Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-01 / 238. szám

6. OLDAL BEMUTATKOZIK A PEC SI TUDOMANYEGYETE M 2003. Szeptember 1., hétfő Múlthoz méltó cél A dupla évforduló miatt Pécs Közgyűlésének városnapi ün­nepi ülésével együtt tartja ma a PTE szenátusa a tanévnyitó ülését a színházban. Dr. Lé- nárd László akadémikus, az egyetem új rektora tanévnyi­tó beszédében hangsúlyosan szándékozik szólni a Pécs és a felsőoktatás közös útjáról.- Nagyon szép gesztus, hogy Pécs a város ünnepnapját az 1367-ben az országban elsőként alapított egyetemmel kötötte össze, neve­zetesen V. Orbán pápa bullájának dátumával. Idén különösen érde­kes és jelentős ez az évforduló, mert az Erzsébet Tudományegye­tem, amelynek jogutódja a Pécsi Tudományegyetem, 80 évvel ez­előtt kezdte meg ebben a város­ban az okta­tást. Hajlamo­sak vagyunk azt mondani, hogy 1367-ben alapított Uni­versitas kis ide­ig működött, aztán elhalt, majd sok év­százados szü­net után Pécsre helyezték a Po­zsonyból menekült Erzsébet Tu­dományegyetemet. Nem így van. Itt az 1740-es évektől szinte folya­matosan volt felsőfokú képzés, bár egyházi berkekben. Ugyanak­kor a városi és a megyei vezetők visszatérően kezdeményezték, hogy legyen igazi egyeteme Pécs­nek, tehát mindig látták azt, mi a jelentősége az universitasnak a város, a megye szempontjából.- Mit lehet ebből a jelen helyzet­re lefordítani? Milyen politikai tá­mogatást nyújthat a megye és a város az egyetemnek?- Az volna a jó, ha az egyete­mek életébe és fejlesztésébe nem keveredne bele politika, csak egyetempolitika. Ha Klebersberg Kunóra gondolunk, akinek a mi­nisztersége idején a gazdasági vi­lágválság éveiben is egyetempoli­tikaként nagy fejlesztések voltak, akkor azt kell furcsállnunk, hogy az EU-csatlakozás előtt most mi­ért nincs elég pénz a felsőoktatás­ra. A politikai lobbi segíteni tud folyamatokat, így természetesen számítunk a város, a megye segít­ségére. Erről együttműködési megállapodásunk is van, de ha nem volna ilyen, ez akkor is élő kapcsolat. A civitas és az Universi­tas szimbiózisa mindkettőt erősí­ti. Akkor lehetnek sikeresek, ha együttműködnek. A város és az egyetem jövőjének is záloga - kü­lönösen az EU-csatlakozással ösz- szefüggő kihívásokra tekintettel - az energiák egymást segítő moz­gósítása.- Milyen területeken jelentkez­het az egymás segítése?- Például a kutatás-fejlesztés megtermékenyítőleg tud hatni a város és a megye iparára. Az egye­temi alapkutatásokból gyakorlati kutatások és termékek születnek, és ezeket középvállalkozások tud­ják gyártani. De azért is fontos az egyetem a városnak, mert a régiók szerepe növekszik, az egyetem­nek pedig minden szempontból regionális hatása van. A hallgató­ink zöme a régióból érkezik, és diplomásként oda megy vissza közvetíteni az értelmiségi létet. Ha az európai elvárásoknak meg­felelően vannak kiképezve, a saját kis környezetüket tudják maga­sabb szintre emelni. Egyébként pedig Pécs lakosságának többsége az egyetemért és az egyetemből él, hiszen 6500 dolgozónk van és kilenc karunkon több mint 30 ezer hallgató tanul, és jelentkezik fogyasztóként a pécsi szolgáltatá­sok számára.- A PTE számára milyen követ­kezménnyel jár az uniós csatlako­zás?- Egy-két év múlva nem az lesz érdekes, hogy Magyarországon hányadik helyen vagyunk, hanem az, hogy az unióban hova sorol­nak. A PTE csak úgy tudja a helyét megállni, ha világnyelveken is ok­tat, ha a kutatógárdája képes részt venni a világméretű tudományos véráramlásban. A nemzetközileg elismert minőség túlélési kérdés a PTE számára. Ha nem tudunk vi­szonylag nagyobb számú külföldi fizető hallgatót ide csábítani, ha nem leszünk idegen nyelven okta­tó tónusban, akkor nem lesz elég pénzünk sem. Ezért egyik legfőbb törekvésem az, hogy az idegen nyelvű képzésben részt vevő hall­gatók számát növeljük.- Milyen kondíciói vannak eh­hez a PTE-nek?- Nem állunk rosszul. Ez egy nagyon értékes egyetem. A kilenc karával az agráriumon kívül lefedi az összes tudományterületet. A közgazdaságtudományi karon van angol nyelvű képzés, az orvo­si karon az országban elsőként ez 1984 óta zajlik, s bármikor az an­gol nyelvű fogorvos- és gyógy­szerészképzés is el tud indulni. A bölcsészettudományi karon a pszichológiaoktatás azonnal kez­dődhetne angol nyelven. A Pol­lack Mihály Műszaki Karon és az Illyés Gyula Főiskolai Karon né­met nyelvű képzés folyik.- Miben látja a mostani egyete­mi évfordulós ünnepeinek legfőbb aktuális tartalmát?- A Pécsi Tudományegyetem büszkén emlékezik 1367-re visz- szanyúló történelmére, ugyanak­kor a 80 éves közelmúltra is, hi­szen ebben az időszakban sike­rült létrehozni az egyik legna­gyobb és legsokszínűbb magyar egyetemet. Az universitas azon­ban nem csak a múltjából él, ha­nem tudatosan építi jövőjét, amelyben az oktatás, kutatás, gyógyítás minőségi felzárkózta­tásával igyekszik valódi európai egyetemmé válni. Ez a múlthoz méltó cél. ■ Nyolcvan éve Pécsett Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezésének 80. évfordulója alkalmából másfél hónap átívelő rendezvénysoro­zatot szervezett a PTE. Szeptember L, hétfő Pécs Város Napja és a középkori egyetemet enge­délyező pápai bulla évfordulója alkalmából a vá­ros és az egyetem közös ünnepségé 09.30: Ünnepi szentmise a Líceum templom­ban. 11.00 Pécs M. J. Város ünnepi közgyűlése és a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitóval egybe­kötött ünnepi szenátusi ülése a Pécsi Nemzeti Színházban. Ünnepi beszédet mond: Toller László, Pécs M. J. Város polgármestere, Lénárd László, a Pécsi Tudományegyetem rektora, és Medgyes Péter, az Oktatási Minisztérium helyet­tes államtitkára. Az ünnepségen díszpolgári cí­met adományoznak, városi díjakat, kitünteté­seket és egyetemi elismeréseket adnak át. 17.00: Emléktábla-avatás az Erzsébet Tudományegye­tem Pécsre helyezésének 80. évfordulója alkalmá­ból az egyetem 48-as téri épületegyüttesében. 19.00: A Pécsi Szimfonikus Zenekar ünnepi hang­versenye a Pécsi Nemzeti Színházban. Műsoron: Beethoven: Házavatás nyitány, IX. szimfónia. Szeptember 5-6.: .Töltsük meg tudással" ünnepi rendezvény- sorozat a Közgazdaságtudományi Kar felújított épületének átadása alkalmából. Szeptember 5. 10.00: Az Állam- és Jogtudományi Kar és a Közgazdaságtudományi Kar könyvtárának ün­nepélyes felavatása. A két kar dékánjának és a HOT vezetőinek ünnepélyes beiratkozása a könyvtárba, a szabadpolcok, a folyóirat-olvasó, az EU Információs Központ és a szá­mítógépterem meglátogatása. 11.00: Dékáni köszöntő. Komái János dísz­doktori székfoglaló előadása az aulá­ban. 14.00-17.00: Párhuzamosan zaj­ló szakmai kiskonferenciák, testületi ülések, könyv- és publikációs kiállí­tás. Szeptember 6. Az előző napi kiskonferenciák folytatása és öregdiák-találkozó. 10.00: A dékán bemutatja a megújult kart az aulában. Továbbképzési programok bemutatkozása. 11.00: Az épület bejárása. Tantermek, diák­jóléti helyiségek, eszközpark felava­tása a szponzorok jelenlétében. Film­vetítés és könyvkiállítás az aulában. 14.00-22.00: Évfolyam-találkozók a tantermekben. 20.00-22.00: Esti ze­nés kerti mulatság a kar dolgozói, ok­tatói, hallgatói és öregdiákjainak ré­szére. A Rákóczi úti Szeptember 17. A város és az egyetem - tudományos emlék­ülés. Helyszín: Pécsi Tudományegyetem Rákó­czi úti aulájában. Levezető elnök: Hámori József akadémikus, az MTA alelnöke, PTE TTK profes­sor emeritusa. A program szakmai része nyilvá­nos, részvételi díj nincs. 10.00-től elnöki megnyi­tó. 10.15: A középkori pécsi egyetem előzményei és példaképei. (BenKe József, PTE ÁOK, Egyete­mi Múzeum) 10.40: Konzervatív reformok a neobarokk világban. Felsőoktatás és politika a két vüágháború közötti Magyarországon (Ujváry Gábor, a Balassi Bálint Intézet főigazgatója) épület főbejárata FOTÓ: L. L. 11.05: Pécs: a befogadó város (Rozs András főle­véltáros, Baranya Megyei Levéltár) 11.30: Konti­nuitás és diszkontinuitás. A pécsi egyetem(ek) 1940-1951 között (Gereon Schuch tudományos kutató, Koblenz) 12.30: a pécsi egyetem(ek) sze­repe a PAB munkájában (Méhes Károly akadé­mikus, a PAB elnöke, PTE ÁOK professor emeri­tusa) 12.55: Egyetem és regionális átalakulás (.Horváth Gyula, az MTA RKK Dunántúli Tudo­mányos Intézet főigazgatója, a PTE KTK egyete­mi tanára, 13.20: Hámori József zárszava. Töltsük meg tudással! Berendezkedik a Közgazdasági Kar A KTK újabb ünnepségre készül szeptember első hétvégéjén - tudtuk meg dr. Dobay Pétertől, a kar d injától. Ennek során felnőttképzési szaktantermeket is avatnak, és találkozóra vár­ják az öregdiákokat. A 80 éve felső-kereskedelmi iskolá­nak épült Rákóczi úti intézmény­ben 1970 óta a közgazdászok igye­keztek alakítgatni-korszerűsíteni épületrészüket. A háromszorosra duzzadt létszám, a sokféle felnőtt- képzés azonban már lehetetlen álla­potokat eredményezett: nem volt valódi könyvtár, folyosókon, átala­kított szobákban álltak a számítógé­pek - a körülmények nem voltak méltóak a kar hírnevéhez, a megcél­zott színvonalhoz. A dékán elmondta: az Oktatási Minisztérium és a PTE több mint 2,5 milliárd forintot fordított a régi Rákóczi úti épületegyüttes teljes fel­újítására, az összeg azonban csak a kivitelezés alapszintjét fedte le: ter­mek, vüágítás, fűtés, irodák korsze­rűsítését. Minden mást - klimatizá- lást, falburkolatokat, új bútorzatot, színvonalas oktatástechnika kiala­kítását, új számítógépparkot - az egyetem és a kar saját ráfordítással, a fizető képzésekből termelt, éve­ken át gyűjtött nyereségéből finan­szírozta. Ebben a helyzetben a kar vezetése úgy gondolta, megkeresi a regionális, vagy országos szerepkö­rű nagyvállalatokat, az ott dolgozó öregdiákokat, s együttműködési szerződések keretében további tá­mogatást kér tőlük. A törvények le­hetővé teszik a szakképzési adó át­engedését felnőttképzési célokra, vannak, akik reklámszerződést, hallgatói-professzori ösztöndíjakat, vagy más együttműködést ajánlot­tak fel: mindez arra utal, hogy a ré­gió vállalatainak nem közömbös a közgazdászképzés elismerten ma­gas színvonalának fenntartása Pé­csett. Nyilvánvaló, nem önös érdek­ből várják ezeket a támogatásokat: az államnak, a társadalomnak, a ré­giónak érdeke a regionális gazda­ságiam tudás-centrum fejlesztése. A karnak pedig ezzel a tudással kell szolgálnia a régió gazdaságát, s ezért - a KTK előző dékánjának öt­lete nyomán - szakma találkozók­kal, Komái János neves közgazdász díszdoktori székfoglaló előadásával, kiskonferenciákkal nyitják meg az új épületet és egyben a tanévet. Áz őszi nyitóünnepség szeptem­ber 5-én módot ad arra is, hogy a tá­mogatást nyújtó vállalatok képvise­lői önálló felnőttképzési szaktanter­meket adhassanak át. így a vállalat­ról elnevezett termet fog avatni a Délhús Rt. és a DDGÁZ Rt. a levele­ző-kiegészítő közgazdasági felnőtt­képzés céljára, az ELCOTEQ Ma­gyarország Kft. pedig a speciális gazdasági menedzserképzést, a ré­gióban és országosan is sikeres MBA kurzusokat szolgáló termeket adja át. Amint elkészül a bútorzat, hasonló átadásra kerül sor az Al­lianz Hungária Biztosító nevé­ben is. Más cé­gek - így a Paksi Atomerőmű, a BIOKOM, az E.ON-Dédász, a BAT Pécsi Gyá­ra, a Nemzeti Bank, az OTP, a Pécsi Vízmű, az IBM Magyarország stb. - évek óta segítik a KTK működését, képzési programjait. Most könyvkiadókat is felkértek, hogy a Rákóczi úti egyete­mi tömb négyemeletes új, európai színvonalú könyvtárat támogassák.- Vajon jelent-e ez valamiféle vál­tozást a képzési stílusban?-A magyar felsőoktatás radikális átalakulás előtt áll, s ebben a köz­gazdászképzés az élen kell járjon - hangsúlyozta dr. Dobay Péter. - Nem a könyveknek, a professzo­roknak kell nevelni a hallgatókat, különösen a továbbképzések fel­nőtt munkavállalóit. A végzősök­nek látniuk, érteniük kell a régió gazdaságában dolgozó kis- és nagy- vállalatok életét, találkozniuk kell vállalati szakemberekkel, minden­napi problémákkal. Ez más felfo­gást igényel oktatótól, tantervkészí­tőtől, tankönyvírótól. Évente 50-60 felsőbbéves hallgatónk megy kül­földre, tucatszámra dolgoznak gya­kornokként hazai vállalatoknál: ez már nem ugyanaz a képzés, mint volt 15 éve. A „Bologna-struktúrá- nak” nevezett átalakulásban a kar­nak 2005 szeptemberétől várhatóan 3 év alatt kell olyan „EU-kompatibi- lis” gazdálkodási szakos szakem­bert képeznie, aki azonnal munká­ba tud állni itthon vagy külföldön, s később - többször visszatérve az egyetemre - szerzi meg újra és újra aktuális, modem szakképesítését. A tervezés alatt álló országos reform takarékosabb, hatékonyabb felső- oktatást épít fel, s remélhetőleg job­ban tudja kiszolgálni a munka­erőpiac változó igényeit. Ä végzett hallgatókkal való kap­csolattartáson sürgősen változtat­nunk kell - tette hozzá a dékán. Mintegy tízezer diplomát adott ki a kar a harminc év alatt: volt diákok serege vezet vállalatokat, dolgozik felelős állami beosztásokban. Szep­tember 6-án egész napos program­mal várják mindazokat az öregdiá­kokat, akik szeretnének találkozni tanáraikkal, egymással, kapcsolato­kat akarnak építeni, üzletet kötni, állást szerezni, s persze körülnézni a régi-új alma materben. ________■ Zá rult a nyári egyetem Augusztus elején negyedik alkalommal nyitotta meg kapuit a Pé­csi Tudományegyetemen a „Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egye­tem”. A négyhetes kurzus az elmúlt hétvégén vizsgákkal zárult. Az idén már mintegy 80 külföldi di­ák részvételével zajlott egy hónapos pécsi nyári egyetem résztvevőinek száma az elmúlt négy év során fo­kozatosan megnégyszereződött. A hallgatók a Nyári Egyetemen ösz­töndíj segítségével vagy önköltséges diákként vehettek részt. A nyári kurzus részvevői voltak - az elmúlt tanévhez hasonlóan - az ERASMUS ösztöndíjjal 2003/2004-es tanévben hazánkban tanuló hallgatók, és a Magyar Ösztöndíj Bizottság ösztön­díjával is érkeznek diákok. Ók 2003- ban 15 nemzetet képviseltek: an­golok, horvátok, svájciak, belgák, litvánok, szlovének, bolgárok, né­metek, kanadaiak, finnek, olaszok, amerikaiak, hollandok, osztrákok mellett Japánból jöttek. A 120 tanórás tanfolyam az in­tenzív nyelvelsajátítás lehetőségét nyújtotta. Ötlépcsős képzési rend­szer tette lehetővé a nyelvelsajátí­tást az alapfokú kommunikációs ismeretek megszerzésétől egé­szen a felsőfokig. A diákok cél­nyelvi környezetben, 4-8 fős kis csoportokban, szakképzett taná­rok segítségével tanultak. Az idei évben 11 csoportban (5 kezdő, 2 álkezdő, 2 középhaladó, 1 haladó, 1 felsőfokú), 12 tanár segítségével tanultak magyarul a diákok. A tanórai munkát kiegészíti egy konzultációs rendszer. A Nyári Egyetem alkalmat nyúj­tott a nyelvi órákon kívüli kulturális stúdiumokra is, a PTE tanárainak közreműködésével, angol nyelvű kulturális szemináriumok vezettek be a magyar irodalom, képzőművé­szet, politika, néprajz és szociológia világába. A programot fakultatív ki­rándulások színesítették: pécsi vá­rosnézés, budapesti városnézés, vil­lányi borkóstoló, harkányi fürdő­zés, pécsváradi és orfűi kirándulás. A diákok részt vehettek a ICWIP, nemzetközi kultúrhét esti program­jain is. A Magyar népművészet kur­zus különlegességként egy kirándu­lás részét képezte: ellátogattak a szennai falumúzeumba, és a patcai turistaház adott otthont a néptánc- és népdaltanulásnak. A hallgatók ebben a környezetben hallgathattak előadást a hagyományos népi kultú­ra értékeiről, foglalkoztak annak mai megnyilvánulásaival, külföldi kapcsolódási pontjaival, valamint az identitás kérdésével is. A kurzus zárásaként e hét végén az elsajátított nyelvi ismereteket ízelítő a színes programok egyikéből mérő vizsgán kívül egy, immár ha­gyományosnak számító, játékos for­mában megrendezett kulturális ve­télkedőre került sor, ahol a diákok összemérhették tudásukat a ma- gyar nyelv és kultúra területén. ■ Az oldal a PTE támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Dunai Imre Limeskongresszus A PTE BTK ókortörténeti és régészeti tan­székén a régé­szeti szeminári­um szervezésé­ben szeptem­ber 1. és 8. kö­zött kerül sor a XIX. Nemzet­közi Limeskongresszusra. A ró­mai régészet és hadtörténet leg­rangosabb tudományos találko­zója szervezőbizottságának el­nöke dr. Visy Zsolt egyetemi ta­nár. A számos országból érkező mintegy 320 részvevővel zajló kongresszuson a mai megnyi­tót követően öt napon át három szekcióban 180 előadás hang­zik el. Négy másik napon a részvevők kirándulásokon te­kintik meg a római határvéde­lem emlékeit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom