Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-05 / 242. szám

I 2003. Szeptember 5., péntek KULTÚRA -RIPORT 9. OLDAL ZENÉS IFJÚSÁGI VÍGJÁTÉK. Csavaros ajtók címmel új bemutatóra készül a Pécsi Horvát Színház a Határon túli horvátok eszéki szerve­zetével közösen. Josip Cvenic, kortárs horvát szerző darabját Zselimir Oreskovic rendezi, míg a szerepeket Vlastza Ramljak, Nela Kocis, Szlá- ven Vidákovics, Gyurity István, Grisnik János és Mészáros András alakítja. ______________‘________________ fotó: tóth l. Ko rszerű egyetemi szakkönyvtár Ezernégyszáz négyzetméter teret elfoglaló, 21. századi színvonalú jogtudományi és közgaz­daság-tudományi szakkönyvtárat avatnak ma a PTE Rákóczi úti épülettömbjében. Az Állam- és Jogtudományi, valamint a Közgaz­daság-tudományi Karnak közös épületük re­konstrukciója előtt együttesen alig 500 négyzet- méternyi könyvtári területe volt. A több ezer hall­gatóhoz képest szűkös insfrastruktúra a két kar újabb képzéseinek akkreditációját veszélyeztet- * te. Építészetileg a Rákóczi úti egyetemi tömb re­konstrukciójának részeként a két kar fejlesztési terve alapján kb. 1400 négyzetméteres új könyv­tár létesült négy szinten. Fischemé Dárdai Ágnes dr„ az Egyetemi Könyvtár főigazgatója azonban nemcsak a háromszorosra növekedett alapterüle­tet tartja óriási előrelépésnek, hanem még inkább azt, hogy új könyvtári funkció jelent meg. A köl­csönzést és olvasótermi szolgáltatást nyújtó könyvgyűjtő és megőrző jellegű könyvtári . tevé­kenység mellé fel­sorakozott az elektronikus könyvtárhasználat. Ez jelenleg orszá­gosan ritkaság, és a régióban egyedül­álló. Mindez a két __________ ka r és az Egyetemi Könyvtár egybeeső elvárásai alapján valósult meg abból következően, hogy mind több oktatás­sal, kutatással kapcsolatos tevékenység a számí­tógéphez kötődik, és a könyvtárban is egyre in­kább növekszik az elektronikus adathordozók je­lentősége. A könyvtári koncepcióváltáshoz part­ner volt az egyetem és a két kar vezetése, a PTE főmérnöksége, és az oktatási tárca is. A tömb rekonstrukciójával együtt építészetileg május végére készült el a könyvtári szárny. A be­rendezésére saját pénzmaradványból 30 millió forintot fordított, az Oktatási Minisztériumtól 15 milliós könyvtárfejlesztési céltámogatást kapott, valamint informatikai pályázaton 5 milliót nyert el az Egyetemi Könyvtár, amely egyébként 30 számítógépet szerzett be 6 millióért az elektroni­kus katalóguskeneséshez. A könyvtárosok pedig a nyáron hatalmas munkával - a vakációt kihagy­va - újrakódolták, -rendezték és -rendszerezték a könyvtár állományát, összességében mintegy 150 ezer dokumentumot. A könyvtár pincétől a padlásig az egyetemi épület Rákóczi úti oldalának a főbejárattól a 48-as téri sarokig terjedő szárnyát foglalja el, de a második emelet az aulával kimarad. A 48-as tér­ről nyíló belső udvaron át a Közgazdaság-tudo­mányi Kar főkapuján lehet bejutni az első emele­ti folyosóra, ahol a könyvtár bejárata van. Termé­szetesen az Egyetemi Könyvtár ezen új szak- könyvtára is nyilvános, de csak az egyetemi pol­gároknak ingyenes. A szinteket belső lépcső köti össze. A legalsó szint a raktáré. Az első emeleten van a tágas kölcsönzőtér a könyvtárlátogató által hozzáfér­hető, szabadpolcon lévő mintegy 17 ezer kötet­tel, valamint keresőgépekkel. Újításként elektro­MUilUluiUfa Európai Dokumentációs Közpnnl BEJARAT loMiralok ü A KÖNYVTÁR 3. EMELETI ALAPRAJZA nikus vonalkódos leolvasással történik a köl­csönzés. A harmadik emeleten található a tágas olvasóterem a számítógépes munkahelyekkel, folyóiratokkal és 6000 kötettel. Végül a tetőtér­ben 120 számítógépes internetlabor áll a hallga­tók rendelkezésére: ehhez a két kar 60-60 gépet adott, illetve ad, tudtuk meg a főigazgató asz- szonytól, illetve Hamar Zsuzsannától, a Jogtu­dományi és Közgazdaság-tudományi Szak- könyvtár vezetőjétől. A mai avatóünnepség után a nagyközönség szá­mára hétfőn 12 órától nyílik meg a PTE ÁKJ-KTK Szakkönyvtára, benne az Európai Dokumentációs Központtal és ENSZ letéti gyűjteménnyel. DUNAI I. Orgona négy kézre A Templomi koncertek 2003 műsorsorozatban a pécsi Belvá­rosi templomban kerül sor ma este nyolc órakor arra a különle­ges hangversenyre, amelyen két neves orgonaművész, Sebestyén János és Lantos István játszik. Az est keretét improvizációk ad­ják, méghozzá részint a művé­szek saját maguk által választott témáira, részint pedig a közön­ség által megadott témákra. Bár nem túl gyakori ezen a hangsze­ren a négykezes játék, a két or­gonista már adott korábban a pécsi közönségnek hasonló koncertet. A műsor részeként fellép a kiváló brácsaművész, Murin Jaroszláv is, aki Reger- és Bach-műveket játszik. _____ cs. L. Va sárnap délutánonként Pannon Koncert-tükör A pécsi Rádió új műsorában, Ko­vács Attila szerkesztésében a Pécsi Szimfonikus Zenekar idei hangversenyévadjának és a Pé­csi Rádió archívumában találha­tó koncertfelvételeiből válogat­nak, kiegészítve a Filharmónia Dél-dunántúli Kht. és a pécsi Művészetek Háza sztárhangver­senyeivel. Első alkalommal a pé­csi zenekar szeptember 1-jei, a város napja alkalmából a Pécsi Nemzeti Színházban adott hangversenyét sugározzák va­sárnap délután öt órakor, me­lyen Beethoven Házavatás nyitá­nyát és 9. szimfóniáját adták elő Hamar Zsolt vezényletével. Közreműködött: Várnái Mari­ann, Megyesi Schwartz Láda, Drucker Péter, Kovács István és a Nemzeti Énekkar Antal Mátyás vezényletével._______________■ Lengyelek Hosszúhetényben Európai körúton van a lengyel Ludofoniane Népzenei Együttes, amely számos nyugat-európai or­szág után a jövő hét elején Ma­gyarországra érkezik, hogy ked­den este felléphessen a hosszú- hetényi moziban. Az együttes vezetője, Pawel Steczkowski tavasszal figyelt fel a náluk zajló Európai esküvő elne­vezésű nemzetközi fesztiválon szereplő Hosszúhetényi Népi Együttesre, s a napokban levél­ben kért közös fellépési lehetősé­get Papp Jánostól, a baranyai tár­saság vezetőjétől. A közös mű­sorra tehát most sor kerül, s raj­tuk kívül közönség elé lép a Hosszúhetényi Daloskor és a Pevnye Együttes is. A lengyeleknek fontos, hogy minél több helyszínre eljussa­nak, mondja Papp János, mert keresik a lengyel népzene euró­pai kapcsolódási pontjait. cs. L A toronyórák nagymestere Az ország mintegy kétszáz exponált pontjára telepített már különleges elektronikus szerkezeteket egy pécsi mes­terember, amelyek toronyórá­kat, harangokat vagy zenélő masinákat irányítanak. Je­lenleg a soproni tűztorony óráján dolgozik és a bányász­napi harangjátékokon. Az idei bányásznapra négy hely­színre is - Pécsszabolcs, Pécs- bánya, Komló és Kővágószőlős - telepítenek zenélő óraszerkezete­ket, amelyek ünnepekkor a bá- nyászhimnuszt játsszák, hétköz­napokon délután kettőkor pedig az egykori műszakvál­tások időpontjára emlékeztetve egy ősi bányászdalból Kircsi László által szerkesztett muzsi­ka hangzik fel. A zenélő masinák Gulácsi János mun­kái, aki negyven esztendeje foglalko­zik ehhez hasonló, és ennél bonyolul­tabb berendezések­kel. Még a ’70-es évek elején azzal hívta fel magára Eu­rópa figyelmét, hogy az akkor ural­kodó trenddel szem­ben kvarcvezérlésű toronyórát készített a tihanyi apátság számára. Ide is csődültek a szakértők a világból megmoso­lyogni, hogy miképp kerül egy ilyen kényes technika a torony­ba. A legfőbb akadálya ugyanis az ilyen típusú toronyórák telepí­tésének a villámcsapás keltette sokk volt, amely lehetetlenné tet­te akár a telepítés gondolatát is. Gulácsi János ezt a problémát ol­dotta meg először, s azóta az or­szág jeles helyein épített szer­kezetek dicsérik tudását és keze munkáját. Hiszen ő telepített elektronikus toronyórát többek között a győri városházába, a szombathelyi bazilikába, az egri Dobó téri templomba, ő készítet­te a Pannonhalmi Főapátság tel­jes toronyrekonstrukcióját, és je­lenleg a soproni tűztorony óráját is rábízták, miután többször is össze-vissza kongtak a harangjai. Gulácsi János ugyanis nemcsak órákat telepít, hanem harangokat is, és szerkezetei a Frankfurt kö­zelében működő hosszúhullámú adó jelére állítják be hajszálpon­tosan a toronyórákat, és vezérlik a harangokat. Gulácsi János a rákospalotai harangöntöde egyik utolsó remekével a műhelyében fotó: tó™ l. Az építész tervezők olykor az esztétikai szépség bűvöletében nem veszik figyelembe azt, hogy az újonnan épülő templomtor­nyokba harangok is kerülnek, magyarázza a Gulácsi János, így fordulhatott az elő egy baranyai településen, hogy harangszente­léskor az építész lázasan leállít­tatta a harangozást, nehogy le­dőljön a torony. Azóta a karcsú torony otromba vasszerkezeteket rejt magában, hogy ne történjék tragédia. CSERI LÁSZLÓ Falusi idill flóbertpisztollyal Egy drávakeresztűri családban élő, ma már felnőtt, különböző fok­ban fogyatékos „gyermekek” sok bosszúságot okoznak az emberek­nek. Bár azt mindenki megérti, hogy a fogyatékkal élőkhöz nagyobb megértéssel kell közelíteni, de az nehezen viselhető el hosszú távon, ha ők féltéglákkal dobálóznak, ha lekurvázzák az idős asszonyokat, vagy ha fellökik a kerékpárosokat. Az önkormányzat tehetetlen, az érintett család feje pedig a lakókra hárítja a felelősséget. Drávakeresztúr apró település az Or­mánság déli részén. Első elnevezése Ivány volt, földesura, Petrovszky Iván után. A Keresztúr elnevezés a leírások szerint arra utal, hogy a falu kápolnáját a Szent Kereszt tiszteleté­re avatták fel. Legismertebb neveze­tessége a református magyarok 200 éves festett kazettás temploma, amely az ősi magyar jelképrendszer talán legszebb elemeit hordozza. A legutóbbi önkormányzati megmé­rettetés során 137 választópolgárt számláltak össze, pedig egykoron, az 1860-as években az itt élők száma meghaladta a 60Oat. Az Ormánság­ban kialakult áldatlan állapotok mi­att azonban innen is elvándoroltak az emberek, a falu elöregedett, a munkanélküliség pedig rendkívül nagy. A gyönyörű, érintetlen természeti környezetben fekvő település most csendes. Egyetlen helyen folyik lá­zas munka, mondja Brezovics Jenő Pál polgármester: bővítik a hullahá­zat. A bővítés ötlete két évvel ezelőtt merült fel, egy nyári napon, amikor meghalt a Miska bácsi. Borzasztó meleg volt, s nem volt hová tenni szegényt, merthogy nem volt hűtő, így aztán szaladtak mindenhová a környéken, hogy szerezzenek kocsit meg hűtőt valahol. Most, hogy meg­épül a hűtőkamra, talán kevesebb gond lesz a halállal. Gond egyelőre csupán B. István családjával van, pa­naszolja a polgármester, a szomszé­doknak szereznek olykor-olykor kel­lemetlen perceket. B. István vagy tíz esztendeje költözött ide Okorágról. Hat gyermeke közül valamennyi kü­lönböző fokban fogyatékos, ez a konfliktus forrásának az oka, ma­gyarázza Brezovics Jenő. A gyere­kek persze már nem gyerekek, élet­koruk a huszonévestől a negyven- valahány évesig terjed. Legutóbb egyikük vasvillával és fejszével tá­madt a család többi tagjára, úgyhogy a család maga kénytelen volt kihívni a rendőrséget, hogy csillapítsák le, végül beszállították a szigetvári kór­házba. A képviselő-testület néha fog­lalkozik a családdal, de semmiféle jogosítványuk nincs arra, hogy be­avatkozzanak. Amikor pénzhez jut­nak, hangsúlyozza a polgármester, akkor szaporodnak fel a problémák, mert beisznak, erősnek érzik magu­kat, s előfordul, hogy lelökik az arra kerékpározó öregeket a bicikliről. Pandur Ervin és családja már nem él Drávakeresztúron, de szülei még visszajárnak konyhakertjüket művelni.- Nagyon nehéz elviselni azt a ká- romkodásözönt, amit szüléimre zú­dítanak a szomszédból minden ok nélkül. Nem sokáig fogom tűrni, hogy édesanyámat lekurvázzák, hogy féltéglákkal dobálózzanak. Úgy gondolom, az egész család sze­mélyiségzavarban szenved, az egyik fiatalember például rendszeresen női melltartóban jár-kel. Mindezért persze nemcsak ők felelnek, hanem az állam is, hogy nem kötelezi keze­lésre az ilyen embereket, vagy a sú­lyosabbakat nem különíti el a társa­dalomtól. A polgármester úgy hallotta vala­honnan, hogy az okorági önkor­mányzat annak idején pénzt is adott a családnak azért, hogy elköltözze­nek, és itt vehessenek házat maguk­nak. Erre azonban az okorági testü­let egyik tagja, Rácz Józsefné nem emlékszik, mindez véleménye sze­rint a legendák körébe tartozik in­kább. Bár Okorág népe nem bánkó­dott különösebben a család távozása miatt, mondja, de különösebb gon­dot nem okoztak, mkább csak csalá­don belüli viszályokra emlékszik, olyanra, hogy anya és lánya összeve­rekedtek, még az ablakot is kitörték. A családfő, véleménye szerint, értel­mes, szorgalmas ember, többnyire csak azért ment be az önkormány­zathoz, hogy a patkányok miatt pa­naszkodjék, amelyek a lakásukul szolgáló régi pásztorházba a közeli darálóból jártak át szomszédolni. A B. család egyik közeli szom­szédja háza fala mögé bújva beszél. Fél, jelzi, ha meglátják, hogy újság­íróval diskurál, ellátják a baját.- Legutóbb öt rendőr jött ki, hogy a vasvillával dühöngőt lecsillapítsák, de egyikük sem mert bemenni a házba, mert ott öt kutya is vigyázza a rendet. Csak a vasvillást vitték el, azt pedig, aki flóbertpisztollyal lövöl­dözött, azt nem, állítólag van rá tar­tási engedélye. Az öreg a gyámjuk is egyben a gyerekeknek, ezért sincse­nek intézetben, mert az utánuk járó pénz jól jön neki. Amikor megjön a pénz, a gyerekek keresik, kiabálnak, hogy hol a pénzem, hol a pénzem, de hiába, mert az öreg összeszedi. Anyámat rendszeresen lekurváz­zák. Az egyikük a minap majdnem lelökte a Nándi gyereket a Simpson- ról. Ha itt lakna - emeli fel hangsú­lyosan az ujját -, megtudná, hol la­kik az Úristen! B. István szerint az ellenük fel­hozott panaszoknak nem sok való­ság-alapja van. Nyüvánvaló, hogy gyerekeinek védekezniük kell, ma­gyarázza, hiszen amint kimennek az utcára, azonnal elkezdődik a piszkálódás, bosszantás, a legkeve­sebb, hogy bolondnak titulálják őket. Az ellenségeskedés abban a pillanatban kezdődött, állítja B. Ist­ván, amint ideköltöztek. Az akkori polgármester asszony rögtön kifo­gásolta azt, hogy itt vásároltak há­zat. Annak pedig semmiféle alapja nincs, mondja, hogy az okorági ön- kormányzat pénzzel támogatta vol­na a házvásárlását. Megkereste ő azt a pénzt. Tizennégy évig járt ide fát fűrészelni, gyakorta úgy, hogy senki sem volt otthon, s soha sem tűnt el semmi. A becsülete akkor is és most is fontos számára. Azt nem veheti el senki. CSERI LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom