. Olvasom a hírt, hogy az egészségügyi tárca rendeletben szabályozná, mennyi az a minimális idő, amit a járóbeteg- _ ellátásban egy-egy páciensre kell fordítani. Értem-sejtem az intézkedés okát. Nyilván előfordultak e téren visszaélések, s ha valaki utánanézett, kiderült: fizikai lehetetlenség annyi kezelést elvégezni, mint amennyit egy-egy gyógyintézet az adott időegységre elszámolt. Értem tehát és helyeslem is a szabályozást, csak attól tartok: ezzel tovább fog erősödni a gépiesség, fokozódik a mechanikus szemlélet. Mindez olyan helyzetben, amikor naponta kárhoztatjuk a magyar egészségügyet, mert dolgozóinak túlterheltsége, létesítményeinek lerobbant állapota miatt képtelen színvonalas és betegcentrikus szolgáltatást nyújtani. Eszembe jut ennek kapcsán egy híres 19. századi közgazdász mondása is (tanait manapság nem nagyon tanítják az egyetemeken): egy termék értékét nem az előállítására fordított abszolút idő, hanem a társadalmilag szükséges időmennyiség mértéke adja meg. Vajon a most kidolgozott kezelési időminimumokat mi alapján határozzák majd meg? Kiszámítják az eddigi vérvételek, röntgenfelvételek, infúziók hosszú távú átlagát? Vagy közgazdászokat kérnek fel a „társadalmilag szükséges” norma megállapítására? Remélem, a válasz a kérdésre nem az, mint a Vörös téren. EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06^0-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430 as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Hírek Fizikai Nobel-díj Megosztva kapta az idei fizikai Nobel-díjat az Egyesült Államokban élő orosz születésű Alekszej Abrikoszov, az orosz Vitalij Ginzburg és a brit-amerikai állampolgár Anthony Leggett. A kvantumfizika terén kifejtett munkásságuk főként a szupravezetésre összpontosult, mti Budapest-Pozsony Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke abban látja a kedvezménytörvény jelentőségét, hogy jogszabályi szinten, mélyrehatóan rendezte az anyaország és a határon túli nemzetrészek kapcsolatát. Németh Zsolt sürgetőnek tartja, hogy az ügyben Budapest Pozsonnyal is egyezségre jusson, mti Iraki robbantás Három amerikai katona és egy iraki tolmács meghalt, három amerikai megsérült az elmúlt 24 órában Irakban két robbanás következtében. Tegnap több száz iraki tüntetett az egyik bagdadi mecsetnél, mert az amerikaiak őrizetbe vettek egy imámot és egy másik személyt. Azzal vádolják őket, hogy fegyvereket rejtegettek, és ellenállásra szólították fel a lakosokat, mti Palesztin kormány Letette az esküt a Jasszer Arafat palesztin elnök által kinevezett palesztin kormány. Ahmed Koréi miniszterelnök megerősítette: elsődleges célja a tűzszünet megkötése Izraellel. Ariel Sáron izraeli kormányfő ugyanakkor újabb csapásokat helyezett kilátásba, mti Figyelmeztető sztrájk Több mint tízezer német acélipari dolgozó rövid figyelmeztető sztrájkba lépett tegnap a munkaadók bérajánlata elleni tiltakozásul. Szerdára további sztrájkakciókat jelentettek be a szak- szervezetek. MTI A pápa és a rózsafüzér Pompeji A világbéke megőrzésére szólította fel az öt kontinens lakóit II. János Pál, aki keddi rövid látogatásán misét mondott a Nápoly melletti Pompejiben. A megromlott egészségű, 83 éves pápa viszonylag jó kondícióban volt a szertartások idején, habár imádkozás közben gyengének hatott a hangja, s többször is elcsuklott. Imádságában a katolikus egyházfő a rózsafüzér évének befejezésére emlékeztetett, s megbékélésre, a háborúk és a vérontás beszüntetésére szólított fel, éles szavakkal ítélve el az öt földrészen dúló konfliktusokat. Egyben köszönetét mondott a Szűzanyának, hogy 24 év után ismét Pompejibe látogathatott, a rózsa- füzér évének méltó megkoronázásaként. Az egyházfő kora délután visszatért a Vatikánba. ■ FOTÓ: EUROPRESS/EPA Civil látogatók kémlelik az eget és a jövőt A Szentatya megbékélésre szólított fel
