Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-21 / 258. szám

2003. SZEPTEMBER 21. RIPORT Bepiszkolt szavak- Lassan az érintettség a bank­rablás rokon értelmű szavává vá­lik, annyit használják az ellenzéki politikusok - mondta. - Ez is érin­tett, az is érintett, hallhatjuk, ho­lott lehet, hogy az illető csak ott volt ügyfél, ahol a bűncselekmény történt. A Fidesz szerintem tuda­tosan visszaél ennek a szónak a tisztázatlanságával. Kéri szerint a szavak kisajátítá­sáért mindig is nagy harc folyt a politikai erők között. A kisajátított szó kétélű fegyver: ha valaki nevet ad a másiknak, akkor elveszi tőle az esélyt, hogy ő definiálhassa sa­ját magát (ilyen például az, ha va­lakit bolseviknak vagy fasisztának bélyegeznek), ugyanakkor egy- egy kifejezés közösségteremtő ha­tású is lehet - gondoljunk csak az előző ciklus által kedvelt „mi, pol­gárok” meghatározásra. A rosszul használt szavak elő­fordulási esélye általában rögtön­zéskor a legnagyobb. Tudja ezt Bajor Imre, a Heti Hetes állandó szereplője is, s ezért óvatos.- Általában csak olyan kérdé­sekhez szoktam hozzászólni, amelyekhez értek. Egyébként in­kább hallgatok. így ritkán fordul elő, hogy olyasmi csúszik ki a szá­mon, amit később megbánok. A színművész számára is lé­teznek tabu kifejezések - igaz, ezek nem bántóak, inkább a szépérzékét sértik.- Számomra a kerülendő sza­vakat az idegen kifejezések jelen­tik. Egyrészt nem ismerek sok ide­gen szót, másrészt meggyőződé­sem, hogy a mi nyelvünk olyan gazdag, hogy mindenre van meg­felelő kifejezés. Ráadásul mindig is volt egy olyan érzésem, hogy ha valaki úton-útfélen idegen szava­kat használ, az a felsőbbrendű­ségét próbálja jelezni. A szavak mögöttes tartalma a legnagyob galibát a diplomáciai életben okozhatja. Dr. Kázmér Zsigmond évtizedeken át diplo­máciai szolgálatot teljesített Indiá­ban, Indonéziában, Ausztráliá­ban, Iránban és a Fülöp-szigete- ken, ismeri ezt a világot.- A diplomáciában mindig is patikamérlegen mérték a szavakat- mondta. - Mások számára ez a nyelv talán túl kitekert és fenn- költ, de itt minden kifejezésnek és hangsúlynak jelentősége van. A diplomáciában a tiltott sza­vak köre országonként és kultú­ránként változik. Iránban a forra­dalom után például a sah szemé­lyét nem volt Uldomos emlegetni, de hasonló példákért nem kell messzire menni: sok hazánkba látogató külföldi politikus szán­dékosan forradalomnak nevezte az akkori magyar vezetők előtt 1956-ot. Ezek persze extrém pél­dák, a legtöbb esetben a szakér­tők készítik fel a tárgyaló feleket, hogy melyek azok a kifejezések, amelyeket illendő kerülni. Káz­mér Zsigmond például ma is em­lékszik, hogy a perzsa nyelvben nem volt tanácsos használnia a különböző ruhafélék neveit, mi­vel ezeknek volt a legtöbb másod­lagos jelentésük - és nem mind­egyik tűrte a nyomdafestéket... Ma már nem csak az obszcén szavak hangzanak sértően, hanem ár­tatlannak tűnő kifejezések is bepiszkolódhatnak. Ehhez csak az kell, hogy „piszkos fráterek” egy csoportja elhasználja az adott szót - je­lentette ki nemrég Esterházy Péter író a Mindentudás Egyetemén. Ilyen szó például az „élettér”, amelyet a második világháború borzal­mai árnyékolnak be. Más szavaink viszont - s ezt már a nyelvész állít­ja - az idő múlásával kapnak új jelentést A „meleg” ma már nem csak hőfokot jelent, s a „dudák” sem kizárólag autókon találhatók... A napi közéleti csatározások is hatnak a nyelvre: Kéri László politológus sze­rint a pártok között ádáz háború dúl az egyes szavak kisajátításáért. ELTE docense. Mint mondta, az újkeletű értelmezések elszaporo­dása is közrejátszott abban, hogy az Akadémiai Kiadó kénytelen volt kiadni az új Magyar Értelme­ző Kéziszótárt, mivel az első, 1972-es kötethez képest megbe­csülhetetlen számú új jelentés gyűlt össze.- Gondolnánk például, hogy a „kacér” szavunkkal valamikor a bűnözőket, eretnekeket bélyegez­tük meg? - mondja a nyelvész - Úgy emlegették őket, hogy „tolva­jok, templomfeltörők és egyéb kacérok”... A némber kifejezés ré­gebben asszonyt jelentett, ma vi­szont elég sötét értelmű. A „dakota” szót ma egyesek - némi éllel - a romákkal kapcsolat­ban használják. A „duda” kifeje­zés sem az autó dallamkürtjét je­löli csupán, hanem a női mellet is - kissé bizalmaskodóan. Az, hogy „paraszt”, régebben pusztán a földművesre, illetve egyszerű gondolkodású egyénre mondták, ma viszont már sokkal súlyosabb sértésként is használatos.- A pártok aktivitása a szavak átértelmezésében napjainkban egyre inkább tetten érhető - állítja Kéri László politológus. Példaként erre a közelmúlt eseményeiből vett „érintettség” szót citálta. ■ A szavak igenis bepiszkolód­hatnak - jelentette ki néhány nap­pal ezelőtt Esterházy Péter író, amikor a nyelv és az irodalom vi­szonyát boncolgatta. Példaként a nácik által kisajátított szavakat hozta, ám a tapasztalat azt mutat­ja, hogy nem csak a történelem formálja át a szavak jelentését. Az a kifejezés például, hogy „meleg”, ma már a homoszexuáli­sokat jelöli, míg az „idegen” sza­vunkat a politikai szélsőségek he­lyezték csaknem partvonalon kí­vülre - állítja Pusztai Ferenc, az Bajor Imre fél az idegen szavaktól, inkább magyarul mondja a magáét Esterházy Péter szerint a szavak múltjának ismerete nem írói szakfeladat, hanem mondhatni hazafia» kötelessi Ha egy szót bepiszkoltak, vagyis piszkos fráterek elhasz­náltak, akkor ez a használat is hozzá tartozik a szóhoz. Ha akarjuk, ha nem. (...) Ha az élettér kifejezést mér­nök vagy belsőépítész használ­ja, nem történik semmi. De ha már a „magyarság életteréről" beszélnénk, szándékaink legye­nek bár a legnemesbek, ott üvölt a szó mögött az egész náci vircsaft.(...) Annak idején nem értettük, hogy mért lett nemzetközi bot­rány abból, hogy a Fradi-Ajax meccsen „huhogtak" (tudniillik ha egy színes bőrű ért a labdá­hoz). Azt hittük, hogy ez csupán a nagyképű hollandok fölényeske­dése. A hollandok valóban nagy­képűen fölényeskedtek, de a hu­hogás, mely sokkal gyakoribb volt a nyugati futballpályákon, mint nálunk, az olyasmit jelent, mint „büdös nigger”. Csak föl kell lapozni a nem létező szótárt. (Részletek Esterházy Péter a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadásából) A Gagyibáró és a többiek Az Arany Bili Rend ünnepélyes átadása még várat magá­ra. Pedig Varnus Xavér úgy gondolta, hogy az általa el­képzelt ízlésrendőrség és ízlésbíróság időnként odaítéli majd az arra érdemtelennek, pontosabban az arra érde­mes gagyinak a rendjelet. Ettől függetlenül is ömlik a bóvli a mozikból, az emberhúson felnőtt tigriseknek neve­zett kereskedelmi televíziókból, némelyik zenerádlóból, de fulladozunk a gagyitól a lemezboltokban is. Merthogy az orgonaművész nagyon kikelt magából. Gagyitermelő- nek nevezte Verebes Istvánt, Anettkát, Fásy Ádámmal kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy amint bájoiogni kezd, keríteni kellene egy intellektuális géppuskát. ban látom, hogy ha a háttér­munkába nem fektetnek nagy pénzt, pillanatok alatt gagyivá válnak. Az angol Bond vonósnégyest a Londo­ni Filharmonikusok kísérik, a Princess szintetizátorokkal pótolja az élő hangszereket. Hús kellene a fazékba, mert hamarosan csak levesporból készítik a húslevest. Szerinte a komolyzené­ben is megjelent a gagyi: ő a klasszikus zeneművek hatás­vadász stílusú feldolgozását tartja annak. Komolyzenész­ként egyébként a magyar rapperek többségét érték­telennek tartja. Mások főleg az Mc Hawer és Tekknő-típusú, „Mikor a vodka a fejembe száll, a kocsma a fejére áll” szöveg- világú műzenéjüket tartják bóvlinak, de az ember fel­tartott kézzel hallgatja azt a dalukat, melyben barna hajú lány áll a börtönablak alatt, és haját lobogtatja a szél.- Amíg eladható a bóvli, megéri kiadni - magyarázza Joós István, a Warner Music Hungary marketingigazgató­ja. - Egy lemezkiadóban nem zeneesztéták ülnek, hanem profitorientált vállalkozás képviselői. Mindig operett­ország voltunk, az emberek­hez a mulatós zene áll leg­közelebb, ez derül ki a le­mezeladásokból is. Láttam komoly bankárokat hajnali kettőkor Mc Hawer- és Tekknő-zenére mulatni: ek­kor már nem gagyi ez a zene, csak éjfél előtt? Egy tévéfejes anyósának kért tőlem Zámbó Jimmy-cédéket, de kiderült, ■ A gagyi kifejezés az argó- szótár díszpintye. így neve­zik a rézgyűrűket, amelye­ken aranyként próbálnak túl­adni a gagyizók. A gagyit ma már az értéktelen, bóvli kul­turális produkciók minősíté­sének szinonimájaként hasz­náljuk. Sokak szerint nyakig ülünk a gagyiban, nem vélet­lenül emelte fel szavát a gagyi ellen Presser Gábor, Kocsis Zoltán. A magát talál­va érző Anettka cserébe bí­rálta Presser Picit, hon­nan veszi a bátorsá­got, hogy egy pla­káton szerepeljen Bachhal és Adamis Annával.- Valódi kultúrmissziót beteljesítő kommunikációra lenne szükség - véli Réz András esztéta, aki olyasfajta kultúrdiszkósokra vágyik, mint amilyen Kepes András lehetne a televíziók képer­nyőjén. Á tévécsatornákra külö­nösen ráférne a gagyitlanítás, gondoljunk csak némelyik beszélgetős műsorra, tucat­filmre, vagy éppen a főgagyi- nak tartott valóságshow-kra. György Péter esztéta nem vé­letlenül nevezte „emberhú­son felnőtt tigriseknek” a ke­reskedelmi tévéket. A jelek szerint a cseppet sem hízelgő hasonlat elérte a lemez­kiadókat is. Varnus Xavér profi produkciónak tartja a Princesst, gagyinak nevezte, ami körítésben övezi a hege­dű hercegnőit, akik képzett zenészek.- Ha sikerük van, miért ne csinálnák, bizonyára művé­szileg és lelkileg is kielégíti őket a sztárság - véli Silló Ist­ván karnagy. - A veszélyt ab­Ötzi fél a tehenektől ■ A legismertebb német szórakoztató kisiparos, DJ Ötzi újabb rémtettel örvendeztette meg hallgatóságát. A művé­szi mélyrepülés címe: Burger Dance, vagyis Burgertánc. A szövege primitív: McDonalds, McDonalds, Kentucky Fried Chicken and Pizza Hut. A szerző bevallása szerint egy euró- centnyi szponzorpénzt sem kapott a gyorséttermektől. Az eredetileg szakács Gerry Friedle, azaz DJ Ötzi a mezőgazdasá­gi iskolát hagyta ott a zene kedvéért: félt a tehenektől. Ötzi hét­millió cédét adott el közönségének, a kocsmalátogatóknak és al­koholfüggőknek. Eladási statisztikáján az internetes letöltés sem változtatott: közönsége nem tudja a számokat letölteni. Lajcsit nem zavarja, hogy Gagyibárónak ff nevezték, neki fontosabb a közönség ő hallgatja ezeket... Aki e stí­lussal sikertelen, az szégyell- je magát. Az Mc Hawerből százezret eladtunk, miről be­szélünk? Galambos Lajos alias Lag- zi Lajcsi bevallja, nem tudja, mi a gagyi. A trombitamű­vész mindig is a közönség ki­szolgálására törekedett és ezt sosem szégyellte. Szuper­bulija nézőcsúcsokat döntö­get. Ezért is nevezte el valaki Gagyibárónak.- Gagyibáró? Én? - kérdez vissza. - Nem zavar, nem kí­vánok mindenkinek megfe­lelni. Nálunk ■ imádták az operettet, az osztrákok ma­guknak követelik Lehárt, Kálmán Imrét. Nálunk min­dig szerepel klasszikus zene­mű feldolgozása is. Egy intel­lektuális réteg elutasítja a műsorunkat, tiszteletben tar­tom a véleményüket. A zenei bóvlit menedzsel­ni sem kell. Rózsa István pro­ducer mindent gagyinak tart a könnyű műfajban, ami nem élőzene. Szerinte a play­back mögött nincs igazi telje­sítmény. - A bóvlizene ön­gerjesztővé válik - mondja. - Köszönhetően annak is, hogy bizonyos rádiók csak ilyeneket játszanak. E pro­dukciók menedzselése kime­rül a hakniszervezésben. Nem is olyan régen azt mondták, a gagyi elleni fellé­pés maga a szupergagyi. Ak­kor még senki nem gondolt arra, hogy a nigériai lakodal­mas rock fekete királya, Pákó a mulatós magyar zene csá­szárának trónját is magának követeli... Csontos! jr

Next

/
Oldalképek
Tartalom