Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-27 / 264. szám

2003. Szeptember 27., szombat HITÉLET 9. OLDAL Emlékeztető ÁRPÁD-KORI TEMPLOM. Peterden a nevezetes műemlék­ként nyilvántartott és az elmúlt időszakban meglehetősen lerom­lott Árpád-kori kistemplomot a helyi reformátusok kívülről telje­sen felújították, s remélik, hogy a templombelső rendbetételére is futja majd az erőből. (a) MEGBÉKÉLÉS KÁPOLNÁJA. Szent Mihály-napi búcsút tarta­nak ma Beremenden, s a program egyik fő helyszíne a Megbékélés Kápolnájának környéke, ahol 13 órától magyar és horvátországi énekkarok és táncegyüttesek kö­zös műsora kezdődik. (a) MAGYAR FÉSZEK ALAPÍTVÁNY. Bóka András református lelkész, a Péterfia Zoltán tanár úr alapította magzatvédelmi alapítvány kurató­riumának elnöke jelezte, hogy pá­lyázati úton nyert pénzből gyer­mekfotó kiállítást fognak a közel­jövőben szervezni Pécsett, evvel is demonstrálva, hogy milyen öröm a család és benne a gyer­mekáldás. (a) VALLÁSOK PÁRBESZÉDE. A Pécsi Tudományegyetem Vallástu­dományi Központja több időpont­ban is kerekasztal-beszélgetéseket szervez az Ifjúság út 6-ban, az „A” épület 434-es tantermében, min­den alkalommal 18 óra és 20 óra között. Az első három összejöve­tel időpontjai: október 1-je, októ­ber 29-e és november 26-a. A té­ma az erőszakmentesség és az ember lelki dimenziója. (a) KAPOCS. A Pécsi Rádió vasár­nap reggeli ökumenikus magazin- műsorában Mayer Mihály megyés püspök Jézus első csodája kap1- csán a vallás és az egyház mai megítéléséről beszél, majd Bóka András református lelkészé a mik­rofon, aki az ember törékenységé­ről szól többek között. (a) CSALÁDI JÁTSZÓDÉLUTÁN. A Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesületének (NOÉ) szervezésé­ben szeptember 28-án, vasárnap 15 órától 18 óráig játszódélutánra kerül sor a Sétatéren. Minden ér­deklődőt szeretettel várnak, (a) HITTAN SZÁMÍTÓGÉPPEL Azok, akik valamilyen okból nem veheüiek részt rendszeres hittan­oktatáson, a pécsi Pius templom sekrestyéjében, havi egyszeres csoportos eligazítás után CD-ro- mon kaphatják meg a szükséges anyagot. A programra szeptember 30-ig lehet jelentkezni. (a) PÁLOS MISE. Hagyományosan a hónap utolsó keddjén, most szep­tember 30-án 19 órától kerül sor a pécsi pálos misére, ami egyben az egyetemisták szemeszterkezdő veni sanctéje is, az ifjúsági közös­ség társszervezésében. (a) SZENT EREKLYE. Szent Pió ün­nepe a héten volt, s az alkalom fi­gyelmet érdemlő híre, hogy a pé­csi Irgalmas templomban közvet­len közelről látható a közelmúlt­ban a szentté avatott ereklyéje, a szívsebtől véres ruhadarab, (a) MÁLTA. A pécsi Zárdatemplom­ban tartja a Málta Szeretetszolgálat nyilvános lelki programjait. A hét­fői napokon reggel 7,15-kor kezdő­dik a szentmise, a szerdai napokon pedig délután 6 órától. (a) A HARMADIK LÉPCSŐ. A temp lom freskóinak restaurálásával kezdték a szebényiek az egyházi létesítmények felújítását, aztán a templomtorony következett. Az idén a temető kálváriájának há­rom keresztjét hozatták rendbe 180 ezer forintért. SERRA. A papi és szerzetesi hiva­tásokért imádkozó és cselekvő kö­zösség Pécs I. Klubja október 4- én, szombaton 15 órakor találko­zik a Bazilika Corpus Christi ká­polnájában megtartott szentmise után a Kocsis-teremben. Előadás hangzik el a jó imádságról. iái Templomszentelés Palotabozsokon Ma délelőtt szép ünnepre kerül sor Palotabo­zsokon: felszentelik azt a református templo­mot, amely a községháza mellett épült fel, s melyre több mint ötven évet vártak a hívek. Gyönyörű szép, és talán még szebbé teszi, hogy adakozásból, sok-sok ember forintjából és munkája nyomán épült. Egy új templom felavatása mindig szép ünnep a hívek és a lelkész számára. A hívek többsége a felvidéki kitelepítések nyomorában a településről hasonlóképpen elűzetett - Német­országba kitelepített - német ajkú őslakosság helyére érkezett 1947- ben, Nagypeszekről, Újbarsból, Marosfalváról és Mohiból. Amint azt egykor Patay Gyula lelkész a pa­pírra vetette, összesen ötvenkét csa­lád alapította meg a gyülekezetei. És azt is hozzátette: „Amióta itt va­gyunk még nem fordult elő, hogy nem tarthattam istentiszteletet a lá­togatottság hiánya miatt. Az úrva­csorával élők száma is megfelelő. Van azonban egy nagy veszély is, ami már most előre vetíti árnyékát. Ez pedig az a veszély, amely a szü­letések számának csökkenéséből származik...” Nos, a félelem jogos volt, ám a gyülekezet két lelkésze, a templom­építést megindító Wébel Zsolt és a munkálatokat befejező Szabó Gábor vezetésével a korabeli felvetésre csattanós választ adtak a helybeli­ek. Valójában alig két év telt el attól az időponttól, amikor Berecz Lajos és Linder Csaba presbiterek a telken elhelyezték az ideiglenes árammérő oszlopot, s ezzel kezdetét vette a Lantay Attila pécsi építész tervezte templom építése. A kivitelezői mun­kálatokat a dunaszekcsői Máté Jó­zsef irányította. Fontos dátum: az alapkőletételi hálaadó istentisztelet 2001. október 12-én volt. Szinte felsorolni is lehetetlen, hogy hányán és miképpen vettek részt ebben a közös munkában. A helyi önkormányzat nemcsak az építési területet biztosította, hanem az építkezés ideje alatt a há­zasságkötő terem lett az átmeneti gyülekezeti te­rem. Az egyház és a polgári kormány 3-3 millió forintot adott, a németországi Dettingen baráti köre közel 1,3 milliót, a magánszemélyek adako­zásaiból 646 000 forint jött össze, és félmilliós kölcsönt nyújtott a Mohács-Kölked Társegyház­község. A dunaszekcsői társegyház 658 ezer fo­rintot, a helyi mezőgazdasági szövetkezet pedig százezret adott. És a három önkormányzattól is csurrant: a bozsoki félmilliót, a sombereki ötven­ezret, a görcsönydobokai 25 ezret adott. Ehhez vegyük hozzá, hogy a már említett dettingeni né­met-magyar baráti kör elektromos harmóniumot küldött, a római katolikus egyház a harangot ad­ta és a gyulafehérvári gyülekezettől köröndi pad­lóváza érkezett. A templomépítés körül sok-sok ember szorgoskodott, s forintban nehezen mér­A díszes templombelső, a látványos tetőszerkezettel hető segítségével járult hozzá ahhoz, hogy ma délelőtt ünnep legyen Bozsokon. Az ünnepre érkezők be sem fognak férni a templomba - hiszen csupán hatvan férőhelyes -, s ezért minden valószínűség szerint a templom­udvar is az Isten háza lesz erre a délelőttre. A templomajtóban kifeszített nemzeti színű szala­got hárman vágják át: Orbán Viktor, a polgári kor­mány miniszterelnöke, dr. Szabó István, a Du- namelléki Egyházkerü­let püspöke és dr. Erdé­lyi Géza, a szlovákiai református egyház püs­pöke, az Egyetemes Ta­nácskozó Zsinat elnö­ke. A püspöki istentisz­telet 10 óra 30-kor kez­dődik, melyet 11.15-től ünnepi társegyházköz­ségi közgyűlés követ és ekkor kerül sor majd Orbán Viktor beszédé­re is. Az istentiszteleten a Pécsi Református Kol­légium kamarakórusa szolgál, Hoppál Péter igazgató-karnagy veze­tésével. A nap szeretetven- dégségben zárul. Kívülről is megcsodálják az erre járók az új épületet KOZMA FERENC Keresztény-zsidó párbeszéd A korábbiakban megszokottnál kevesebben érdeklődtek a Keresztény-Zsidó Társaság által legutóbb rendezett pécsi találkozó­ja iránt. A rendezők egy bibliai idézettel jelölték meg az előadások témakörét: „Bölcsesség által épül föl a ház és az értelem teszi szi­lárddá!” Hermann Judit, a KZST elnökség­nek tagja megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a találko­zók a közös értékek megismerését segíthetik elő. 'Minden előadás té­májának kiválasztása is ennek érde­kében történik. Elsőként dr. Szécsi József, a KZST főtitkára „A példabeszéd a héber Bibliában, az Újszövetségben, a Tal- mudban és Midrásban” címmel tar­tott előadást, melyben felidézte a különböző példabeszédeket, azok megfogalmazásának körülményeit, felhívta a figyelmet máig szóló taní­tásaikra. Kiemelte, hogy a példabe­szédeknek fontos szerepe volt a hí­vők, az emberek erkölcsi nevelésé­ben. Schönberger András pécsi főrab­bi „A Pirké Ávót - egy traktátus a Talmudból” címmel egy kevésbé is­mert, magyarul értelmezhetően az Atyák fejezetei könyvről adott is­mertetést. Rámutatott arra, hogy ez a könyv egyes mesterek tanításait összegzi, sok időpontban, sok szer­zőtől származnak. Irodalmi héber- séggel íródtak, melyek az évszáza­dok során továbbfejlődtek a mai hé berség nyelvezetéhez. Szólt a tanok terjedésének történetéről, folyama­táról. Elemezte a könyv néhány mondatát, felhívva azok értelmezé­sére a figyelmet. Az érdeklődőknek további segítséget nyújt ismereteik bővítéséhez, hogy a magyar kísérő szöveggel is megjelent zsidó ima­könyvekben a mesterek tanítása megtalálhatóak, olvashatóak. Dr. Horváth István, a Pécsi Hittu­dományi Főiskola professzora „Az isteni bölcsesség megnyilatkozásai a vallásközi párbeszédben” című előadásában mindenekelőtt az iste­ni bölcsesség értelmezését magya­rázta, rámutatva annak magasabb- rendűségére, hatására az emberek életére. Ezt követően kiemelte, hogy napjainkban milyen nagy szükség van a hívők közötti párbe­szédre, hangsúlyozta annak mind szélesebb kibontakoztatásának je­lentőségét, lehetséges formái alkal­mazásának fontosságát. A találkozó résztvevői örömmel fogadták Szécsi Máté operaénekes közreműködését, akit Cser Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház zeneigaz­gatója kísért zongorán, többek kö­zött Mendelssohn, Verdi, Jerry Bock-dalok megszólaltatásával. __________________________HL I Há laadás ízlelgetem a szót: hála, hálaadás. Keveset használjuk, ritkán mondjuk, talán még a hálapénz összetételben forog közszájon. Ha végiggondoljuk akár csak egy na­punkat is, kiderül sok mindenén lehetnénk hálásak. Az elvégzett munkáért, a szerencsés megérkezésért, a családért és még folytathatnám a sort. Hitben járt ele­ink valamit tudtak, amit a mai városi ember már elfelejtett. Tudták azt, hogy mennyi munka van a ropogós új kenyérben, a frissen gyöngyöző új borban. Tudták, hitték, a maguk munkája mellett Isten áldása is mind­az, ami az aszúdra kerülő ételben-italban az övék. A pécsi evangélikus gyülekezetben szeretnénk hagyományt teremteni. Tudjuk, hogy a természettől eltávobdott ember, ha nem is a régiek élmé­nyével, de a régiek hitével kell, hogy tudjon örülni, hálát adni mindenért. Az embert és természetet próbáló aszályos nyár után szinte csoda, hogy megtermett az ország kenyere, nem kell szűkölködnünk. Ezért szeptember 28-án a délelőtt 10 ómkor kezdődő istentiszteleten lesz a hálaadás. Ki-ki hozhat zöldséget, gyümölcsöt, amiket odateszünk az okárra a virág mellé. Az istentisztelet után a kápolnában folytatódik az ünneplés. Egy csésze tea, aprósütemény mellett lesz alkalom beszélgetni, és ami még fontos, ott fogjuk „elárverezni” terményeket. Hazamhetjük azt, amit Isten szeretetéből kaptunk. A felajánbtt pénzadományt a Baldauf Gusztáv Szeretetotthon idős lakói számára juttatjuk el. „Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott min­ket minden telki áldással a Krisztusban (Ef 1,3) Varsányi Ferenc Jubileumi évkönyv Régi hagyományt élesztett újjá a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gim­náziuma azzal, hogy minden tanév végén - immár tíz eszten­deje - évkönyvet bocsát ki. A napokban látott napvilágot a 2002-2003. tanév 328 oldalas, szí­nes és fekete-fehér fényképekkel, számos rajzzal díszített évkönyve, Páva Péter igazgató közreadásá­ban. A szerkesztő-trió (Antal Emí­lia tanár, dr. Csekőné Kádas Klára és Kalász Gyula igazgatóhelyette­sek) nagyszerű munkát végzett. Az évkönybe került többek között hét visszaemlékezés a tíz esztendővel ezelőtt történt eseményekre, ami- kör az intézet ismét a ciszterci ren­dé lett, nyolc tanári és hét diák-ta­nulmány, riportok, versek, írások a gimnázium külföldi kapcsolatairól, beszámolók a művészeti csopor­tok, sportkörök, a cserkészcsapat tevékenységéről, az intézet hitéle­téről. Mindezek valós tükröt adnak a hatvanfős tantestület és 750 diák életéről. A jubileumot méltató köszöntő­ket dr. ZakarF. Polikárp zirci főapát és Páva Péter igazgató írta. Dr. Ara­tó Orbán rendházfőnök 20 oldalas írása a tíz évvel ezelőtt történteket és az azóta eltelt időszak esemé­nyeit tárja az olvasó elé. Figyelemre méltó az évkönyv ki­vitelezése. Tárriási Balázs mérnök, öregdiáknak az új ciszterci torna­csarnokot bemutató színes címlap­fotója bármelyik fotókiállítás ki­emelt alkotása lehetne. Ivasivka Mátyás A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyilatkozata Október 4-e a katolikus okta­tás napja. Ezen alkalomra a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai nyilatko­zatot tettek közzé. A nyilatkozatban leszögezték, hogy a katolikus egyház felfogása szerint a teljes emberségre nevelő, első számú iskola a család. A szü­lők a gyermekek elsődleges neve­lői, akik a kölcsönös segítés elve szerint ebben a feladatukban biza­lommal osztoznak a pedagógusok­kal. Az új közoktatási törvényben ugyanakkor a pedagógusok titok­tartásának szabályai jelentős mér­tékben korlátozzák a gyermek és a szülők jogait, valamint sértik a ka­tolikus erkölcs szabályait is. Ezért a katolikus egyház felelős vezetői kö­telességüknek érzik felhívni erre a jogalkotók és a közvélemény figyel­mét. A hatályos közoktatási törvény szerint a pedagógus a tanuló írás­beli hozzájárulása nélkül nem kö­zölheti a szülővel a gyermekéről tu­domására jutott információkat, té­nyeket, adatokat. A pedagógust terhelő titoktartási kötelezettség és a szülőt megillető tájékoztatási jog között is ellent­mondás van. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az iskolai ti­toktartás szabályozásával kapcso­latos ellenvéleményét már a tör­vénytervezet véleményezése során a jogalkotók tudomására hozta és a szabályozás módosítását kérte. Mivel észrevételeiket figyelmen kívül hagyták, ismételten és nyo­matékosan kérik a törvény olyan módosítását, hogy az iskolai ti­toktartás kötelezettsége ne le­gyen akadálya a szülők és a peda­gógusok közös nevelői tevékeny­ségének _____________K.F. Mi ért kell a pápának betegen is utaznia? Az olasz közszolgálati televízió szeptember 14-én, vasárnap dél­előtt élő adásban közvetítette II. Já­nos Pál pápa pozsonyi szentmisé­jét. Az áldoztaíás alatt Joaquin Navarro-Valls szentszéki szóvivő válaszolt az újságírók kérdéseire. Többek között: miért kell a pápá­nak ilyen betegen, fizikailag ennyi­re korlátozott állapotban külföldi országokba utazni? Navarro-Valls leszögezte:- Nyilvánvaló, hogy a szentatya beteg, hogy alig tudja olvasni a le­írt szöveget, alig tud mozogni. Ám azt a több tízezer embert kell meg­kérdezni, hogy a pápa miért kel mindig útra, aldk ezúttal is egybe­gyűltek, hogy lássák őt, hogy együtt imádkozhassanak vele és akik most is szeretettel követték minden megnyilvánulását. Aki kö­zelről ismeri a szentatyát, tudja, hogy betegségét, korlátozottságát úgy éli meg, mintha az a világ leg­természetesebb dolga lenne, mint ami hozzátartozik az idős korhoz. A szentatya rossz egészségi állapo­ta ellenére megőrizte humorérzé­két és nem veszítette el életkedvét, amint azt az idősekhez írt levelé­ben is megvallotta. „Hogy miért utazik még most is a pápa? Azért, mert küldetését ha­talmas felelősségként éli meg és nem akarja, hogy egészségi állapo­ta ebben korlátokat emeljen elé" - mondta a szentszéki szóvivő. Arra a kérdésre, hogy ez lesz-e a pápa utolsó lelkipásztori látogató- , sa, Navarro-Valls kitérő választ adott. Elmondta, hogy négy új meghívás érkezett, de a pápa még nem döntött ezek felől. Aki ismeri a szentatyát, nem tarthat semmit kizártnak. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom